Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-08 / 238. szám

J Az ünnepi sporthéi programja napló 1967. OKTOBER 8. MTS ' «87-ft®' SPORTKlALLlTAS Megnyitó október 10-én, kedden 14 órakor. A megnyitót tartja Márk Bertalan, a Tanárképző Fő­iskola igazgatója. A sportkiállítás nyitva október 15-ig naponta reg­gel 8-tól este 8 óráig. kosárlabda Férfi és női csapatok ünnepi kupamérkőzései október 10-én, kedden délután 15 órától, október 11-én, szerdán 8 és 15 órától a PVSK tornacsarnokában. A torna résztvevői: a MAFC, BEAC, PVSK és a pécsi főiskolás válogatott férfi, a BEAC, Szigetvári Vörös Meteor, a PVSK és a pécsi fő­iskolás válogatott női csapatai. LABDARÜGAS Magyar Olimpiai Válogatott- Magyar Főiskolás Válogatott, ok­tóber 11-én, szerdán 13.45 órakor a PVSK pályán, előtte NB in-as Válogatott—Megyei Válogatott 12 órakor. ATLÉTIKA Nemzetközi férfi és női ver­seny október 12-én, csütörtökön 15 órától a PVSK sporttelepén. Részt vesznek: a Motor Jena (NDK), Eszék (Jugoszlávia) atlé­tái mellett a Bp. Honvéd, Bp. Vasas, MAFC, Testnevelési Fő­iskola, BEAC, Bp. Spartakusz, Bp. Építők, Csepeli Vasas és a legjobb pécsi és komlói, vala­mint szekszárdi, kaposvári ver­senyzők. PEAC-SPORTOLÖK BARÁTI TALÁLKOZÓJA Október 14-én, szombaton 15 órakor a pécsi járási tanács nagytermében. Kongresses előtt: Merre tart a kézilabda Baranyában? AZ IVAN Az emlékek olyan szépek Beszélgetés dr. Zsolt Zsigmonddal Egy rég! kép a PEAC-atlétákról. A felvétel 1938-ban készült a Tüzér úttal pályán, amikor Pécsett a PEAC-versenyzök nyerték a főiskolás bajnokság pontversenyét. A versenyzők között dr. Steinmetz Endre és Bárd Bertalan, a PEAC vezetői Vitathatatlan, megyénkben egyet­len sportág sem lépett akkorát előre az elmúlt húsz esztendőben — mint a kézilabda. Már csak azért is, mert nulláról indult, s felverekedte magát a kettőezres(!) létszámig, elfoglalva a sportágak rangsorának második helyét. Pe­dig ez abszolút helyezésnek szá­mít, mert vonatkozik az igazolt játékosok, a bajnokságban részt vevő csapatok és a szurkoló kö­zönség számára egyaránt. A leglényegesebbet is hozzuk fel érvként: jelenleg hat NB-s csapat szerepel az első vagy má­sodosztályban, mégpedig szilárdan tartva a kivívott rangot. ÚJHEGY LETT A CENTRUM Már fiatal korában nagy felada­tot kellett megoldani a baranyai kézilabdasportnak. Alig maradt idő izmosodásra, először a Pécsi Dózsa, majd a Komlói Bányász jutott fel a legjobbak közé. Nem csodálkoztak a szakemberek, hogy egyik csapat sem tudta ,,időt- állóvá” tenni ezt a címet. Rövide­sen kiestek, s helyüket, a megyei tekintélyt, átvette a Pécsi Bá­nyász hosszú évek alapos munká­jával, lépésről-lépésre, átgondol­tan dolgozó és egyenletesen fej­lődő szakosztálya. Dr. Buzánszki Bélával, a Bara­nya megyei Kézilabda Szakszö­vetség elnökével készítettünk rö­vid jellemzést a megye legrango­sabb csapatainak idei helytállásá­ról, hogy a „merre tart” kérdés­re. megközelítő választ adhas­sunk. NB L Pécsi Bányász (női) — Ha a tavaszi rajt valamivel jobban sikerül, most nem lenne kétséges, melyik magyar csapat szerzi meg a bronzérmet. Ebben talán az is közrejátszott, hogy az egyik lendítőerő — Schmidtné — a csapat karmestere, egyéves ki­hagyás után természetesen nem tudta azonnal ott folytatni a tel­jesítményt. ahol abbahagyta. Ahogy fokozatosan nyerte vissza régi formáját, a csapat szerep­lése és játéka úgy haladt előre. Eljutottak oda, hogy az együttes vasárnap játszotta tizenharmadik veretlen mérkőzését. Magasan őszi elsők! Közben a válogatottak szá­ma eggyel nőtt, Schmidtné mel­lett, Kóréné is biztos tagja már az országos keretnek, ő főleg eredményességével válik nagy hasznára a csapatának, minden bizonnyal idén elnyeri a magyar gólkirályi címét. Pécsi Bányász (férfiak) — A lelátóról szemlélve úgy tű­nik. mintha nem találnánk azt a példás szellemet és összehangolt­ságot, mely a női csapatot egyre slőrelendíti. Hiányos a küzdeni­Sporthorgászat Forgókapcsok a fenékólmon I jgye, kedves szurkoló, a ^ cím után is kitalálta, ki­ről lesz szó? Igen, róla. akit ut­cán, baráti körben, munkahe­lyen és a Széchenyi téren, min­dig' úgy emlegetünk: Iván. Eti­léné év óta ismerjük ezt a rö­vid, szláv eredtü keresztnevet és közben megszoktuk, mint annyi mást, ami hozzánk közel áll, amit tisztelünk, szeretünk. Ez a név a közel egy évtized alatt összenőtt velünk és a csa­pattal, amelynek hétről hétre oly lelkesen drukkolunk. Hogy is történt? Emlékszem, a Duna-parti vá­roskában a kerek labda szerel­mesei egy pillanatra megdöb­bentek, amikor bizonyossá vált a hír: Dujmov Iván Pécsre szer ződött. Mi örültünk, hiszen 57— 58-ban gyakran láttuk Pécsett is ezt a magas, jókötésű, min­den idegszálával gólra törő já­tékost. Hogy fejelt, hogy lőtt?! Egyszer a Vasút-pályán nyílt­színi tapsot kapott a Bácska, olyan kultúráltan, szellemesen játszott, s ha jól emlékszem, 4:l-re győzött. — Nehezen váltam meg Ba­jától — mondja —, de sosem bántam meg. A Dózsa számom­ra új lehetőségeket jelentett, igyekeztem is kihasználni. Har­mad osztályból léptem az első osztályba és szinte valószinütle nül rövid idő alatt eljutottam a nagyválogatottig. 1959 júliusában lépett a klub kötelékébe, az őszi szezonban már felvehette a balösszekötő mezét, aztán meghívták az után pótlás keretbe, később az olim­piára szerveződő csapat edzé­seire. Innét egy újabb lépés a B-válogatottba és 60 májusa bán az emlékezetes magyar— angol találkozón az A-csapat- ban ^ szerepelt. A gyors sport- karrier közben csapatával ritka bravúrt hajtott végre: nyolc mérkőzésből tizenhárom pontot szereztek és ezzel elkerülték a fenyegető kiesést. — Hány gólt lőttél? — Eddig száznyolcvan mérkő­zést játszottam és emlékezetem szerint félszáz gólt szereztem. — Rómában az olimpiai csa­pat tagja voltál? — Igen, de nem voltam elé­gedett magammal. A váloga­tottban újfajta feladatot bíztak rám, liátravontan játszottam. Tudom, hogy nem elégítettem ki a kívánságokat. Egyébként a csatársor minden posztján szerepeltem már, amikor öcsém ide jött, akkor átmentem a másik oldalra. Szerintem ez nem jó, meg kell állapodni egy he­lyen, akkor többet lehet nyúj­tani. Most harminc éves. A múlt évben olyan gondolatok forog­tak a fejében. hogy szögre akasztja a cipőt. Aztán meg­gondolta. amíg szükség van rá és megfelelő teljesítményt tud nyújtani, addig marad a zöld gyepen. Hogy mikor lesz ez, — nem tudja. Egy dologban azon­ban bizonyos, s ezzel kapcso­latban nagyon tanulságos a vé­leménye. — Szeretem a labdarúgást, de elsősorban szórakozásnak tar­tom. Olyan szenvedély ez azon­ban, amelyet nem lehet fél szívvel csinálni. Viszont akkor az ember mindennapi, alapvető célja szorul háttérbe: a munka. A kettőt manapság nagyon ne­héz összeegyeztetni, mert sok az edzés, a portya, a mérkő­zésekre utazni kell. Ilyen el­foglaltság mellett nem lehet, sőt nem szabad önálló munka­kört vállalni, mert képtelenség eleget tenni a követelmények­nek. Ezt valamilyen módon rendezni kellene, remélem az új szabályzat valamit megold ebből az ellentmondásból. Iván — mindig szeretettel és tisztelettel emlegettük nevét. Bocsánat: emlegetjük ma is. A dicsőségért, a sikerér* min- ( dig keményen megküldött és 1 verejtékezett, de sohasem szállt a fejébe. Pályán és a magán­életben ember maradt, talán egy kicsit példakép is. Játszhat gyengébben, okozhat bosszúsá­gokat egy-egv rossz leadással, kihagyott helyzettel, ám 6 mégis az marad számunkra, aki IVÁN. <! A pécsi labdarúgó-pályák be- ) csiilt, kedvelt alakja, egyéni- S sége, * B. J, RÖPLABDA Női csapatok ünnepi kupamér­kőzései. Október 12-én, csütörtö­kön 15 órától, október 13-án, pénteken 9 órától és 15 órától az Egyetemi Tornacsarnok pályáján. A torna résztvevői: a BEAC, a MAFC, Pécs Váloga­tott és a PEAC női csapatai. VÍVÁS Nemzetközi csapat és egyéni párbajtőrverseny. Október 14-én, szombaton 16 órakor a Pécsi Ta­nárképző Főiskolán PEAC—Sza­badka nemzetközi párbajtőr csa­patverseny. Vasárnap 8 órától a Pécsi Tanárképző Főiskolán nem­zetközi egyéni párbajfcőrverseny. Résztvesznek: az OSC. Bp. Hon­véd, Bp. Vasas, Bp. Vörös Meteor Csepel, Petőfi SC, BVSC, Szabad­ka, a PEAC és a PVSK párbaj­tőrvívói. ASZTALITENISZ Országos I. osztályú férfi és női minősítő verseny a magyar válogatott keret indulásával az NB I. és NB II-ben szereplő budapesti és vidéki csapatok já­tékosainak részvételével október 14-én, szombaton 9 órától és va­sárnap reggel 9 órától a PVSK tornacsarnokában. 3 tudás is és évek óta nem javul ■ a csapat védekezése sem. A fel- 2 sorolt tényezőkben kereshetjük ■ az okot. miért nem lépnek előre 2 a tabellán a Bányász férfi kézi- | labdázói. Pedig sok az ügyes, ■ tehetséges játékos és a fővárosi f szakemberek által is elismerten, ^ egyik legötletesebben, legszíne­sebben játszó magyar gárda. Mindkét csapatra vonatkozik: több leleményességet érdemelné­nek a szakosztályvezetéstől! Ran­gos, nemzetközi tornákat lehetne meghonosítani Üjhegyen, kihasz­nálva a pálya adta páratlan le­hetőségeket. Az esti világítás — úgy tudom — például ebben az évben még egyszer sem üzemelt. NB II. Pécsi Dózsa (férfi) — Három ponttal vezetnek a ta­bella élén. s ha az előnyt — nehezebb sorsolásuk ellenére is — tartani tudják, harmadszor is si­kerülne feljutni az első osztályba. Nemcsak az együttes, az egész baranyai kézilabdasport lépne előre. Pécsi Ércbányász (férfi) — Helyüket a középmezőnyben, főleg ősszel biztosították. Jelen­leg a csapat többre nem képes, véleményem szerint tudásuk maximumát nyújtották. Komlói Bányász (férfi) — A nagymúltú szakosztály, nagyon jó úton halad a fitalítás- •ban. A várakozásnak megfelelően szerepelnek, szilárd helyet vív­tak ki, szintén a középmezőny­ben. Pécsi Vörös Meteor (női) — Nem tudják megismételni a tavalyi kitűnő szereplést. Pálya­gondokkal küzködnek, túlzottan magára hagyták az edzőt. Ezek­ben kell keresni a rapszódikus teljesítmények okát. Pedig a sportkör egyetlen reprezentatív szakosztálya. ( összesítő: NB-s csapatok száma 6 s Megyei bajnokságban résztvevő ) csapatok 99 J Járási bajnokságban résztvevő \ csapatok 40 j Csapatok összesen 145 < A megyebajnokság mindkét S csoportjában eldőlt már a baj-> nokság kérdése. A női mezőny- ( bői — kiemelkedve — a Porcelán-) gyár csapata veszi majd át az ? arany érmet, a férfi bajnok a < Tanárképző Főiskola együttese j lesz. Az előbbiek Tatán, az utób-( biak Komlón küzdenek majd az s osztályozók során, a feljutásért. ) PÁRHUZAMOT TART ^ A SZÍNVONAL IS A megyebajnokság színvonala i az erőviszonyok kiegyenlítődése) folytán, tovább emelkedett. Idén < bevezették a tártál ékbajnokságot > i is, sőt — egyetlen kezdeményezés ( \ megyénkben — külön folyik a s középiskolás (bajnokság. Szólni > kell még az ifjúsági, a serdülő < bajnokságokról és a pécsi meg j sásdi járásokban zajló külön já~ ) rási bajnokságokról. Leszögezhetjük: mind számsze-j rűségben (2 ezer játékos) mind > színvonalban Baranya magasan s felette áll az ország többi me-) gy éj ének! S KÉT NEGATÍVUM A sportág fejlődésének szinte ? elképesztő méreteit, nem tudta S követni a játékvezető-ellátás. Nem > a képzésben — a hozzáállásban < keresendő a hiba. Kevés a vál-) lalkozó. j Figyelmeztető hiányosság búk- í kant elő egy-két szakosztály) utánpótlás-nevelésében is. Töb- ( bek között, Pécsi Bányász női, S Pécsi Dózsa és Pécsi Ércbányász l férfi csapatai mögött nem áll- í nak a szükséges erők. í S. V. 5 Mai sportműsor Labdarúgás: NB I. B. mérkő- ? zés: Oroszlány—Pécsi Bányász, > Oroszlány, 14.30, NB n. mérkőzé- S sek: MAV-DAC (Győr)—PVSK, S Győr, 10.30, Veszprémi Vegyész— j Máza-Szászván Bányász, Veszp- J rém, 14.30, Fűzfői AK—Pécsi Érc-S bányász, Fűzfő, 14.30. NB ül. ? mérkőzések: Pécsi BTC—Szekszár-< dl Vasas. BTC-pálya, 10.00. Mo- > hácsi TSZTE—Kaposvári Vasas \ MTE, Mohács, 14.30, Lábod—PEAC, < Lábod, 14.30, P. Volán SC—Fadd, > Fadd. Postás-pálya, 14.00. Helyi- ( ipari—Dunaújváros, Pécsbányate- S lep, 10.30, Siófok—Honvéd Stein- \ metz SE, Siófok, 14.30, megyei J mérkőzések, keleti csoport: Bere- j mend—Pécsi Dinamó. Beremend, ) 14.30, Üjmohács—Szederkény, Oj- s mohács, 14.30, Hidas—Pécsi Szikra, ) Hidas, 14.30, Bóly—Pécsvárad, < Boly, 14.30, Pécsi Ércbányász II. S —-Véménd, Kovácstelepi pálya, ? 9.30, Villány—PVSK II., Villány, < 14.30, nyugati csoport: Sellye—) Baksa, Sellye, 14.30, Szigetvári < ZM3E—Vajszló. Szigetvár. 14.30. ) Pécsi Postás—Pécsi Kesztyűgyár, ) Postás-pálya 9.30, Pécsszabolcs— < Vasas II. Pécsszabolcs, £ 14.30, Mágocs—Magyarszék Má- ) gocs, 15.00, Siklós—PBTC n., Sik- ( 1ÓS. 14.30. > Kézilabda: NB I. mérkőzések: ) Győri Textiles—Pécsi Bányász, ? nők, Győr, 10.00, Győri Textiles— l Pécsi Bányász, férfiak, Győr. > 11.00. . NB II. mérkőzések: Pécsi I Ércbányász—Lőrinci Fonó. férfiak. LJjmecsekalja, 12.00, Győri Magas- / §pítők—Pécsi Dózsa, férfiak. Győr, ( L0.00, Pécsi Vörös Meteor—Készt-) íielyi Haladás, nők, PVSK-pálya, ) 3.00. i nyen Egyetlen fillér nélkül ren­deztük meg mindkét versenyt: hazavittük aludni és kosztoltatni a vendégeket és így oldottuk meg pénzhiányunkat. A PEAC pedig nevelte a neves sportolókat, köztük az angol baj­nokságot nyert magasugró Bó- dosi Mihályt, Tass Olgát, aki ma a francia női tornászváloga­tott edzője, Lénert Istvánt, aki most Jugoszláviában dolgozik, Monostori Tibort, a szegediek neves szakemberét, vagy a vi­lágrekorder Csapiár Andrást, a 741 centit ugró Megyeri Jenőt, a diszkoszvető Józse Dezsőt és má­sokat. Közülük többen feleségük­ből, gyermekeikből neveltek a közelmúlt és a ma számára ne­ves atlétákat, mint például Wen- bőczi József. — Mint mondottam, a sport- egészségügyet fontosabbnak tar­tottam a sportvezetésnél. Sokat fáradoztam azon, míg végre si­került megszervezni Pécsett a sportorvosi intézetet. melynek 1947-ig én voltam a vezetője. Közi­ben letettem az úszó-orvosi vizs­gát. én voltam az első repülő­orvos. s közben javaslatomra megrendezték az első síversenyt Pécsett. Harminckilencben lel­tem az atlétikai szövetség elnö­ke. de akkor is orvosi szemmel figyeltem a sportolókat, hiszen a sportban a test nevelését, a test edzését, a test művelését tartot­tam fontosnak, s nagyon jó len­ne. ha a mai fiatalok is meg­értenék ezt. Mi nem sztárokat neveltünk, hanem testet, kiak­názva az adottságokat, jó baráti szellemben. A baráti szellem valóban na­gyon jó volt a PEAC-nál, mert 35 év után is olyan kedvesen írnak egymásnak a volt sporto­lók. ahogyan valóban csak na­gyon jó barátok teszik. Most kapott levelet dr. Zsolt Zsig- mond Hörter Lajostól, a keszt­helyi kórház főorvosától, és Gün- ter Kornéltól, aki Marcaliban főorvos, de úgy tudja, hogy az Alföldről eljön a találkozóra Baj­ka István főorvos is. — Én is nagyon kérem azokat ■ a volt PEAC-sp óntól ókat és ve­zetőségi tagokat, akiknek a cím hiányában nem tudtak meghívót küldeni a rendezők, jöjjenek el a találkozóra, nagyon várjuk , őket! Bödő Sarolta < jíí*. <x lel­kesedés és rendkívül jó szellem teremtette meg azt a lehetőséget, hogy a PEAC atlétái nemcsak or­szágos, hanem európai és világ­hírnévre tettek szert. Pedig na­gyon szegények voltak, az egye­tem évi ezer pengőt biztosított a szakosztály számára, s ebből bizony alig futotta valamire. Éjje­lenként utaztak a versenyek színhelyére, hogy szállodai költ­séget takarítsanak meg, s bizony volt úgy is. hogy reggeli nélkül álltak rajthoz. És mégis meg­nyerték a versenyek többségét! — Huszonnyolcban már 71 minő­sített versenyzőnk volt, mert mi nem tettünk kivételt tehetséges és nem tehetséges sportoló kö­zött, mindenkit egyformán indí­tottunk versenyeken, köztük nem­zetközieken is. Mert mi találkoz­tunk az oxfordiakkal és a tori- nóiakkal, oda-visszavágó verse­A PEAC régi sportolói és ve zetői jövő szombaton, októbei 14-én a Pécsi Járási Tanácsor baráti találkozót tartanak. A ta­lálkozó résztvevői között ott les: dr. Zsolt Zsigmond főorvos, i PEAC egyik alapító tagja is. — Frissen érettségizett fiatal­emberekként három társammá: sétáltunk az egykori Király ut­cán, amikor hozzánk lépett Sten- ezer Emil azzal hogy az orvosa egyetem sportkört alakít, lépjünk be. Ez 1926-ban történt, az egye­tem 1923-ban költözött Pécsre. M: elfogadtuk az ajánlatát, megala­kítottuk az atlétika szakosztályt Emil bácsi lett az első szakosze tályvezető, jómagam pedig a szer- tárosi tisztet töltöttem be. Ez1 rendkívül nagy tiszteletnek vet­tem, s azóta sem tudok elsza­kadni a sporttól — emlékezik a főorvos. Felelevenedik előtte a múlt: s régi bőrgyári pályára jártak az első atléták — akik a mega­lakuláskor hárman voltak — edr zeni. Azon a pályán altkor még nem volt futó- és ugró hely és neki, mint szertárosnak, a zsebé­ben kellett hordania a diszkoszl és a súlygolyót edzésekre is, ver­senyekre is. Időközben doktorált, de a PEAC-ot, az atlétikai szak­osztályt nem hagyta ott. Végül mégis meg kellett válnia a sport­körtől, mert rádöbbent, hogy a sportvezetésnél van az ő számá­ra még fontosabb munka: még­pedig a sportegészségügy. És az orvosi hivatásnak ezt az ágát az>- óta is műveli. — Visszatérve az atlétikára: 1937-ig nem értünk el különöseb­ben jó eredményt, de mi nem nyugodtunk. Elhatároztuk, hogy egyszer csak megnyerjük a fő­iskolai bajnokságot, bár olyan ellenfeleket kellett legyőzni, mint a TF, a fővárosi egyetemisták sportköreinek versenyzőit. És si­került, 1937-ben. Akkor megkap­tuk a jövő évi főiskolai bajnok­ság rendezésének jogát, és itt is nyertünk mégpedig fölényesen. Sokan kérdezték, minek kcszön- hetlük ezt a ragyogó teljesít­ményt. Akkor is. most is csak azt tudom mondani: nálunk atlé­ta csak az lehetett, aki nem dohányzott. nem ivott és becsü­letesen élt. dolgozott. Díjazást, költségmegtérítést csak akkor fo­gadott el. ha megjárt. Felszere­lését mindenki maga vette, s volt olyan sportolónk, aki éveken ke­resztül vidékről a saját költségén járt be Pécsre edzeni és verse­> A horgászat eredményesebbé té­) telére rendkívül sok apró váltó* < zást, „trükköt” eszelnek ki a ) horgászat „tudósai”. Ilyen például ( a fenékólom elhelyezésének, kis S megváltoztatása. < A pontyhorgászok újabban egy­) re finomabb, könnyebb és kar* ( csúbb úszókat használnak, egyre s kisebb ólmokat fűzitek a zsinórra j és halfogó törekvésük — ha van < ponty a vízben — sikerrel jár. } Látszólag több a kapás, ez azon- ) bán csak látszólagos, hiszen a < ponty nem vizsgálja meg tüzete- ) sert a felszerelést, mielőtt ráha- ( ra-p az illatos főttkukoricára vagy ( málégombócra. A könnyű szer- ) számmal nem azért fogunk töb­< bet, mert jobban kap rá a ponty s hanem azért, mert a finom fel- ) szereléssel a csali legkisebb érin- ( tését is megérezzük és erre azon- j nal belevághatunk. A nehéz szer- } szám viszont csak akkor jelez ( kapást, ha a hal nagyot húz, j vagy éppen már el is akar Ü- ^ lannl — szájában a horoggal. A ponty inkább kíváncsi, mint ? mohó, általában csak kóstolgatja a csalit, játszik vele. A finom ) szerszám jobban jelzi ezt a kós­tolgatást — látszólag tehát több a kapás. Nehéz kézségnél a ponty $ ellenállást érez, amikor le akarja J nyelni a zsákmányt, ezért inkább \ kiköpi. \ Mindez természetesen csak az ^ úszós horgászatra vonatkozik. ) Más a helyzet a fenékólmos hor­- - - ~ ~ n r mv*. r-> A i~li r. gászatnál, itt ugyanis a legtöbb horgász mindig kitart a nehéz, legalább öt dekás ólomnál és a vastag zsinórnál. Pedig ilyenkor is „több” a kapás, ha könnyebb az ólom, vékonyabb a zsinór. A könnyű ólmot és vele a. felcsali- zott horgot az áramlat Önműkö­dően oda sodorja, ahol rendsze­resen összegyűlik a haltáplálék. A vékony zsinór nem fekszik félkörben a fenéken. „tőgyei” te­hát a legkisebb érintést is meg­érezzük és több kapásra vágha­tunk be. Mivel a bot és a csali közötti zsinór szinte egyenes vo­nalban fekszik, a bevágás bizto­san eljut a horoghoz. Nem árt azonban kissé átala­kítanunk fenékólmos szerszámun­kat. hogy a legkisebb érintést is érzékeljük. A fenékólom általá­nosan elterjedt formája ugyanis nem tökéletes; hosszú furata fé­kezi a belefűzött zsinórt. Különö- ^ sen akkor, ha az ólom furata nem egyenesen fekszik ahhoz az j elképzelt vonalhoz, mely a hor-) got és a horgászt összeköti. Már- j pedig a fenékólom legtöbbször) ferdén, keresztben vagy éppen j háton fekszik fel a fenéken. Így J a finom kóstolgatást nem érez-) hetjük a zsineget tartó ujjunkon. < Egyszerű fogással viszont kikü- ? szebölhetjük ezt a nehézséget, s Annyit kell csak tennünk, hogy > forgókapoccsal ellátott drótfűlet ( rögzítünk az ólom furatához és j a zsineget a forgókapocs szabad) fülén átbiijtatjuk. Bárhogy is < fekszik az ólom, a legkisebb j éiintést is észleljük, hiszen a fór-) gókapocs fékező hatása rendkívül ( kicsi. Az így felszerelt horgász- j eszköznél a horog és a horgász ( között a zsinór mindig nyílegye- s nes, a bevágás tehát sikeres lesz!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom