Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-08 / 238. szám

és örök időkig fennmaradjon az egyetem99 Négy évszázad után ismét egyetemi város Pécs Nagy Lajos 1367-ben alapí­tott universitásának nem volt közvetlen utódja városunk­ban. Több okirat teszi ugyan megalapozottá a feltevést, hogy az egyetem megszűnése után a magasabb fokú okta­tás a „schola maior’-’-ban foly­tatódott, de 1543-ban, amikor Pécs a Dunántúl nyugati ré­szét! uraló törökök kezébe ke­rült, ez az iskola is befejezte tevékenységét. Közel másfél évszázádon át volt a török ura a városnak és amikor felszabadult, alig maradt ép épülete, alig maradt lakója az „urbs insignior”-nak, a „jeles város”-nak, amely a XIV. században a humaniz­mus egyik fellegvára volt Akadémiák, líceumok ötven évvel a törökök ki­űzése után merülhetett csak fel a kívánság, hogy Pécsett ismét felsőfokú oktatási in­tézmény nyisson kaput és ez a kívánság csak újabb ötven év után vált valóra. A győri királyi akadémia Pécsre he­lyezésétől, 1785-től kezdve azonban több-kevesebb meg­szakítással működött főiskola, akadémia vagy líceum váro­sunkban. Az igényeket azonban Pé­csett az akadémiák nem elé­gítették ki. Éppen ezért soha nem mondott le a város arról, hogy ismét egyetemi várossá legyen, törekvése mindenkor nni versi tás, „stúdium generá­lé” létesítésére irányult. A könyvtáralapító Klimó püspök már a XVIII. század közepén Pécsett olyan „főtan oda” fel­állítását kérte, melyben a hit­tudomány, a kánoni jog, az egyháztörténet, a bölcsészet és a mennyiségtan egyaránt elő- adassék és „azokat, akik a szigorú vizsgákat ki állották, graduálni lehessen”. Teljes határozottsággal ka­pott hangot a pécsiek törek­vése egy évszázaddal később, 1872-ben, amikor a kormány­zat Kolozsvárott megnyitotta — a budapesti mellett — ha­zánk második egyetemét, A harmadik egyetemért csakhamar több város is har­cot indított. Elsőként 1876-ban a pozsonyi akadémia tanárai indítottak mozgalmat, hogy a főiskola egyetemmé fejlesztes- sék. Csatlakoztak ehhez a kí­vánsághoz Pozsony* város és Pozsony megye hivatolos kö­rei is. A városok versengése külö­nösen 1878-tól vált élessé, amikor egy — Pozsony város főispánjához intézett — mi­niszteri leirat a harmadik egyetem megnyitásának lehe­tőségét elérhető közeibe hoz­ta. Az új egyetemért Pécs és Pozsony mellett csakhamar Kassa, Debrecen, Szeged és Győr is igénylőként jelentke­zett. A pozsonyi egyetem A harc közel négy évtize­den át folyt, mindaddig, amíg a budapesti egyetem túlzsúfoltsága miatt (a hallga­tók létszáma az 1905/06. évi 1106-tal szemben 1911/12-ben már 2495 volt) a harmadik egyetem felállítása elkerül­hetetlenné vált. A kérdés 1912. június 5-én az ország­gyűlés elé került, mely még ugyanaznap döntést is hozott. Az alsóház elhatározását jú­nius 17-én a főrendiház is el­fogadta és a király június 7- én szentesítette. így került törvénytárunkba az 1912. évi XXXVI. te. mely két úinbb egyetem felállítását rendelte el és helyükül Pozsonyt és Debrecent jelölte ki. A harc eldőlt, mégis újabb két év tellett el, amíg a po­zsonyi egyetem megkezdhette működését. A város ugyanis nem készült fel előre az egye­tem fogadására, így a szüksé­ges épületeket csak hosszas viták és tárgyalások után si­került biztosítani. Az egyetem 1914. október 3-án kezdte meg munkáját, de ekkor is csak a jog- és államtudományi karral, mert ennek a karnak az elhelye­zése a jogi akadémia épü­letében adott volt. A böl­csészettudományi kar négy évvel később, 1918. március 18-án, majd 1918. április 14-én az orvoskar is megtar­totta alakuló ülését. A terve­zett negyedik fakultás, a mennyiségtan-természettudo­mányi és mezőgazdasági kar megnyitására már nem került sor. Az egyetem működése Po­zsonyban csak rövid ideig tar­tott. Az 1918/19. tanévet 1918, október 5-én megnyitották ugyan, de befejezni, a közbe­jött események miatt már nem lehetett. Az előadások 1919. január 28-án befejeződ­tek, majd szeptember 22-én az egyetemnek végleg el kellett hagynia Pozsonyt Csak a jog- tudományi kar tarthatott elő­adásokat és vizsgáztathatott az 1921/22. tanév végéig, hogy a hallgatók már megkezdett tanulmányaikat befejezhessék. A hontalanná vált egyetem Budapestre költözött, ahol a kormányszervek döntésének megfelelően, a hasonló hely­zetben lévő kolozsvári egye­temmel együttműködve, ideig­lenesen folytatta tevékenysé­gét. A szükséges helyiségeket és felszerelést különféle buda­pesti intézmények bocsájtot- ták rendelkezésre. Elsőként a bölcsészeti kar nyílott meg, az 1919/20. tanév második felé­ben, majd az orvosi kar az 1920/21, tanév elején. Az első tanév Pécsett Pécs város vezetősége ekkor a pozsonyi egyetemet meghív­ta városunkba és ehhez a meghíváshoz csatlakozott a jogakadémia ifjúsága is. Az egvetem a meghívást elfo­gadta. Ilyen előzmények után került a „menekült egyetemek elhelyezésének ügye” 1921. május 4-én a nemzetgyűlés elé, amely 1921. június 16-án hozott XXV. sz. törvényének l. §-ában úgy rendelkezett, hogy „... az 1912. évi XXXVI. t. cikkel felállított pozsonyi m. kir. Erzsébet királyné tu­dományegyetem ... Pécsett nyer elhelyezést.” Pécs, az első középkori ma­gyar egyetem, Nagy Lajos hatszáz évvel ezelőtt alapított egyetemének városában így nyílhatott meg, több mint négy évszázad után ismét universitás. A törvény kihirdetése után Pécsett azonnal megindultak az előkészületek az egyetem fogadására. A város több épületet bocsájtott az egye­tem rendelkezésére, így a munka 1923. augusztus 15-én — a rektori hivatal megnyi­tásával — megindulhatott. Az első tanévnyitót 1923. október 24-én tartották. A háború utáni évek anya­gi és politikai nehézségei per­sze nem tették könnyűvé az első években az egyetem munkáját. Alig egy évi itteni működés után, az ország anyagi nehézségeire hivatkoz­va, felmerült az egyetem meg­szüntetésének gondolata és csak Pécs, Baranya, valamint az egész Dunántúl népének egységes tiltakozására került le a terv a napirendről. A nehézségek ellenére ki­épültek az egyetem diákjó­léti intézményei, a kollégiu­mok és a menza. Klimó püs­pök XVIII. században alapí­tott könyvtárának és teljes könyvállományának — köztük több ősnyomtatvány — áten­gedésével megnyílt az egyetemi könyvtár. Megalakult az egye­tem „tudományos szövetsége”, tudományszervező és á tudo­mányos eredményeket nép­szerűsítő feladattal. A Szövet­ség tömörítette az egyetem köré a tudományos érdeklődé­sű szakembereket és tudomá­nyos előadásokat szervezett. A város népe elejétől fogva magáénak vallotta egyetemét és a lehetőségekhez képest anyagilag is segítette fejlődé­sét. Felépült a férfihallgatók Nagy Lajos kollégiuma, az egyetemi tanárok lakóépülete, a jogi kar épülete, a gyer­mekklinika fertőző pavilonja. A húszas években azonban a háborút követő szegénységet és az inflációt csakhamar kö­vette a gazdasági válság, mely az évtized végén és a követ­kező évtized elején ismét az egyetem megszűnésével fenye­getett. Bár ezt elekor is sike­rült elkerülni, az egyetem tá­volról sem fejlődhetett úgy anyagilag, ahogyan kellett volna és a kedvezőtlen elhe­lyezést, melyet az egyetem Pécsre helyezésekor ideigle­nesnek tekintettek, említésre méltó mértékben megjavítani nem sikerült. A tervezett egyetemi városrész felépítése meg sem kezdődhetett A professzorok és munka­társaik tudományos tevékeny­sége azonban ilyen körülmé­nyek között is gazdag eredmé­nyeket hozott; mind ismerteb­bé tette Pécs nevét külföldön is. A pécsi egyetemen alakult az országban elsőként az or­vosi karok közül biológiai, biofizikai, biokémiai intézet és az országban másodikként rádiumintézet A mindinkább fasizálódó kormány az 1940. évi XXVIII. törvénnyel megcsonkította a pécsi egyetemet. A törvény ugyanis a bölcsészeti, nyelv- és történettudományi kar ideiglenes szüneteltetéséről rendelkezett. Hiába volt az egyetem professzorainak til­takozása, hiába követelte Du­nántúl népe egyöntetűen a kar visszaállítását, a rendel­kezés megváltoztatását nem sikerült kiharcolni. Ugrásszerű fejlődés így érte meg egyetemünk a felszabadulást, mely a tudo­mányos és oktató munka szá­mára is szélesre tárta a lá­tóhatárt és megindította az egyetemet is a zavartalan fej­lődés útján. Szervezetileg jelentős vál­tozást hozott egyetemünkön az 1951-es esztendő. A tudo­mányok szinte ugrásszerű fej­lődéséből folyó differenciáló­dás tette indokolttá, hogy az orvostudományi egyetem ki­váljék a tudományegyetemből és külön egyetemként foly­tassa munkáját. Ma tehát vá­rosunknak két egyeteme van. A bennük folyó eredményes tudományos és oktató munka a biztosítéka, hogy valóra vá­lik most már megmásíthatat- lanul az 1367-ben kelt egye­temalapító okirat kívánsága: Pécsett most már valóban „örök időkig” fennmarad az uriversitás. Dr. Halta János A Pécsi Orvostudományi Egyetem Tizenhárom klinika és tizennégy elméleti intézet 1141 orvostanhallgató — Nemzetközi szintű tudományos élet Az egyetem alapítása, vi­harokkal teli története nagy­jából ismert, tanulmányok, cikkek sora foglalkozott ve­le. A jelenlegi orvostudomá­nyi egyetemről átfogó képet adni viszont nem éppen köny- nyű feladat. Az egyetem Rákóczi úti központi épülete mellett a klinikák, sőt, az elméleti in­tézetek is szétszórva a város különböző pontjain működ­nek. Az egyetem ezekben az években forrongásban, átala­kulásban van, hiszen az az országszerte ismert nagy terv, hogy Pécsett egyetemi város­rész alakul ki, a legmoder­nebb hazánkban, mindenek­előtt az orvosokat érinti. Az egy éve elkészült 400 ágyas klinikán helyet kapott az I. számú belgyógyászati, az ort- hopádiai, a röntgen, az I. szá­mú sebészeti és a szemészeti klinika. A központi laborató­rium, a központi sterilizáló, a korszerű konyha, stb. az új klinikai tömbben nagyon, so­kat lendített a klinikai háló­zat helyzetén. A most épülő elméleti tömb — a nagysza­bású beruházás második lép­csője — úgyszintén jelentős állomást jelent majd, ha ei­Jönnek a vendégek Szinte véglegesen kiala­kult a magyar felsőoktatás 600 éves jubileumára Pécs­re érkező külföldi egyetemi oktatók, tudósok névsora. A vendégek, akiket részben a Nádor Szállóban, részben pedig a Mecseki SZOT Üdülőben helyeznek el, a következő európai városok­ból érkeznek: Szófia, Bel- grád, Zágráb, Jéna, Po­zsony, Krakkó, Párizs, Var­só, Liege, Bologna, Kolozs­vár, Erfurt, Berlin, Lipcse, Moszkva, Prága, Olmütz, Bukarest, Graz, Pádua, Lodz, Nagyszombat, Újvi­dék. Bécs. Így többek kö­zött Pécsre érkezik dr. Wil- helm Weber professzor Bécs- ből, Kazimiez Popiolek, a varsói egyetem rektorhe­lyettese, Pavel Levit prágai professzor, Paulo Dóra, a bolognai egyetem rektor­helyettese, dr. Zechmeister László, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem Kémiai In­tézetének első igazgatója, az Egyesült Államokból, Adam Vetüli olasz jogtör­ténész, valamint Claude Colliard professzor Dijon- ból. készül. Itt kapnak helyet, s nem akármilyen, hanem a modern igényeknek maximá­lisan megfelelő helyet, az el­méleti intézetek, a rektori hivatal, a központi egyetemi könyvtár stb. A harmadik lép cső megvalósulásával az egye­tem egycsapásra hazánk leg­modernebb orvosi egyeteme lesz, az egy tömbben tömö­rülő elméleti intézetekkel, klinikákkal, laboratóriumok­kal, kiszolgáló intézmények­kel. Egy statisztika szerint 15 év alatt — 1951-től 1965-ig — magára az orvoskarra for­dított évi összeg 22 millióval nőtt (1951: 5 millió forint, 1965-ben 27 millió forint ki­adás!) A klinikák anyagi rá­fordítása ennél jóval nagyobb. Ugyanezeket az adatokat te­kintve: 1951-ben még közel 14 millió, 1965-ben több mint 72 millió forint volt a kli­nikák évi kiadása, valamivel kevesebb az évi előirányzat­nál. Ez a néhány adat is jelzi a fejlődést, de ez még csak az egyetem anyagi feltételei­nek mutatója. Nyilvánvaló azonban, hogy a nagyobb le­hetőségek eleve javítják a munkát, s a klinikák költség- vetésének ilyenfokú emelke­dése jelzi, hogy sokat javult a betegellátás. Igaz, a beteg- forgalom is hatalmasan meg­nőtt, hiszen 1945 óta több mint háromszorosára emelke­dett Ezzel többé-kevésbé lé­pést tartott az ágyszámok alakulása is. Az egyetem második — de bizonyos értelemben elsődle­ges — feladatának, az okta­tásnak helyzetét más számok mutatják. Ismeretes egyéb­ként, hogy a pécsi egytemen, csakúgy, mint az ország töb­bi egyetemén, sikerrel fogtak hozzá a reform megvalósítá­sához. Az orvostanhallgatók eredményesebb képzését szol­gálja a gyakorlati foglalko­zások megsokszorozása, illet­ve hatékonyabbá tétele. A pécsi egyetem régi törekvése — és mindjobban meg is va­lósítják —, hogy a kiscsopor­tokban történő, betegágy mel­letti oktatás jelentse minde­nek előtt a gyakorlati okta­tást. A orvostanhallgatók száma is erősen emelkedik. Míg 1950- ben 662 hallgató tanult a pé­csi egyetemen, az 1966—67-es tanévben már 1141. tehát majdnem kétszerese. Pusztán érdekességképpen: a 662-ből, tizenhét éve, még csak 146 nőhallgató volt, ma a hall­gatóknak csaknem a fele nő. A felavatott orvosok száma még kifejezőbben alakul. 1945-ben mindössze 5, 1946- ban 6, a következő évben 14 orvost avattak, tavaly pedig már 155-öt. A legmegdöbbentőbb szá­mok talán a hallgatók ellátá­sára fordított állami támoga­tás összegeit szemlélve látha­tók. Igaz, hogy 1951-hez vi­szonyítva csaknem kétszeres­re nőtt a hallgatók létszáma is, viszont a rájuk fordított összeg 1951-ben 772 ezer, 1954- ben már csaknem 4 millió, 1964-ben pedig 7 millió 770 ezer forint volt! Mind az oktatás, mind pe­dig az egyetem, immár nem­zetközi hírű tudományos te­vékenységét szolgálja mindaz a fejlődés, ami a tanszékek, a személyzet, a műszerekre, folyóiratokra stb. fordított összeg növekedésével mérhető. Tizenöt év alatt megkétsze­reződött az orvosok s több mint négyszeresére nőtt a se- gédtanszemélyzet száma. Az 1945-ös 8 klinikával szemben ma 13, a 9 elméleti intézet­tel szemben pedig 14 mű­ködik jelenleg. 1949-hez ké­pest megtízszereződött az egyetem könyvtárának éves állománygyarapodása. Nagy fejlődés történt a hazai és külföldi szakfolyóiratok be­szerzése terén is. Az anyagi, tárgyi feltételek megteremtése is hozzájárult azokhoz az eredményekhez, amelyeket az egyetem tudo­mányos tevékenysége az el­múlt évtizedek alatt felmu­tatott. A most elkészült bib­liográfia. amely az 1945 óta megjelent tanulmányokat, cik­keket, könyveket stb. tartal­mazza, puszta terjedelmével is bizonyítja a pécsi orvos­kutatók tudományos tevékeny­ségének gazdagságát. Bizonyít­ja a nemzetközi szintű tudo­mányos életet az is, hogy az egyetemen négy Kossuth-dí- jas egyetemi tanár tevékeny­kedik, a Magyar Tudományos Akadémiának ketten rendes, hárman levelező tagjai, nyol­cán az orvostudományok il­letve a biológiai tudományok doktorai, s az egyetem okta­tói közül harminckilencen egy-egy tudományágban kan­didátusi fokozatot értek el. Mindezek a számok jelzik, hogy az egyetem belső, tartal­mi munkája méltó mind a pécsi egyetemi város nagy­szabású fejlesztési tervéhez, mind pedig ahhoz a jubileum­hoz, amelyet ezekben a na­pokban ünnepelünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom