Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-21 / 17. szám

MNüA» a notjlö 7 Bálint Györgyről Halála 25. évfordulóján M flrett nem olvassák tömegek, még a mű­velt tömegek sem. Talán kicsit a „propaganda” tóiét róla, talán maga az életmű is. Aki nem ismeri közelebbről, azt hiszi, cik­kei csak cikkek, újságcik­kek, amelyek 25—30 évvel megszületésük után már nem élnek elég erővel, a legfeljebb irodalomtörténeti érdekességek. Akik viszont közelebb­ről ismerik, szeretik is, a tudják, hogy kitörölhetetle­nül a század magyar iro­dalmába tartozik. Hadd kezdjem a régén: utolsó, már csak kéziratban megmaradt Írásával. Visz- szapillantás a címe, s így kezdődik: „— Rugalmas voltam és sokat dolgoztam — mondta a radír”. A radír maga Bálint György. És „ra­dírnak lenni nem mindig könnyű. Fáradhatatlan ru­galmasság kell hozzá, kü­lönösen a mai időkben.” A radír a szellemet szolgálta, eltörölte a téves, a hazug, a pongyola, a közönyös, a szándékosan zavartkeltő sza­vakat A radír egy napon észrevette, hogy ahogy mű­re nő, úgy kopik ő maga. »Mem baj, kezdettől fogva tudtam, hogy veszedelmes munkára vállalkozom. Ha visszatekintek működésem­re, megállapíthatom, hogy szépen és izgalmasan éltem. Védtem valamit amit ma' már ogyro kevesebben vé­denek. Elszánt voltam és következetes, és talán nem volt mindenben igazam. Mindent összevetve: érde­mes volt" 1939 októberében beoltot­ták a Pesti Naplót, ahol leg­több cikke megjelent Ugyanebben az évben kint járt Londonban, emigrálni akart de két hónap múlva hazajött Nem akart egyma­ga menekülni, s nézni, mi lesz itthon a családdal, a barátokkal Aztán kémkedés gyanújával letartóztatták, félévig börtönben tartották, 1942 októberében gyűjtőtá­borba vitték, novemberben egy büntetőszázaddal Uk­rajnába, s 19,43. január 21- én Sztaro-Nyikolszkoje kis kórházában meghalt B álint György 1906-ban született s pályáját versekkel és tudó­sításokkal kezdte. Az Est tudósítója volt végezte az újságírói munka mindennapos feladatait A költő Bálint György is megmaradt mind­végig, hiszen legjobb írásait a tiszta és éles logikát szép­prózává oldó líraiság jellem­zi. S a tudósítások után lo­holó fiatal újságíró alapvo­nása is mindvégig megma­radt: hisz témáinak máig élő frisseségét írásainak nem évülő izgalmát talán mindenekelőtt az élet, a va­lóság kutatásának szenvedé­lye biztosítja. A fiatal írót az elégedetlenség hajtotta a társadalmi aktivitás, a tett felé. Kiábrándult a liberá­lis illúziókból és egyre mé­lyebben behatolt a marxiz­mus filozófiájába, amely vi­lágnézetévé lett s meghatá­rozta munkásságának csú­csait. A kezdetben minden feladatot végrehajtó, bár jószemű kritikus lassanként kialakította saját koncep­cióját, amelynek segítségé­vel megállapításainak, kriti­káinak zöme ma is érvényes. Egész kritikai munkássága — ha hiányos is, ha nem minden összefüggésig jut is el — azért különbözik min­denki másétól, s azért oly jelentős, mert Bálint György viszonylag nagyon korán észrevette, feltárta és irány­adó. központi szerephez jut­tatta a kor irodalmában je­lentkező szocialista realista tendenciákat. ' Sokmindenki­ről írt, hazai és külföldi írókról, művészekről — s hallatlanul éles szemmel vá­lasztotta ki a kortársi iro­dalomból a klasszikus nagy­ságokat, — de különösképp izgalmas, amit Gorkijról, Soíohovról, Alekszej Tolsz­tojról, Aragonról, a szovjet filmművészetről irt A im irodalmunkból tévedhetenle- nül emelte ki József Atti­la és Radnóti Miklós mű­vészetét. ö volt az, aki ki merte mondani, hogy József Attila « háború utáni «nem­zedék legnagyobb magyar költője. M égis elsősorban szép­író volt Szépíró, halott eredetileg újságíró, publicista. Az Est, a Pesti Napló, a Ma­gyarország, a Nyugat, a Szép Szó, a Világirodalmi Szemle, a Gondolat (az ille­gális kommunista párt be­folyása alatt levő lap) és más lapok hozták írásait. Irt a tanulmányokon és kriti­kákon kívül cikket, jegyze­tet. naplót (útinaplót is), kommentárt, glosszát, egy­szóval csupa újság-műfajt Mindezek a műfajok kis­epikává, — * az ő írásaira alkalmazott speciális kifeje­zéssel: — prózai költemény- nyé változtak a keze alatt Vajon miért? Mi ennek az irodalmi transzponálásnak a titka? Minden egyedi általános­sá tud válni Bálint György írásaiban. Divat a Pap Jancsi-vicc Pesten — ő megfejti, miért: „utunk, melyről egyelőre nem tud­juk, hová vezet, ellőtt poénekkel van kikövezve.” Minden köznapi, sőt, azna­pi realitás, apró eset, egy­szerű életkép megtalálja számtalan bonyolult, mesz- szevivő vonatkozását álta­lános igazsággá, félelmetes korképpé tud nőni Bálint György boszorkányos kezé­ben. Három fejkendős asz- szony beszélget a kapu alatt, s az író hallja, amint azt mondja az egyik: húsz fil­lér. A húsz fillér, ami sok­mindent jelenthet, „egyesek számára egy telefonbeszélge­tést, mások számára egy vacsorát”, a szegényemberek szimbólumává nő a cikkben, azokévá, akik „nem érnek rá a sok beszédre, mert dol­gozniuk kell: Európát te­remtik meg újra minden reggel”. Bálint György írá­sai valóban prózai költemé­nyek, ritmusuk, képeik, gondolati rímeik vannak — és szépek. Egy csiszolt, haj­lékony, tiszta, költői stílus ez, amelyet ugyanolyan jó olvasni, mint a verseket. U tolsó éveiben a fa­sizmus rémétől szo­rongatott világnak a humanizmus értékeit pró­bálta felmutatni. A huma­nizmus költője volt, ha pró­zát írt is. Az athéni Ka- riatidről: „Magányosan és meggyőződéssel tartja fején a márványtető tört kis da­rabját,- mintha még mindig felelős volna valami nagy és féltett dologért. Lehet, hogy az, amit őriz, már na­gyon régóta tárgytalan, és soha .többé nem válik idő­szerűvé ..." A „farkasku­tyáról”: „Ki fogsz halni — folytattam — már csak azért is, mert túlságosan nagy vagy, túlságosan erős. Igazi kutyákra és igazi farkasokra emlékeztetsz, ami kínos...” A magán­ügyről, amely „csendesen, feltűnés nélkül halt meg a világ egyre növekvő robaja közben.” És a toronyőrről, Európa toronyőreiről, abban a korban, amikor az olvasás abból áll, hogy az ember „félnyit egy-egy régi és örök szöveget, ' szinte csak azért, hogy meggyőződjön: helyükön vannak-e még azok a mondatok, amelyek kezdettől fogva úgy hozzá­tartoztak belső tájunkhoz, mint a külső tájhoz a hidak és a kupolák." S a szaporo- cjó hadijelentések között, a bombák és fasiszta indulók zajában Bálint György vé­gignéz a toronyból Európa városain, emberein, budai sétákon és a Hardanger- fjord hallgatag szikláin, lon­doni kocsmákon és őszi eső­kön, s kimondja megrázó ars poeticáját: „Minden szép volt, mert minden élt, és mindent láttunk, mert egy­szerre voltunk lent a soka­ságban és fent a toronyban, mert hűek maradtunk es­künkhöz, mert néztünk, lát­tunk és jelentettünk. Szép volt az egész, ne sajnál­junk semmit... Lehet, hogy nem lesznek többé tor­nyaink, de amit eddig lát­tunk, azt már nem marhat­ja ki eszméletünkből sem­mi.” Hű maradt esküjéhez — életével is, halálával is. Hallatna Erzsébet A városi tanács műve­lődésügyi osztálya e héten értékelte az 19-67. évi .ön­tevékeny művészeti bemu­tatókat, s általában az ön­tevékeny művészeti együt­tesek múlt évi munkáját. Aranyplakett és díszc.k- i levél tulajdonosok: a Pécsi Nevelők Háza Kamarakó- rut'3, a Doktor Sándor Mű­velődési Ház Mecsek Ének­kara, a Mecseki Szénbá­nyák fúvószenekara, a Doktor Sándor Művelődé­si Ház Mecsek táncegyüt­tese, a Doktor Sándor Mű­velődési Ház társastánc klubja, a XII. AKÖV Bar­tók Béla férfikara, a KPVDSZ Petőfi Művelődé­si Otthon színjátszó cso­portja, a Doktor Sándor Művelődési, Ház Irodalmi Színpada. Ezüstplakett és dísaoik­Arany-, ezüst- és bronzplakettesek levél tulajdonosok: a MÁV vegyeskar, a Pécsbányate- lepi Kodály Zoltán férfi­kar, a Ságvári Művelődési Ház fúvószenekara, a MÁV Művelődési Otthon társas­tánc klubja, a Doktor Sán­dor Művelődési Ház kép­zőművészeti szakköre, a meszesi József Attila Mű­velődési Ház Fekete szín­háza, az Fmsz Janus Pan­nonius leánykara, a KISZÖV néptánc csoportja. Bronzplakett és díszokle­vél tulajdonosok: a Bara­nya megyei Építőipari, Vállalat madrigálkórusa, a KISZÖV vegyeskara, a MÁV Művelődési Otthon fúvószenelcara. a gyárváro­si József Attila Művelő­dési Ház óvodai bábcso­portja, a Vasas II. Műve­lődési Otthon szalonzene- kara, a pécsszabolcsi Pus­kin Művelődési Otthon if­júsági fúvószenekara, ugyan csak a Puskin Művelődé­si -Otthon szalonzenekara, a Siketek Pécsi Patomim Együttese, a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat színjátszó csoportja és a Ságvári Művelődési Ház képzőművészeti szakköre. Mint napokkal ezelőtt hírt adtunk róla, Antal György Liszt-díjas karnagy, a Zene- művészeti Főiskola pécsi ta­gozatának igazgatója Becs­ben járt, s az osztrák rá­diónál vendégszerepeit. A meghívás körülményei­ről érdeklődtünk Antal Györgynél, hazatérése után. — Másfél éve kért fel az osztrák rádió a vendégsze­replésre — mondotta. — Már akkor közölték a nyil­vános hangverseny időpont­ját, ezt be is tartották. Az osztrák rádió ugyanis több ciklusban rendez nyilvános hangversenyeket a rádió-pa­lota nagy adótermében, amelyben 600 személy fér el, s amelynek akusztikai adott­ságai kitűnőek. A műsorok a zenei irányzatok és műfa­jok sokszínűségét kívánják tálalni a bécsi közönségnek, csak az idei dirigensek név­sorát mondom el, az önma­gában is sokat mond: Hans Swarovszky, Bruno Mader- na, Jan Krenz, Pier Boulez, Aaron Copland, Milan Hor­váti A megtiszteltetésen túl számomra ez a vendégsze­replés sokszoros felelősséget is jelentett. Vendég- szereplés az osztrák rádiónál Beszélgetés Antal Györggyel — Mi szerepelt a koncert műsorán?. ■ — Két együttest vezényel­tem. Händel F-dúr Concerto grossoját és Kodály Zoltán C-dúr szimfóniáját a Nie­derösterreichisches Ton- künstlerorchester játszotta, egy száz tagú hivatásos együttes — élmény volt ve­lük dolgozni. Kodály szim­fóniáját eddig még nem ját­szották, Bécsben tudtam meg, hogy az 1961-es luzer­ni bemutató óta ez volt a mű első bécsi előadása. így tehát annyi pécsi Kodály- bemutató után Bécsben is átnyújthattam a közönség­nek a Mester egyik remek­művét, s örömmel tapasztal­tam, hogy nagy sikerrel. Pécs, Budapest, Bah ti és Szekszárd után Bécsben ve­zényeltem Bach: Singet d^pa Herrn ein neues Lied című motettáját, ezt a hozzám közelfekvő, nagyméretű kó- rusművet. Itthon — a leg­újabb Bach-kutatások alap­ján, híven a hagyományok­hoz — zenekari kísérettel, Bécsben az ottani tradíciók tiszteletben tartása miatt zenekar nélkül szólaltattuk meg, a rádió énekkara adta elő, egy 35 tagú, rendkívül nagytudású együttes. Kitűnő előkészítés, majd jó hangu­latú próbák után az ének­kar mindent megvalósított elképzeléseimből. Érdekes stílusvitánk volt éppen a Bach-művek á capella elő­adását illetően. — A nyilvános hangver­senyről felvétel készült? — Természetesen, a rádió sztereo felvételt készített a koncertről, az adás időpont­ját időben fogják közölni- velem. Nagy élmény volt számomra a bécsi vendég- szereplés, erőpróba, összege­zés és tanulság a további itthoni munkához. Lityeraturnaja Gazeta és Jelenkor A Magyar írók Szövet­sége. valamint az Élet és Irodalom vendégeként Ma­gyarországon tartózkodik Szergej Narovcsatov, a ti­zenhatoldalas nagy moszk­vai irodalmi hetilap, a Li- tyeratumaja Gazeta lírai rovatának vezetője. A szovjet vendég két napig Péccsel ismerkedett, és eszmecserét folytatott a je­lenkor vezetőivel. Jelentkezés • pécsi művé­szeti szakközépiskolába. Meg­kezdődött a Jelentkezés a pécsi művészeti szakközépis­kola zenei és képzőművészeti tagozatára. Az általános isko­lás diákok igazgatójuknál je­lentkezhetnek. akik február elsejéig küldik a jelentkezők névsorát a szakközépiskolába. A felvétel! vizsgákra vala­mennyi jelentkezőt behívják* s az eredményről március 31-ig értesítik az igazgatókat. ♦ Klubkönyvtár Bakócán. A bakócai községi tanács el­határozta, hogy klubkönyv­tárat épít, a lakosság és a borodi állapi gazdaság már­is több mint tízezer forintér­tékű társadalmi muhkát aján­lott fel a közös célra. Érdekes könyvek a boltokban Az új könyvek közt bön­gészve , Kamjén István újabb. Emberek című no- velláskötetét, Kodolányi Jánoá emlékezéseinek má­sodik kötetét, a Visszapil­lantó tükör-t, Marosán György emlékiratait, Tüzes kemence címmel és egy gyönyörű, szín«, ismeret- terjesztő ifjúsági kiadványt találtunk, amelynek címe: Az óceán világa. A ro­mániai magyar kiadó gondozásában megjelent Maugham Sör és tea című könyve, amely azonos a korábban Sör és perec címmel kiadott kötettel. ® Rejtő János, a Bara­nya megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója szom­baton Moszkvába utazott, a magyar filmátvételi bi­zottság tagjaként. Két hé­ten át negyven filmet néz­nek meg, s ezek közül vá­lasztják ki azokat, ame­lyek a közeljövőben a ma­gyar mozik műsorára ke­rülnek. Q Pécsiek külföldön. Egyéves angliai tanul­mányút j át kezdte meg ja­nuárban dr. Kétyi Iván docens, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem mikrobio­lógiai intézetének munka­társa. V Ai Orvosi Hetilap újra­indulásának 20 évfordulójá­ra. a szerkesztőség felkéré­sére dr. Ráüss Károly, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetének igazgatója írt cikket a 109 évfolyam 3. számába A dy- sénteria elleni védőoltás kilá­tásai címmel. Juhász Pál, a Pécsi Nemze­ti Színház művésze rendsze­resen turnézik Szabadkán. Gobbi Hilda, Kállai Ilona, Hajdú Júlia és Varga D. József társaságában Az el­szabott család című műsort adják elő. Idegen fö'drészekre pedagógusokat keresnek I? rdekes felmérést végei ^ a Művelődésügyi Mi- . nisztérium, A függetlenné vált országok megsegítése céljából > felméri azt a pedagógus ká- { \ der állományt, amelyet egy-egy ) ilyen ország kérése esetén hé- \ sőbb átadhat az illető állam ( \ száinára. Ezért most összeírják ) azokat a jelentkezőket, akik i kéi-három éves időtartamra szerződés alapján hajlandók » ázsiai, afrikai vagy dél-ameri- kai országban működni. Fel-' adatuk vagy tudományos vagy ‘ oktatási (például iskolaszerve- } zés) jellegű lesz, vagy pedig < ) analfabéta oktatás, iermésze- S c tesen idegen nyelven. Ezért ) s csak azok a középiskolai ta- > \ nárok jelentkezhetnek, akik > l már most beszélik az angol, ) j a francia vagy a spanyol nyel- £ )vet. Továbbá arra is lehetőség > (van. hogy idehaza « Műve- ( j lődésügyi Minisztérium segít- j \ ségévei egy-két éves nyelm > (továbbképzés során e három J > nyelvből tökéletesítsék mostani ( ? tudásukat. Ha a jelentkezőket l J politikai, szakmai és nyelvi { ' szempontból megfelelőnek ta- > látják, akkor jelöltek lesznek, ( akik az említett államok vala- < melyikének kérése — erre < esetlen több évig is várni kell '( — esetén szerződést köthet- ) nek. s családjukkal együtt > elutazhatnak. s Bánffy György a képer­nyőn. A televízió szerkesztő­sége felvételre hívta meg Bánffy György Jászai-díjas színművészt, a Pécsi Nemzeti Színház tagját. A Három ta­lálkozás című televíziós j Az­tékban kap szerepet január végén. P Marlca grófnő. A Pé­csi Nemzeti Színház követ­kező bemutató előadása e hét péntekjén lesz, amikor Kálmán Imre közkedvelt nagyoperettjét, a Marica grófnőt mutatják be. Az előadást Sík Ferenc ren­dezte. a főbb szerepekben Cseh Máriát. Mester Ist­vánt. Karikás Pétert illet­ve Faludi Lászlót, Mende- lényi Vilmost. Vári Évát és Fülöp Mihályt láthatja a közönség. f) A Budavári Te Delim Szekszárdon. A Pécsi Fil­harmonikus Zenekar és a Liszt Ferenc kórus Szek- szárdra készül Kodály-mű­sort adnak a városban, be­mutatják . a Galántaj tán­cokat és a Budavári Te Deumot, valamint a Psal­mus Hurigaricust. Az elő­adást Antal György Liszt- díjas vezényli. Hangversenyek Január 21-én vasárnap délelőtt 9 és 11 órakor az általános iskolai bérlet második hangversenyén Szabó László vezényel. A következő hangverseny, amely a felnőttek 6-os bér­letének második koncert­je. jövő vasárnap, január 28-án délelőtt fél 11-kor lesi a Liszt-teremben. A Bach-matinét Antal György vezényli( ♦ Hétfőn, január 22-én dél­ben 1 órakor megnyílik a Városi Könyvtár ifjúsági könyvtárának olvasóterme és 20 ezer kötetes kölcsönzője. Ettő] a> naptól kezdve kb. harmincán olvashatnak egy­szerre a modern, új olvasótó rém ben. Háromezer éves „l'épfár" Leningrad! archeológusok a szibériai Száján begyszorosban az ősember .ké-itárára” bukkantak. Háromezer évsei ezelőtt a tör­ténelem előtti kor mesterei a Je iszej folyó part menti szikláiból emberi maszkokat, kecskebakokat, kígyókat és bikáka faragtak ki. Alekszandr Gracs történész, a- expedíció vezetője aita a mer- állaprtísra jutott bogs' ezek a szik! »maradványok < helyi tör­zsek óriás méretű szentélye volt. x sziklaképek művészi kifejezés tekintetében az ógörög színház maszkjaival vetekszenek. Érdekes­ségük az, hogy csak a reggeli napsugárban vehetők észre; sáp pel Jóformán nem látszanak. ♦ *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom