Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-02 / 285. szám

1981. DECEMBER 2. Befejezte éves tervét az Ércbánya lV-es üzeme A rekordok-----------------------------rtctplö 3 esztendeje Hétszáznyolcvau méteres mélységben, rendkívül magas kőzethőmérséklet és egyedül­állóan hosszú légvezetési utak mellett éves szinten több mint száznyolcvan folyóméleres ha­vi előrehaladási átlagot pro­dukált az ország legfiatalabb bányájában Hadnagy József gyorsvágathajtó csapata. Ezzel jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Mecseki Ércbányászati Vállalat január 16-án beindí­tott IV-es üzeme több mint egy hónappal határidő előtt teljesítette éves tervét. Az új üzemben feltárási munkák folynak, A termelés megszervezéséhez szükséges vágatrendszer gerincét a szál­lító- és légaknák között húzó­dó, közel 2Ó00 méter hosszú­ságú, különlegesen biztosított, nagyszelvényű vágat alkotja. A 37 fős Hadnagy-brigád négy műszakban, munkahelyi váltással, a legkorszerűbb technológiának számító párhu­zamos betörés elve alapján szervezte meg a munkát. Az előrehaladási sebesség növe­lését hat fúrógép és két ra­kodógép segítette. A magasfokúan gépesített, kiváló szakemberekből álló kollektíva két hónappal az üzemkezdés után már elérte a 180 folyóméteres havi átla­got, s ezt ez idő szerint is tartja. Az év folyamán két teljesítménycsúcs is született: júniusban 201,5, szeptember­ben 203,5 métert haladtak előre. Hasonló kimagasló teljesít­ményeket produkált a mély­szinten dolgozó, Billeg László vezette csapat is. A 20—21 fő­vel telepített brigád feladata az volt, hogy 200 folyóméter rakodóteret hajtson ki, mely- lyel szemben a tegnapi napig 507,5 métert háladtak előre. Az üzem ezzel éves tervét már november 25-én este tel­jesítette. Till József üzemvezető a ^rekordok esztendejéről” szól­va elmondotta, hogy a mun­kasikereket a körültekintő munkaszervezés, a tökéletes­nek mondható anyagellátás és a gondos felkészítés magya­Különle^es repülők vagy optiiiai jelenség? Dr. Teleki Györgynek, a belgrádi csillagvizsgáló tudo­mányos munkatársának nyi­latkozata szerint a Jugoszlá­viában a közelmúltban több ízben jelzett „ismeretlen tár­gyak” minden valószínűség szerint nem egyebek, mint kü­lönleges repülőgépek vagy esetleg optikai jelenségek. A belgrádi csillagászok nem gon­dolnak meteorjelenségekre. A belgrádi csillagvizsgáló­ban ugyanakkor bejelentet­ték : Csehszlovákia javasolta, hogy a Nap megfigyelésére létesítsenek közös jugoszláv— csehszlovák megfigyelőállo- "ást az Adriai tenger part­in, mivel az Adria kedvező ermészeti adottságai lehető­séget adnak a Nap szinte ál- ) andó tanulmányozására. A .vaslathoz csatlakozott Ma- °-'ar ország, Lengyelország és a Német Demokratikus Köz­társaság is. A tervek szerint a megfigyelő állomáshoz Ju­goszlávia biztosítaná az épü­leteket és a kisegítő személy­zetet, a többi szocialista or­szág pedig a műszaki beren­dezéseket. Jugoszlávia a meg­figyelő állomást Visz szigeté­re tervezi. A javaslat már • tudományos tevékenységet ko­ordináló szövetségi tanács eM került swier ew tz Rtel kia ilosa Swierkiewitz Róbert fiatal grafikus neve már nem to- meretlen a pécsi művészet­kedvelő közönség előtt. Nem­csak a fiatal művészek közös kiállításán szerepelt, hanem önálló kiállítása is volt Ma délután 5 órákor a Pécsi Or­vostudományi Egyetem KISZ klubjában nyílik munkáiból újabb kiállítás, amelyet dr. Grastyán Endre docens nyit meg. Munkában a Hadnagy-brigád. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság tájékoztatása szerint a 48. játékhéten Poroszlón, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban meg­tartott lottósorsoláson a következő számokat húzták ki: 24, 46, 48, 70, 85 rázza. Az üj üzemhez áthe­lyezett csapatok már a régi munkahelyükön begyakorolták a vágathaj tásnak ezt a mód­ját, s a lehetőségek maximá­lis kihasználásával több jelen­tős újítást is bevezettek. Első ízben alkalmazták például üzemszerűen a speciális, kés­leltetett robbanótöl leteket, az acélrácsos vágatbélelést és az úgynevezett „légkulacsokat”. A vájvégen dolgozók vi­szonylag nagy melegben vég­zik munkájukat — a Hadnagy csapat munkahelyén 36—37, a Billeg-vágatban pedig 40—41 fok a kőzethőmérséklet — éppen ezért különös gondot kellett a zavartalan légellá­tásra fordítani. A mind elő­rébb nyomuló brigádok 1 mé­ter átmérőjű légcső vön át kap­nak friss levegőt. Külön gond volt a robbantás utáni idő­szak légellátásának biztosí­tása — a füst 1—1,5 óra alatt húzódik csak ki teljesen a vágatból. A robbantás utáni perceket — míg a vájvég le­vegője megtisztul —, ^elvárá­si” kamrákban töltik az em­berek, ahol különleges „lég­kulacsokból” tömlőn át — kor látlan mennyiségű friss leve­gőhöz jutnak. A 10 négyzetméteres szel­vénynagyságú vágat a jelen­legi ütem mellett előrelátható­lag február közepén éri el a szállítóaknát. Ekkor kerül sor a legizgalmasabb akcióra: a csapat rályukaszt ez aknára. A munka a vágat hosszának növekedésével egyre nehezebb körülmények között folyik, kellemes meglepetés azonban, hogy a hidrogeológusok elő­rejelzésével ellentétben víz ez- idáig nem jelentkezett. En­nek ellenére a váratlan víz­betörések megelőzése érdeké­ben, az előrehaladás kutató­fúrások fedezete alatt foly­tatódik. B. S. I MA: Ifjúsági nagygyűlés a színházban A KISZ Központi Bizott­sága vörös zászlóval tüntet­te ki a Magyar Néphadse­reg Pécsett állomásozó, 3001 Pf-számú építő alakulatát. A zászlóátadási ünnepségre ma délelőtt 11 órakor ifjú­sági nagygyűlés keretében kerül sor a Pécsi Nemzeti Színházban. Ez alkalomból városunkba érkezik Ri- bánszki Róbert, a KISZ KB titkára, az építésügyi mi­niszter helyettese, valamint a tábornoki kar egy tagja. A zászlóátadási ünnepség délután 16 órakor az épí­tők új-mecsekaljai munkás- szállójában folytatódik, ami- koris a színház művészei köszöntik a kitüntetett ka­tonákat. Minden páros hátén szabad szombat i Heti 42 óra váltó műszakban Üj munkaszervezéssel és műszaki intézkedésekkel készfii a munkaidő-csökkentésre a Pécsi Hőerőmű gyenge és behívta a japáno­kat. kelet-szibériai területeket is ígért nekik;- csak jöjjenek. A két sárga katona össze­néz: — Megint jön a fehér kony­halegény. — Ismerem őt, de parancs parancs, át kell nézni a hol­miját. mielőtt a laktanyába ér, hátha 6 is a bolsevikok embere és röpcédulát hoz. A fehér konyhalegény. Ba­logh János közben odaér a japán őrséghez. A két sárga katona elveszi a hátizsákját, belenéz, bele is nyúl, de lát­ja. hogy néhány kókuszdió van benne, semmi más A fe­hér konyhalegény sapkája fe­lé bök és nyugodtan besétál a laktanyába. Odabent egy sarokban szétrúgja a kókusz­diókat, de azokból nem a gyümölcs leve folyik ki. ha­nem kihullnak a hólyagpapír­ba burkolt röpcédulák. Harmadnap a japán hadse­regben szolgáló koreaiak meg­tagadják a parancsot. A röp­cédulák hatására. — Mi volt a röpcédulákon? — Kun Béla ötlete volt, »gy az egyre erősbödő bol­sevik mozgalom leverésére behívott japán hadsereget bomlasztani kell. Tudtuk, sok koreai van köztük, mert Ko­rea akkor Japánhoz tartozott Őket lázítottuk fel azzal, hogy a röpcédulákon figyelmeztet­tük, a japán elnyomásra és arra. hogy ők szabadok vol­tak valaha. Amikor megta­gadták a parancsot, a japá­nok tizenkét vezetőjüknek ke­zét összekötözték, négykézláb- forma helyzetbe állították őket előbb persze megásat­ták velük saját sírjukat utá­na széles japán karddal va­lamennyit lefejezték. Saját szememmel láttam. A fellá­zadt koreai legénységet pedig ismeretlen helyre hajtották. Utána lettem komisszár. Kun Béla azt mondta: „János, ma­ga nagyon ügyes ember. Ma­ga ezentúl komisszár lesz, mégpedig a propaganda ügyek komisszárja.” Akkor már há­romszázhetven főnyi bolsevik katona gyűlt össze a közeli erdőben, egyre erősödtünk. — Hol volt ez tulajdonkép­pen? ■— Szibériában, pontosan Nikolszk-Uszurick helységben. Az elegáns cári tiszt fogad­ja a belépő Tanaka japán fő­hadnagyot. — Knopf százados vagyok. Őseim németek voltak, s mi­vel ön is jól beszél németül, kettőnket jelöltek ki arra, hogy megbeszéljük a bolsevik katonák lefegyverzését. — No, de ... — mutat az ajtó felé Tanaka. Az ajtón éppen Balogh János lépettbe, s a kandalló tüzét élesztgeti. — Semmi baj — nyugtatja meg — magyar fogoly, rendes ember, és különben sem tud németül. — Nos. akkor azt javaslom — ajánlja Tanaka —, hogy mj japánok, mint a várost megszállva tartó hadsereg, behívjuk a bolsevikokat az erdőből, megnyugtatjuk, hogy a laktanyában maradhatnak, aztán éjjel körülvesszük, le­fegyverezzük, s átadjuk őket önöknek. ^ — Rendben — nyújt kezet Knopf százados, aztán Balogh János, aki mégiscsak tud né­metül. egy óra múlva kánt jár az erdőben, s figyelmezteti a bolsevik parancsnokot: a ja­pánok csapdát állítottak, ne mozduljanak ki onnét. — Forradalom végűlis győ­zött — mesélj az egykori ko­misszár. Persze nem ment simán. Itt a nyakamon most is látszik egy lövés helye. A — A bizalom jelét látjuk abban — mondja Huszti Sán­dor főkönyvelő —, hogy az Országos Villamosenergiaipari Tröszthöz tartozó erőművek közül elsőnek, kísérleti jelleg­gel, nálunk kerül bevezetésre a munkaidőcsökkentés. E bizalomnak persze „ára” is van. Hetekig tartó elemző munkával kellett előkészíte­niük a Pécsi Hőerőmű, új mun karendjét, amely 1968. január 1-től lép életbe. A többség döntött Eltérően az általánostól, a ! váltó műszakban dolgozóknál > nem heti 44, hanem csak 42 ! órás munkaidőt vezetnek be. J Úgy valósul ez meg, hogy a folyamatos szolgálatot követe- {lő munkahelyeken négyheten- i ként 21 műszakot, vagyis 168 ! munkaórát teljesít egy-egy ! dolgozó. A műszakidő 8 óra J marad. A heti 42 órás munkaidő | bevezetésére, a műszakok be- J osztására vonatkozóan hat va- ' riációt dolgoztak ki a Pécsi cseh foglyok ugyanis a cár mellé pártoltak, francia egyenruhában benyomultak a magyar foglyok táborába, s nagy mészárlást vittek vég­be. Nézze ezt a képet, jóba­rátom volt. aki rajta van, Fejér megyei ember, csalá­dos. Lelőtték, mint egy ku­tyát. pedig szót sem szólt hoz­zájuk. Akkor hívtam ki az erdőből a háromszázhetven főnyi bolsevik csapatot és hát mit mondjak.... én magyar vagyok, a csehek a testvérei­met öldösték ... szóval véres harc volt és győztünk. Fél órán belül minden fogoly szabad volt. még a külön cel­lába zárt német tengerész­tisztek is. Meghirdettük, aki akar. mehet haza. de a hely­zet még zavaros, csak olyan vidéken biztosítjuk a szabad­ságukat. amely a forradalmá­rok kezén van. így aztán töb­ben beálltak közénk. Harcol­tunk sokáig, de egyszer csak hazavágytunk. Kun Béla fél­tett, ne menjen János, otthon felakasztják, de én csak kí­vánkoztam már haza. Akkor elvette a legbizalmasabb pa­pírjaimat, csak ez a pár ma­radt. nehogy megtalálják ná­lam, és többet nem láttam őt. — Köszönjük a története­ket. Balogh bácsi. Füldessv Dénes Hőerőmű vezetői. Valamennyi változatot a dolgozók elé bo­csátották, szavazásra, hogy azt válasszák, amelyik nekik a legjobban tetszik. A többség az 5-ös számú változat mel­lett döntött, ez kapta a sza­vazatok 48 százalékát. Sok dolgozónak tetszett a 2-es számú változat is, de ennek j csak a szavazatok 24 százalé­ka jutott, míg a szavalatok 28 százaléka a további négy változat között oszlott meg. Miért szavazott a többség az 5-ös műszakbeosztási vál­tozatra? Kitűnő érzékkel vették ész­re az ebben rejlő, — a többi változathoz képest árnyalati az eltérése — számukra elő­nyös vonásokat. I\égy hét — 7 szabadnap A váltóműszakos dolgozók­nál a 42 órás munkahét be­vezetésével azt igyekeznek ho­norálni, hogy bármilyen na­pot mutat a naptár, ha rajtuk a sor, szolgálatba kell men- niök. Az új munkabeosztás úgy válik lehetővé, hogy meg­szervezik a negyedik műsza­kot. A négyhetenként ismét­lődő ciklusban az eddigi négy helyett 7 szabadnap jut egy- egy váltóműszakos dolgozó­nak. S itt kell visszatérnünk az általuk megszavazott 5-ös variációhoz. Ennél a változat­nál úgy szabad négyhetenként a dolgozó egy vasárnapja, hogy szombaton és hétfőn sem kell munkába mennie. Ezt nevezték el máris „nagyvasár- nap”-nak. A 2-es változat sze­rint ez úgy alakult volna, hogy egy vasárnap után hét­főn és kedden szabad a dol­gozó. De van „kisvasámap” is: amikor szombat este 10- kor abbahagyja a munkát és csak vasárnap este 10 órakor kell szolgálatba lépnie a vál­tóműszakban dolgozónak. Elő­nye ennek a munkabeosztás­nak az is, hogy egyhuzamban csak öt éjszakai műszak kö­vetheti egymást. Az egymű szakos dolgozók­nál a heti 44 órás munkaidőt vezetik be oly módon, hogy minden páros hét szombatján — először január 13-án — szabadnapot kapnak. így egyik héten 40, a másikon 48 órát dolgoznak. Minden nap üzemel a Pé­csi Hőerőmű, ezért itt külö­nösen nehéz feladat a munka­időcsökkentés megvalósítása. Kiszámították, hogy az 4) munkaidő bevezetésével 12^5 százalékos időkiesést kell pó­tolniuk. Azt is kiszámították, hogy szabadság, betegség és más okok miatt 48 órás mun­kahét mellett éves átlagban 284 műszak jutott egy dóig*»- zóra, 44 órás munkahét al­kalmazásával 258, de a 42 órás munkahéttel már csak 245 műszak várható. Ijj terhelésszabályozó és „tűzör“ Tényleges munkaóra idé­nyüknek csak egy részét fe­dezhetik új dolgozók felvéte­lével. A hiány ilyen módon való pótlása költséges volna és az erre alkalmas emberek nem is nagyon „tolonganak” a kapunál. Ezért határoztak úgy, hogy műszaki intézkedésekkel, új munkaszervezéssel — mint­egy a problémák elé menve — megelőzik a munkaerő- hiányt. A váltóműszakos ka­lorikus üzemben például je­lenleg 222 fő végzi a kazánok, turbinák kezelését. Jövőre ?7 dolgozóval több kellene, de csak 12-vel növelik a lét­számot A hiányt úgy pótol­ják, hogy két kazánhoz áll egy gépész. Ennek műszaki feltétéleit úgy teremtik meg, hogy át­alakítják a kazánok műszer- tábláit. Az egyik kazán mű­szertábláján a szomszédot kazán legfontosabb működési adatai is láthatók lesznek. A vízmennyiség regisztráló mű­szer mellé a másik kazán Víz- mennyiség mutató műszerét helyezik el. Hasonló módszert alkalmaznak például a kazán­dob vízszintmuta tójánál is. A malmoknál terhelésszabá­lyozót építenek be. — Egy malomnál már kész a terhelésszabályozó — mon­dotta Moticska Alfonz főmér­nök —, a többieket most sze­reljük. Saját hőtechnikái la­boratóriumunk készítette ezt a szabályozó automatikát, amely önműködően beállítja a szénmalom optimális ter­helését. A tervszerű műszaki feji« tés lehetővé teszi, hogy a döj- gozók számára oly előnyös munkaidőcsökkentésre — vál­tozatlan, sőt növekvő kereset mellett —- zavartalanul áll­jon át a 210 megawattos Pé­csi Hőerőmű. LJ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom