Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-02 / 285. szám
2 napló 1967. DECEMBER 2. folynak a mentési munkálatok a jugoszláviai Debarban Erős földrengés Alb illában Az új dél-jemeni kormány programja fi dialógusok ideje B e 1 g r á d. A péntek reggelt jugoszláv lapok elkeserítő képet festenek az albán—jugoszláv határ közvetlen közelében fekvő jugoszláv kisvárosról. Debarról, amelyet csütörtökön egy — a* 1963. július 26-i szkopjei földrengésnél is fél fokkal erősebb — földlökés gyakorlatilag a földig rombolt. Debarban még erős, szilárd anyagijói épült házak is ösz- szedőltek, s a város közepén hatalmas, mély szakadék keletkezett a földben. A földrengés olyan erős volt. hogy az nemcsak Debarban és a határváros közvetlen közelében fekvő falvakban okozott károkat, de még a jó 70 kilométerrel távolabb fekvő Kru- sovón is megrepedt több ház fala. Péntek délelőtt 10 óráig nem változtak az éjszakai érákban kiadott utolsó jelentés adatai, amelyek szerint a katonai és polgári mentőosztagok eddig 18 halottat és mintegy 200 sebesültet találtak a romok alatt. A romeltakarítás tovább folyik, s így ezek a számok még mindig nem tekinthetők feltétlenül véglegeseknek. A halottak között sok a gyermek. A hétezer hajléktalan jórésze a péntekre virradó éjszakát a mentőcsapatok minden erőfeszítése ellenére a •zabad ég alatt, tábortüzek mellett töltötte. Az éjszakát szinte elviselhetetlenné tette az eső, s a lakosságban rémületet keltett, hogy péntekre virradóra. 0 óra 10 perckor ismét — immár harmadszor is — megmozdult Debar- nál a föld. Ojabb károk azonban nem keletkeztek. A mentési munkálatokban immár többezren vesznek részt. Debar teljesen üres, a rombadőlt kisvárosban csak rendőrök és katonák cirkálnak. A Macedóniát — a rendelkezésre álló adatok szerint — történelme során most negyedszer sújtotta súlyos földrengés. Tirana. Mint már jelentettük, csütörtökön a jugoszláv földrengéssel egyidőben Albániában is erős földrengést észleltek az ország egész területén. A földrengés a legerősebben Dibra és Librazhd térségét sújtotta. A legújabb adatok szerint Dibrában és környékén igen tetemes károk keletkeztek, hetven ember halt meg. sok- százan megsebesültek. 2888 lakóház rombadőlt vagy lakhatatlanná vált és 28 iskola megrongálódott. Librazhd körzetében a földrengésnek egy halottja és 78 sebesültje volt. Négyszáz lakóház megrongálódott. Dorez faluban a lakóházak egynegyede teljesen rombadőlt Aden: As-Saab városban csütörtökön sok tízezernyi adeni és Aden-környéki lakos részvételével nagygyűlés volt a Dél-Jemeni Népi Köztársaság kikiáltása alkalmából. A gyűlést Abdul Fattah Iszmail, az NLF Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. Ismertette az NLF vezetőségének határozatát, amelynek értelmében az új állam terű:-x~weeetw~)* November 3Ó-án reggel erős földlökések rázták meg a nyugatmacedóniai Debar várost. Az épületek 80 százaléka romba dőlt. Sokan életüket vesztették. Az anyagi károk súlyosak. A képen: a földrengés következtében erősen megrongált lakóház. lete megegyezik a korábbi Dél-Arábiai Államszövetség területével, így dél-jemeni területnek tekintik Pesrim szigetét, a Kúria—Muria szigeteket és több más szigetet. Az NLF vezetője közölte, hogy az új köztársaság elnökévé Kah- tan El-Sabit, az NLF alapítóját nevezték ki. Ezután az új köztársasági elnök programnyilatkozatot tett. Dél-Jemen kormánya a nép dolgozó erőire kíván támaszkodni. Külpolitikai téren Dél-Jemen a testvéri arab államokkal, elsősorban az EAK- kal kívánja erősíteni és fejleszteni kapcsolatait, de baráti kapcsolatokat akar fenntartani minden más országgal is. Pénteken Adenben nyilvánosságra hozták a dél-jemeni kormány névsorát. A 11 tagú kabinet élén Kahtan El-Sabi köztársasági elnök áll, aki a miniszterelnökségen kívül a fegyveres erők főparancsnokának tisztét is ellátja. El- Sabi a kormány legidősebb tagja, 47 éves. 1963-ban szervezte meg a Nemzeti Felszabadítás! Frontot. A khartou- mi egyetemen diplomát szerzett. A kormány különben fiatal emberekből áll, a kabinet tagjainak átlagos életkora 34 év. Külügyminiszter Szeif Ahmed El-Dhalaie, hivatásos diplomata, aki Londonban végezte tanulmányait. Újabban öt további ország ismerte el Dél-Jement: Jordánia. Tunézia, Algéria, India és a Kínai Népköztársaság. Az ENSZ közgyűlése csütörtökön nyilatkozatban üdvözölte a Dél-Jemeni Népi Köztársaság megalakulását. Súlyos harcok a demilitarizált övezetben Levél Jnrosz sziveiéről „Aláírjátok vagy elpusztultok!“ Hasznavehetetlen hadianyag Bonn. A Bunte Illustrierte című Hetilap nagy feltűnést keltő jelentést közöl arról, hogy a Bundeswehr hadianyagának egy része használhatatlan és a hadügyminisztérium megtiltotta a hadianyagnak békeidőben való használatát. Ez a hadianyag csak háború esetén használható, mert a használat életveszéllyel jár a Bundeswehr katonái számára. A cikk szerzője emlékeztet arra, hogy nemrégiben egy 16- gyakorlat tíz halálos áldozatot követelt. Egy másik esetben egy katonát szétszakított a kézigránát, összesen csaknem 30 millió márka hadianyag használhatatlan — írja a lap. A parlament hadügyi bizottságának pénteki ülésén egy szociáldemokrata képviselő felvilágosítást kért a hadügyminisztériumtól ebben az ügyben. Adorno, a hadügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, előfordul, hogy lőszerkészleteket biztonsági okokból zárolni kell. Biztosította azonban a képviselőket, hogy a Bundeswehr továbbra is „bevetésre kész” állapotban van. Saigon: Csütörtökön a demilitarizált övezet térségében került sor a legsúlyosabb harcokra Vietnamban: az amerikai tengerészgyalogosok 15 halottat és 53 sebesültet vesztettek a jól beásott partizánerőkkel szemben. A harcok Con Thientől mintegy négy kilométere folytak. A partizánok tőrbecsaltak egy amerikai tengerészgyalogos* egységet, majd tűzharcot vívtak az oda- küldött erősítésekkel is. Az amerikai állítás szerint a partizánok 26 halottat vesztettek. A B—52-es nehézbombázók a közép-vietnami fennsíkon és a demilitarizált övezet térségében szórták le bombater- hüket Péntekre virradóan a partizánok Saigontól 30 kilométerre felgyújtottak egy amerikai raktárt: többszáz tonna vegyianyag égett el. Egy hírügynökségi jelentés arról számol be. hogy a demilitarizált övezet közelében csütörtökön emberevő tigris támadott meg egy amerikai tengerészgyalogost. A katonának sikerült kiszabadítania magát és kisebb sérülésekkel úszta meg a kalandot. A UPI ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az elmúlt húsz évben számos tigris vált emberevővé Vietnamban, mert a szüntelenül tartó harcok következtében megszokták, hogy a csataterek közelében zsákmányt találnak. A vadászok szerint a vadállatok megtanulták, hogy Szeoryenletes perek Szöulban ■ Moszkva. A Pravda pénteki számában phenjani tudósítójának jelentése alapján közli, hogy Szöulban szégyenletes perek folynak neves közéleti személyiségek, egyetemi tanárok, újságírók. Franciaországban és más nyugat-európai országokban tanuló egyetemi hallgatók ellen. Azzal vádolják őket. hogy megszegték a délkoreai bábkormány hírhedt i kommunistaellenes törvényét. Valójában arról van szó, J hogy Szöulban is le akarnak számolni a dél-koreai értelmiség azon képviselőivel, akik továbbra is fellépnek Pák Csőn Hí diktátor} önkénye, az Egyesült Államok dél-koreai garázdálkodása ellen, követelik a demokratikus rendszer bevezetését, Dél- és Észak- Korea békés egyesítését — írja a tudósító. a puskalövés ember jelenlétét jelzi és zsákmányt lesve megindulnak a hang irányába. A csütörtökön támadó tigris ugyancsak olyan helyen kószált, ahol az elmúlt hónapokban súlyos harcok dúltak. Washington: Az amerikai szenátus csütörtökön egyhangúlag elfogadta Hansfield szenátor határozati javaslatát, amely felszólítja az amerikai kormányt, terjessze az ENSZ elé a vietnami kérdést. A szenátus által elfogadott határozat kifejezi azt az óhajt, hogy Johnson elnök utasítsa Goldberg amerikai ENSZ-fő- delegátust, tegye meg ennek érdekében a megfelelő lépéseket. Kétezernyolcszáz Jarosz-szi- geti politikai fogoly megrendítő levelét közli a Novosztyi szovjet hírügynökség. A görög fasiszta diktatúra áldozatai a szigetről^ kicsempészett levelükben elmondják: minden törvényesség sárbatiprá- sával hurcolták őket a sziklákkal borított kopár szigetre. A foglyok között betegek, háborús rokkantak, idős nők is vannak. Egy-egy börtöncellában 100—120 embert zsúfoltak össze. Akiknek nem jutott hely a börtönben, azok szabad ég alatt alszanak. A szigeten éjjel-nappal bömböl a rabtartók hangszórója. A „nemzeti nevelés” szövege mindig ugyanaz: „Ne IGA/ TÖRTÉK hl EK » Kun Béla komisszárja Aki kémkedett a japán hadseregben Milyen ember volt Kun Béla? A tíunafalvi forradalmár emlékei A komisszár végiggyalogolt a dunafalvi utcán, beült a tanácsházára, báránybőr kucsmáját a dohányzóasztalra tette és várt. Kicsi öregember, 72 évvel, egyenes tartással és egy kis ószes, nyírott bajusz- szal. A japánokról szóló írást még nem vette elő, sem a több} papírt. Csák várt. Aztán megjött az újságíró és akkor beszélni kezdett. ♦ A háromezerötszáz ember ótthon azt tanulta hittanórán, hogy a pokol forró tűzből áll és soha sem hallott a Szibériai pokolról az igazi pokolról. ahol néha dermedten, négykézláb merednek a ká- sáskondér fölé és ahol a szökési szándékok is megfagynak. A háromezerötszáz fogoly most körülállja a magyar tisztet. — Miért kell nektek itt szenvedni? — kérdi ez á tiszt. Senki sem felel rá, még a török, osztrák meg német foglyok sem. pedig azoknak is sebtében lefordítják a magyar tiszt kérdését. — Miért nem tudtók semmit hazulról? Kinek az érdekében jöttetek ki a frontra? Ugye untátok már? Ugye fáztok? Hát szükségetek volt erre? A foglyoknak tetszik a beszéd, különösén, amikor a tiszt — Kun Béla — az otthon melegedő gazdagokra tereli á szót. A bajban lévő ember mindig örül. ha megfoglalkozzatok politikával, hagyjátok ott a pártokat.” A cél: a napról napra fokozódó fizikai és lelki terror segítségével rákényszeríteni a foglyokat arra. hogy aláírjanak egy olyan „nyilatkozatot”, amelyben megtagadják elveiket és amelynek fejében elhagyhatnák a szigetet. „Aláírjátok. vagy elpusztultok” — hangzik a fasiszta diktatúra fenyegetése. Jarosz-sziget politikai foglyai ebben a súlyos helyzetben a világ közvéleményéhez, az ENSZ illetékes bizottságaihoz az összes haladó politikai szervezetekhez fordulnak: „Mentsetek meg bennünket a bűnös junta kezei közül.’* mondják neki. ki okozta a baját. Aztán a beszéd végén a tiszt kihív egy katonát, aki vele szemben ,áÜ az első sorban: — Legyen szíves jöjjön, magával szeretnék beszélni! Hogy hívjék magát? — Balogh János. — És kicsoda maga? — Pásztor ember, a székesül Szigeten. — Szokott-e olvasni? — Igenis szoktam, főleg a Mátyás királyról szeretek mindent elolvasni. ♦-r Mondja Balogh bácsi, milyen ember volt Kun Béla? — Nagyon nyugodt ember és nagyon eszes ember, kérem. Ügy tudott az beszélni mindenféle nép nyelvén! Ha óros 2 munkásokhoz mént. hát civilt húzott. Ha fogolytáborba. akkor egyenruhát, annyira tudott alkalmazkodni. Egyébként kolozsvári illetőségű volt. Sokat beszéltem vele, hiszen együtt dolgoztunk a forradalomért. Művelt ember volt. igaZj űri ember, már ami a műveltségét illéti. De a többi vezetőnk is, a Marku- lesz doktor, meg a Turkel doktor, a két lengyel orvos, aztán egy mandzsúriai illető: (Folytatás az 1. oldalrSl) reális keresetei megkapják-«, és milyen az üzem, a vállalat hangulata, a kollektív szerződés a gyakorlatban kiállta-e a próbát stb. Az új gazdasági mechant*» mus sorsa, sikere nemzeti ügy. Ugyanakkor a legszorosabb értelemben vett egyéni kérdés. Azonban az előbbi is, az utóbbi is a dolgok hétköznapi konkrétságában, a munka és a munkahely közegében fog valóra válni, ez természetes. A munkahelyek sokkal inkább összetett érdekű közösségekké változnak át, mint voltak eddig bármikor, és ez igazán jól — józan megfontolások, világos véleménycserék, szót-értéo nélkül nehezen sikerül. A dolgozók véleménye — és végső soron az egyetértése nélkül — nehezen boldogulnának a gazdasági vezetők. S a dolgozóknak is, találgatások helyett világos párbeszédekre van szükségük, amelyek nyilván a demokratikus fórumokon keresztül érvényesülnek, mint a termelési értekezletek, pártnapok, szakszervezeti gyűlések, vagy azok a kis beszélgetések, amelyek a pártttt- kár, vagy a szakszervezett titkár és egy-egy érdeklődő dolgozó között lezajlanak. Elmondani a véleményt a vállalat dolgairól, jövőjéről, feltárni a gyakran hasznos ötleteket, közölni a kifogásokat, a tapasztalatokat, az esetleges kétségeket — ennek most van az ideje. Még akkor is vállalni a véleményt, ha abban itt-ott pontatlanságok Is előfordulnak, tájékozatlanságból eredő ferde- ségek —•, mert bizonytalanságban maradni: ez rosszabb, mint nem tudni, és ami könnyen elégedetlenséghez vezethet. S a vállalatok, üzemek vezetői se bökkenjenek meg a vélemények esetleges tömege és vegyes színezete láttán (általában nem is hökkennek meg) és ha egykét élesebb, vagy tájékozatlanságról árulkodó mondat is elhangzik, ne boruljon el azonnal az arcuk, demagógiát sejtve. Rövidesen életbe lépnek a különböző gazdasági rendelkezések. Rövidesen a vállalatok, az üzemek megkezdik a új gazdaságirányítási rendszerben új, reálisabb és nagyobb körültekintést igénylő pályájukat. A véleményekre tehát most van szükség, s nem majd. a már kialakult viszonyok között. Időben, s nem utólag. rr> a doktor Szlrge és Bufecslk cári főhadnagy, ök négyen voltak a forradalom szervezői. — Vannak erről papírjai? — Hogyne, tessék, elhoztam. Ez itt a fénykép, ahol a két lengyel doktorral állok, itt a japánokról szóló bizalmas papír, itt vannak a levelek. Bufecsik főhadnagynak még most is fejből tudom a pontos címét: Puskánszki uli- ca 34. Kun Béla azután, hogy kihívott a sorból, néhány agi- táeiót bízott rám, majd azt mondta, ügyes vagyok. Bufecsik főhadnagy, aki cári tiszt létére nagyon korán a forradalom mellé állt. kijárta, hogy papírt kaptam, rendszeresen eljöhettem a fogolytáborból, kint dolgozhattam, amiért kínai dollárban adták a fizetést abban az időben. Könnyebb lett a sorom és tevékenykedni tudtam a forradalomért, — Hogyan? — Röpcédulákat terjesztettem. Nem volt könnyű, de úgy viselkedtem, mint egy konyhalegény. Bementem az orosz laktanyába, fát vágtam, vizet hordtam. Azt hitték, a kosztért. Közben tudtam mindenről és elhelyezgettem a röpcédulákat a cári katonák között. Aztán jöttek a japánét. Tudja, a cár érezte, hogy
