Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-30 / 307. szám
1961. DECEMBER 30. napló 3 Halálos bányaszerencsétlenség Csütörtökről péntekre virradó éjszaka 0.30 órakor a Mecseki Ércbányászati Vállalat Il-es bányaüzemében halálos kimenetelű szerencsétlenség történt. A mintegy 35 fokos dőlésű fejtési munkahelyen fötehullás keletkezett és a lezúduló kőzet halálra sebezte Paár András 22 éves csillést. A fiatalember 1967. augusztusában szerződött a bányához. A tragikus szerencsétlenséggel kapcsolatban felhívtuk a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőséget. Jóls- vaj Alfonz csoportvezető főmérnök < elmondotta, hogy a felelősség megállapítása érdekében azonnal vizsgálat indult. Régi bányászhit szerint egyébként az év legveszélyesebb időszaka a Borbála-nap és azt követő pár hét. Idős bányászok ma is vallják: Borbála minden évben élviszi a maga áldozatát. Ezzel kapcsolatban a főmérnök a következőket mondotta: a mostani súlyos eset ellenére is alaptalan ez a hiedelem. Az év végi baleseti statisztika mind a szénbányák, mind az Ércbánya Vállalat vonatkozásában kedvező képet mutat, s a balesetek számát nézve a — különösen szénbányászati üzemeknél — jelentős csökkenés tapasztalható. Igaz: a biztonságtechnikai szakemberek és a KBF munkatársai — számolva az év végi fáradtság és a sok ünnep káros következményeivel —. rendkívül szigorú ellenőrzéseket végeznek ezekben a napokban. A halálos balesetek száma egyébként az idén is magas volt Míg 1966- ban 17, az idén 16 bányász halt meg munkahelyén. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottdtgazga- ttaág tájékoztatása szerint Budapesten. az Igazgatóság székházában az 52. játékhéten a kővetkező számokat húzták kit lf 29, 51, 52, 88 A fannál Z-áa, á lottélgázgaté- ság székházában megtartandó nyilvános havi tárgynyereménysorsoláson az 50. játékhét szelvényét vesznek részt. Két év tapasztalatai a v. b. előtt Milyen volt a régi Pécs? Élénkebb, ötletesebb lett -a megye kereskedelme A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága pénteki ülésén Jakabos Zoltánná kereskedelmi osztályvezető beszámolója alapján megvitatta a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokat. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek két éve készülnek az új gazdasági mechanizmus bevezetésére — állapította meg a beszámoló. Az azóta eltelt időben új jelenségek és eredmények fémjelzik a kereskedelem javuló tevékenységét. Ilyen egyebek között, hogy tovább fejlődött a termelőszövetkezetek értékesítő tevékenysége. Baranyában jelenleg 45 termelőszövetkezeti zöldség-gyümölcsbolt üzemel, ezekből 25 üzlet a pécsi lakosság ellátását szolgálja. A termelőszövetkezeti kisvendéglők, halászcsárdák, poharazók száma hatra emelkedett. Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek 11 helyen nyitottak üzletet a megye korábban kizárólag állami kereskedelem által ellátott területén. Számos egységben — főleg a zöldség-gyümölcs boltokban — üzletkör bővítést engedélyezett a tanács. A közelmúltban megállapodást kötött a kereskedelmi osztály a MESZÖV-vel 11 újabb kereskedelmi létesítmény megvalósítására. Ezek tervezése és kitelepítése folyamatban van. A kereskedelmi vállalatok tevékenységének javulására utal, hogy új beszerzési forrásokat tártak fel. A Bm. Élelmiszerkereskedelmi Vállalat 1967-ben már 48 termelőszövetkezettel, 29 fmsz-s^el, 16 állami gazdasággal, 10 — megyén kívüli — húsipari vállalattal, 30 vadásztársasággal és három tejipari vállalattal épített ki kapcsolatot az árualapok bővítése érdekében. Ezekből a forrásokból 15,2 millió forint értékű áru került az üzletekbe. Ezzel az árualappal jelentős mértékű árszabályozást hajtott végre a vállalat, főleg zöldségfélék, tojás és a gyümölcs vonatkozásában. A Bm. Ruházati Kereskedelmi Vállalat több ipari üzemmel teremtett közvetlen kapcsolatot Az ország egyik legnaciós tevékenység érvényesül. A járási szintű tanácsok kereskedelmi szakigazgatási szerveinek ügyköre változik: a jövőben ezek adják ki az állami és szövetkezeti kereskedelmi egységek részére a működési engedélyeket, és meghatározzák az ünnepi nyitvatar- tás rendjét. A járási tanácsok kereskedelmi szakigazgatási szerveinek hatáskörébe kerül a heti piac-tartási jog engedélyezése is. Járási hatáskörből községi hatáskörbe kerül az alkalmi italmérési engedélyek kiadása és a záróra hoszgyobb textilipari vállalatával, a Pamutnyomóval közös mintaboltot létesített Pécsett. Az Újpesti Posztógyár 200 ezer, a Budapesti Finomkötöttárugyár egymillió, a Fővárosi Kézműipari Vállalat 120 ezer. a Győri Textilművek 1,3 millió forint értékű árut juttatott el Baranyának a ruházati szaküzletek útján. A kisebb gyárak és ktsz-ek termékeivel kiegészítve ebben az évben 6,2 millió forint összegű többlet árualap került a megyébe. A B. m. Vegyesiparcikk Kereskedelmi V. közvetlen ipari beszerzése a múlt év 1,5 millió forintjával szemben idén 2,3 millió forint volt. 1967-ben már 43 szállítóval tudtak közvetlen kapcsolatot kiépíteni. 1968-ra már tíz érvényes megállapodása van a vállalatnak, mintegy 9 millió forint értékű vegyesiparcikk közvetlen szállítására. A közvetlen beszerzések mellett 1967-ben 9.5 millió forint összegű árut vásárolt a vállalat más megyékben a baranyai ellátás javítására. A kishatármenti árucsere- forgalom is sikeresnek bizonyult. Ebben a MÉSZÖV és a FÜSZÉRT ért el jelentősebb eredményeket. A MÉSZÖV a HUNGAROCOOP külkereskedelmi vállalat közreműködésével cukrot, útépítési követ, cementet, sínszöget, égetett meszet adott tégláért, padlóburkoló lapokért és palackozott konyakért. A FŰSZERT a KONZUMEX külkereskedelmi vállalattal együtt működve 40 ezer csomag ételízesítőt, 60 ezer csomag húsleveskockát, 60 tonna nápolyit, 40 tonna száraztésztát szerzett be 1967-ben Jugoszláviából, A tanácsi kereskedelmi osztályok kettős irányításának megszűnése következtében a jövőben az ágazati irányítást a v. b. útján gyakorolja a minisztérium. A kereskedelmi osztály a v. b. irányításával biztosítja a kereskedelempolitika területi érvényesítését A kereskedelmi osztály munkájában lényeges változtatások történnek. A közvetlen, beavatkozás jellegű irányítási funkció megszűnik. Ezzel szemben előtérbe kerül az áruellátást elősegítő közvetett közgazdasági munka és az eddiginél magasabb szintű ellenőrzési forma és koordináA v. b. a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Miniváros 1722-ből A régi Pécs makettjét készíti el Fetter Antal műszaki ellenűr — Mennyi téglából épült a Pantheon? — Körülbelül 110 ezer téglát égettem ki, ennyit építettem be. Az 1:50 léptékben készült 4 mázsás modell minden részletében hű mása az eredetinek. Hatalmas kupolája, méretarányos falai, oszlopai még így kicsinyített formában is lenyűgöző szépségűek. A pécsi székesegyház plébánia épülete mellett még feltárásra vár a IV. században épült ókeresztény templom, a cella septichora. Fetter Antal aprólékos kutatómunkával ennek is elkészítette 1964-ben — korhű mását. Téglából és mecseki triász-kőből építette. Most Pécs 1722-beli belvárosának makettjén dolgozik. A makett mintegy két íróasztallap nagyságú, a kis lakás egyik szobájának csaknem felét elfoglalja. A várost a városfal keretezi, benne iából kifaragva az akkori épületek — mind méretarányosan. Az utcák vonulata, a telkek mérete mind-mind a néző szeme elé tárják a korabeli képet. — Miért az 1722-es Pécset készíti? — Mert ebből az évből találhatók a leghűbb rajzok, dokumentumok, adójegyzékek. Ezekből megállapíthatók az épületek magassága, a telkek nagysága. A maketten a laikus is eligazodik, kissé visszapillanthat a múltba, hol álltak a házak, középületek. — Egy kis kiigazítást majd még el kell végeznem — mondja. — A napokban konzultáltunk itt a szobában a modell föléhajolva dr. Babics András tudományos kutatóval és Madas Józseffel. De sokat segít dr. Petrovich Ede nyugdíjas tanár is. Hiába, ez a j munka meghaladja egy ember j erejét s ha korhű képet akarok adni, akkor sok iratot, . térképet kell tanulmányozni. | A makett a városfal négy ! kapuját is ábrázolja. A méret- | arányos modellek mutatják, hogy 1722-ben Pécsett mindössze 3 darab 3 szintes épü- j let állt: kettő a Kossuth Lajos Szlavóniai útijegyzetek Elnézést, ha ezúttal nem a turista aspektusából mutatom be Eszéket és vidékét Igaz, hogy az idő sem volt a legalkalmasabb erre, esős, ködös, szeles napok bosszantottak bennünket egész héten, de érdeklődésünket — bárhol is jártunk — egy kérdésre, a gazdasági reform megvalósulásának tapasztalataira összpontosítottuk. Borovó különösen alkalmas egy ilyenirányú tapasztalat- gyűjtésre. hisz ott van Jugoszlávia legnagyobb cipőkombinátja. amely évente 7 millió pár cipőt. 8,5 millió pár gumicsizmát, 9 ezer tonna gumiabroncsot és 7 ezer tonna gumiárut termel. Már a csehszlovák típőkS- rály. Bata felismerte, hogy Jugoszláviában mennyire kedvezőek a cipőgyártás feltételei. 1931-ben alapította meg a gyárat, arra számítva, hogy az olcsó nyersanyag, munkaerő és a belső piac nagy felvevő képessége miatt busás extraprofithoz jut. A gyár nagyszerűen beváltotta a hozzáfűzött reményeket. 1940-re már monopol helyzetben uralta egész Jugoszlávia cipőpiacát. Jól megszervezett — négyszáznál több egységből álló bolthálózata mindenkit kiszorított. A felszabadulás után természetesen a borovói gyár is az állam tulajdonába 2. A piackutatás nem csodaszer Földközelben az Ikarusz A jövő évben előreláthatólag nem sok érdekes látnivaló vár a csillagászokra. Lesz ugyan egy részleges napfogyatkozás március 29-én, de azt csak a föld túlsó oldalának lakói láthatják majd, s a szeptember 22-i teljes nap- fogyatkozás is csak részlegesen jelentkezik nálunk. Valószínűleg megfigyelhetik majd a csillagászok június 15 körül az Ikarusz kisbolygót, amely annak idején olyan pánikot okozott a világ különböző részein. Egyes csillagászok ugyanis azt jósolták, hogy a körülbelül másfél kilométer átmérőjű égitest beleütközik majd a földbe, ami valóban felmérhetetlen katasztrófát okozhatott volna. Ezt a baljóslatot azonban akkor is megcáfolták. s most már vitathatatlan, hogy az Ikarusz körülbelül 6,5 millió kilóméternyire száguld el majd a fUd mellett. Lakásában régi térképek,' fényképek, művészettörténeti könyvek, megisárgult rajzok „birodalmában” alkot Fetter Antal, a Pécsi Tervező Vállalat műszaki ellenőre. Megdöbbentő korhűséggel építi fel Pécs régi épületeit. Közel két évtizede, hogy tanulmányozni kezdte az épület- szerkezeteket. — Érdekelt például, hogy egy kupolának milyen a szerkezete, milyen erőt fejt ki a falakra — mondja. — Arra gondoltam, hogy elkészítem a római Pantheon kicsinyített mását, ezt az időszámítás előtt 27-ben épített és teljes épségében fennmaradt hatalmas, kazettás kupolájú épületet. Hét évig dolgozott a modellen. Kezdte azzal, hogy megszerezte azokat a könyveket, amelyek a Pantheon leírásával foglalkoztak. Aztán a műszaki rajzok elkészítése következett. — Az oszlopok elkészítéséhez alaktant kellett tanulmányoznom. A pécsi Egyetemi Könyvtárat böngésztem ezzel foglalkozó könyvekért. Mindez csak a felkészülés volt, — ezután foghatott hozzá az alkotó munkához. Házának udvarában kis kemencét épített, ebben égette ki a szükséges anyagot utcában és a harmadik a mostani Nagy Lajos Gimnázium épülete. Jól látható a pécsi várfal keretezte terület, benne a székesegyház, a püspöki palota, a gótikus templom, á puskaporőrlő malom, az őrépület ... — A legközelebbi terveni, hogy erre a makettre elkészítem a városfalon kívüli Pécset is, tehát Pécs külvárosát Sok utánjárást igényel majd, hol, milyen házak voltak, mek kora telken ... Természetesen ezt is 1:1000 léptékben készítem, úgy mint a belvárost De még nincs teljesen kész a várfal övezte terület korhű képe sem. Nagyon nehéz korabeli dokumentumokhoz jutni. Levéltárakat, könyvtárakat bújok értük —. lehet, hogy valakinek otthon hányódik egy dokumentum, amelyet fél tudnék használni. Kérem, juttassák el nekem. Mint a város legrégibb képét mutató makett talán körtörténeti szempontból érdekes lenne a város számára is: állandó helyet lehetne találni kiállítására, hadd lássák a pécsiek is, az idegenek is, honnan fejlődött a maivá Pécs! A kiállítás gondolata nem újkeletű. Budapesten az idei Nemzetközi Vásár idegenforgalmi pavilonjában kiállították a cella septichora és a cella trichora makettjét. — A pécsi múzeum már érdeklődött mindkettő után, „lefoglalták” — mondja. — A budapesti Nemzeti Múzeum igazgatója is érdeklődik ... Fetter Antal szabadidejét kutatással, rajzolással, cserepek, téglák égetésével tölti. „Közben” a város műemléki albizottságának is a vezetője társadalmi munkában, önzetlen tevékenységéért az Egy napot Pécsért mozgalom arany- plakettjével jutalmazták. A Szigetvárért emlékplakettet pedig a szigetvári várral kapcsolatos tanulmányáért kapta. Ahogy mondani szokás, Igazi pécsi tüke. Apja, nagyapja is pécsi, dédapja a város hajdúja volt... Garay Ferenc került, sőt — amint a gyár bejáratánál elhelyezett emléktábla tanúsítja — 11 év óta az önigazgató munkásság szervezetileg is kézbevette a gyár irányítását. A borovói cipő ma is márka, nemcsak Jugoszláviában, de külföldön is. Jelenleg 540 boltot tartanak fenn az ország minden részén, emellett másfélmillió pár cipőt export útján értékesítenek. Mit jelent a borovóiak számára a reform? Ehhez elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy Jugoszláviában igen fejlett és kiterjedt a cipőipar. Mondhatni túltermelés van cipőből és bizony ez érződik a borovói gyár termelési kapacitásának kihasználtságában is. Cipőrészlegük nem dolgozik teljes kihasználtsággal, elsősorban értékesítési gondok miatt. A gumiabroncs gyár viszont nyersanyageliá- tási nehézségekkel küzd. ezért csak 65 százalékos a kapacitás kihasználtsága. Mivel nagy szériákkal dolgoznak, természetes, hogy a tömeg cipőpiac ma is a borovóiak kezében van, de már a divatcipő vonatkozásában egyre több a vetélytársuk. A divat — főként a női cipődivat gyors változásával ilyen méretek mellett már igen nehéz lépést tartani. Ezért — bár gondolom, hogy nem szívesen — kompromisszumra léptek a kisebb, tehát a divat változásait rugalmasan követni tudó cipőgyárakkal. A borovói gyár cipőüzleteiben saját gyártmányaik mellett árusítani kezdték a „konkurrensek” által gyártott divateipőket is. Amit tehát elveszítettek a némileg csökkent forgalomban — termelési vonalon — behozzák az értékesítésért kapott jutalék formájában. Vagyis gazdálkodnak. méghozzá nagyon ügyesen. Borovón is megfigyelhettem, hogy az önigazgatott gyárak munkástanácsai mily nagy gondot fordítanak a műszaki fejlesztésre. Évi 6,5 milliárd (természetesen régi) dinárt költenek átlagosan beruházásokra. és ebből jelentős új profilok kialakítására. Valamikor csak cipőt gyártott ez az üzem. most már a cipővel egyenrangú volumenben folyik a gumicsizmáit gyártása. Saját maguk készítik a felújításhoz, fejlesztéshez szükséges gépeket is. Egyetlen nagy gondjuk: a divattal való szinkront persze nagyon nehezen, esetenként egyáltalán nem tudják j megoldani, de még sokáig! mellettük szól a nagy mére- í tek. a hatalmas volumen ad-1 ta sok-sok előny és az a jó minőség. amelyre méltán [ büszkék. A borovóiak tehát,1 hogy úgy mondjam örökölték a piacra való termelés hagyó- I mányos módszereit. Bőséges i tapasztalatokkal rendelkeznek a piacszervezés és kutatás te- I kintetében. dehát a piac be-! fogadóképességének nyilván van egy határa, amelyen túl már a legügyesebb üzletkötő tudománya is csődöt mond. A túltermelés —, ha nem is vezí^ válságokhoz —. de a szocializmusban is komoly gondot okozhat a gazdasági életben. Általában és az egyes üzemek vonatkozásában különösen is. Mert ugye a piac mégiscsak utólag szabályoz ... Vasvári Ferenc Következik: MIRE KÖLTIK A NYERESÉGET?
