Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-30 / 307. szám

Ötven éves a szovjet diplomácia t Gromiko a szovjet külpolitika alapelveiről beszélt a Kremlben A fejlődés záloga: hű$°g a marxizmushoz 2------------------------------­napló 1861. DECEMBER 36. és a pio eiár in ernncionaiizmush >z Moszkva: Péntekért a Kreml kongresszusi palotájában ün­nepi ülést tartottak a szovjet diplomáciai szolgálat működé­sének 50. évfordulója alkalmá­ból. A gyűlés elnökségében helyet foglaltak: Brezsnyev, Koszigin, Podgornij, Szuszlov, a szovjet kormány és az SZKP más vezetői, a szovjet I diplomácia veteránjai. Az ünnepi ülésen beszédet! mondott Gromiko külügymi-1 niszter. A szovjet külpolitika egyik ; legfontosabb feladata — mon- ; dotta — annak megakadályo­zása, hogy az emberiség bir-1 tokába jutott hatalmas erő- j két és a még grandiózusabb ' eszközöket, amelyeket még | csak ezután, talán holnap fog! létrehozni, a népek kárára,! egy olyan kis csoport javára I használják fel, amely gyako- • rolja a gazdasági és politikai | hatalmat az imperialista tömb országaiban. Hangsúlyozta, hogy érteni kell az események irányításá­hoz, kézben kell tartani a külpolitikai kezdeményezést, támadni kell tudni, de ugyan­akkor érteni kell a védekezés­hez és a manőverezéshez — egyszóval a diplomácia kész­lettárának egyetlen eszközét sem szabad kihasználatlanul hagyni, ha az a szovjet állam és a kommunizmus érdekét szolgálja. A továbbiakban a szovjet állam legfontosabb külpolitikai tevékenységének minősítette a Szocialista vi­lágrendszer erősítését és megszilárdítását, e világ­rendszer nemzetközi szere­pének további növelését. Az alapvető osztályérdekek azo­nossága korlátlan lehetősége­ket biztosít a szocialista or­szágok szoros együttműködé­séhez. A szónok hangsúlyozta, hogy a szocialista világrend- szer létezésének húsz éve alatt hatalmas munkát végeztek a szocialista országok kapcsola­tainak fejlesztésében és gaz­dagításában, kollektív gazda­sági, politikai és katonai együttműködésük új formái­nak létrehozásában, közös ak­ciók megszervezésében a nem­zetközi porondon. A hűség a marxizmushoz és a proletár internacionalizmus- ■ hoz a szocialista világközös­ség sikeres fejlődésének zálo­ga. Az elpártolás tőlük viszont súlyos következményekkel jár a szocializmusra, a népek alapvető nemzeti érdekeire nézve. Erről tanúskodnak a Kínában zajló események. Ahol Mao Ce-tung csoportja olyan irányvonal kialakításán munkálkodik, amelyben bal­oldali frázisokkal leplezett kispolgári kalandorság és ele- : nagyhatalmi sovinizmus gyedik. A szovjet külügyminiszter beszélt a szocialista országok külpolitikai kapcsolatainak nagyfokú intenzitásáról, majd rámutatott, hogy e kapcsola­tok rendszerében különleges helyet foglal el a varsói szer­ződés szervezete. A szocialista országok külpolitikai erőfeszí­téseinek nagy része az euró­pai biztonság rendszerének biztosítását, az új háború meg- I akadályozását célozza Európá- i bán. „A történelmi tapasztalato­kat a jelek szerint nem tart­ják nagy tiszteletben nyuga­ton — mondotta. — Egyálta­lán nincs ellenükre, hogy is­mét flörtölni kezdjenek a bonni tálalású német milita- rizmussal, revansizmussal és nácizmussal. Veszélyes útra lép az, aki ölbe tett kézzel nézi az újnácizmus és milita- rizmus elburjánzását az NSZK- ban. S egy paktum kedvéért kész feláldozni az európai bé­ke érdekeit. A Szovjetunió emlékezetében tartja azt a fe- ; lelősséget, amely a népek iránt ■ hárul reá. Gromiko szólott a második! világháborúról, a hitlerellenes 1 koalíció jelentőségéről. Majd a háborút követő első évekről. Ezután a következőket mon­dotta: „az imperializmus nem képes feltartóztatni a világfej­lődés általános tendenciáit. Igaz, megpróbálja ezt. A viet­nami háború, amelyben az Egyesült Államok a legszélső­ségesebb eszközöket veszi igénybe, mindenekelőtt azt mutatja, hogy a népek társa­dalmi és nemzeti felszabadu­lásának folyamata feltartóz­tathatatlan”. „A Szovjetunió — hangsú­lyozta Gromiko — teljes mér­tékben a harcoló Vietnam ol­dalán áll. Megadta és a jövő­ben is megadja számára azt a segítséget, amelyre szüksé­ge van az agresszió visszave­réséhez. Meggyőződésünk, hogy | a vietnami nép igazságos ügye j diadalmaskodik. A közel-keleti helyzetről; szólva a szovjet külügyminisz- j tér rámutatott, hogy amikor | az izraeli szélsőségesek az Egyesült Államok oltalma alatt hitszegően megtámadták az EAK-ot, Szíriát és Jordá­niát. az arabok a Szovjetunió­hoz fordultak segítségért és támogatásért” „A Szovjetunió büszke lehet rá, hogy egyre-másra kérik segítségét és támogatását, ta­nácsait a különböző országok és népek, különösen a fiatal államok, amelyek ellen az im­perializmus ismételten össze­esküvéseket sző.” ESKOL di IS 4-ba késiül Jeruzsálem. Levi Eskol izraeli mi­niszterelnök csütörtökön Jeruzsálemben egy gyű­lésen megerősítette azo­kat a feltételezéseket amelyek szerint Izrael lényegében folytatni kí­vánja a háborút. Kijelen­tette, hogy az országnak „húsz év konfliktusára” kell felkészülnie, meg kell erősítenie gazdasági helyzetét és fegyverzetét Elismerte, hogy a júniusi agressziót gyakorlatilag három évvel ezelőtt az Egyesült Államokban tett látogatása alkalmával ala pozták meg. A miniszter- elnök küszöbön álló washingtoni útjával kap­csolatban Szapir pénzügy- miniszter kijelentette, hogy annak eredményes­ségét a később aláírandó csekkeken lehet majd le­mérni. Lester Pearsom kana­dai miniszterelnök meg­hívta Eskolt, tegyen hi­vatalos látogatást Otta­wában január 15-én és 16-án. Eskol elhatározta, hogy az Egyesült Álla- mok-beli látogatást kö­vetően elutazik Montreal­ija és Torontóba, hogy találkozzék a kanadai zsidó kolónia vezetőivel. Az izraeli miniszterelnök Angliába csak hazatérő­ben fog ellátogatni. Mikisz Theodorakisz mégsem szabad A változatlanul fogoly világhírű görög zeneszerző csapán - egyik börtönből egy másikba került. Képünkön: Theodorakisz j egy detektív kíséretében — A hadsereg hűséges Algériai katonai vesetők értekezlete Algír: A Club Des Pins kongresszusi termében mint­egy ezer algériai katonatiszt hallgatta meg csütörtökön este Huari Bumedien elnök három­órás beszédét. Az elnök az ország katonai és politikai helyzetét ismertette és ' rész­letesen beszámolt arról a po­litikai lázadásról, amelyet Taher Zbiri ezredes vezérkari főnök kísérelt meg. Beszédének elhangzása után Bumedien elhagyta a termet, a jelenlevők azonban folytat­ták értekezletüket és állást foglaltak az ország jelenlegi helyzetével kapcsolatban. A részvevők a szárazföldi had­sereg, a haditengerészet, a lé­gierő és a rendőrség hetven­ezer katonája nevében határo­zatikig biztosítottak teljes tá­mogatást Bumedien elnöknek, követelték a sikertelen láza­dási kísérlet vezetőinek példás megbüntetését, valamint a hadsereg egységének fenn­tartását. Az El-Mudzsahid, az algé­riai kormány lapja csütörtöki számában a katonai tanácsko­zást köszöntő cikkében arról írt, hogy a részvevők meg fog­ják vitatni a katonai lázadás okait, következményeit és az ezzel kapcsolatban szükséges­nek muttakozó ellenintézke­déseket. Az értekezletről szóló első hírügynökségi jelentések nem ismertetik a vita rész­leteit. A& intrepid tengerészei Stock ho I m ban Stockholm: Pénteken reggel repülőgépen Stock­holmba érkezett az a négy amerikai tengerész, aki a viet­nami háború elleni tiltakozásként megszökött az Itttrepid amerikai repülőgépanyahajóróL A menetrendszerű utas­szállító géppel érkeztek Moszkvából, a stockholmi repülő­térre. Amint kiszálltak a gépből, a rendőrség őrizetbe vette őket. Az AP tudósítójával svéd hivatalos személyek közöl­ték, hogy a négy amerikai sorsáról meg pénteken dönte­nek. A fiatalok politikai menedékjogot kérnek Svéd­országban. Egynapos tűzszünet A dél-vietnami kormány bejelentette, hogy a maga ré­széről egynapos tűzszünetet rendelt el az újév alkalmá­ból. A tűzszünet szilveszter estéjén helyi idő szerint 18 órakor kezdődik. A szabadság- harcosok — mint ismeretes — háromnapos tűzszünetet ren­deltek el az újév alkalmából. Kambodzsa harcra kész Sziltanuk herceg nyilatkozata Chicago: A Chicago Deaiy News és több más amerikai lap pénteki száma interjút közölt, amelyet a lap szerint Georgie Anne Geyer ameri­kai újságírónő készített Szi- hanuk herceg kambodzsai államfővel. Sziltanuk herceg az inter­júban nyomatékosan leszö­gezte: Ha súlyos bombatá­madás éri a khmer nép, vagy az ország területén időt­len idők óta élő vietnamiak által lakott kambodzsai terü­leteket, vagy amerikaiak az üldözés jogára hivatkozva behatolnának ezekre a terü­letekre és hadműveleteket in­dítanának ellenük, Kambod­zsa a helyszínre irányítaná a rendelkezésre álló összes fegyveres erőit, ezenkívül Kambodzsa kérni fogja a Biztonsági Tanácsot, hogy hívja össze az ENSZ közgyű­lés rendkívüli ülésszakát ás ezen a herceg maga fogja képviselni országa ügyét. Nagyarányú elözönlés eseté­ben Kambodzsa fokozott anyagi támogatást kér bará­taitól, különösen Kínától éé a Szovjetuniótól. A növekvő neofasiszta veszélyről Bonn A Nyugatnémetországi Iz­raeliták Központi Tanácsa közleményben figyelmeztet ar­ra. hogy a német nacionaliz­mus, amely egészen a legutób­bi időkig rejtett utakon ha­ladt, ez évben menedéket ta­lált a legálisan működő neo­fasiszta Nemzeti Demokrata Pártban. Az NDP 1969-ben már a Bundestagba szeretné küldeni képviselőit és magától értetődik, hogy az NSZK-t az ilyen fejlemények kedvezőtlen színben tüntetik fel. P. Howard (Rejtő Jenő) Az előretolt helyőrség Harminc év után ismét az olva­sók kezébe kerül P. HOtvard (Re.jtő Jenő): Az előretolt hely­őrség című regénye. Az izgalmas írás közlését lapunk december Sí­én, vasárnap kezdi meg. Előze­tesként most egy részletet kö*- tflmk a méltán népszerű műből. ­Galamb lábu.jjhegyen a házhoz lopózott. Most is néma, elhagyott volt a lezárt villa, az ablakain sötét redőnyökkel... Az egyik földszinti ablakon nem volt re­dőny. Valami cselédszoba lesz vagy mosdóhelyiség. A nagy zajra és lövöldözésre egy megijedt szomszédos villa­lakó telefonált a riadókészültség­nek. Hirtelen éles szirénázás sü­völtött fel. Galamb neon mulasz­totta el az alkalmat. Mialatt a szirénahang mindent túlharsogott, hátralépett, és bajanettjét neki­vágta a csukott ablaknak. Az ol- dalfegyber berepült a helyiségbe, közben kitörte az üveget. Olyan volt a csörömpölés a szirénahang mellett, mint légydöngés az orosz­lánordításhoz képest. Most már átlépett a párkányon. A konyhába ért. Tapogatózva ment, míg újabb ajtó előtt állt. Hallgatózott. Azután lassan le­nyomta a kilincset, hogy tovább haladjon. Maga sem tudta, hogy miért, de megijedt, ahogy a beszáradt ajtó­sarok: hosszan, élesen nyikorgóit, betöltve a hatalmas hallt. Mert hallba nyílt az ajtó, óriási sötét terembe. Magasan, az egyik szel­lőztető ablakon keresztül bevilá­gított a hold. És mélységes némaság. Elindult a folyosón, amely jobb- ra-balra kanyargott, és odaért, egy kis kapuhoz, ahol a kísérte­ties nőt látta. Ez a hátsó bejárat. Lenyomta a kilincset. Zárva volt. Egy ideig céltalanul ődöngött a sokfelé nyíló oldalfolyasókon. Ki­járást keresett, de a ház valósá­gos labirintus volt. A cselédlaká­sokhoz vezető lépcsőre ült, és el­szívott egy cigarettát. Itt esetleg holnapig elbújhat. Eldobta a ci­garettát, és tovább ment. Egyszer csak ott állt ismét a néma, sötét hallban. A csend bántóan nehe­zedett a teremre. De Galambnak jó idegei voltak. Elhatározta, hogy keres valahol egy fekvőhelyet, ahol átalussza a vitathatatlan szökéshez szükséges néhány órát. Elindult a falépesőn, amely a haliból egy karzatra vezetett. Bi­zonyára onnan nyílnak a háló­szobák. A falépcső fülsiketítőén nyikor­góit. és nagy porfelhőket szusz­szán tott magából. Igazán kísérte­teknek való hely. Felért a korridorra. A lépcsővel szemben, az első ajtón benyitott Vaksötét volt. Nem baj. A fő, hogy valami fekvőhelyet találjon, aludni úgyis csak sötétben lehet kitűnően, és remélte, hogy a kí­sértetek nem zavarják. Óvatosan haladt a fal mentén. Közben a keze egy szekrény mel­lett rátapintott a villanykapcso­lóra. Megcsavarta. Világos lett. Ijedtében felkiáltott. A szoba közepén, egy nagy vér- tócsáhan, pizsamába öltözött férfi feküdt a padlón, arcra borulva, holtan. „Nono.. Ezt suttogta félhangosan, mi­után visszahőkölt. „Nono. Észnél légy, Harrincourt ügy látszik, a sors ellenállhatat­lanul sodor vele valami szörnyű­ségbe. Vigyázzon, uram! Nem megőrülni!...” Lehajolt a tetemhez. Mióta fek- het itt ez az ember? Hogyhogy mióta!? ... Hiszen a vér meg sem alvadt, egy csík las- í san folyik a tócsából, és most ér j össze a szőnyeggel. Megfogta a > kezét. Még nem hült ki teljesen. £ Letérdelt a halott mellé, és a há- , tára fordította. A hályogosan el- < fehéredett tekintet kétségtelenné 'l tette, hogy a halál már beállott. \ Negyven év körüli férfi lehetett az áldozat. Vagy fél méternyire a testtől ott feküdt a tőr, amivel szíven szúrták. De hisz ez nem is ;! tőr! Ez egy éguille! Keskeny, lé- s gionista bajonett. Fölvette... Ha most detektív volna elindul- hatna egy nyomon. A légionisták minden felszerelési tárgyukba be­lekarcolnak valamit, hogy aki el­veszti vagy elhagyja az Oldal- fegyverét, az ne lophassa el a má- ; síkét. ( A bajonett markolatát egészen í az árca elé tartotta, hogy meg- > keresse a kis fabetéten a jelet. Döbbenten ejtette ki a fegyvert j A saját szuronya volt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom