Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-23 / 277. szám
1967. NOVEMBER 23. napló § Több jot>ot az áb-hi zott sásoknak! Nemzetünk jövője érdekében Európában Magyarország áll utolsó helyen a természetes szaporulat te »inleteben rIúi könnyelműen dönt sok fiatal anya A Pécsi Városi Tanács egészségügyi állandó bizottsága két évvel ezelőtt reprezen tatív felmérést végzett a város II. és III. kerületében abortuszra jelentkező kétezer nőnél. Az eredmény több szempontból is megdöbbentő volt. Kezdjük talán ott, hogy a jelentkezők 84 százaléka házasságban élt. tehát döntésében a társadalmi előítélet nem játszhatott szerepet. Kétszáz- harmincötén húsz éven aluliak voltak, 376-nak nem volt gyereke, 811-nek egy gyereke volt A reprezentatív felmérés adatainál is meglepőbb az él- veszületések számának alakulása. Pécs lakossága 1954 és 1964 között több mint 30 ezerrel növekedett, mégis 1964- ben 432-vel kevesebb élve- születés történt, mint 1954- ben. És egy nemzetközi statisztikai adat: az ezer főre számított természetes szaporulat tekintetében 3,6 fővel Európában az utolsó helyen állunk. Nem várt következmények A fentiek már önmagukban is felvetik a kérdést, nem lenne-e indokolt az 1047/1956-os MT határozatot — mely lényegében az anyára bízza, hogy megszakíttatja-e terhességét — megváltoztatni? Az akkori törvényhozás szempontjaiból méltánylást érdemelnek. Az abortusz tilalmának feloldását elsősorban a nők egészségvédelme indokolta, hiszen csak 1954 és 1956 között 40—43 ezer spontán vetélés volt, de ennek többszörösére tehető az orvosi felügyelet nélküli — a nők egészségére, sőt életére súlyos veszélyt jelentő — illegális beavatkozások száma. A határozat meghozatalában köz rejátszott a lakáshiány és a gyermekek elhelyezésének problémája. A határozat nyomán csökkentek az orvosi felügyelet nélkül történt beavatkozások, ám a vártnál nagyobb mértékben nőtt a művi vetélések száma. Az 1954. évi 16 ezer művi vetéléssel 1964-ben 184 ezer áll szemben. Az abortuszbizottságok ugyanis — mivel adminisztratív eszközök nem állnak rendelkezésükre — a legcsekélyebb mértékben sem tudtak illetve tudnak eleget tenni feladatuknak: a művi vetélésre jelentkező nők tájékoztatásának. felvilágosításának, adott esetben pedig a műtéttől való eltérítésének. Jellemző, hogy a cikkünk elején szereplő 2000, művi vetélésre jelentkező nőnek mindössze három százaléka hivatkozott betegségre, 97 százalékuk tulajdonképpen nem is indokolta elhatározását. Legtöbben meg sem hallgatják a bizottság érveit, nem egyszer Sértő megjegyzéseket tesznek vagy modortalanul leintik az „ági tál ókat”. Káros az anyára Sajnos, a művi vetélések növekedése nemcsak a népesség alakulására van negatív hatással, hanem károsan befolyásolja a nők egészségét, további termékenységét,' és a koraszülések számarányának ! növekedésével is korrelációba j hozható. A szakemberek szerint a j leggondosabban végrehajtott beavatkozások is bizonyos százalékban kóros elváltozást j eredményeznek. A pécsi nő- I gyógyászaton 1961—63-ban j ápolt, méhen kívüli terhességbe esett nők 27,4 %-ánál ! történt korábban terhesség- 1 megszakítás. Ugyanez 32 szá- | zalékos gyakorisággal mutat- ; ható ki a másodlagos meddő- I séggel jelentkezők kórelőzmé- i nyeiben. Az előzetes terhességmegszakítás késői következményei között szerepelnek a mind gyakrabban előforduló gyulladásos betegségek, az idő előtti öregedés, sőt a terhesség minden előzetes panasz nélküli megszakadása. A koraszülési adatok összehasonlítása szintén önmagáért beszél. 1954-ben az összes születettek 7,6 százaléka, 1965- ben pedig már 11,8 százaléka volt koraszülött. A koraszülések magas száma magyarázza, hogy a csecsemőhalandóság területén 12 európai ország között — noha a csecsemőgondozásban felvesszük velük a versenyt — a kilencedik helyen állunk. Az éretlen, illetve súlyos beteg koraszülöttek ellátása, gondozása nemcsak az egészségügyi intézményekre, hanem az egész társadalomra komoly terheket ró, a művi vetélések pedig lekötik az ország ösz- szes szülészeti és nőgyógyászati ápolási napjának 30 százalékát. Ehhez még tegyük hozzá, hogy a néhány éven ‘belül meddővé vált és gyermeket már hiába akaró, vagy súlyosan megbetegedett nők kétségbeesett felháborodással kérik számon, miért nem figyelmeztették őket az abortusszal járó veszélyekre, miért engedték meg. hogy elvetessék gyermeküket... Elöregszik a nemzet A roppant bonyolult és szerteágazó probléma mielőbbi kielégítő megoldását a nők egészségvédelmén kívül — talán itt nem túlzás nagy szavakat használni — a nemzet jövője is sürgeti. Hiszen, a népesség számának kedvezőtlen alakulásáról tanúskodik a 0—4 éves korú lakosság lélek- száma (az 1956. január 1-i 940 ezerrel szemben 1965. ja- nuár 1-én már csak 660 ezer), | továbbá az a tény, hogy míg ] 1956. január 1-én a lakosság- j nak „csak” 15,4 százaléka érte j el a nyugdíjkorhatárt, addig ; 1965. január 1-én már 18,8 százaléka. A dolgozó rétegre tehát mind több nyugdíjas eltartása nehezedik. Rossz rágondolni is, de éppen ezért kell foglalkozni vele: ha az élveszületések száma, a természetes szaporulat nem növekedik, 980-ban a lakosság 24,7 százaléka, tehát minden negyedik magyar állampolgár nyugdíjas lesz. A legszimpatikusabb valóban az lenne, ha a szemléletet tudnánk máról holnapra megváltoztatni. Mert igaz az, hogy a határozat megjelenése óta eltelt idő alatt épült mintegy 550 ezer lakás, a több mint 9 ezer új bölcsődei férőhely sem elégíti ki teljes mértékben az igényeket, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy családtervezéskor nem a bölcsődei férőhelyek növekedését, a terhesgondozás fejlődését, sőt még csak nem is a gyermekgondozási segélyt veszik elsősorban figyelembe. Az esetek döntő százalékában a házastársak szemlélete, élet- felfogása dönti el, hogy vállalják-e a gyermekneveléssel járó szükségszerűen nagyobb áldozatot. Életfelfogást megváltoztatni, tudatot formálni pedig kampányszerűen, ilyen vagy olyan intézkedésekkel nyilvánvalóan nem lehet. Mi marad tehát? Az előzetes védekezéssel kapcsolatos felvilágosítás mellett az abortusz-bizottságok mérlegelési ás döntési joggal való felruházása. Tiltott műtétek A várható következmény, , hogy tudniillik abban a pillanatban ismét vészesen emel- , kedni kezd az orvosi felügye- i let nélküli vagy illegálisan | végzett műtétek száma, és ez nem kisebb mértékben káros a nők egészségére, csekély jogszabályi változtatással megelőzhető, még mielőtt bekövetkezik. Jelenlegi demográfiai viszonyaink között ki vitatná, hogy a tiltott műtét mint cselekmény társadalmi | veszélyessége komolyan megnövekedett. A jogalkotókon múlik, hogy levonva ebből a megfelelő következtetést, a kilátásba helyezett büntetés mérvének jelentős emelésével elejét vegye az ilyen jellegű bűncselekmények elszaporodásának. (Cikkünk dr. Puskás Ödön tanulmányának felhasználásával készült.) Kéri Tamás Új ut, szép utcák Az elmúlt években több új út épült Pécsett és megkezdődött a régiek korszerűsítése. © Az Építők útja Ujmecsek- alján. © Az újjávarázsolt Szabadság út egy része. © Elkészült az Északi körút első szakasza, a Kodály Zoltán út. © Uj, családi házak által szegélyezett utca Kertvárosban, Víg utca. Erb János képriportja Megkérdeztük: Mit jelent a nullázásos védelem? Régi arany, ezüst, briliáns, drágakő tárgyalt megvásároljuk, fővárosi szakértő közreműködésével, készpénzfizetés ellenében PÉCS, BEM U. 8. SZÁM ALATTI ÓRA-ÉKSZER BOLTBAN november 27-től dec. 1-ig Évente 30—35 ember hal meg hazánkban a villamos háztartási gépek kezelése közben elszenvedett áramütés következtében. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok bizonysága szerint a tragédiák felét az érintésvédelmi szabályok megszegése okozza. Az illetékes szervek rendszeres felvilágosító munkát végeznek a baj megelőzése érdekében, s folyamatosan végzik az elosztó- hálózatok korszerűsítését is. A közelmúltban falragaszok jelentek meg az Áramszolgáltató aláírásával, melyek a nullázásos érintésvédelmi rendszer kiépítéséről tudósítanak. A lakosság nagy érdeklődéssel fogadta a változás hírét, szakmai kérdésekről lévén szó, sokan értetlenül állnak a változás lényege előtt. Felkerestük Pálmai József üzemmérnököt, a DÉDÁSZ üzemviteli osztályának csoport vezetőjét, aki a nullázásos rendszerrel kapcsolatban a következő felvilágosítást adta: — Jelenleg az úgynevezett klasszikus, védőföldeléses érintésvédelem az általános. E módszer alkalmazásának azonban határt szab a készülékek teljesítménye, mert egy bizonyos érték felett már rendkívül gazdaságtalan, sőt kivitelezhetetlen is. Ez tette indokolttá a közcélú, kisfeszültségű hálózatok nullázásos érintésvédelmére való alkalmassá tételét. — Ml az új érintésvédelmi mód legfőbb jellemzője? — A nullázásos érintésvédelem lénye, hogy a készülékek érinthető fémrészét jó vezetővel összekötik a villamoshálózat nullavezetékével, így meghibásodás esetén a kezelő nem szenved áramütést, mert a biztosító vagy kisauto- mata azonnal lekapcsol. — Mi tehát a fogyasztó teendője? — Miután mi alkalmassá tettük hálózatainkat a nullázásos érintésvédelemre, az ingatlantulajdonosokon a sor: a lakásokon belül is el kell végezni a szükséges átalakításokat. — Kire vár ez a munka? — Az Áramszolgáltató a saját hálózatán biztosította a szükséges feltételeket. A belső átalakításokat szerelővállalatokkal, szövetkezetekkel, illetve iparengedéllyel rendelkező szerelőkkel kell elvégeztetni. — És mire számítsanak a lakók? — Akik új házban, illetve lakásban laknak, gyorsan túl lesznek az átalakításon, mert az 1954 után szerelt létesítmények már úgy készültek, hogy könnyűszerrel alkalmassá tehetők a nullázásos védelemre. Egyébként a munka nagyságát így, általánosságban, nehéz meghatározni, min den az adott körülményektől függ: hol vannak az elektromos készülékek, milyen a helyiség padozata, van-e á közelben víz- vagy gázvezeték. stb.7 — Milyen sorrendben kerül sor az átalakításokra? — Pontos, lakóterületenként ütemezés készül. Ami a hálózatokat ileti, mi 1170-ig valamennyit alkalmassá tesszük az átállásra. — És ki, hogyan értesül majd a munka időszerűségéről? — Hangsúlyozni szeretném, ez nem máról holnapra, hanem folyamatosan megy, s az érintett lakótelepeken falragaszok közlik a változást. a
