Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-14 / 243. szám

1967. OKTOBER 14. napló 5 MivÉszettSUéieÜ szekcióülés A Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti Osz­tálya az első magyar egye­tem alapításának 600 éves ju­bileuma alkalmából művészet- történeti szekcióülést rende­zett tegnap, Pécsett, a Tudo­mány és Technika Háza Bar­tók Klubjában. Az ülésen dr. Vayer Lajos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékve­zető tanára tartott vitaindító előadást Utána négy korrefe­rátum hangzott el. Dr. Márffy Albin, a Magyar Nemzeti Ga­léria főigazgató-helyettese, A Magyar Nemzeti Galéria fel­adatai és lehetőségei a képző- művészeti országos gyűjtés és tudományos feldolgozás koor­dinálásában címmel tartott előadást Weiner Mihály né, a Magyar Nemzeti Múzeum Iparművészeti Múzeumának főigazgatója is előadást tar­tott, mégpedig Iparművészeti kutatás a vidéki gyűjtemé­nyekben. — Területi gyűjtő­munka és országos irányítás címmel. Ezután Sarkadiné Hars Éva, a Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművé­szeti Osztályának megbízott vezetője mondta el korrefe­rátumát, melynek címe: „Kép­ző- és iparművészeti régióköz­pontok kialakulása. A vidé­ken dolgozó művészettörténé­szek tudományos feladatai.” Soproni példák a múzeumi és levéltári munka kapcsolatáról címmel pedig dr. Csatkai End­re Kossuth-díjas, a Soproni Múzeum nyugállományú fő­igazgatója tartott előadást A pécsi jubileum fellendítette az egyetemtörténet tudományát Fogadás a Városi Tanácson Pécsi Városi Tanács vezetői fogadták csütörtökön a ma­gyar felsőoktatás 600. évfor­dulója alkalmából városunk­ba érkezett osztravai küldött­séget A küldöttség vezetőjé­vel, Václav Mácha városi ta­nácstag, a pénzügyi bizottság elnöke, valamint két tagjával, Emil Mládénka művelődési osztály vezetővel és dr. Bo- huslav Ruzicka rektorral — a városi tanács vezetői a test­véri, baráti kapcsolatok fel­vételéről és a kapcsolatok ki- terjesztéséről tárgyalt. Ma dél­előtt a városi tanácson az eszéki küldöttséget fogadják. M Ötezer hallgató a Népfront politikai tanfolyamain Az Idén szélesedett a Nép­front agitációs és propaganda munkája. A Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága már befejezte a politikai tan­folyamok szervezését 149 köz­ségi és 39 városi lakóterületen az illetékes párt és népfront szervek által meghatározott témákból 1967. október 1-től 1968. április 30~ig havi egy- egy alkalommal összesen 7 témát dolgoznak fel. Az ed­digi jelentések alapján a 188 tanfolyamnak összesen mint­egy 5 ezer hallgatója lesz, a hallgatók háromnegyed része falusi. A több mint 200 előadó j fele egyetemet főiskolát má­sik fele technikumot Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egye­temet vagy pártiskolát vég­zett A Népfront ezenkívül köz­reműködik a párt által szer­vezett téli tanfolyamok és a tv politikai tanfolyamok szer­vezésében, közreműködik az egységes népművelési tervek készítésében és segíti a ter­vek végrehajtását. Megszerve­zi az idén is a községi nép­frontbizottságok vezetői ré­szére a már hagyományossá vált háromnapos téli tanfolya­mot Milyen eredményekkel zá­rult az egyetemtörténeti kon­ferencia? — erről kértünk nyilatkozatot dr. Csizmadia Andor dékán, jogtörténész professzortól. — Az egynapos egyetemtör­téneti konferencia eredmé­nyeit igen jelentősnek tartom — mondotta. — A magyaror­szági egyetemtörténeti kuta­tás, mint arra már a szakla­pokban többször rámutattak, és a mostani egyetemtörténeti konferencián dr. Székely György budapesti professzor külön is kiemelte — rendkí­vül elmaradott volt. Tulajdon­képpen Magyarországon egye­temtörténeti konferenciát még nem tartottak, s a kutatás is kezdetleges állapotban ma­radt. A pécsi jubileum ser­kentette munkára az egyetem- történettel foglalkozókat. Itt elsősorban a pécsi történé­szekre gondolok, akik közül különösen dr. Petrovich Ede levéltáros nevét kell kiemel­nem, aki most már évek óta fáradhatatlan kutatással deríti fel a'középkori pécsi egyetem egyes homályos kérdéseit. A konferencián felsorakoztak melléje más pécsi történészek is. Erre mutatott dr. Boros István, nyugalmazott főigaz­gató előadása, a pécsi egye­tem egyes történeti kérdései­ről, dr. Fényes Miklós könyv­tárigazgató referátuma, Kele­men Imre, a neves magánjo­gász, egykori pécsi jogakadé­miai tanár kéziratáról vagy ilyen volt dr. Ruzsás Lajos és dr. Kopasz Gábor értékes hoz­zászólása a török időknek, il­letve a reformáció idejének főiskolai oktatásáról vidékün­kön, továbbá dr. Angyal End­re adaléka a ferrarai kapcso­latokról. Jól kapcsolódtak a vitába dr. Adam Vetulani professzor (Krakkó), dr. Carlo Guido Mór profesz- szor (Pádua), dr. Martin Vietor professzor (Bratislava), dr. Fláschendrdger (Leipzig) felszólalásai, amelyek a ma­gyar egyetemtörténeti kutatás­hoz kitűnő összehasonlító anyagot és szempontokat ad­tak. — A konferencia eredmé­nyének tartom, hogy a refe- I rálók legnagyobb része előre I elkészítette dolgozatát, azt a | konferencia aktív résztvevői ! sokszorosítva előre megkapták j és annak ismeretében élénk vita alakulhatott ki. Az em­lítetteken kívül utalok itt dr. Horváth Pál budapesti pro­fesszor, dr. Tóth András bu­dapesti egyetemi könyvtári osztályvezető, és dr. Bónis György (Budapest) hozzászólá­saira, akik valamennyien a magyar egyetemtörténetnek je­les munkásai. A vitát vezető dr. Kovács Endre, a történe­lemtudományok doktora, és a Nemzetközi Egyetemtörténeti Társaság magyarországi szek­ciójának vezetője külön alá­húzta a konferencia hasznos­ságát, az élénk vitát, amely­ből a további kutatások ösz­tönzése bontakozott ki. Még azt említhetem meg. hogy sze­retnénk a pécsi egyetem jogi karának Studia Iuridica soro­zatában a konferencia tanul­mányait mielőbb megjelentet­ni. — A konferenciának külföl­dön is jelentős visszhangja volt. Többek között Jean Gau- demet professzor (Párizs) a jogtörténészek nemzetközi szekciójának vezetője küldte el üdvözletét. Üdvözlet jött Julius Bardach lengyel aka­démikustól, aki az összes var­sói jogtörténész nevében, Bo- guslaw Lesnodorski varsói dé­kántól, aki a kar nevében üd­vözölte a konferenciát. Kö­szöntötték még a bécsi, a salzburgi, freiburgi egyetemek jogtörténeti tanszékei, s sze­mélyesen résztvettek a berli­ni, jénai, bratislavai, krakkói, páduai, a bécsi, lipcsei, buda­pesti és szegedi jog-, illetve egyetemtörténészek. A konfe­rencia jelentős lépés volt ab­ban az irányban is, amit a keddi megnyitó előadáson Er- dey-Grúz Tibor akadémikus kívánt a mai tudomány mű­velőitől: az erők kollektív ösz- szefogását. Előkészületek a világtakarékossági napra Megkezdődtek az előkészü­letek az október 31-iki Világ- takarékossági Nap megünnep­lésére. A Hazafias Népfront kezdeményezésére, az Orszá­gos Takarékpénztár dolgozói­nak szakmai segítségével, to­vábbá a tanácsi és társadalmi szervek közreműködésével, ok­tóber 31. és november 10-ike között, takarékossági napokat tartanak. Ebben az időszakban, több­ször esik majd szó a pénzta­karékosság fontosságáról. Fel­hívás lesz ez arra, hogy, akik még nem ismerik a takarék- betétek előnyeit, ismerkedje­nek meg azokkal és saját ér­dekükben kezdjék meg pén­zük takarékbetétkönyvben va­ló elhelyezését. A Világtakarékossági Na­pon, az Országos Takarék- pénztár ünnepi műszakot tart és ez alkalommal az ügyfele­ket apró ajándékokkal lepik majd meg. Jogászunk válaszol Beszámít-e a folyamatos mun­kaviszony időtartamába a mezőgazdasági vagy a kisipari termelőszövetkezeti tagság ideje? R. L. olvasónk korábban ter­melőszövetkezeti tag volt. Je­lenleg vendéglátóiparban dol­gozik, ahol kérte szövetkezeti tagsága idejének munkavi­szonyként való elismerését. Kérését elutasították, ezért hozzánk fordult panasszal. Hasonló jellegű problémáját írta meg szerkesztőségünknek K. A. olvasóink is, aki kisipa­ri szövetkezetnek volt a tag­ja, de neki sem számították be a tagsági viszony kereté­ben eltöltött idejét. Olvasóink kérdésére közöl­jük, hogy a 9/1964. munka­ügyi miniszteri rendelet 2. § Egy treff... kontra... kettő treff... Csütörtökön lesz zsugái *— így szólt a szíves meghívás a pécsi („maszek”) fellegvárába, az Anna utca 12-be. A házi­gazda, a kedves és rokonszen­ves Bari házaspár (az elek­tromérnök Bari István, a pé­csi bridzs szakosztály titkára) és Bari Éva főiskolai hallgató. Az alkalmi versenyre sorban érkezett a társaság: Szesztay Zsolt, zeneművészeti adjunk­tus, Harsányi Sándor bánya­mérnök, dr. Dulánszky Mária bőrgyógyász, dr. Konkoly Mik­lós üzemgazdász. A legkésőbb érkező Tatár Dénessel egészül lei a társaság. Ez a „mezőny” nemrég nagy-nagy sikert ért él Siófokon, a jubiláris X. Balatoni Nemzetközi Bridzs­versenyen, ahol az indulók között az amerikai, francia osztrák, jugoszláv, lengyel és a llchtensteini versenyzőkön kívül a teljes magyar élgárda felvonult. A Bari házaspár a legjobb vidéki párnak bi­zonyult, csapatban a pécsiek csak a végküzdelemben szo­rultak a 2. helyre. Pécs 1. csapatát — dr. Dulánszky Mária—Tatár Dénes, Bari Ist­ván—Bari Istvánná, Harsányi Sándor—Szesztay Zsolt — Co­lién Rafael szövetségi kapi­tány meghívta a válogatott ke­ret edzéseire. A pécsiek be­törtek az élvonalba. Kártya, amelyet nem pénz­re játszanak. A legrokonszen­vesebb vonás nekem az egész­ben az, hogy a bridzsezök — Szövetségük nem lévén — _a versenyekre saját költségükön utaznák, sőt még nevezési dí­jat is fizetnek, hogy verse­nyezhessenek. — Erre megy el az egész évi szabadságunk — teszi ehhez mosolyogva Bari Ist­vánná. Közben kialakul a hadrend. A tágas szobában két asztalnál négy-négyen fog­lalnak helyet. Ilyeneket hal­lok: — Egy treff ... Kontra ... Kettő treff Passz... Passz.~ Három treff... Kontra... Három kör ... Passz ... Passz. A licit után dr. Konkoly hozzám hajol és magyaráz. — A két szembenülőnek hi­dat kell kialakítani... Érted? — Értem ... Azaz dehogy értem. Régtől tudom, hogy az ulti bonyo­lultsága a bridzshéz képest kismiska. Hajlandóságot nem igen mutattam soha, hogy megtanuljam, most is csupán szerény szolgálatokat szeret­nék tenni a bridzs ügyének. Talán nem is olyan ördön­gösség az egész. Harsányi Sán­dor egyetemista korában pár­szor figyelte, hogyan játsza­nak. Valakit telefonhoz hív­tak, vagy hopá? — tény az, hogy beült az illető helyére és „azóta” bridzsezik. Ma már párjával, Szesztay Zsolttal a válogatott edzésein vesz részt. — Kell hozzá kártyaérzék, nem vitás. Van (de tényleg van!) aki negyven éve játszik, de nem jól — mondják. — Szesztay Zsolt elsőosztályú sakkozó volt, onnan nyergeit át a bridzsre. Vallja: ugyan­olyan szellemű játék. Kon­centrálást, jó ítélőképességet, intelligenciát igényel. A bridzs- nél persze gyorsabban kell dönteni, előnye, hogy kollek­tív játék. Hidegvért, fegyel­met, jóidegeket követel meg. Rengeteg az etikai szabály. Az arcizom sem rándulhat meg) már csak azért sem, mert ez összejátszásnak mi­nősülhet és kizárják az em­bert a versenyből. (Tavaly a világbajnokságon például két angol csapatot vádoltak meg, hogy ujjúkkal jelzik az egyik szín hosszúságát.) Nézzük, hogyan kell brid- zselni? Próbáltam ellesni, de ebből a leírásból a kedves olvasó nagyon-nagyon hézago­sán ismerkedhet meg a ver- senybridzzsel. Csupán arra merek vállalkozni, hogy ■ mint, aki egy képzeletbeli kulcslyukon benézett — el­mondani mi van. Hogy ez az­tán a lényeg?... Kicsit hason­lít a rikikire — azt bolond bridzsnek nevezik — de csak kicsit. Minimum négyen játsz- szák. Persze, ha négy ember leül, az még nem verseny. Kell hozzá egy pakli römi- kártya. A kártyát négyfelé osztják és 13*——13 lapot az asz­tal közepére a zöldszínű, négy rekeszes versenytokba teszik. Ebben is négy van, s a négy dobozt egyenként „eljátsszák”, de nem bonyolítom. A ver­senytokon Eszak-Dél, Kelet- Nyugat angol kezdőbetűi. A szemközt ülő párok együtt vannak. Közel sem mondtam még el mindent a verseny­tokokról, de tényleg nem aka­rok belebonyolódni. A játék két részből áll a licitből és a lejátszásból, ez utóbbi már technikai megoldás. A színek­nek rangjuk van, ennek meg­felelően 35 licitlépcső létezik. (Egy treff ... kontra ... két treff ..., mikor érhetnek a vé­gére?) Meg sem kísérlem a további magyarázást. A licit­nek csakúgy mint a bridzs­nek óriási irodalma van. Ren­geteg licitrendszer létezik, a pécsi licitrendszert, amellyel sikereket értek el, Szesztay Zsolt rögzítette. Még annyit, van páros és van csapatver­seny. A bridzs angol eredetű szó, hidat jelent A versenybridzs atyjai az amerikaiak. Renge­teg híve van a világon. Kü­lönösen népszerű például Len­gyelországban. Krakkóban, mint vendéglátóim elmondták, mert ott is versenyeztek már — tízezer leigazolt versenyző van. Rendszeresen megrende­zik a világ- és Európa-baj- nokságot. A világbajnokságot egyébként hosszú évek óta az olaszok nyerik. Érdekes, a nyelvi különbözőség nem prob léma. Tizenöt szót kell meg­tanulni angolul vagy néme­tül, a versenyen csupán eny- nyit szabad használni. Magyarországon sajnos nincs Bridzs Szövetség, (Paradox: szövetségi kapitány viszont van), mint sportág, tehát nincs hivatalosan elismerve. (Ha nem kártyával menne, akkor elismernék — jegyzik meg ironikusan a bridzsezök). A Budapesti Bridzs Egyesület 1962 óta jogi személy, az egyesületi tagok tartják fenn a tagdíjakból. Pécsett 60—70 versenybrid- zsezőt tartanak nyilván, a KPVDSZ-ben találtak otthon­ra. A bridzs szakosztályban hetente egyszer van verseny­nap. Se szeri, se száma, amennyi versenyen a pécsiek részt vettek, köztük sokat ma­guk szerveztek. Néhányat említsek: a Helikon, a Bala­ton, a Mecsek Kupák, emel­lett a szakosztályban szünet nélkül verseny folyik, itt a következő is, november 7-én Szeged és Pécs között lesz csapatverseny. Ennyit a bridzsről. Amikor elköszöntem vendéglátóimtól, az Anna utca 12-ben kicsit már későre járt az idő. Meg kellene tanulni ezt az izgal­mas játékot— töprengtem egy pillanatig. Egy treff ... kont­ra... kettő treff... MIKLÖSVÁRI ZOLTÁN (1) bek. d) pontja szerint a mezőgazdasági, illetve terme­lőszövetkezeti tagság időtarta­ma csupán a munkaviszony folyamatossága szempontjából jelentőséggel bíró 30 napos el­helyezkedési határidőt hosz- szabbítja meg, a munkavi­szony folyamatosságának idő­tartamába azonban az így el­töltött idő nem számítható be. Mikor jogosult a lakásra az elhunyt bérlő gyermeke? 1. Z. olvasónk édesanyja meghalt, és szeretne a lakás­ba beköltözni. Az anyja ha­lálakor olvasónk nem lakott a lakásban. A lakásrendelet szerint első­sorban az elhunyt házastársa, és ezt követő sorrendben a gyermek jogosult a lakásra. Amennyiben olvasónk elhunyt édesanyja után nem maradt túlélő házastárs, akkor lenne jogosult a bérleti jogviszony folytatására, ha az anya halá­lakor bentlakott volna a la­kásban. Ez alatt természete­sen a tényleges ottlakást kell érteni, és nem elegendő egy korábbi formai bejelentkezés. Hitelbe adta az italt, követe­lése bírói úton nem érvénye­síthető B. F. olvasónk írja, hogy apósa, aki italbolt vezető, több fogyasztónak adott hitel­be italt. Ezek közül ketten felhívásra sem voltak hajlan­dók megfizetni tartozásukat. Olvasónk azt kérdezi: be­hajtható-e apósa követelése? Az érvényes rendelkezések szerint vendéglőkben, kocs­mákban, más italmérési helyi­ségekben — ideértendő a klub Italmérője is — hitelben ki­szolgáltatott ital árát bírósági úton behajtani nem lehet. A Polgári Törvénykönyv szerint is kizárt ezeknek a követelé­seknek bírói úton való érvé­nyesítése. A beteg dolgozó munkaviszo­nyát felmondással megszüntet­ni nem lehet D. I. munkaviszonyát lét­számfelesleg címén betegállo­mány alatt a vállalat felmond­ta. S. V. olvasónknak pedig betegségét követően történt munkábalépésekor szüntették meg munkaviszonyát. Mind­ketten kérdezik, jogos volt-e a velük szemben történt in­tézkedés? Általános rendelkezés, hogy beteg dolgozónak a kereső- képtelenségét követő 15 nap leteltéig, legfeljebb azonban keresőképtelenségének első napjától számított 1 évig, gü- mőkóros megbetegedés esetén pedig 2 évig nem lehet fel­mondani. Üzemi baleset (fog­lalkozási megbetegedés) esetén mindaddig fennáll a felmon­dási tilalom — egy évet meg­haladóan Is —, amíg a bal­esetet szenvedett táppénzt kap. A Munka Törvénykönyvnek 1965. január 1-vel életbelépett módosítása azt a korábbi ren­delkezést, hogy átszervezés vagy az üzemi baleset miatti alkalmatlanság ‘ címén a dol­gos» munkaviszonyát — az üzemi baleset bekövetkezése utáni munkábaállástól számí­tott 2 éven belül felmondás­sal megszüntetni nem lehet — kiterjesztette a létszámfelesleg okából történő felmondásra is. (Vonatkozik a rendelkezés a foglalkozási megbetegedést szenvedett dolgozóra is.) Olvasónk leveléből megál­lapítottuk, hogy a vállalat in­tézkedése jogtalan, ezért for­duljon panasszal a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Megilleti-e a hetvenöt száza­lékos táppénz azt, akit lét­számfelesleg címén bocsátot­tak el? V. G. olvasónk panaszos le­velében sérelmezi, hogy mun­kahelyén félrevezették, mert azt közölték vele, hogy sem­miféle hátrány nem éri akkor, ha 30 napon belül elhelyezke­dik. Olvasónk egy héten belül munkába lépett, majd beteg lett. Meglepetésére 65 száza­lékos táppénzben részesült. Olvasónk korábbi munka­helyén nem vezették félre. A munkajogi rendelkezések szerint valóban nem érheti hátrány azt a dolgozót, aki­nek a munkaviszonyát a vál­lalat felmondja és harminc napon belül elhelyezkedik. Aki ugyanis ezen idő után vállal munkát, az elveszíti munka- viszonyának folyamatosságát, (kivéve azokat az eseteket, amelyeket a jogszabály külön felsorol) és ennek következté­ben a szabadság, munkaruha, és a bérezés kérdésében szen­ved hátrányt. A társadalom- biztosítási szolgáltatásokról kü­lön jogszabályok rendelkez­nek, és jelenleg is hatályos az, hogy 75 százalék táppénz azt a betegállományban lévő dolgozót illeti meg, aki két év óta ugyanazon vállalatnál dolgozik vagy pedig áthelye­zéssel került újabb munka­helyre. Olvasónkat tehát mun­kajogi szempontból hátrány nem érte, és szemrehányást sem tehet volt munkáltatójá­nak. — Bővült a Kossuth Cipész Ktsz gépparkja. A Pécsi Kos­suth Cipész Ktsz ez évben 2 és fél millió forintnak meg­felelő nyugati import cipész­ipari gépeket hozott be a mű­szaki fejlesztés érdekében. Ed­dig már a gépek 80 százalé­kát szállították le a ktsz ré­szére. Az új gépek korsze­rűbb gyártást. valamint az önköltség csökkentését segítik elő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom