Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-08 / 238. szám
és örök időkig fennmaradjon az egyetem99 Négy évszázad után ismét egyetemi város Pécs Nagy Lajos 1367-ben alapított universitásának nem volt közvetlen utódja városunkban. Több okirat teszi ugyan megalapozottá a feltevést, hogy az egyetem megszűnése után a magasabb fokú oktatás a „schola maior’-’-ban folytatódott, de 1543-ban, amikor Pécs a Dunántúl nyugati részét! uraló törökök kezébe került, ez az iskola is befejezte tevékenységét. Közel másfél évszázádon át volt a török ura a városnak és amikor felszabadult, alig maradt ép épülete, alig maradt lakója az „urbs insignior”-nak, a „jeles város”-nak, amely a XIV. században a humanizmus egyik fellegvára volt Akadémiák, líceumok ötven évvel a törökök kiűzése után merülhetett csak fel a kívánság, hogy Pécsett ismét felsőfokú oktatási intézmény nyisson kaput és ez a kívánság csak újabb ötven év után vált valóra. A győri királyi akadémia Pécsre helyezésétől, 1785-től kezdve azonban több-kevesebb megszakítással működött főiskola, akadémia vagy líceum városunkban. Az igényeket azonban Pécsett az akadémiák nem elégítették ki. Éppen ezért soha nem mondott le a város arról, hogy ismét egyetemi várossá legyen, törekvése mindenkor nni versi tás, „stúdium generálé” létesítésére irányult. A könyvtáralapító Klimó püspök már a XVIII. század közepén Pécsett olyan „főtan oda” felállítását kérte, melyben a hittudomány, a kánoni jog, az egyháztörténet, a bölcsészet és a mennyiségtan egyaránt elő- adassék és „azokat, akik a szigorú vizsgákat ki állották, graduálni lehessen”. Teljes határozottsággal kapott hangot a pécsiek törekvése egy évszázaddal később, 1872-ben, amikor a kormányzat Kolozsvárott megnyitotta — a budapesti mellett — hazánk második egyetemét, A harmadik egyetemért csakhamar több város is harcot indított. Elsőként 1876-ban a pozsonyi akadémia tanárai indítottak mozgalmat, hogy a főiskola egyetemmé fejlesztes- sék. Csatlakoztak ehhez a kívánsághoz Pozsony* város és Pozsony megye hivatolos körei is. A városok versengése különösen 1878-tól vált élessé, amikor egy — Pozsony város főispánjához intézett — miniszteri leirat a harmadik egyetem megnyitásának lehetőségét elérhető közeibe hozta. Az új egyetemért Pécs és Pozsony mellett csakhamar Kassa, Debrecen, Szeged és Győr is igénylőként jelentkezett. A pozsonyi egyetem A harc közel négy évtizeden át folyt, mindaddig, amíg a budapesti egyetem túlzsúfoltsága miatt (a hallgatók létszáma az 1905/06. évi 1106-tal szemben 1911/12-ben már 2495 volt) a harmadik egyetem felállítása elkerülhetetlenné vált. A kérdés 1912. június 5-én az országgyűlés elé került, mely még ugyanaznap döntést is hozott. Az alsóház elhatározását június 17-én a főrendiház is elfogadta és a király június 7- én szentesítette. így került törvénytárunkba az 1912. évi XXXVI. te. mely két úinbb egyetem felállítását rendelte el és helyükül Pozsonyt és Debrecent jelölte ki. A harc eldőlt, mégis újabb két év tellett el, amíg a pozsonyi egyetem megkezdhette működését. A város ugyanis nem készült fel előre az egyetem fogadására, így a szükséges épületeket csak hosszas viták és tárgyalások után sikerült biztosítani. Az egyetem 1914. október 3-án kezdte meg munkáját, de ekkor is csak a jog- és államtudományi karral, mert ennek a karnak az elhelyezése a jogi akadémia épületében adott volt. A bölcsészettudományi kar négy évvel később, 1918. március 18-án, majd 1918. április 14-én az orvoskar is megtartotta alakuló ülését. A tervezett negyedik fakultás, a mennyiségtan-természettudományi és mezőgazdasági kar megnyitására már nem került sor. Az egyetem működése Pozsonyban csak rövid ideig tartott. Az 1918/19. tanévet 1918, október 5-én megnyitották ugyan, de befejezni, a közbejött események miatt már nem lehetett. Az előadások 1919. január 28-án befejeződtek, majd szeptember 22-én az egyetemnek végleg el kellett hagynia Pozsonyt Csak a jog- tudományi kar tarthatott előadásokat és vizsgáztathatott az 1921/22. tanév végéig, hogy a hallgatók már megkezdett tanulmányaikat befejezhessék. A hontalanná vált egyetem Budapestre költözött, ahol a kormányszervek döntésének megfelelően, a hasonló helyzetben lévő kolozsvári egyetemmel együttműködve, ideiglenesen folytatta tevékenységét. A szükséges helyiségeket és felszerelést különféle budapesti intézmények bocsájtot- ták rendelkezésre. Elsőként a bölcsészeti kar nyílott meg, az 1919/20. tanév második felében, majd az orvosi kar az 1920/21, tanév elején. Az első tanév Pécsett Pécs város vezetősége ekkor a pozsonyi egyetemet meghívta városunkba és ehhez a meghíváshoz csatlakozott a jogakadémia ifjúsága is. Az egvetem a meghívást elfogadta. Ilyen előzmények után került a „menekült egyetemek elhelyezésének ügye” 1921. május 4-én a nemzetgyűlés elé, amely 1921. június 16-án hozott XXV. sz. törvényének l. §-ában úgy rendelkezett, hogy „... az 1912. évi XXXVI. t. cikkel felállított pozsonyi m. kir. Erzsébet királyné tudományegyetem ... Pécsett nyer elhelyezést.” Pécs, az első középkori magyar egyetem, Nagy Lajos hatszáz évvel ezelőtt alapított egyetemének városában így nyílhatott meg, több mint négy évszázad után ismét universitás. A törvény kihirdetése után Pécsett azonnal megindultak az előkészületek az egyetem fogadására. A város több épületet bocsájtott az egyetem rendelkezésére, így a munka 1923. augusztus 15-én — a rektori hivatal megnyitásával — megindulhatott. Az első tanévnyitót 1923. október 24-én tartották. A háború utáni évek anyagi és politikai nehézségei persze nem tették könnyűvé az első években az egyetem munkáját. Alig egy évi itteni működés után, az ország anyagi nehézségeire hivatkozva, felmerült az egyetem megszüntetésének gondolata és csak Pécs, Baranya, valamint az egész Dunántúl népének egységes tiltakozására került le a terv a napirendről. A nehézségek ellenére kiépültek az egyetem diákjóléti intézményei, a kollégiumok és a menza. Klimó püspök XVIII. században alapított könyvtárának és teljes könyvállományának — köztük több ősnyomtatvány — átengedésével megnyílt az egyetemi könyvtár. Megalakult az egyetem „tudományos szövetsége”, tudományszervező és á tudományos eredményeket népszerűsítő feladattal. A Szövetség tömörítette az egyetem köré a tudományos érdeklődésű szakembereket és tudományos előadásokat szervezett. A város népe elejétől fogva magáénak vallotta egyetemét és a lehetőségekhez képest anyagilag is segítette fejlődését. Felépült a férfihallgatók Nagy Lajos kollégiuma, az egyetemi tanárok lakóépülete, a jogi kar épülete, a gyermekklinika fertőző pavilonja. A húszas években azonban a háborút követő szegénységet és az inflációt csakhamar követte a gazdasági válság, mely az évtized végén és a következő évtized elején ismét az egyetem megszűnésével fenyegetett. Bár ezt elekor is sikerült elkerülni, az egyetem távolról sem fejlődhetett úgy anyagilag, ahogyan kellett volna és a kedvezőtlen elhelyezést, melyet az egyetem Pécsre helyezésekor ideiglenesnek tekintettek, említésre méltó mértékben megjavítani nem sikerült. A tervezett egyetemi városrész felépítése meg sem kezdődhetett A professzorok és munkatársaik tudományos tevékenysége azonban ilyen körülmények között is gazdag eredményeket hozott; mind ismertebbé tette Pécs nevét külföldön is. A pécsi egyetemen alakult az országban elsőként az orvosi karok közül biológiai, biofizikai, biokémiai intézet és az országban másodikként rádiumintézet A mindinkább fasizálódó kormány az 1940. évi XXVIII. törvénnyel megcsonkította a pécsi egyetemet. A törvény ugyanis a bölcsészeti, nyelv- és történettudományi kar ideiglenes szüneteltetéséről rendelkezett. Hiába volt az egyetem professzorainak tiltakozása, hiába követelte Dunántúl népe egyöntetűen a kar visszaállítását, a rendelkezés megváltoztatását nem sikerült kiharcolni. Ugrásszerű fejlődés így érte meg egyetemünk a felszabadulást, mely a tudományos és oktató munka számára is szélesre tárta a látóhatárt és megindította az egyetemet is a zavartalan fejlődés útján. Szervezetileg jelentős változást hozott egyetemünkön az 1951-es esztendő. A tudományok szinte ugrásszerű fejlődéséből folyó differenciálódás tette indokolttá, hogy az orvostudományi egyetem kiváljék a tudományegyetemből és külön egyetemként folytassa munkáját. Ma tehát városunknak két egyeteme van. A bennük folyó eredményes tudományos és oktató munka a biztosítéka, hogy valóra válik most már megmásíthatat- lanul az 1367-ben kelt egyetemalapító okirat kívánsága: Pécsett most már valóban „örök időkig” fennmarad az uriversitás. Dr. Halta János A Pécsi Orvostudományi Egyetem Tizenhárom klinika és tizennégy elméleti intézet 1141 orvostanhallgató — Nemzetközi szintű tudományos élet Az egyetem alapítása, viharokkal teli története nagyjából ismert, tanulmányok, cikkek sora foglalkozott vele. A jelenlegi orvostudományi egyetemről átfogó képet adni viszont nem éppen köny- nyű feladat. Az egyetem Rákóczi úti központi épülete mellett a klinikák, sőt, az elméleti intézetek is szétszórva a város különböző pontjain működnek. Az egyetem ezekben az években forrongásban, átalakulásban van, hiszen az az országszerte ismert nagy terv, hogy Pécsett egyetemi városrész alakul ki, a legmodernebb hazánkban, mindenekelőtt az orvosokat érinti. Az egy éve elkészült 400 ágyas klinikán helyet kapott az I. számú belgyógyászati, az ort- hopádiai, a röntgen, az I. számú sebészeti és a szemészeti klinika. A központi laboratórium, a központi sterilizáló, a korszerű konyha, stb. az új klinikai tömbben nagyon, sokat lendített a klinikai hálózat helyzetén. A most épülő elméleti tömb — a nagyszabású beruházás második lépcsője — úgyszintén jelentős állomást jelent majd, ha eiJönnek a vendégek Szinte véglegesen kialakult a magyar felsőoktatás 600 éves jubileumára Pécsre érkező külföldi egyetemi oktatók, tudósok névsora. A vendégek, akiket részben a Nádor Szállóban, részben pedig a Mecseki SZOT Üdülőben helyeznek el, a következő európai városokból érkeznek: Szófia, Bel- grád, Zágráb, Jéna, Pozsony, Krakkó, Párizs, Varsó, Liege, Bologna, Kolozsvár, Erfurt, Berlin, Lipcse, Moszkva, Prága, Olmütz, Bukarest, Graz, Pádua, Lodz, Nagyszombat, Újvidék. Bécs. Így többek között Pécsre érkezik dr. Wil- helm Weber professzor Bécs- ből, Kazimiez Popiolek, a varsói egyetem rektorhelyettese, Pavel Levit prágai professzor, Paulo Dóra, a bolognai egyetem rektorhelyettese, dr. Zechmeister László, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Kémiai Intézetének első igazgatója, az Egyesült Államokból, Adam Vetüli olasz jogtörténész, valamint Claude Colliard professzor Dijon- ból. készül. Itt kapnak helyet, s nem akármilyen, hanem a modern igényeknek maximálisan megfelelő helyet, az elméleti intézetek, a rektori hivatal, a központi egyetemi könyvtár stb. A harmadik lép cső megvalósulásával az egyetem egycsapásra hazánk legmodernebb orvosi egyeteme lesz, az egy tömbben tömörülő elméleti intézetekkel, klinikákkal, laboratóriumokkal, kiszolgáló intézményekkel. Egy statisztika szerint 15 év alatt — 1951-től 1965-ig — magára az orvoskarra fordított évi összeg 22 millióval nőtt (1951: 5 millió forint, 1965-ben 27 millió forint kiadás!) A klinikák anyagi ráfordítása ennél jóval nagyobb. Ugyanezeket az adatokat tekintve: 1951-ben még közel 14 millió, 1965-ben több mint 72 millió forint volt a klinikák évi kiadása, valamivel kevesebb az évi előirányzatnál. Ez a néhány adat is jelzi a fejlődést, de ez még csak az egyetem anyagi feltételeinek mutatója. Nyilvánvaló azonban, hogy a nagyobb lehetőségek eleve javítják a munkát, s a klinikák költség- vetésének ilyenfokú emelkedése jelzi, hogy sokat javult a betegellátás. Igaz, a beteg- forgalom is hatalmasan megnőtt, hiszen 1945 óta több mint háromszorosára emelkedett Ezzel többé-kevésbé lépést tartott az ágyszámok alakulása is. Az egyetem második — de bizonyos értelemben elsődleges — feladatának, az oktatásnak helyzetét más számok mutatják. Ismeretes egyébként, hogy a pécsi egytemen, csakúgy, mint az ország többi egyetemén, sikerrel fogtak hozzá a reform megvalósításához. Az orvostanhallgatók eredményesebb képzését szolgálja a gyakorlati foglalkozások megsokszorozása, illetve hatékonyabbá tétele. A pécsi egyetem régi törekvése — és mindjobban meg is valósítják —, hogy a kiscsoportokban történő, betegágy melletti oktatás jelentse mindenek előtt a gyakorlati oktatást. A orvostanhallgatók száma is erősen emelkedik. Míg 1950- ben 662 hallgató tanult a pécsi egyetemen, az 1966—67-es tanévben már 1141. tehát majdnem kétszerese. Pusztán érdekességképpen: a 662-ből, tizenhét éve, még csak 146 nőhallgató volt, ma a hallgatóknak csaknem a fele nő. A felavatott orvosok száma még kifejezőbben alakul. 1945-ben mindössze 5, 1946- ban 6, a következő évben 14 orvost avattak, tavaly pedig már 155-öt. A legmegdöbbentőbb számok talán a hallgatók ellátására fordított állami támogatás összegeit szemlélve láthatók. Igaz, hogy 1951-hez viszonyítva csaknem kétszeresre nőtt a hallgatók létszáma is, viszont a rájuk fordított összeg 1951-ben 772 ezer, 1954- ben már csaknem 4 millió, 1964-ben pedig 7 millió 770 ezer forint volt! Mind az oktatás, mind pedig az egyetem, immár nemzetközi hírű tudományos tevékenységét szolgálja mindaz a fejlődés, ami a tanszékek, a személyzet, a műszerekre, folyóiratokra stb. fordított összeg növekedésével mérhető. Tizenöt év alatt megkétszereződött az orvosok s több mint négyszeresére nőtt a se- gédtanszemélyzet száma. Az 1945-ös 8 klinikával szemben ma 13, a 9 elméleti intézettel szemben pedig 14 működik jelenleg. 1949-hez képest megtízszereződött az egyetem könyvtárának éves állománygyarapodása. Nagy fejlődés történt a hazai és külföldi szakfolyóiratok beszerzése terén is. Az anyagi, tárgyi feltételek megteremtése is hozzájárult azokhoz az eredményekhez, amelyeket az egyetem tudományos tevékenysége az elmúlt évtizedek alatt felmutatott. A most elkészült bibliográfia. amely az 1945 óta megjelent tanulmányokat, cikkeket, könyveket stb. tartalmazza, puszta terjedelmével is bizonyítja a pécsi orvoskutatók tudományos tevékenységének gazdagságát. Bizonyítja a nemzetközi szintű tudományos életet az is, hogy az egyetemen négy Kossuth-dí- jas egyetemi tanár tevékenykedik, a Magyar Tudományos Akadémiának ketten rendes, hárman levelező tagjai, nyolcán az orvostudományok illetve a biológiai tudományok doktorai, s az egyetem oktatói közül harminckilencen egy-egy tudományágban kandidátusi fokozatot értek el. Mindezek a számok jelzik, hogy az egyetem belső, tartalmi munkája méltó mind a pécsi egyetemi város nagyszabású fejlesztési tervéhez, mind pedig ahhoz a jubileumhoz, amelyet ezekben a napokban ünnepelünk.
