Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-03 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek I Dunamüit ncroiö Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968, JANUAR 3, SZERDA Bizakodással tekinthetünk az ú| esztendő elé Kádár János beszélgetése á televízióban és a rádióban az új esztendő kilátásairól IT íááx János, a. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára beszélgetést folytatott Megyeri Károllyal és Szepesi Györggyel, s válaszolt a rá­dió és a televízió hallgatói­nak illetve nézőinek kérdé­seire. A beszélgetés, amelyet a rádió és a televízió az új év első napján közvetített, kitért több politikai kérdés­re is. A béke kilátásai A béke kilátásairól szólva Kádár elvtárs arra utalt: tel­jesen érthető, hogy ez a kér­dés ma aggodalmas módon ve­tődik fel az emberekben. A mi újkori társadalmunk a tel­jes békét úgyszólván nem is­meri; a ma élő nemzedék két világháború súlyos megpróbál, tatásain ment keresztül Az aggadalmaskodást. nyugtalan­ságot indokolja az is. hogy a közelmúlt években a nemzet­közi helyzet — átmeneti, cse­kély enyhülés után — ismét bizonyos mértékben kiélező­dött. Ez kifejezésre jut szám­talan eseményben, külőnöböző puccsok. úgynevezett helyj há­borúk és különösképpen a vietnami háború révén. Az emberek látják és tudják, hogy az imperializmus nem nyugszik, annak vezető, fő ereje, az Amerikai Egyesült Államok egy. szinte mindenki által elítélt, barbár, hódító háborúba fogott Vietnamban és térdre akarja kényszeríteni a vietnami népet. A továbbiakban Kádár elv­társ rámutatott arra. hogy az Egyesült Államok kormánya sohasem fogja elérni célját, amiért ezt a háborút kirob­bantotta. A vietnami népet, Indokína népét nem fogják tudni még egyszer visszakény- szeríteni a gyarmati járomba. Az Egyesült rulamok ebben a háborúban hallatlan kegyet­lenségeket követett el. külön­legesen embertelen hadviselés képe rajzolódik ki mindenki előtt, de megtörni a vietnami népet nem tudta, és az egész világ tanúja ennek a harcnak, amikor a legnagyobb imperia­lista hatalom egy viszonylag kis lélekszámú néppel nem tud elbánni, és az meghiúsítja minden lei gázó törekvését Kádár János kifejezte azt a meggyőződését, hogy a viet­nami nép győzni fog. a viet­nami nép szabad lesz és hogy a szocialista világrendszer or­szágainak ereje, a világ min­den haladó emberének törek­vése. a népek ébersége meg tudja akadályozni egy új vi­lágháború kirobbanását is. Szólott arról is. hogy van­nak olyan törekvések, hogy a szocializmus országait, a ha­ladás erőinek egységét meg­bontsák. Hallatnak olyan csá­bító. szirénhangokat is. hogy Magyarország miért nem „ön­állóbb” külpolitikájában. Ezek persze ki nem mondva azt jelentik, hogy miért nem tá­volodunk el a Szovjetuniótól, általában a szocialista orszá­gok közösségétől. Azért nem távolodunk el -—. hangsúlyoz­ta Kádár János —. mert az elvhű politika nagy távlatban az igazán kifizetődő politika, és bel- és külpolitikai elveink­hez ragaszkodva tudjuk meg­őrizni, gyarapítani barátaink megbecsülését és bizonyos te­kintetben ellenségeink tiszte­letét is. Mi várható a reformtól? A gazdasági irányítás re­formjával kapcsolatban Kádár elvtárs aláhúzta, hogy az szük­ségszerű és megérett változás. Ami az életszínvonalra való hatását illeti, arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyes sor­rend így hangzik: a gazdaság vezetési reformmal is a gaz­dálkodás hatékonyságát, a ter­melés és a termelékenység fejlesztését kell elérnünk, és ezen keresztül fogjuk elérni az életszínvonal emelkedését. A reformtól azt várjuk, hogy meggyorsítja mind a termelés fejlesztését, mind az életszín­vonal emelkedését, a szocia­lista építés ütemét hazánkban. Ez a meggyőződésünk. Az új mechanizmus létre­jöttéről érdeklődő kérdésre válaszolva. Kádár elvtárs el­mondotta. hogy bizonyos idő­ben — körülbelül három esz­tendővel ezelőtt — tudva, hogy a gazdaságunk fejlődik és elő­rehaladj mégis észleltünk olyan jelenségeket, amelyek arra vallottak, hogy ha nem változtatunk bizonyos dolgo­kon, akkor nem tudjuk a fej­lődés ütemét a korábbi szín­vonalon biztosítani. Ezért a legkülönbözőbb területeken az emberek ezrei vizsgálni kezd­ték gazdálkodásunk és gazda­ságirányításunk módszereit, hogy megkeressék azokat az elemeket, amelyek segítik a fejlődést és azokat az eleme­ket. amelyek ezeket fékezik. A vizsgálat során nagyon sok ; tapasztalat összegyűlt. ezt ! rendszerezték a párt Központi Bizottságában, a kormányban, a gazdasági ügyekkel opera­tíven foglalkozó emberek, tu­dósok. közgazdászok: az ille­tékes pártszervek ezt ismétel­ten megvitatták és megtár­gyalták. s ennek folyamatában alakult ki az a meggyőződés, hogy gazdaságirányítási rend­szerünket meg kell reformál- nunáfc, A továbbiakban szólott a gazdaságirányítási reform vár­ható hatásáról, a Lakáskérdés és más, szociális problémák megoldásában. Ami a lakás­építést illeti megemlítette, hogy most közvetlenül valami kis többletet remélünk attól, a termelő közösségek, üzemek a nyereségük, jövedelmük és építő kapacitásuk egy bizo­nyos részét közvetlenül saját dolgozóik lakásszükségletének megoldására fordíthatják. Ez a kérdést azonban nem oldja meg. Amit a reformtól vá­runk. az elsősorban az. hogy a termelés hatékonyabb, jöve­delmezőbb. nyereségesebb lesz, innen várjuk azt a többlet­erőt, amivel a lakásépítés megoldását is biztosítani tud­juk. emberileg belátható időn belül. Jelenleg végrehajtás alatt van a 15 éves lakásépítési terv. amelynek keretében egy­millió lakást kell építeni. Az időarányos részét, ha nem is száz százalékig, ác nagyjogból eddig megépítettük, de még sok van belőle hátra. A Köz­ponti Bizottság jelenleg is fog­lalkozik a lakáskérdés egészé­vel és vizsgálja annak minden szféráját, a lakásépítési ré­szét is, de foglalkozunk a la­kásigénylés és -elosztás kér­désével is. Nyugdíjrendszerünk is szó­ba került a kérdések kapcsán. Kádár elvtárs rámutatott ar­ra, hogy az világviszonylatban is kiállja az összehasonlítást bármely ország nyugdíjrend­szerével. A pártkongresszus állásfoglalása nyomán e te­kintetben is egy sor olyan in­tézkedés történt, amely száz­ezer és százezer nyugdíjas helyzetét rendezi. A reform eredményeinek arányában a nyugdíjas emberek helyzete is rendszeresen javulni fog a jövőben, mert a reform segít­ségével szilárdabb és szélesebb anyagi alapot tudunk terem­teni a nyugdíjasokról való gondoskodásnak is. Nem maradtak ki kérdé­seikkel a fiatalok sem, akik azt szerették volna tudni: mi a véleménye Kádár Jánosnak a mai fiatalságról. A fiatal­ság. az életkor — hangzott a válasz — állapot, s éppen úgy nem bűn és nem erény fiatal­nak lenni, mint ahogy öreg­nek lennj sem az. A fiatalok általában dolgoznak és tanul­nak. de ezen belül nagyon különbözőek. Csakúgy, minta felnőttek. Kétségtelen, hogy a fiatalság sok speciális prob­lémával jár. például azzal, hogy még nagyobb élettapasz­talat nélkül kell döntésre jut­niuk olyan sorsfordító ügyek­igi. mint' a szakma, az élet­hivatás megválasztásában vagy a párválasztásban. Ez azonban nem jelentheti azt. hogy a felelősséggel végzett munka és állásfoglalás után ne szóra­kozhatnának az ifjak a maguk fiatalos módján. Harcolnunk kell a% előrehaladásért A továbbiakban néhány szubjektív jellegű kérdésre is válaszolt Kádár elvtárs, majd befejezésül a következőket mondotta: „ha az előttünk ál­ló esztendőre és a mi népünk­re gondolok, akkor úgy látom, hogy munka az lesz. nem ke­vesebb. mint az 1967-es esz­tendőben volt; küszködnünk és harcolnunk is kell az elő­rehaladásért, idebent az or­szágban a maradi nézetekkel, sokszor önmagunkkal is. nem­zetközi síkon pedig azokkal az erőkkel, amelyekkel szem- benállunk. amelyek törekvé­seinket. a szocializmust és a békét veszélyeztethetik. Én azt gondolom, hogy népünk meg­alapozott bizakodással és re­ménységgel tekinthet az új esztendő elé, de ha tízmillió ember csinál magának gon­dot a tízmillió ember boldo- gobb jövendőjéből, s annak megfelelően dolgozik, gondol­kozik és hat embertársaira, akkor úgy tekinthetnek a jö­vő elé. hogy a békét megvéd- jük. szocialista építőmunkán­kat folytatjuk, és munka lesz, de eredmények is lesznek! Élve az alkalommal, a rádió hallgatóinak, a televízió né­zőinek. egész népünknek szí­vemből boldog újesztendőt kívánok r Új sikerek reményeivel Losoncai Pál újévi köszöntő]* Losonezl Pál, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa el­nöke január 1-én délben az alábbi újévi köszöntőt mon­dotta e! a rádióban és a tele­vízióban. V'gy eredményekben, gon- dókban bővelkedő esz­tendőtől búcsúzunk. S mégis, ha a gondokat és az örömö­ket a mérleg serpenyőjébe vetjük, jóleső érzéssel mond­hatjuk, hogy erőfeszítéseink­nek. nem maradt el a jutalma. 1967 végén sikerekben gaz­dag esztendőt zárunk. Ered­ményes évet, mert népünk a gazda öntudatával élt, munkálkodott; tudva azt, hogy amit jó lelkiismeret­tel megteremt, az mindany- nyiunké, hiszen jövendő kö­zös céljainkat szolgálja. Ebben a biztos tudatban dolgozott, erejét megfeszítve munkásosztályunk. Ez a fel­ismerés sarkallta tettekre az új életben mind több örö­mét lelő parasztságunkat. S hasonló érzéseket táplál az értelmiség is. Ezért tudott egész jlolgozó népünk alko­tásai magas színvonalával sok elismerést szerezni itt­hon es naiarainkon túl. Az 1967-es esztendő tehát a népköztársaságunkban a cselekvés, s a még nagyobb tettekre való felkészülés esz­tendeje volt S ebben népünk tiszteletre méltóan helyt állt. A kölcsönös bizalomnak, és a szilárd magabiztosság­nak megvolt az alapja: pár­tunk kipróbált, határozott és humánus politikája, amely­nek valóraváltásán egész tár­sadalmunk eredményesen munkálkodott. Tovább szilár­dítottuk új társadalmi ren­dünk alapjait. S az új esz­tendőben magasabb szinten, nagyobb igényekkel folytat­hatjuk a munkát. A jó ala­pokon mind közelebb jutha­tunk a nagy célhoz, a szo­cializmus teljes felépítéséhez Nyugodtan láthatunk hoz­zá az új gazdaságirányítási rendszer megvalósításához, ami népünk érdeke. Hazánk minden jószándékú fia tet­tekkel járul hozzá a közös nagy ügy sikeréhez. Ahogy idehaza a társadal­mi, a gazdasági haladás ér­1968 vidám üdvözlés« * dekában munkálkodunk, tí£ a külföldi országokhoz, n pekhez fűződő kapcsolataini ban is alapvető célunk a hí ladás erőivel való még szí rosabb szövetség és testvé jóbarátság. Történelmünk során sói nem állt még népünk elő ilyen egységesen vállalt, nép döntő többségének rokoi szenvét kivívott központi a Ennek jegyében ünnepelti meg a Nagy Októberi Szó cialista Forradalom SO. é fordulóját is. A felemel szép ünnepségek fényébt még világosabban láthakti fél évszázad alatt, milyt hatalmas erővé nőtt a szó- jet nép és a szocializmt eszméje. Sajnos, az ég nem olyt felhőtlen a világ felett, ak> gyan azt a haladó ember ség szeretné. A mi béké teremtő munkánkkal szén ben állnak az erőszak, háború erői. Amíg mi mit den szándékot, az emberi ti dós egészét a gazdagabb, teljesebb élet szolgálatai iparkodunk állítani, a real dó erői szervezkednek, hof megállítsák, sőt visszafordí sák a társadalmi fejlődi menetét. Gondoljunk az Amerih Egyesült Államok vietnan kegyetlen, embertelen habi rújára. A távoli országba egy hős nép védelmezi a n támadó ragadozóval szeri ben hazáját, értékeit, esznn it, haladásba vetett hitét, ez a nép a haladás erőine támogatásával emberfélét hősiességet tanúsít szabadsi gának, szocialista vívmá nyainak védelmében. í/r ietnamon kívül a uilé ' számos más eseméni is tanúsítja, hogy az impi rialisták felelőtlenül játszi nak a tűzzel. Ez arra figye meztet: a haladó világna összefogásra, határozottságr és józanságra van szükség hogy megálljt parancsoljo a háborús uszítókngk. Népünk közös akaratána és nyugalmának, a haladt tábora erejének és eltökél ségének, valamint a szocit lizmus ügye mellett vil&i szerte megmutatkozó rokot szenv tudatában megalapt zott optimizmussal, új sikt rek reményeivel vághatun neki az új esztendőnek. Kívánom, hogy I96S né púnk számára békés, ered ményekben gazdag, boldog új esztendő legyen,

Next

/
Oldalképek
Tartalom