Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-08 / 238. szám
Dr. Petrovich Ede A középkori pécsi egyetem Dolgozatunknak nem lehetett az a célja, hogy csak fölvonultassa, bemutassa a régi egyetemre vonatkozó forrásokat és tanúkat. Sokkal inkább keresni kívánta a feleletet a kérdésre: jogosult-e a 600 éves jubileum, azaz: valóban volt-e és huzamosabb időn át tevékenykedett-e Pécsett az egyetem? Eredmények , Az eddig előadottak a következő megállapításokra késztetnek: Minden kétséget kizáró tény, hogy 1. Pécsett alapítottak valóságos egyetemet; 2. Ez az egyetem töretlenül fönnállóit a XIV. század végéig; 3. A már érintett okok miatt az egyetem a század- fordulón két irányú, mondjuk két fakultásos főiskolává zsugorodott össze; 4. Ez a főiskola több mint száz éven keresztül pótolta az egyetemi oktatást. Ismételten hangoztatjuk, a két fakultást azért tartjuk bizonyosnak, mert a korabeli pécsi papság soraiban feltűnően sok olyan egyént találtunk, akik címükben a két fakultás (kánon jogi és bölcseleti) valamelyik fokozatát viselték. Nem valószínű ugyanis, hogy ezek mind külföldön szerezték egyetemi fokozataikat. Lehetséges, hogy közülük sokan Pécsett végezték el az előkészítő tanfolyamot, a bölcsészetet és utána mentek külföldre tanulmányaik elmélyítése céljából. Mert az a tény, hogy pl. a bécsi egyetemen 1377—1450 között 40 pécsi ifjú iratkozott be, nemcsak arról tanúskodhat, hogy Pécsett nem volt egyetem, hanem arról is, mert Pécsett belekóstoltak a tudományos életbe, azért mentek Bécsbe és ez így már megkönnyítette nekik a külföldi tartózkodást. Kérdéses azonban, ez a főiskola egyetemnek volt-e nevezhető és minősíthető vagy sem? Ismét kijelentjük, nem kívánunk szavakon nyargalni és nem az elnevezésekből (stúdium, universitas, gimnasium, schola maior, academia) gondolunk érvet kovácsolni, hanem az egyetemi jelleg két kritériumából: voltak-e a pécsi főiskolában külföldi tanárok, és osztogatott-e ez a főiskola egyetemi fokozatokat? Ha figyelembe vesszük, hogy egyetemünk alapításakor mennyi idegen származású tanár neve bukkan elő: Bolognai Galvano, a nürnbergi Lurcz Hermán; az ismeretlen' de neve után ítélve nem magyar származású Rudolf prépost; ha továbbá arra gondolunk, hogy az 1389- ben alapított óbudai „gimna- sium”-nak sok, a Mátyás király által 1465-ben létesített pozsonyi egyetemnek majdnem minden tanára külföldi volt, akkor talán jobban föltárul előttünk, miért tartjuk ezt a körülményt az egyetemi jelleg ismérvének. A külföldi tanárok ma már alig lemérhető és körülírható súlyt jelentettek egy városnak, összeköttetéseik révén friss, mozgalmasabb kapcsolatot teremtettek a külfölddel, jelenlétük a szabadabb szellemet jelentette, újat és érdekeset tudtak mondani az akkor még nagyon távol élő emberekről. Mondásaik, elbeszéléseik hosszú időn keresztül pótolták a napi sajtót. Jelenlétük nemcsak biztosította, hanem egyenesen garantálta is a külföldi híres egyetemek előtt az iskola nívóját és egyenrangúságát. Sajnos a XV. századból nem tudunk fölmutatni a pécsi iskolánál ilyen külföldi tanárt és ezért azt kell mondanunk, ebben a vonatkozásban a XV. századi pécsi főiskola, illetve csonka egyetem, nem számíthat egyetemnek, nem volt egyetem. Nagyobb valószínűséggel, de még mindig csak valószínűséggel, merjük állítani, hogy egyetem-főiskolánk a már érintett okok következtében, osztogatott egyetemi fokozatokat De tény, nem tudunk rámutatni egyetlenegy olyan férfira sem, akiről ki lehetne mutatni okmányszerűleg, hogy Pécsett nyerte el a XV. században kánonjogi vagy bölcseleti doktorátusát. Ezzel szemben viszont az is tény, hogy ez az iskola hosszabb időn keresztül pótolta hazánkban az egyetemi oktatást, eredetileg egyetemnek indult fennállása nem szakadt meg és ezért tá- gabb értelemben egyetemnek is volt nevezhető. (A szerző véleményét a jubileum kapcsán rendezendő egyetem-történeti konferencián fogja behatóbban megindokolni.) Ellenvetések cáfolata Megállapításaink természetesen csak akkor állhatják meg helyüket, ha meg tudjuk cáfolni, illetve legalábbis kielégítően meg tudjuk felelni azokat az érveket, melyeket az egyetem-főiskola létezése ellen szoktak vagy lehet fölhozni. 1 Ha valaki fölvetné ne- hézségként,. hogy a főiskoláról sem maradt néhány sovány adaton kívül semmiféle hivatalos, jelentősebb emlék (anyakönyv, Szabályzatok), akkor rámutatnánk a Szt. István óta álló pécsi székesegyházra. Itt állt a templom, minden porcikája elárulja több száz esztendős múltját, átvésztelt nehéz századokat és mégis, nem ismerünk többet a középkorból, mint 3—4 adatot, melyek okmányszerűleg tanúskodhatnának fennállásáról. O Miért nem a pécsi, ha- nem a budai tanárokat vitte magával szakértőül Zsig- mond király a konstanzi zsinatra? Nehéz ma már kifogni a lehetőségek tengeréből az igazi okot. Valószínűnek tartjuk, hogy a király inkább székvárosának tanáraival akart imponálni, mint egy provinciálissá lett főiskola tisztán magyar embereivel. Egyébként Zsigmond király főtanácsosa, Uski János, budai plébános volt, ezért jobban ismerhette a budai tanárokat, akikben talán jobban is bízott, hogy Konstanzban a zsinati atyák között hathatósabban támogatják a király álláspontját a Husz-kérdés- ben. Q Nem lehet hallgatással mellőznünk Igali Fábián 1454-ben tett kijelentését. Nevezett a pécsi ferences rendháznak volt a főnöke és mint ilyent választották meg 1454-ben az egri nagykáptalanon tartományfőnökké. Az agilis férfi új munkaköre első feladatának tekintette, hogy a rendtagok erkölcsi és tudományos színvonalát emelje. Előterjesztett és káptalan által elfogadott javaslatában többek között azt sürgette, hogy a joghatósága alá tartozó négy nagyobb kolostor szervezzen otthonában 1—1 rendi stúdiumot, hittani tanfolyamot és minden stúdium küldjön évente 2—2 ifjút olyan országba, ahol egyetem működik. Igali kijelentése tehát any- nyit jelentene, hogy Magyar- országon nincs egyetem. Szavai súlyosan esnek kérdésünkben latba, mert pécsi ember volt, közelről ismerte a pécsi viszonyokat, sőt szavaiból mintha panasz csendülne ki az elsorvadt pécsi egyetem miatt. A körülmények azonban azt mutatják, hogy Igali elsősorban hittudományi fakultással is rendelkező egyetemre gondolt. Ezért szavaiból mégsem lehet szükségszereűn következtetni a pécsi egyetem teljes megszűnésére. Ellenkezőleg valószínű, hogy éppen a pécsi csonka egyetem fakasztotta ki leikéből a kívánságot á hittudományi kar után. A Egyetemünk létezése ellen felhozható érvek közül Mátyás király kijelentése látszik legsúlyosabbnak, sőt perdöntőnek. A pozsonyi egyetem alapítása tárgyában (a város neve ugyan a kérvényben nincs kitéve) a római pápához 1465. május 19én írt királyi levél e félreérthetetlen szavakat tartalmazza: Magyarországon nincs semmiféle egyetem. „In regno Ungariae licet amplo et fertili non videt aliquod stúdium generale.” Nyomósítja a király szavait, hogy azokat II. Pál pápa az esztergomi érsekhez és a pécsi püspökhöz intézett azonos tárgyú utasításában minden megszorítás nélkül megismétele és, hogy a királyi kérelmet maga a pécsi püspök, Janus Pannonius személyesen terjesztette a pápa elé. Janus Pannonius bizonyára mindent elkövetett, hogy az egyetem Pécsre kerüljön, illetve hogy a székhelyén működő csonka egyetem a király terveinek megfelelően kiegészüljön. Örök rejtély marad az új egyetem székhelye miért éppen Pozsony lett és nem Buda, ahol a királynak nagyszabású tervei Heltai Gáspár szerint már elő voltak készítve. Azonban az egyértelműnek látszó királyi szó magyarázatra szorul, mert ütközik egy kétségtelen ténnyel, azzal az adattal, mely 1460-ban a pécsi schola- ról beszél. Már pedig láttuk, hogy ez a schola azonos volt Veresmerthy által 1431-ben említett iskolával és az 1495- ben megnevezett schola maior-ral. Nem akarhatunk kételkedni a király szavahihetőségében, de rá kell mutatnunk, hogy a királyi szó nem jelentheti a pécsi főiskola teljes megszűnését. Éz az iskola nem volt olyan, amit abban a korban a szó szoros értelmében egyetemnek nevezhettek. Nem volt meg mind a négy fakultása, nem voltak külföldi tanárai és tanulói, nem tanították itt azokat a tudományokat, melyeket a reneszánszkorban egy egyetemtől elvártak (fizika, matematika, asztronómia, classica philologia). Újból kiemeljük: teljesen megmagya- rázhatatlanok volnának a XV. századi idézett írók, ha Pécsett a század egész folyamán nem működött volna ez a főiskola. C Péterfy Károly műve (megjelent 1741) nyomán irodalmunkban többször fölbukkan az állítás, hogy a sziénai származású jeles író, Illicini Péter a pécsi káptalan meghívására 1550 körül Bécs- ből Pécsre költözött és itt 1—2 évre átvette az itteni Akadémia vezetését. Ebből pedig az következnék, hogy a pécsi főiskola még a XVI. század közepén is virágzott. Ezt az állítást nem tudjuk magunkévá tenni. Mert: 1. Alig hihető, hogy a török Pécs 1453. évi elfoglalása után megtűrt volna a városban egy keresztény iskolát, hozzá olyan iskolát, melynek vezetője, Illicini, a hitújításnak rendületlen ellensége, a régi vallásnak ékesszóló védője volt 2. Illicini Magyarországon tartott beszédeiben többször megemlékezik magyarországi utazásairól, de sem Pécset, sem a főiskolát soha meg nem említette. 3. Ismerjük Illicini pályafutását de ebbe bele sem fér a pécsi tartózkodás. 4. Péterfy ismeretlen forrása alighanem összetévesztette értesüléseit mert illicini tíz éves nagyszombati tanárkodását meg sem említi. Az egyetem emlékezete Bármily értelemben fogadjuk is el a pécsi főiskola értelmezését, a fölsorolt adatok eléggé bizonyítják, hogy élete hosszabb volt, mint egyes kutatók állítják, de nem volt olyan töretlen, mint emlékezete. Mert ez megszakítás nélkül igazolható és erőteljesebben akkor lobbant föl, amikor az alapításnak egy-egy századfordulója elérkezett. Az első centenárium sem szaladt el nyom nélkül, mert alapos a gyanú, hogy Janus Pannonius püspök azért vállalta 1465-ben Mátyás király megbízásából az új egyetem szorgalmazását, hogy a pécsi egyetem emlékét felélessze. Talán meg volt győződve arról, hogy Pécs periferikus fekvésénéi fogva nem alkalmas egy modem egyetem befogadására és ezért nem kardoskodott jobban a teljes egyetemnek Pécsett való visszaállítására. A második századfordulót elmosták a török uralom okozta könnyek. A háromszázadik évfordulót Evlia Cselebi idézett szavai elevenítették föl és fényesen igazolják, hogy a pécsi magyarok élénken emlékeztek a régi dicsőségre. Mikor a török uralom után elérkezett a negyedik század- forduló, Klimó György, pécsi püspök, nem elégedett meg az egyszerű emlékezéssel, hanem arra törekedett, hogy a régi egyetemet újra életre keltse. Véleményünk szerint Klimó éppen azért küldte 1767-ben Koller Józsefet Rómába, hogy az első egyetemre vonatkozó adatokat felkutassa. Mert mikor Koller egy év után gazdag zsákmányával visszaérkezett, akkor nyújtotta be Klimó az uralkodónőnek, Mária Teréziának egyetem alapítására irányuló kérelmét (1769. január) mellékelve másolatban a vonatkozó okmányokat. De hiába hivatkozott arra, hogy a szükséges pénz rendelkezésre áll: hogy az egyetemet már készen várja egy hatalmas könyvtár, érem- és ásványtár, sőt csillagvizsgáló torony is a kellő felszereléssel, törekvése nem tudott célt érni és az évforduló csak emlékezés maradt. Nem véletlen, hogy 1772-ben a nagyszombati egyetem kibővítésekor az ünnepi szónok e szavakra fakadt: „Absterssae sunt plus- quam duorum saeculorum lac- rimae, quibus apostolicum hoc Regnum Quinqueeccleciarum üniversitatem a Magnó Ludovico primo huius nominis Hungáriáé Rege positam, séd Mohacsiensi clade vicesimo octavo supra quingentesimum a millesimum anno communi ruina involutam prosecutum fűit. (Le vannak törölve két évszázad könnyei, melyekkel ez az ország a Nagy Lajos király által alapított, de a mohácsi vészben a hazával együtt elpusztult pécsi egyetemet siratta.) Az ötödik jubileum évéten, 1867-ben a politikai élet más problémákat vetett fel. De Pécs akkor is emlékezett. Az újonnan alakult jogakadémia ifjúsága ünnepi gyűlésen hódolt az ősök emlékének és egy pécsi származású orvos, aki annak az évnek szeptemberében költözött fiához Budára, Ivanovics Endre, az 500 év emlékére egy 500 sorból álló latin költeményt írt és ezt díszes bekötésben a római pápának ajándékozta. A jubileumi ünnepségek műsora Az első magyar egyetem alapításának 600. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségek holnap kezdődnek, és október 14-ig tartanak. Az alábbiakban közöljük az ünnepségek pontos programját. OKTÓBER 9. Délelőtt 10 órakor jubileumi díszünnepség kezdődik a Pécsi Nemzeti Színházban.. Dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes megnyitója után dr. Ajtay Miklós, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese tart beszédet a magyar felsőoktatás perspektíváiról és feladatairól. Horváth Lajosnak, Pécs Város Tanácsa VB-elnökének megnyitója után a külföldi egyetemek képviselői köszöntik a jubileumát ünneplő egyetemet. Délután 3 órakor dr. Boros Béla, a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem rektora megnyitja az egyetemtörténeti kiállítást, majd a vendégek megtekintik a 400 ágyas klinikát. Este 8 órai kezdettel a Pécsi Balett ünnepi előadást tart a Pécsi Nemzeti Színházban a jubileum vendégeinek, OKTÓBER 10. iskolai válogatott labdarúgó mérkőzésére kerül sor a PVSK sporttelepén. Este 6 órakor ifjúsági filmbemutató lesz a Petőfi moziban, majd 7 órakor a Pécsi Orvostudományi Egyetem ifjúsági klubjában a pécsi felsőoktatási intézmények irodalmi alkotó körei tartják közös irodalmi estjüket. OKTÓBER 12. Délelőtt 9 órakor folytatódik a jubileumi díszünnepség a Pécsi Nemzeti Színházban. Bemutatják a vendégeknek Knoll István Pécsről, a jubileumra készült kisfilmjét. Dr. Erdey Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tart előadást a felsőfokú oktatás és a tudományok kapcsolatának időszerű kérdéseiről. Déli 12 órakor a Városi Tanács VB- termében lesz a 600 éves évfordulóra hirdetett irodalmi, képzőművészeti és zenei pályázat díjainak és jutalmainak ünnepélyes kiosztása. Délután 2 órakor sportkiállítás nyílik a Pécsi Tanárképző Főiskolán, 3 órakor megkezdődik a nemzetközi férfi-női kosárlabda ünnepi torna a PVSK- csamokban. Délután 4 órakor díszdoktor-avatás lesz az egyetem aulájában. Este 8 órakor a jubileum vendégeinek tiszteletére ünnepi fogadás lesz az Olimpia étteremben. OKTÓBER 11. Reggel fél 9 órakor a központi egyetem aulájában megnyílik a Magyar Biofizikai, Biokémiai és Élettani Társaság első együttes vándorgyűlése. Kilenc órakor a családjogi konferencia, ugyancsak 9 órakor a Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos ülésszaka kezdődik. 10 órakor kerül sor az egyetemtörténeti konferencia megnyitására a Bartók Klubban. Délután 3 órakor ismét sportműsor lesz: nemzetközi férfi-női atlétikai verseny a PVSK sporttelepén, nemzetközi női röplabda ünnepi torna az Ifjúsági Stadionban. Este 7 órakor a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Jogi Kar ifjúsági klubjában az egyetemi ifjúság találkozik, az egyetemen végzett neves közéleti személyekkel. A Liszt Ferenc hangverseny- teremben tartandó ünnepi hangverseny este 8 órakor kezdődik. OKTÓBER IX Reggel fél 9, azaz 9 órai kezdettel folytatódik mindhárom tudományos ülésszak. A Bartók Klubban 9 órakor a művészettörténeti kutatás regionális feladatairól kezdődik konferencia. Délután 3 órakor a pécsi tudományos intézetek és könyvtárak tanácskozására kerül sor a tudományos falkutatás módszereiről. A Liszt Ferenc hangverseny- teremben este 7 órakor ifjúsági kórushangverseny lesz. OKTÓBER 14. Reggel 9 órakor folytatódik a nemzetközi férfi-női kosárlabda ünnepi torna, majd a jubileum vendégei mecseki körsétán, harkányi és siklósi kiránduláson vesznek részt. Délután 3 órakor a magyar olimpiai válogatott és a magyar főReggel fél 9, illetve 9 órakor kezdődik a tudományos kongresszusok utolsó napi programja. A KISZ Baranya megyei Bizottsága — saját klubjában — fogadást ad az ünnepségeken résztvevő ifjúsági vezetők részére délután 4 órakor. Este 8, illetve fél 9 órai kezdettel a Tanárképző Főiskola dísztermében rendezendő ifjúsági bállal és az orvostudományi vándor- gyűlés résztvevőinek az Olimpia Étteremben tartandó bankettjével véget érnek a jubileumi ünnepségek. Erdősi András: Dr. Gebhardt Antal. A jubileumi pályázat jutalmazott műveiből 2
