Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-10 / 7. szám

2 napló 1968. JANUAR 1«. ♦ WASHINGTON: A leg- frisseb amerikai közvélemény- kutatási adatok azt mutatják, hogy Johnson elnök — csekély többséggel ugyan —, de ismét az élre tört a novemberi el­nökválasztáson várhaté jelöl­tek versenyében. A Louis Har­ris közvéleménykutatási inté­zet „szondázása” az alábbi képet mutatja: Johnson—Ni­xon 50:41 százalék; Johnson— Romney 49:36 százalék: John­son—Reagan 51:37 százalék. 4 BOSTON: A bostoni ki­kötő alatt vezető alagútban összeütközött a földalatti vas­út két szerelvénye. Négy ko­csi kisiklott, 71-en megsebe­sültek. 4- NEW YORK: Több mint W0 tűzoltó folytatott több órás harcot a lángokkal New York Brooklyn negyedében, ahol kigyulladt egy négyemeletes lakóház. A lángok gyors terjedését a ház földszint­jén elhelyezett papidoboz üzem­ben tárolt nyersanyag Is segítet­te, Huszonnégy családot költöz­tettek ki és 20 súlyosan sebesül­tet, közöttük karonüló gyermeke­ket vittek kórházba. A ház gya­korlatilag a porig égett. 4 ISTANBUL: A török munkaügyi miniszter bejelen­tette, hogy 1973-ig felépítik a hidat a Boszporusz fölött, ösz- tzekötve az európai és ázsiai kontinenst. 4- RÓMA: Spiljak jugoszláv miniszterelnök hétfőn este részt vett Saragat olasz köz- társasági elnök vacsoráján. A Rómában tartózkodó jugoszláv politikusok kedden folytatják megbeszéléseiket. 4- MANCHESTER: Az angliai Manchesterben kigyulladt egy há­romemeletes lakóház. Négyen, köztük egy kilenclietes kisgyer­mek elpusztult a lángokban. 4 SAN ANTONIO: Johnson amerikai elnök hétfőn elfo­gadta Charles L. Schultze, az amerikai költségvetési hivatal igazgatójának lemondását. Schultzét, mint az elnök egyik legközelebbi gazdasági tanács­adóját tartották számon. 4 PASADENA: A Surveyor 7. amerikai holdszonda tovább halad a Hold felé. Az ameri­kai szakemberek szerint szer­dán hajnalban éri el a Hol­dat. 4- JOHANNESBURG: Gyorsan gyógyul a sziámi ikerpár, akiket szombaton választottak el egy­mástól egy ötórás műtét kereté­ben. Shirley és Catherine — a ki­adott kórházi közlemény szerint — egyre jobban kihasználja azt a körülményt, hogy korábbi álla­potuk miatt a végletekig elké­nyeztették ókét. 4 HAVANNA: A Kubai Közlekedésügyi Minisztérium­ban bomba robbant, öten sú­lyosan megsérültek. A bomba egy csomagban az Egyesült Államokból érkezett. 4 ATHÉN: Az AFP megbíz­ható forrásból szerzett értesü­lésre hivatkozva jelentette, hogy „becsületszóra” szabadon bocsátották a királyi ellen- puccsban részt vett görög tisz­teket. Három tábornokot: Pe- ridiszt, Esszermannt és Vida- liszt már néhány nappal ez­előtt szabadlábra helyezték. 4- MEXICO CITY: Négyes ikre­ket szült egy mexikói autószerelő felesége. Az anya, akinek már öt gyermeke volt, jól érzi magát, a gyerekek állapota azonban ag­gasztja az orvosokat. A koraszü­lött bébik súlya »0 dekagramm körül mozog. 4 RÓMA: Amin tore Fanfani olasz és Marko Nikezics jugo­szláv külügyminiszter hétfőn délután Rómában aláírta az epikontinentális (kontinens­széli) övezetre vonatkozó meg­állapodást. amely megszabja az Adriai tengerben végzendő kutatások határvonalát. Ezen­kívül aláírták az olasz—jugo­szláv vámszolgálati együttmű­ködési egyezményt is. 4 MOSZKVA: Kedden a Moszk­vától nem messze fekvő Dubná­ban az egyesite t atomkutrfó in­tézetben megkezdődött a tudomá­nyos tanács ülésssaka, az Inté­zetben képviselt tiz szocialista or­szág tudósainak részvételével. Bo- goljubov. az intézet igazgatója a TASZ.sZ t’idős’tó,iának elmondotta, hogy az in'czet tudósai végeznek először kísérleteket a Moszkva- környéki Szerpuhovban tavaly üzembe helyezett hetvenmilliárd elektronvolt energiájú proton- szlnkrotonnal. Már az első kísér­letek teljesen új és eddig Isme­retlen lehetőségeket járhatnak fel • kutatók számára. Tűzharc az izraeli és Jordániái csapatok közölt Tel Aviv: Az AFP kedd hajnali gyors­hírében idézi egy izraeli katonai szóvivő be­jelentését, amely szerint hat órás szünet után. nem sokkal éjfél után, ismét kiújult az Izrael —jordániai tűzpárbaj. Tel Avivban közölték, hogy a hétfői har­cokban az izraeli félnek nem voltak veszte­ségei. Viszont Ammanban egy jordániai szó­Eskol—Johnson tárgyalás vivő elmondotta, hogy az izraeliek négy gép- j kocsit, két ágyút és egy repülőgépet veszítet- ! tek. Egy jordániai katona és hét polgári sze- j nély megsebesült. Az ellenségeskedés kiúju- j lásával Izrael ismét Jordániát vádolja. Az izraeli ENSZ-delegátus a Biztonsági Tanács tagjai között — ilyen értelmű levelet köröz­tetett. „fiz IISI& nem marad tétlen" KössÜnŐUívirat Kim ír Szén, a Koreai Népi Desnckratikus Köztár­saság Minisztertanácsának elnöke, Coj Jen Gen, a Leg­felső Népi Gyűlés Elnökségének elnöke és Pák Nam Un, a Legfelső Népi Gyűlés elnöke az újjáválasztásuk, illetve megválasztásuk alkalmából kifejezett jókívánságokért táv­iratban mondtak köszönetét Losonczi Pálnak, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnökének, Fock Jenőnek, á kormány elnökének és Kállai Gyulánák, az országgyűlés elnökének. Kiállítás egy magyar forradalmár életútjáról Moszkva: A moszkvai 730. számú iskolában Pataki Fe­renc magyar forradalmárnak, az oroszországi szovjet hata­lom megteremtéséért vívott harc résztvevőjének életútjá­ról bemutató kiállítás nyílt meg. A kiállítási tárgyak és tab­lók híven számolnak be Pa­taki Ferenc útjáról: az oszt­rák—magyar hadsereg egykori tisztje, a Vörös Hadsereg nemzetközi osztagainak egyik szervezője, a Krasznojarszk- ban megjelent „Vörös Fáklya” című magyar kommunista lap szerkesztője lett. A Nagy Honvédő Háború idején Pataki Ferenc Kárpát­alján tevékenykedő felderítő csoportot vezetett. Kapcsola­tot teremtett az antifasiszta földalatti mozgalommal, s, ha­marosan eljutott Budapestre. 1944. végén csendőr kézre ke­rült. Mikor és hogyan halt meg, pontosan ma sem isme­retes. Halála előtt írott levele — üzenete az élőknek — a 730. számú iskola múzeumá­nak kiállításán látható. A megrendítő levél Uzsgorod- Ungváron kelt 1944. augusz­tus 30-án, s a többi között így hangzik: KEDVESEIMt A hadbíróság ma elitéit. Kötél általi halálra. Ilyen ■ ítéletet vártam, csak nem azzal az indoklással. Ne gondoljatok rám csak szomorúan, hiszen örömteli és szép napok voltak éle­tünkben. Végtelenül sajná­lom, hogy nem foglak látni többet benneteket. Ebben az esetben éljétek az életet ér­tem is, és tegyetek mindent úgy, mint ahogyan én is tennék, amikor az élet az embertől egy teljes szivet és a lélek tiszta bátorságát kö­veteli. Legyetek egészségesek és vidámak, szeressétek egy­mást. ahogyan én szerette­lek titeket. „ Ferencetek. Heves harcok a Mekong deltájában Saigon: Hétfőn Saigontól 30 kilométerrel délre, a Mekong deltájában zajlott le újabb he­ves ütközet a partizánok és az amerikaiak között. A sza­badságharcosok tőrbecsaltak egy amerikai szakaszt, az erő­sítésként érkező helikopterek­ből hármat lelőttek, majd a környező csatornákon csóna­kon eltűntek, az amerikaiak — közlésük szerint — 17 ha­lottat és 24 sebesültet vesztet­tek. Da Nang közelében polgári személyek estek a harcok ál­dozatául: egy autóbusz aknára szaladt és 25 ember meghalt. Magában Da Nangban hétfőn a várog főterén a lakosság gyűlésen tiltakozott az ameri­kaiak jelenléte ellen. Százöt­ven embert letartóztatott a rendőrség. Az amerikai légierő hétfőn a Thai Nguyen-i ipari köz­pontot támadta, Hanoitól 60 kilométerrel északra. Az ame­rikai parancsnokság jelentet­te, hogy 71 000-re emelkedik az Egyesült Államok szövet­ségesei által Vietnamba kül­dött katonák száma. A közel­jövőben 10 000 thaiföldi és 300 ausztrállá! katona érkezik Dél- Vietnamba. Svédországban maradhatnak az „Intrepid11 matrózai Stockholm: A Külföldieket Ellenőrző Svéd Országos Bizottság ked­den úgy határozott, hogy az Intrepid 4 békeharcos matróza Svédországban maradhat. A tengerészek október 23-án hagyták el állomáshelyüket, hogy — mint mondták — ezzel az akciójukkal és a jö­vendő magatartásukkal is til­takozzanak a bűnös vietnami háború ellen. A négy fiatal­ember a szovjet békebizott­ság segítségével került Svéd­országba. Washington. T evj Eskol, izraeli mi­-Lj niszterelnök kedden egy tv-nyilatkozatában pozi­tívnek minősítette Jonnson elnökkel folytatott tárgyalá­sait. azonban nem volt haj­landó érdemben nyilatkozni a létrejött megállapodások­ról. Jólértesült körökben úgy vélik, hogy Eskol csaknem minden kérdésben biztatást kapott az amerikai elnöktől s csupán az Izrael által kért szuperszonikus vadászgépek megvásárlását halasztották el. Johnson. a közös közle­mény tanúsága szerint „meg­értéssel viseltetik” a Tel Aviv-i kormány fegyvervásár­lási igényei iránt és az Egye­sült Államok egy meg nem határozott későbbi időpont­ban dönt majd a Phantom típusú vadászgépek átadásá­ról is. Bár az izraeli miniszterel­nök útja nemhivatalosnak minősült. Johnson«* ünnepé­lyes fogadtatásban részesítet­te Texasban és többízben ki­jelentette. hogy az Egyesült Államok messzemenő megér­tést tanúsít Izrael politiká­jával szemben. A másfél napos tárgyalá­sokon megvitatták a közel- keleti helyzetet. Izrael szem­mel láthatóan továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy bár­miféle rendezést csak az arab államokkal folytatott közvet­len tárgyalásokon hajlandó megvitatni, Eskol azonban kedden kijelentette, hogy eze­ken a tárgyalásokon kész na­pirendre tűzni a megszállt területek problémáját, ha az arab államoktól megfelelő garanciát kap. A tárgyalások végén ki­adott kö2ös nyilatkozat el­mondja. hogy a két állam­férfi gondosan megvizsgálta a közel-keleti helyzetet. Az ott folyó fegyverkezés üte­mét és mindezeknek a fé­nyében az amerikai elnök kész „aktívan és jóakaratúan megvizsgálni Izrael védelmi igényeit”. Jóllehet a közle­mény nem tartalmaz részle­teket amerikai fegyverszál­lításokról. washingtoni dip­lomáciai körökben bizonyos­ra veszik — mutat rá az ADN — hogy Johnson töb­bek között megadja a kért ötven lökhajtásos Phantom repülőgépet is. A Reuter je­lentése a repülőgép-szállítá­sokat nem veszi annyin bi­zonyosnak. de szintén utal a közös közlemény idevonatko­zó megállapítására. A New York Times keddi vezércikkében azt írja. hogy Eskol nem érte el teljes mértékben céljait a Johnsoö- nal folytatott tárgyalások so­rán, mert nem kapott konk­rét ígéretet amerikai tegy- verszállításokra, Johnson ess­zéi. a lap véleménye szerint, nyitva hagyta magának a te­hetőséget a későbbi akcióra, s ezt a lehetőséget kihasz­nálhatja politikai alkudozá­sokra. Ugyanakkor amerikai részről a tárgyalásokról ki­adott nyilatkozatot „figyel­meztetésnek szánják a Szov­jetunió és az arab államok irányában, annak bizonyítá­sára. hogy az Egyesült Álla. nők nem marad tétlen, ha a jelenlegi arab újra-felfegy- verzés ellenőrzés nélkül foly­tatódik’’ — írja a New York Times. Moszkva. A Pravda keddi számé- ban Igor Beljajev Ba­kói izraeli miniszterelnök amerikai, majd ezt követő londoni látogatásáról szólva megállapítja: Izrael állás­pontja a közel-keleti helyzet kiélezésére, nem pedig a vál­ság megszüntetésére irányul. Izrael nagy mennyiségű F—4 mintájú vadász bombázót, továbbá más fegyvereket kért az Egyesült Államoktól. Eskol Londonban szintén ar­ra szándékozik kérni az an­gol kormányt, adjon el Iz­raelnek nagy mennyiségbe!! legújabb típusú vadászgépe­ket. — Mialatt az arab orszá­gok azért igyekeznek fegy- veres erőiket növelni, hogy védelmüket biztosítsák. Iz­rael egészen más célból akar­ja erősíteni hadseregét. Az izraeli politikusok nem tit­kolják, hogy a jelenlegi idő­pontot a legalkalmasabbnak tartják Izrael területének nö­velésére. A szemleíró emlékeztet ar­ra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi hatá­rozata szerint az izraeli fegy­veres erőket ki kell vonni a megszállt arab területekről. Csak e feltétel valóraváltása esetén állhat helyre az igazi béke a Közel-Keleten hangsúlyozza Beljajev. Galamb volt. Szinte fülig vi­gyorgott a műélvezettől. Trop- pauer Hümér bágyadtan hajlon­gott, szerény mosollyal, majom­állkapcsait mellére szegezve, fürt­jeit rezgetve. — Igazán nem tudom..; mi­vel érdemeltem... ki elismeré­sét — mondta elfogódottan. — Talán azért szép ez a vers, mert szegény anyámra emlékezve ír­tam ... Isten nyugtassa... — A katonák hüledezve látták, hogy Troppauer szeméből két könny­csepp gördül le, és megcsuklik a hangja. — Ha megengedik, anyám jellemzésére felolvasok egy rövid kis verses elbeszélést... — Halljuk! Halljuk! Galamb kiáltotta ezt lelkesen, és tapsolt — Halljuk! Halljuk... — sipí­totta egy cémavékony hang. Kréta volt. De ő nem tudta, mi­ről van szó. A- könnyező költő azonban nem kezdhette meg újabb műve fel­olvasását, mert néhány elszánt katona felemelkedett, és odajött elébe, — Azonnal hagyja abba ezt a marhaságot — mondta egy ka­nadai óriás. — De uraim... Hát nem szé­pek az én... verseim? — Úgy látszott hogy nyomban Sírva fa­kad. — A maga versei unalmasak és hülyék... — kiáltotta öklét rázva egy görög dijbirkózó. Ami azután következett, az olyan volt, mint valami rossz álom. A költő úgy vágta szájon a görög díjbirkózót, hogy az re­pedt állkapoccsal röpült egy vas- oszlopnak, és elájult Azután egyetlen könnyed mozdulattal a kanadai favágót fél kézzel neki­csapta a társainak. { Még néhány zord kritikus sie­tett az erélyes költő ellen... De hiába. Troppauer úgy dobta egyi­ket a másikhoz, mint apró forgá­csot A katonák döbbenten, ijedten nézték... A harc befejeződött, a művész egymaga állt a helyiség közepén, és szemrehányó pillantással kö­rülnézett Valaki nyöszörgött, de különben csend volt. A költő visszaült a helyére, kisimította piszkos papírcsomóját, és fennkölten így szólt: — Anyám, te vagy árva fiad csillaga. írta Troppauer Hümér. Első ének... A több mint huszonkét oldalas verset már feszült figyelemmel hallgatták végig a légionisták ... Távolról feltűnt Oran. Az af­rikai part fehér, dobozszerűén külön álló házaival, pálmáival elmosódottan terült el a merő­leges délelőtti napfény ködszerű megvilágításában. — Sorakozó! — kiáltotta az altiszt a fenékbe. Mindenki megjelent a holmi­jával a fedélzeten. Egy hajóstiszt látcsövön át nézte a partot. A katonák szeme is a közeledő kikötőhöz tapadt Ott jön Afrika! A hajóstiszt közömbösen nézett végig a legényeken. Azután hirtelen meghökkent — Harrin ... court... Galamb is csodálkozott — Cham ... beli... — hebegte. Együtt jártak az Akadémiára! — Az őrmester úr majd meg­engedi, hogy kivételesen kilépjen a sorból. Néhány szót szeretnék beszélni magával — mondta a tiszt Harrincourt kilépett, és odébb ment a tiszttel együtt. — Harrincourt... megőrültél? — kérdezte idegesen, mikor el­távolodtak a sortól. — Kérem, hadnagy úr... — Mondd csak, hogy Jem, mint régen. — Hát kedves Jean... Mi ki­fogásod lehet az ellen, hogy a légióba léptem? — Nagyon jól tudod, hogy mi a légió! Ide csak az jöjjön, akiért nem kár, ha egy beduin golyója leteríti a sivatagban. Ide hallgass: nekem igen jó összeköttetéseim vannak, Cochran táborszernagy, az orani városparancsnok nagy­bátyám, és talán ha beszélnék vele... Harrincourt elsápadt. — Eszedbe ne jusson! En meg akarok halni és kész! Magán­ügyem! Nagyon kérlek, hogy sem­mi körülmények között se avat­kozz a dolgaimba... Csörgés és csobban ás hangzott, amint ledobták a horgonyt. A tiszt gyorsan kezet fogott egykori bajtársával, és Harrincourt be­állt a sorba. A kis híd legurult, és a part­nak ütődött. A kapitány kardja egyet villant, aztán megindult vé­gig a deszkán, és mögötte sorra dobogtak a súlyos bakancsok. Chambell szomorúan nézett a napfényben táncoló porfátylak között eltűnő osztag után, amíg egykedvű poroszkálással az utol­só katona is befordult az úton, amely sárga házak és zöld pál­mák között Port. St. Thérése-ig vezetett. Szegény Harrincourt. gondolta, és felsóhajtott... (Folytatjuk) I ­t I * i

Next

/
Oldalképek
Tartalom