Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-03 / 1. szám

I napló 1963. JANUAR S. 14 éra I nagyvilágban JJ DELHI Mohamed Abdullah Sejk, rolt kasmiri miniszterelnök, :edden visszanyerte teljes nozgási szabadságát az indiai kormánytól az „Id Ul-Fir” nohamedán ünnep alkalmá- «61. Abdullah Sejket — hívei .Kasniir oroszlánjának” ne- rezik —, kedden délelőtt az Jj Delhi-i mohamedán kegy- telyen négyezer ember öröm- íjjongással / üdvözölte. Ab- lullah beszedőben az India és 5akisztán közötti békére, ba- átságra szólított fel. Kijelen- ette, hogy a börtönben nem 'áltoztatta meg a Kasmír ön- endelkezésére vonatkozó né- leteit. ZAWAL PINDl Pakisztánban a közelmúlt- ián több politikust letartóz­tattak, feltehetően szepara- ista törekvések vácijával. A belügyminisztérium közlemé- tye szerint olyan „nemzetel- enes személyekről” van szó, iktk „kapcsolatban álltak a politikai élettel és a kormány- üvatalokkaí”. IIO DE JANEIRO Decemberben illegalitásban ártotta meg VI. kongresszu­st a Brazil Kommunista 3árt. A küldöttek helyesnek ártják a kommunista- és nunkáspártok februárra ki­űzött budapesti konzultatív alálkozóját. WASHINGTON Rusk amerikai külügymi- liszter két helyettese: Nicho- as Katzenbach és Eugene Rostow, külföldi magyaráz­kodó körútra indult, szinte izokban a percekben, amikor exasi farmján Johnson elnök lejelentette új, részben ön­kéntes „nadrágszij politika” ■észleteit. Katzenbach Nyit­tat-Európában, Rostow az ízsiai szövetségesek körében rróhálja „eladni” az új ame­rikai kormányprogramot, melynek az a célja, hogy a eladások és a tőkekiáramlás •sökkentésével. alátámassza az ngatag dollárt. 3RISBONE Az ausztráliai ötösikrekről, tkik vasárnap születtek, el- őízben adtak ki orvosi köz- eményt. amely szerint nincs öbbé ok az aggodalomra. Az ínya ugyancsak jól érzi ma­lát. JOHANNESBURG A dél-afrikai Transvalle­lan egy vegyesvonat össze- itközött egy személyvonattal. A szerencsétlenségnél tizen- lárom színesbőrű meghalt. DAKAR Hétfőn Conakryban újból köztársasági elnökké válasz­olták Sekou Touré guineai illamfőt. Egyidejűleg megvá- asztották a parlament 75 kép viselőjét. A választások, ame- yeken nem voltak ellenjelöl- ek.; rendben bonyolódtak le. PEKING Mao Ce-iung. a Kínai Kom- nunista Párt elnöke az újév I előestéjén ünnepi fogadáson ; heti részt, amelyen több mint í húszezren köszöntötték. A fo- \ jadáson jelen volt Csou Én- ' aj miniszterelnök, hin Piao honvédelmi miniszter és a aárt Központi Bizottságának j íöbb tagja. Fokváros. A fokvárosi Groote Schuur kórház kedden, helyi idő sze­rint 16 órakor kiadott hivata­los közleménye szerint sikere­sen befejezték azt a műtétet, amelynek során az 58 éves Philip Blaiberg fogorvos tes­tébe átültették Clive Haupt 24 éves félvér textilmunkás S2ÍVét. Kedden délután újabb rész­letek váltak ismeretessé az orvostudomány történetének harmadik emberen végzett szívátültetési műtétjéről. 1967. december 3-án a közlekedési baleset következtében elhunyt 25 éves Denise Darvall szívét ültette át Louis Wash kar.sky 55 éves kereskedő súlyosan beteg szíve helyére. A műtét sikerült, de Washkansky 18 nappal később elhunyt. A második szívátültetést ameri­kai sebészek hajtották végre december 6-án egy New York-i kórházban, amikor egy telje­sen fejletlen agyú kétnapos csecsemő szívét ültették át egy két és fél hetes fiúcsecsemő életképtelen szíve helyébe. A kisgyermek néhány órával a műtét után meghalt. Christian Barnard profesz- szor. aki felesége társaságá­ban előadókörúton volt az Egyesült Államokban és Ang­liában. hétfőn délelőtt, a ter­vezettnél korábban visszaér­kezett Fokvárosba, miután ér­tesítést kapott, hogy életveszé­lyes szívgyengeség lépett fel Blaibergnél. akit már három hete a Groote Schuur kórház­ban ápoltak. A. súlyos szív­beteg fogorvos ' tudott arról, hogy Washkansky a szívátül­tetési műtét után elhunyt, mégis habozás nélkül késznek mutatkozott arra. hogy ha­sonló műtétnek vesse alá ma­gát. A sebész és páciense tehát hétfőn felkészült a műtétre, csak még a donor hiányzott, akinek szívét átültetnék, ek­kor a véletlen lépett közbe: hétfőn délután a fokvárosi strandon agyvérzést kapott Clive Haupt, s életveszélyes I állapotban szállították be a kórházba. Az orvosok egész éjjel küzdöttek életéért, reg­gelre azonban nyilvánvalóvá vált. hogy a fiatalember ment­hetetlen. Az elvégzett szövet­tani és vérvizsgálat kimutatta, hogy a szívátültetés sikeres végrehajtására remény van. Ezután a kórházba kérették Clive fiatal feleségét (három hónappal ezelőtt kötöttek há­zasságot). hogy beleegyezését kérjék a szívátültetésbe, amennyiben férje meghalna. Clive szíve kedden délelőtt, helyi idő szerint 10 óra 43-kor megszűnt dobogni. Az orvosok azonnal felnyitották mellka­sát és a kioperált szívet egy másik műtőbe vitték, ahol Philip Blaiberget addigra már előkészítették a szívátültetési műtétre, amely 11 órakor megkezdődött. Az ötórás mű­tét során a Barnard profesz- szor vezette 16 főnyi orvos­csoport eltávolította a fogor­vos súlyosan beteg szívét és helyébe az elhunyt fiatal munkás szívét operálta. Helyi idő szerint 16 órakor (magyar idő szerint 15 óra) a kórház közölte, hogy a műtét sike­resen befejeződött. Az AFP legfrisebb jelentése szerint Barnard professzor kedden délután közölte, hogy páciense „eszméletnél van és egészségi állapota igen jó”. Nem könnyű a kábítószercsempészek dolga De Gaulle beszéde a diplomáciai testület fogadásán Párizs: De Gaulle francia köztársasági elnök hétfőn, az új esztendő első napján az Elysée-palotában beszédet mondott a diplomáciai testület fogadásán. Beszéde válasz volt Monsignore Bertolt pápai nun- ciusnak, a diplomáciai testü­let doyenjének üdvözlésére. A francia államfő ezt az al­kalmat is megragadta arra, hogy a legkeményebb szavak­kal megbélyegezze az Egyesült Államok vietnami háborúját. A háborút „abszurd konflik­tusnak” nevezte, amely „Vérrel mocskolja be és megbotrán­koztatja világunkat”. A viet­nami konfliktusról VI. Pál Pápa december 8-i Üzenetével összefüggésben szólott és nagy elismeréssel méltatta a pápá­nak a béke érdekében kifej­tett tevékenységét. De Gaulle kitért az Uj-Del- hiben sorra kerülő nemzetközi kereskedelmi és fejlesztési ér­tekezletre. Világos, kost-’ aí. ideoióg-yk rendszerek és törekvések ve­télkedésein túl ez a vállalko­zás feltételezi az államok együttműködését. Világos, hogy a szervezett együttműködés megköveteli a Vietnamban és a Közel-Keleten kirobbant fegyveres konfliktusok rende­zését. Végül világos, hog’- ~ kívánt szint eléréséhez ol erőfeszítésre van szül amely magában foglalja a szembenálló tömbök megszün­tetését. A svéd vámhatóságok nem tartották eléggé megbízható­nak a régi módszereket a ká­bítószercsempészek elleni harc ban. A határtájárókon, a kikö­tőkben és repülőtereken a külföldről érkezők poggyászát újabban idomított juhászku­tyák szagolgatják körül. A í csipetnyi narkotikumot is meg ' érzik. Idegesen vakkantanak ilyenkor és a csempész máris lebukott: a vámtisztek a leg­aprólékosabban átkutatják hol miját. Ahol a kutyaorr nem mu­tatkozik eléggé eredményes­nek, narkotikum-detektort vet­nek be. A négy kilogramm súlyú műszer gammasugarakat bocsát ki és jelzi, hg a gép­kocsi valamelyik üregében — vagy mondjuk a tartalékke­rék tömlőjében — kábítószer van elrejtve. Remélik, hogy ezentúl a csempészáru 95 szá­zalékát sikerül leleplezniük. Csak Stockholmban legalább hétezren használnak rendsze­resen kábítószert. Legnagyobb részük 15—18 éves fiatal. Egy anonim körkérdés kiderítette, sogy a fővárosi középiskolák 'kjainak tíz százaléka kábí­tószer élvező. Legtöbben a hasist, a marihuánát ég a Prv- ludint szeretik. Számos vállalkozószellemű svéd fiatal maga utazik a Közel-Keletre beszerzés céljá­ból. Libanonban, Törökor­szágban vagy Afganisztánban olcsón megvásárolja a kábító­szereket. Sokukat azonban még az ottani hatóságok el­fogják és több évi fogházbün­tetésre ítélik. Azonban a svéd vámtisztek is szép eredménnyel dicseked­hetnek: lefüleltek egy diákot# aki — poggyászát egy futball­csapat halomnyi bőröndje kó- zé rejtve — rengeteg kábító­szert akart átjuttatni a hatá­ron. Nemcsak Dániából áramlik a hasis, az ópium és az LSD Svédország felé. A vámható­ságok rájöttek, hogy Finnor­szágból is érkezik jelentős mennyiségű kábítószer. No­vember végén Stockholmban lefüleltek egy 35 tagú, jórészt finnekből álló csempészban­dát Raktárukat egy idomított juhászkutya fedezte fel. (Der Spiegel). Elkeseredett liareok Szanaa környékén • Genf: A Nemzetközi Vöröskereszt hétfőn este kiadott közleménye szerint a jemeni főváros, Szanaa környékén elke­seredett , harcok folynak a köztársaság hívei és a királypártiak között. A harcokban több polgári személy is életét vesztette. Hírügynökségek rámutatnak, hogy a jemeni főváros kör­nyékén a harcok annak ellenére folynak, hogy Kairóban va­sárnap a köztársaság hívei és a royalisták megegyezésre ju­tottak a béke helyreállítását célzó első lépésről: egy 15 tagú nemzeti békéltető bizottság felállításáról. Támadnak a hazatias erők Saigon: Az utóbbi hetek egyik legvéresebb ütközete zaj­lott ic kedden reggel Saigontól mintegy kilenc­ven kilométerre észak­nyugatra. A DNFF fegy­veres alakulatai megle- petésszeru támadást in­téztek a Dán Tieng ame­rikai támaszpont ellen. Több órás kemény csata után a partizánegységek eltűntek a támaszpontot körülvevő dzsungelben. Saigon! hivatalos közle­mény szerint az ameri­kaiak kétszáz katonát veszítettek. Közülük 75 meghalt, 125 pedig meg­sebesült. A közlemény a partizánok veszteségeit 75—150-re becsüli. A hazafias erők ked­den reggel megtámadták a Shell és Esso olajtár­saság Saigon környéki berendezéseit. Egy olaj­tartály teljesen leégett Elieen Jancourt angol fotómodell és maneken életében ritka öröm a pihenés. Kis autóján állandóan robog a divatházak és fényképészműtermek között. Szépítkezésre is csak útközben, az autóban jut egy kis ideje. Az ötletes lány ezért egy masszírozó készüléket szerelt gépkocsijába, s így a szó szors értelmében száz kilométeres sebességgel szabadul meg fölös kilóitóL LENINGRAD Huszonöt Leningrádban ta­nuló magyar diák ..Magyar ifjúság” néven műkedvelő együttest alakítva, elhatároz­ta, hogy műsorával, amely- oen népi táncok, énekek és iiákjelenetek szerepelnek, be­járja a Szovjetuniót. Az együt :es éppen a napokban fejezte ne első turnéját — több mint íúszezer kilométert tett meg Szibériában és Kazahsztán­ján. A magyar fiatalok szün­idejükben legközelebb a Balti- tenger mellé, Észtországba, Lettországba és Litvániába lá­togatnak. Bs érthetetlen módon szép ív­ben visszarepült az asztalához, egész társaságát, valamint néhány liter rumot a földre rántva. A többi már gyorsan ment. A vendégek egy része felugrált, és az idegen felé rohant. Ez egy szé­ket ragadott meg és leverte a lámpát. Általános zűrzavar támadt. Csörömpölés, ordítás, verekedés zaja töltötte be a helyiséget, és egy alkalmas pillanatban Galamb az egész bárpultot a verekedőkre dobta, majd utánahajította a kocs- márost a konyhakéssel, a csapos­legényt a tüzes piszkálóval és a föpincért a fiával... ... Másnapra rendbe hozták a vendéglőt, este szólt a zene, és a kórházban tartózkodó törzsven­dégeket leszámítva, együtt volt a szokott esti közönség. Kilenc órakor nyílt az ajtó, és belépett a vidám idegen. Szalmakalapját főúri grandezzá- .al emelte meg, és udvarias vi- gyorral a középre lépett. A kocsmáros. a csapos, a fő­pincér és a fia megdermedtek. — Hölgyeim és uraim! — kezd­te Galamb. A tegnap esti svéd­torna miatt elhalasztott koncerte­met szíves engedelmükkel ma tar­tom meg. A karnagy úr ideadja a harmonikáját, é3 az előadás kez­detét veszi. Ezután átvette a zenész harmo­nikáját. felállt egy székre, ráült a támlájára, kiskahátját egy ele­gáns mozdulattal odadobta a fő- píncémek, és mély érzéssel elját­szotta, hogy: „Louis, a fűtő el­hajózott az Uj-Hebridákra”. A második strófát énekelve adta elő. A szám kétségkívül tetszett. A hangulat még fagyos volt, de töb­ben már elengedték zsebükben a bicskát, és ez errefelé egy neme a békülékenys^gnek. Mikor azonban Galamb rázendített a „Hej ten­gerész, hej tengerész, Mit neked vihar és mit neked vész” kezdetű indulóra, amelyet rövid sztepp­tánccal fejezett be, mindenki tap­solt. és vad lábdobogással köve­telték, hogy á művész folytassa koncertjét. HárrincóuTt záróráig megalapoz­ta népszerűségét, tányérjára bő­ségesen hullott az aprópénz, és mikor egy fésűre feszített selyem­papíron elzü.mmögte a „Kacagj bolond, bár festett arcodon könny csorog...” kezdetű slágert, olyan jókedv kerekedett, hogy Lala, a biciklitolvaj, aki különben is nagy­vonalúságáról volt közismert, eperbólét hozatott, és hajnalig még sok üveg rum fogyott el. Harrincourt volt a kikötő ked­vence. Nemigen akadt olyan em­ber, aki összemérhette volna vele az erejét, és mégis lehetőleg el­került minden nézeteltérést, és a legrosszabb tréfákat is eltűrte. Szolidsága miatt elnevezték Ga­lambnak. Esténként vendégszerepeit a mulatókban. Nemcsak szájharmo­nikán játszott. Ha kellett, hege­dült, citerázott és kártyakunszto- kat is mutatott. Senki sem hal­lotta még káromkodni. A tizen­négy éves szivarossal olyan udva­riasan beszélt, mintha a fiúcska a legrégibb törzsvendégekkel egyenrangú gazember volna. Min­dig simára volt borotválva, és Miminek, aki a „Bicskadobó” ne­vű helyiségben a likőrt kezelte, virágot küldött a születésnapjára. Féltékeny éjszakai lovagok több­ször le akarták szúrni, és ritkán ok nélkül. Ezeket atyai gyengéd­séggel ő maga vitte el a legkö­zelebbi kötözőhelyre. Ilyen volt Galamb. Sem a kormányos, akit Rongy Eleknek hívtak, sem a vitorla­mester nem ismerte a fenti előz­ményeket, ami még nem lett vol­na baj, de a két tengerész elhozta az étterembe a kövér Yvette-et, egy kedvükre való hölgyet, aki nyolcvan kiló volt ugyan, de tel­jesen babaarcú. Yvette állandóan tapsolt Galambnak, aki éppen sze­repelt. Már ez nem tetszett a kormányosnak. De később a kövér Yvette példátlan szemtelenséggel kivett a vitorlamester tenyeréből egy teljes ötfrankost, és odadobta ennek a jöttment komédiásnak. — Hej! Pojáca! Add vissza az ötfrankost! — mondta a vitorla- mester a kocsma közepére lépve. Legnagyobb csodálkozására a sziművész átnyújtotta a pénzt. — Parancsoljon, öregem. Csak ne izgassa fel magát, mert unoka­fivéremet így ütötte meg a guta egy alkalommal. Metzben volt vegyeskereskedő a szerencsétlen. — Még panaszkodsz?! Nesze!... A többit leírtuk. A vitorlames­ter olyan pofont kapott Galamb­tól, hogy lenyelt egy negyed fant bagót, a kormányost pedig addig verte, amíg ez komolyan nem kér­te, hogy hagyja már abba. Ebből az alkalomból be is mutatkozott, hogy ő a Rongy Elek. Most együtt ittak a sarokasz­talnál, és a kormányost már az sem zavarta, hogy a kövér Yvette (aki teljesen babaarcú volt) nem vette le a szemét Galambról. Csodálkozom — mondta a kor­mányos, tülökké dagadt orrát időnként egy pohár vízbe mártva —, hogy ilyen randa mesterséget választottál. Aki ekkora pofont tud adni, az előtt nyitva a világ. (Folytatjuk.) 4 k Sikerült a fokvárosi szívátültetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom