Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-24 / 46. szám
1968. FEBRUÁR 24. napló 3 látásból”. Több vállalatot kellett már figyelmeztetni, hogy a szebb külső aránytalanul nagy áremeléssel járt. Az elmúlt időszakban számos minőségi kifogásolást eredményezett a tabuként kezelt import-alapanyagok kívánatosnál gyengébb minősége. A reform ezen a téren is változást hozott: a külföldről behozott áru sem „sérthetetlen’’ többé, különösképpen akkor, ha alapanyag. Mind a KERMI, mind a kereskedelmi szervek — sőt nem egy helyen még a gyárak is —, már a „kapuban” meozzák az import árukat, s csak akkor veszik át és használják fel azokat. ha valóban kifogástalanok. Békés Sándor Három oktató kórház Pécsett? Tegnap délelőtt a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága ülést tartott, ahol többek között a közvetlen megyei irányítás alatt álló kórházak helyzetéről és tevékenységéről tárgyaltak. Ennek során több fontos határozatot hoztak. így a Pécsi Orvostudományi Egyetemmel egyetértésben az egészségügyi miniszterhez fordulnak és kérik, hogy a szombathelyi megyei kórházhoz hasonlóan a Baranya megyei tanács kórházait, — tehát a megyei kórházat, a Nyár utcai gyermekkórházat valamint a TBC Gondozó Intézetet — minősítse oktató kórháznak. Továbbá a végrehajtó bizottság utasítást adott a megye távlati egészségügyi fejlesztési tervének elkészítésére. Államtitkárokat m eveztek ki A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pén tken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott az államtitkári tisztség létesítéséről. Az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár a kormány által meghatározott ügykörben az állami szervekre, vállalatokra és egyéb gazdálkodó szervekre kötelező rendelkezést bocsáthat ki. A rábízott feladatok ellátásáért és a törvényesség megtartásáért az országgyűlésnek és a kormánynak felelős . Az országgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vehet. Az Elnöki Tanács dr. Csikós Nagy Bélát, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét; dr. Dabrónaki Gyulát, a Központi Népi Ellenőrzési BízottVálaszolnak a jogászok Ki minősül a tsz főmezőgazdászának ? — Beleszámít-e a széríískert a háztájiba? — Jár-e télen szülési segély? intézménye 1968. január elsejével megszűnt, s tsz-tulaj- donba került, illetve kerül a volt pártoló tagok földje. Következésképp nem törvényes, nem megengedhető az olyan egyezség, melyről fentebb tettek említést. A jogszabály szerint a tsz nem köteles Illetményföldet adni az alkalmazottaknak. Ha mégis ad (ha az alapszabály így dönt), legfeljebb fele akkora illetményföldet kap az alkalmazott, mint amekkora háztáji földterületet az azonos feltételek között dolgozó tsz- tagnak juttatnak. Következésképp az alkalmazottaknál 800 négyszögöl a felső határ. Ml | legyen hát a régi alkalma- I zottakkal, hiszen azok általában egy hold illetményföldet használnak, s régi, szerzett jogok fűzik őket ahhoz az egy holdhoz? Az alkalmazott csaik annyi illetményföldet használhat, amennyit a törvény lehetővé tesz. Ha a tsz és alkalmazottak közötti szerződések ellentmondanak a törvénynek, akkor fel kell bontani, illetve újakkal kell helyettesíteni azokat a szerződéseket. Ra- | gaszkodni kell a törvényesség szelleméhez, hiszen a tsz-tag sem hivatkozhat „szerzett” jogokra, amikor a háztáji földterületről van szó. Az előbbi kérdéshez kapcsolódik az alkalmazottak bérezési problémája is. Az új jogszabályok szerint év közben az alkalmazottak is csak keresetük, alaprészesedésük legfeljebb 80 százalékát kaphatják kézhez, s akárcsak a tsz- tagok, — a gazdálkodás eredményétől függően — zárszámadás idején vehetik át a kiegészítő részesedést, a nyereséget. Mi legyen a régi alkalmazottakkal? Mi legyen azokkal, akik eddig havi 100 százalékot kaptak? A jövőben azok Is csak 80 százalékot vehetnek át, akárcsak a tsz-tagok. Nem lehet kivételezni az alkalmazottakkal, itt sincsenek „szerzett” jogok. Ha a szerződések nem megfelelők, fel kell bontani, újakkal kell helyettesíteni azokat. A jog- és hatáskörök tisztázása végett világosan kellene j látni, hogy kit vagy kiket | értsünk ... „a tsz femezögaí- dásza” fogalom alatt 1 Az érvényes jogszabályok világosan kimondják, hogy „a tsz főmezőgazdásza” fogalmába tartozik a főagronómus, fökertész, főállattenyésztő és főerdész. Ebből következik, hogy e személyek mindazon jogokat gyakorolják, amelyek az üzemi vezetőket megilletik. A tsz-törvény szerint ősztől tavaszig, pontosabban december 1-től március 1-ig csak abban az esetben lehet a tsz- tagnak szülési. Illetve betegségi segélyt folyósítani, ha az illetékes munkaszervezeti egységvezetőjének igazolása szerint a kérdéses személy részére ebben az időben is munkát tudnak biztosítani. Miért van a téli Időszakban ilyen kikötés? Miéit nem Jogost, Illetve miért körülményesebb télen az. amit nyáron minden további nélkül megkaphat a tsz-tag? A kérdés részben magában foglalja a választ is. Nem lehet egyenlőségjelet tenni a téli és nyári idény között, hiszen tavasztól őszig sok munkaalkalom kínálkozik, a téli idényben viszont nincs, vagy nagyon kevés. Következésképp sokkal nagyobb anyagi veszteségek érik azt az embert, aki nyáron esik ki a termelő- munkából, mint azt, akit a csendes téli időszakban ver le a lábáról valamilyen betegség. Ezért tesz ilyen megkülönböztetést a törvény. Akárcsak az ipari dolgozóknál, a tsz-tagoknál is az egy napra eső átlagkeresetből kiindulva számítják ki a betegségi segély összegét. Amíg azonban az ipari dolgozóknál az „egy munkanap” fogalma egyértelmű és meghatározott, a mezőgazdaságban vitatott, hiszen a munkanapok hossza — az idénytől függően — változó. Minek alapján számítsunk hát átlagot? Tíz órás munkanapokból kell kiindulni a segélyösszegek kiszámításánál is. Ha a tsz-tag 200 nyolc órás munkanapot dolgozott az előző évben, ezt 160 tíz órás, ledolgozott munkanapnak kell tekinteni segélyezésnél. Ez a bázis minden tsz-tagnál. | ság elnökét; Dégen Imrét, m I Országos Vízügyi Hivatal vezetőjét;. dr. László Andort, • J Magyar Nemzeti Bank elnö- j két; dr Péter Györgyöt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét; Prantner Józsefet, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét államtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányai között Hanoiban kötött egészségügyi egyezményt. Az öt évre szóló megállapodás a két testvéri szocialista ország együttműködésének további erősítését és a szabadságáért küzdő hős vietnami nép segítését szolgálja Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott a testnevelési és sportmozgalom társadalmi irányításáról. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség a sportegyesüfetafc szövetségeként működő társadalmi szervezet. Az MTS látja el a testnevelési és sportmozgalom egységes irányításával, összehangolásával és 'ellenőrzésével kapcsolat*» feladatokat, amelyeket a különböző állami és társadalmi szervekkel együttműködve alakít ki és valósít meg. Szervezetét és működését az MTS kongresszusa által elfogadott alapszabály, az önálló társadalmi szervezetként működő sportegyesületek szer vezetét és működését pedig a kongresszus által kiadott mintaalapszabálynak megfelelő sportegyesületi alapszabály határozza meg. Az MTS és a sportegyesületek tulajdonában kezelésében vagy használatában lévő vagyonról az alapszabály, illetve külön jogszabály rendelkezik. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. * Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete alapján hozott kormányhatározat szerint a Magyar Testnevelési és Sportszövetség új feladatokat is ellát. Többek között: véleményezési jogkört gyakorol az iskolai kötelező testnevelés irányításában; javaslatot tesz a népgazdasági terv sportfejlesztésre vonatkozó részének kialakításához; határoz az állami támogatás elosztásáról és ellenőrzi rendeltetés- szerű felhasználását; gyakorolja a sportlétesítmények kezelésével. használatával és igénybevételével kapcsolatos jogkört. Hírt adtunk arról, he® összeült a megye vezető me zőgazdasági jogászaiból áll ún. Megyei Konzultációs Bi zottság, s választ adott azok ra a kérdésekre, amelyeket a új tsz-, illetve földtörvény ér telmezésével, végrehajtásává kapcsolatban tettek fel. Ily« kérdéseket és válaszokat is mertetünk jelenlegi cikkünk ben is. Nem idézünk szó sze rint, a kérdések és válaszol lényegét közöljük. Beleszámít-e a szérüskert : háztáji földterületbe? Nem számít ha a szérüs kert nein nagyobb 300 négy szögölnél és beépített ház helyhez csatlakozik. Egyél esetekben — ha például > házhely nincs beépítve — bele. számít Szérüskertnek ugyani: csak olyan terület minősít hető, mely beépített házhelyhez csatlakozik. Sok tsz-tagnak van ingat lana más község belterületén vagy zártkertjében. Számítás ba kell venni ezt a háztáj földterület nagyságának megállapításánál Is? Természetesen. A lénye? szempontjából közömbös, hogj a szomszédos községben léve föld belterületen vagy zártkertben fekszik-e, alkalmas-« beépítésre avagy nem. A lakóhelyen illetve más községben lévő földingatlanok együttes nagysága nem haladhatja meg a törvényes mértéket, a többletet a tsz, illetve állam kezébe kell adni. Magától értetődik, hogy ilyen esetekben a tsz-tagnak joga van eldönteni, hogy hol — a saját vagy szomszédos községben, belterületen vagy zártkertben — kívánja használni az őt megillető háztáji földterületet. Több pártoló tag fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy hagyjunk meg a használatukban egy hold háztáji földet. Cserében felajánlották, hogy földjük tulajdonjoga haláluk után — minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül — a tsz-re száll. Megengedhető volna egy ilyen egyezség? Tekintve, hogy az ún. mentesítési eljárás időt vesz igénybe, a volt pártoló tagok — a MÉM állásfoglalása szerint — 1968-ban jogosultak a föld tulajdonjogából eredő kedvezményekre, tehát föld- járadékra, haszonbérre, illetve a háztáji föld használatára. Mindez azonban nem változtat azon a közismert tényen, hogy a pártoló tagság — Véradó ünnepség. Vasárnap délután két órai kezdettel Kétúj faluban véradó ünnepséget rendez a Vöröskereszt, melynek keretében a körzet mintegy 125 többszörös véradóját tüntetik U. A Pécsi Porcelángyár Iparvágánya mellett, a régi düledező épületek helyett nyersanyagraktárt épít a gyár részeié a Baranya megyei Építőipari Vállalat, Az épület szeptemberben készül eL Kevesebb rtieukötöttség — nagyobb szigorúság Reflektorfényben a minőség Nemes verseny a vásárlókért — K hR M/-bélyegzővel Angliába Lgy követésre váró kezdeményezés: a Textil KRESZ A piac által igényelt meny- nyieéget olcsón és jó minőségben — így lehetne talán a legrövidebben összefoglalni az új mechanizmus viszonyai között az ipari üzemekkel szemben támasztott társadalmi szintű követelményeket. Ami a vásárlókat illeti, őket különösképpen a két utóbbi szempont érvényesülése érdekli, s egyre növekvő igényeikkel, határozott véleménynyilvánításukkal elsősorban az árucikkek minőségének javítása érdekében gyakorolnak óriási nyomást az üzemekre és forgalmazó szervekre. A gyárnak is érdeke — A reklamációk számának alakulása úgy mutatja a közönség véleményét, mint egy érzékeny hőmérő... — És jelenleg hol áll a „higanyszál”? — Jelenleg optimális a hely »et, tavaly például mindösz-1 sze öt komolyabb minőségi kifogásolásunk volt Persze így is súlyos ezresektől esett el a gyár... — És ha n-em a kereskedelem, hanem a vásárló reklamál? — A rossz munka akkor minket sújt, mert vagy kijavítjuk a hibát, vagy rendeznünk kell a benyújtott számlát Boda Lászlóval, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi gyáregységének minőségellenőrével beszélgetünk, aki az üzletekből érkező jelzések mellett a vállalati központ maximálisra növelt igényességét is érzi: a vásárlókért folytatott nemes verseny irama hétről hétre növekszik. Az üzemnek jelenleg három terméke van. Folytatják a három méter hosszú, kétrészes, magasfényezett kombi- náltszekrények & a 6/57 jelű ülőkék gyártását, s emellett beindították a 14/6 jelzésű, box-ülőkék export-sorozatát. Szekrényből 3200, ülőkéből 26 ezer, az exportra szánt box- változatból pedig 4000 darab szerepel a tervekben. Az idén először exportálunk nyugatra. Ez a négyezer ülőke amolyan „vizsgamunka”. Gőzöletlen fehérbükk- ből készülnek, színes műbőr- bevonattal Érdemes megnézni a mintapéldányt... Az ülőke valóban szép karcsú, mégis masszív, s fes- tetlen farészeivel rendkívül modem hatást kelt. Az alján bélyegzők, aláírások. — Ennyi ember nézte meg, hagyta jóvá — mondja Boda László mosolyogva — Ez itt a KERMI-bélyegzője, enélkül nem kerülhet új termék a piacra... Minőségi bizonyítványok A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet az utóbbi néhány év alatt valóságos óriássá nőtt — a szükséges apparátus megteremtése után megfelelő rangot és hírnevet is szerezve magának —, s az új mechanizmus „startjakor” már olyan erővel rendelkezett, hogy a gazdasági vezetés rábízhatta a minőségvédelem legfőbb őrének felelősségteljes szerepét. Az új termékek engedélyezésén túl rendszeresen figyeli éti értékeli a fogyasztási cikkek minőségének alakulását, s egy legújabban kapott megbízás értelmében a vállalatok felkérésére előzetes vizsgálatra nem köteleseit áruk elemzését is elvégzi. A reform életbelépésével számos korábbi, minőségvédelemmel kapcsolatos intézkedés hatályát vesztette, a Gazdasági Bizottsága 43. számú határozata értelmében agyarakkor a gyártó és felhasználó, Illetve kereskede mi vállalatok szerződések köthetnek egymással, melyei ben minden eddiginél ponti sabban kell meghatározniu az igényeket, illetve kötél« zettségeket. A fontosabb tei mékek esetében kötelező í úgynevezett minőségi bizt nyítványok kiállítása. Jobb tájékoztatást A reklamációk jelentős ré sze technológiai eredetű, s hibák többségét a helytele felhasználás, a rossz tárolá vagy a szabálytalan elhelye zés okozza. A siklósi bútoi gyár kombináltszekrény ve sárlói közül például nagyo sokan elégedetlenek a fei tés, illetve lakkozás minősé gével, pedig a lakk fényéne tompulását saját maguk okoz ták: központi fűtéses laka saük levegőjének túlzott „ki szárításával”. — Ezen csak poliésztere festésre való áttérés segíthe — mondja Boda László. — A vásárlókat tájékoztat ják a száraz meleg veszélyé női? — Ezt minden eladó tudja — De önök valami pros pektus útján ... — Ezt a BUTRÉRT csinálja Ez az egyik megoldás, nem biztos, hogy a legjobb A gyárak, vállalatok ugyani egyre kevésbé bízzák ezt < feladatot másra. A különbőz« textilárukon például egyn szaporodnak az ügyes ki; „KRESZ-táblák” melyek ; közlekedésből jólismert „ti los” és „szabad” jelzések felhasználásával magyarázzál az árucikk kezelésének, rak tározásának módját. Jelentős eredményeket ér el a felvilágosító szolgála" megszervezése terén a Me cseki Szénbányák értékesítés: osztálya is. A különböző szénféleségek jótulajdonságainal maximális kihasználása érdekében tüzeléstechnikai csoportot szerveztek, melynek munkatársad nemcsak az' mondják meg, milyen kazánban, (íűtőegységben) milyen szenet érdemes használni, de azt is, hogy milyen technológiával tanácsos a tüzet begyújtani, s a tüzelőanyagoi a későbbiekben adagolni. Kiváló áruk fóruma A reflektorfénybe kerüli minőség további javítása j szempontjából nagy jelentő- 1 ségű az Országos Piackutató Intézet által közelmúltban életre hívott „Kiváló Áruk Fóruma” amelynek keretében | az átlagosnál jobb műszaki 1 és esztétikai erényeket felmutató termékeket rendszeres időközönként nyilvánosan bemutatják, s ami üzleti szempontból egyáltalán nem mellékes: lehetővé teszik ezen cikkek megkülönböztető termékjellel való ellátását A kiváló áruk első seregszemléjén 61 termék szerepelt Az érdeklődésre jellemző, hogy pár hét alatt 30 vállalat közel 200 terméke érkezett a zsűri. elé. A következő kiállítás májusban lesz, a jelek szerint azonban a baranyai üzemok még nem ismerték fel a minőségj eiben rejlő lehetőségeket, mert ezidáig egyetlen egy sem pályázta meg a fórum emblémáját. A minőségi kifogások egy része a csomagolással kapcsolatos. Ki ne kapott volna még szakadt, behorpadt, piszkos papír- vagy bádogdobozokban árut. s ki ne kérdezte volna még magában: miért van az. hogy a külföldi gyáraknak megéri a korszerű, esztétikus csomagolás? A reform ezen a téren is érezteti hatását. A vállalatok figyelme hirtelen a látványos, csillogó csomagolási módok felé fordult, s a különböző szervék vizsgálatainak adatai alapján gyakran nem éppen „jobb beAz Elnöki Tanács ülé«e
