Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-21 / 17. szám
1968. JAKTUÄR 2L napló Uj kezdeményezések a ktsz-ekben Nein félünk a versenytől Közös vállalkozások az fnisz-ekkel és tsz-ekkel Újfajta konyha- és variabútor Több munkát vállalnak az építők ' Húsz JdSlpMl szövetkezet működését irányítja Baranya megyében a KISZÖV. Szervezetüket nagyüzemnek is tekinthetjük. hiszen együttesen 4500 embert foglalkoztatnak a sokrétű termelés és a javítószolgáltató munka kiterjedt hálózatában. — Hogyan talóljófc meg helyűket a kisipari szövetkezetek az ÚJ gazdaságirányítási rendszerben? — erről beszélgettünk Tárnál Ferenccel, a Baranya megyei KISZÖV elnökével. — A reform nem változtat • szövetkezett ipar feladatkörén. sót a rendelkezések megerősítik eddigi céljainkat: a lakosság igényeinek közvetett és közvetlen kielégítését — kezdte Tárnái Ferenc. — Továbbra te legfőbb munkánk a javítás, szolgátlatás. a méretes cipők és ruhák készítése, a lakásépítés. a népgazdaság számára te gazdaságos export, valamint a belkereskedelem Igényeinek megfelelő árutermelés. —. A fiBoaflui MidiftOr k Mayftám te vonatkozik? — Egyáltalán nem. Az adminisztratív eszközöket a ml területünkön te mindinkább felváltja a közgazdasági tényezők alkalmazása. A gazdaságirányítás új módszerei nagyon kedvező helyzetet alakítanak ki a szövetkezeti ipar szamára. Amelyik kisipari szövetkezet munkájában például 50 százalékot meghalad a helyi iparpolitikai tevékenység, az mentesül a kommunális adó alól. Az ilyen tevékenység további fejlesztésére egyébként a jövőben is kapnak szövetkezeteink vissza nem térítendő központi támogatást. A Gazdasági Bizottságnak a kisipari szövetkezetek új gazdálkodási és anyagi érdekeltségi rendszeréről hozott határozata a szövetkezeti tagságnak kedvező intézkedések egész sorát tartalmazza. Többek között kimondta ez a határozat. hogy a reform indulásánál a szövetkezetek az állami vállalatokkal azonos arányban rendelkezzenek álló- és forgóeszközökkel, illetve ne terheljék őket visszamenőleges vagy többlet kötelezettségek. — KÖZÖS KOCKÁZAT. A pénzügyminiszter más érdekelt szervek vezetőivel egyetértésben rendeletét adott ki a műszaki tervezést fő tevékenységként végző vállalatok kockázati alapjáról. A rendelkezés értelmében az említett vállalatok és a megrendelők megállapodhatnak abban, hogy a tervező által javasolt és a megrendelő által elfogadott újszerű műszaki gazdasági megoldások kiviteli, gyártási és üzemeltetési költségénél elért megtakarításból közösen részesednek és közösen vállalják a kockázat! veszteséget *a. |— Hogy állnak az önállósággal?— Minden lényeges kérdésben szövetkezeteink maguk döntenek. így önállóan készítik termelési programjukat, az anyagbeszerzésben és értéI kerítésben önállóan választhatják ’ meg partnereiket, beruházásaik dolgában is maguk mondják ki a döntő szót... —. Bű maradi az Irányításból a KISZÖV-nek? — Az a célunk — felelte Tárnái Ferenc —. hogy a jövőben ne vegyük el sem a vezetőségek. sem a közgyűlés „kenyerét”. összehangoljuk szövetkezeteink munkáját és sokoldalúan ellátjuk érdekképviseletüket. — Hogyan értéken Tárna! elvtárs a ktsz-ek „startját” az uj mechanizmusban? — Az előkészületek jól sikerültek. így a termelés zökkenőmentesen indulhatott 1968. első napjaiban. Árutermelő szövetkezeteink többsége már a múlt év végére lekötötte csaknem a teljes kapacitását. Építőipari szövetkezeteink: téliesített munkahelyekkel készültek. Kellő munkaellátottsággal kezdték az évet javító és szolgáltató szövetkezeteink is. Az első napokban csak az új árak kése- sedelmes kiadása okozott problémákat. A múlt héten megkaptuk már az autó- és motorjavítási árjegyzéket és csak az építőipar területén maradt néhány tisztázatlan árkérdés. Bizonyos, hogy rövid időn belül ezek te rendeződnek. — SuUKoUfimt ÚJ dm- nyal között lényeges követelmény a versenyképesség. Milyen esélyeket lát a szövetkezetlek számára aa ipar más szektoraival folytatandó versenyben? — Ábrándjaink nincsenek. Reális adottságainkból kiindulva olyan területeken kívánunk nagyobb teret nyerni, ahol az állami ipar nem feltétlenül érdekelt. Az árutermelés vonatkozásában főleg a kissorozatú munkákra és a választékot növelő feladatokra gondolok. Kisipari jellegünk előnyeit főleg a jobb minőségű munkában szeretnénk kamatoztatni. Van 'terület, például a bútorgyártás, ahol erős versenytársai vagyunk az állami iparnak. A Faipari Ktsz .a legfejlettebb gyártási technológiát honosította meg üzemében. Reméljük, a nyereségből a fejlesztési alapra jutó rész a jövőben is lehetőséget ad arra, hogy lépést tartsunk a verseny követelményeivel. Szövetkezeteink új kezdeményezései arra vallanak. hogy elsőrendű feladatnak tartják a versenyben való helytállást... — Kimondana néhányat ezek közül? — Űj konyhabútor és varia bútorok prototípusait készítette el a Faipari Ktsz. Meglévő gyártmányaikat fejlesztik és új kisgépek előállítását készítik elő a Vasas Ktsz-nél. Javító-szolgái tató szövetkezeteink bővítik hálózatukat, szélesítik tevékenységük körét. A Pécsi Minőségi Ruházati Ktsz- hez 12 kisiparos belépése van folyamatban. A terv velük az, hogy önelszámoló egységekként működjenek majd a szövetkezet keretében. A Jármű- készítő Ktsz és több építő szövetkezetünk asztalos részlegének bevonásával egész megyére kiterjedően megszervezzük a • kereskedelem által forgalomba hozott bútorok garanciális javítását. Több kezdeményezés indult a szövetkezeti mozgalom más területeivel való szorosabb együttműködésre. A Pécsi Minőségi Ruházati Ktsz a vajszlói föld- művesszövetkezette] kötött szerződést 40 nőt foglalkoztató konfekció üzem létesítésére. A gépeket a ktsz, az épületet a földművesszövetkezet adja. Az itt gyártandó női ruhákat a megye _ földművesszövetkezeti boltjai hozzák forgalomba, s a vállalkozás részvevői osztoznak az eredményen. — Van-e lehetőség arra, hogy hasonló együttműködést alakítsanak ki a termelőszövetkezetekkel is? — Feltétlenül. A pécsi tsz szövetséggel már meg is kezdődött ennek előkészítése. A termelőszövetkezetiek most állítják össze iparilag feldolgozható nyersanyagaik jegyzékét. Olyan üzemek szervezését tervezzük velük közös vállalkozásban. ahol mód lesz a termelőszövetkezeti tagság mind nagyobb mértékű téli foglalkoztatására. A Pécsváradi Építő Ktsz gyapjúfonó üzem létesítését tervezi a helyi termelőszövetkezettel közös vállalkozásban. Az itt készítendő gyapjúfonalat a termelőszövetkezeti asszonyok dolgoznák fel kötöttáruvá, kézi cso- mózású szőnyeggé. — Hogyan fejlődik az Idén megyénk szövetkezeti építőiparra? — A most érvényesülő közgazdaság! ösztönzők kedvező helyzetet teremtettek a szövetkezeti építőipar lakásépítő munkájához. A megfelelő állami támogatás gazdaságossá teszi építő szövetkezeteink ez- irányú munkáját. Így a Pécsi Járási Építő Ktsz már egész évre lekötötte kapacitását társasházak építésére, a többieknél javában folyik a szerver zés. A jelek szerint legalább 10—15 százalékos fejlődéssel számolhatunk a lakásépítésben. m Bizonyár« értékeltét már « ktsz-ek tavalyt eredményeit. Ménnyiben felelnek meg esek a várakozásnak? — Még csak az eredmények összegezésénél tartunk, így csak annyit mondhatok erről, hogy a hozzánk tartozó szövetkezetek 343 millió forint értékű termelést produkáltak a múlt évben, s ez 7,1 százalékkal jobb a bázis időszakban elért eredménynél. A termelékenység 4,8 százalékos fejlődést mutat. Legfőbb törekvésünk. hogy ez a fejlődés az idén is töretlenül folytatódjék — mondotta befejezésül a KISZÖV elnöke. Lőrinci János A héten 2500 hízott juhot vagonlrozott be « Gyapjú- és Textilnagykereskedelmi Vállalat a magyarszéki állomáson. A líbiai exportra menő állatokat Szalonikiben hajózzák be és két-három imp múlvm érkeznek Benghaziba. Sehol sem tapasztallak árdrágítást Ellenőrzés dicséretekkel Gondot okoz az új árak feltüntetése — Rend és tisztaság Lány csók felé robog a Megyei Tanács Warszawája. Utasai Kárpát Józsené és Kraj- czár Sándor a kereskedelmi osztály főelőadói, akik mellé erre az alkalomra „csendes társ”-ként szegődtünk. A megye állami és szövetkezeti kiskereskedelmi hálózatában befejeződtek a leltározások, elvégezték az átárazást, A felügyeleti szervek munkatársai számára azonban most kezdődik a munka dandárja. A két főelőadó e napra kiszabott feladata, hogy ellenőrizzék a mohácsi járásbeli boltokban az átárazások pontosságát s főként azt, hogy nem „tévednek-e” a vevők kárára. Lánycsókon A lánycsókt ruházati bolt az első, mely sorra kerül. Sok a vevő. Amíg a boltvezető Lusztusz Alajosra várunk, Kárpátné megállapítja, hogy a leltári segédletek közül hiányoznak a kiegészítő árjegyzékek. — Sajnos, nem kaptuk meg a szövetkezettőL Gyors , telefon Mohácsra Gáspár Vilmos kereskedelmi osztályvezetőnek. tJJ itótUeMsű s*«rft6?ieng«rf helyesnek fleemhe a Pécsi Oohinygyárban. Ez lehetővé teszi a cigaretták minőségének javítását. A gyár ebben az évben hatvan százalékkal több filtere» srfvarltát készít, mint tavaly. — Szövetkezetünk most csinálja a felmérést, hogy menyei leltári segédlet kell a boltoknak .— hangzik a válasz. — De hiszen már végre kellett volna hajtani az átárazást! Amíg a Mohács és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezet központjában „felmérnek”, Lánycsókon a boltvezető hibáján kívül olcsóbban ad ják a konfekcionált, hímzett ágyneműket, a kötélíélesége- ket és árjegyzék nélkül ki tudná megmondani, hányféle árut. A lányesóki vegyesboltban csak néhány szót lehet váltani a vezetővel a vevő- tömeg mjatt Egyszemélyes a bolt, a kiszolgálás nem szünetelhet. Ez okoz bajokat a beérkező új áruk árának feltüntetésénél is. Ebben a hónapban már kétszer kapott a bolt a FÜSZERT-tól élelmiszer- és vegyi szállítmányt, de a tubusokra, szappanokra csak akkor tudja feltüntetni a boltvezető az új árakat, ha szabadidejét fordítja erre. A szabálytalanság, amellyel Krajczár Sándor itt találkozik: nincs minden árun feltüntetve az új ár, emellett túlórázás. A „néphangulat” ezzel szemben kifogástalan. *A vevőket nem zavarja, hogy a fogkrémtubuson a régi ár szerepel, fő, hogy sokkal kevesebbet kell fizetni érte. — Bosszankodás csak amiatt van, hogy a FÜSZÉRT most sem küldött szénsavpatronokat. Véménden A véméndi ruházati boltban Milich György né járási kereskedelmi felügyelőt találjuk. Az ellenőrzés nem talál a fogyasztók kárára elkövetett tévedést. Sőt! A hímzett ágy- nemügarnitúrákat itt is olcsóbban adják. Aki az árváltozás és a „megyei, járási” együttes ellenőrzése ideje közölt vásárolt volna a dúsan hímzett garnitúrákból, 90 forinttal olcsóbban kaphatta volna, természetesen a bolt rovására. Mivel az ellenőrzés felfedte a hibát, az árat azonnal ki is javították. A jegyzőkönyvbe nem kerül be, de Bicskey Istvánnénak jólesik a dicséret is; példás rend uralkodik a boltjában. Ugyanezt a megállapítást teszi Krajczár Sándor is miután kilép a véméndi 1. számú önkiszolgáló élelmiszerboltból. — A tubusos és flakonos áruk .kivételével mindenen fel tüntették az új árat. Nem találták az árjegyzékben a kály- hacsőlakk és a kályhaezüst árát. A kályhacsőlakk ára 2,20-ról 5,70-re emelkedett, a kályhaezüst 4,60 helyett 4,10- be kerül, de itt még a régi áron árusítják. Tévedés tehát részben a fogyasztó, részben a bolt kúrára. A helyzetet csak az menti, hogy a bolt, kályhacsőlakk esetében adagonként 3,50-nel, a fogyasztók viszont minden egyes kályhaezüstnél csupán 50 fillérrel károsodtak és a tévedés nem volt szándékos. Palotabozsokon A palotabozsoki vegyesbolt négy nappal ezelőtt nyitott ki hosszú leltározás után, s most máris a zárszámadásra készülnek. A kiszolgálás megkönnyítésére távolról te jól olvashatóan tüntették fel mindenen az új fogyasztói árakat. A vevők a polcokra kifüggesz tett árjegyzékekről te ellenőrizhetik, hogy helyesen számolnak-e az üzletben. Az ellenőrzés mindent rendben talált, kivéve a II. és III. osztályú porcelántányérok árát, ugyanis ezek emelkedtek, de árjegyzék hiányában a boltban nem módosították as árakat. A tévedés itt sem a vevők rovására történt. Sőt! Krajczár Sándor megállapítja, hogy a IV. árcsoportba tartozó celloxid nitro festékek, valamint borotvaecsetek árát — szabad ár lévén — az árjegyzékben szereplőnél alacsonyabban határozta meg a szövetkezet, s ez a vásárlók számára mindenképpen jó. Dicsérettel fejeződik be az ellenőrzés. Fáik János boltvezetőt mindenekelőtt pontosságáért, gondosságáért és az üzletben uralkodó példás rendért illeti a dicséret. A Duna Áruházban A mohácsi Duna áruház már esti fényárban ’fogadja az ellenőröket. Somogyi Gyula előveszi az ellenőrző könyvet, amelybe Dobosi István vállalati ellenőr tette az utolsó — két nappal ezelőtti — bejegyzést: „Csomagellenőrzést is végeztem az „ ., számú blokk alapján. A mérést és számolást szabályszerűnek találtam”. A Megyei Tanács főelőadója az osztályokon járva a gyenge pontokat keresi, de sehol nem talál hibát A raktárból tömegével hozzák elő az angol és olasz pulóvereket, de ezeken is az új ár szerepel. Az olyan árukat. amelyek a leltári segédletekkel nem voltak azonosíthatók. a regi fogyasztói áron árusítják. Ez kerül . Kárpát Józsefné aláírásával az ellenőrző könyvbe is. A megérdemelt dicséret élőszóval hangzik el. * Mire végetér az áruházbeli ellenőrzés, öreg este van.. Az ellenőrzést végző főelőadók öröme nem csekély, hiszen csaknem mindent rendben találtak. Harsáuyí Mária i 4
