Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-10 / 239. szám
,<jr Világ proletárjai, egyesöljeleK f Dunámon napio Az MSZMP rfai^inijq megyei Bizottsága és a Megyei. Tanács lapjq xxiv. évfolyam. 239. szám Ara: eo fillér 1967. október 10., kedd Megkezdődtek a magyar felsőoktatás 600 éves Jubileumi ünnepségei Délelőtt 10 órakor kezdődött meg a jubileumi ünnepség a Pécsi Nemzeti Színházban. A díszelnökségben helyet foglat Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Aajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány elnökhelyettese, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Szénásy Géza, a Magyar Népköztársaság legfelsőbb ügyésze, Cseterki Lajos, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Krasznov elvtárs, a Szovjetunió felsőoktatási miniszterének első helyettese, Orbán László a művelődésügyi, dr. Markója Imre, az igazságügyi minisz tér első helyettese, Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi, továbbá dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes, Rapai Gyula, az MSZMP Baranya megye Bizottságának első titkára, Palkó Sándor, a Baranya megye Tanács VB-elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, kulturális- és közoktatásügyi osztályának vezetője, Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bízott ságának első titkára, Horváth Lajos, Pécs város Tanácsi Végrehajtó Bizottságának elnöke, dr. Nagy Károly, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, dr. Borot Béla, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora, Zeeco Ata- naszov, a szófiai egyetem rektora, Gheorghe Mihoc, a bukaresti egyetem rektora, Kazimierz Popiolek, a Krakkói Jagelló Egyetem rektorhelyettese, Pavel Levit, a Prágai Károly Egyetem rektorhelyettese, dr. Csizmadia Andor, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, Wilhelm Weber, a bécsi egyetem jogi karának dékánja, Japues Dehaussy, a dijoni egyetem dékánja, Paolc Dőre, a bolognai egyetem professzorainak nesztora, Kazi- n\ierz Opalek, a Krakkói Jagelló Egyetem állam- és jogelméleti tanszékének professzora, Claude Colliard, a Párizsi Sorbonne Egyetem professzora, Erwin Melichard, a bécsi egyetem államjogász professzora, León Dabin, a liegei egyetem jogi karának professzora, dr. Donhoffer Szilárd, a Pécsi Orvostudományi Egyetem professzora, Márk Bertalan, í Pécsi Tanárképző Főiskola igazgatója, Kisbán László, s Pécsi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum igazgatója, Milenko Radusinovics, az Eszék városi Tanács elnöke, Va- linius főpolgármester, Pécs finn testvérvárosának, Lahtinak küldötte, R. A. Perjak, a Lvov városi Tanács elnökének első helyettese, valamint Vaclav Macha, az osztravai városi tanács küldötte. Dr. Polinszky Károly megnyitója Elsőnek dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes lépett az emelvényre: — A magyar művelődés történetének egyik legragyogóbb pillanatára emlékezünk ma. Hatszáz éve történt, hogy Anjou Lajos király, akit a történelem méltán „Nagy" jelzővel illetett, az ősi Pécs városában megalapította Magyar- ország első egyetemét E ritka évforduló megünneplésére alakult országos bizottság nevében üdvözlöm mindazokat, akik eljöttek ide, hogy osztozzanak örömünkben és büszkeségünkben, s velünk együtt emlékezzenek e kivételes ünnep fényénél mindarra, amire a múlt tanít, s amire a jövő kötelez. Dr. Polinszky Károly ezek ntán üdvözölte a párt és kormány képviselőit, valamint az egykorú külföldi egyetemek képviselőit, a helyi pártós állami szervek vezetőit, s így folytatta megnyitó beszédét: — De köszöntőm azt a várost is, amely hatszáz évvel ezelőtt otthont adott Magyar- ország első egyetemének. Jól tudjuk, s nem kis keserűséggel gondolunk rá, hogy mint történelmünk során annyiszor, nem megalkotni, hanem megtartani volt kevés az erő, s az egyetem nem élhette túl azokat a megpróbáltatásokat, A mai | programból: Délelőtt 9 órakor kezdődik a jubileumi díszünnepség második napja a Pécsi Nemzeti Színházban- Bemutatják az évfordulóra készült Pécsről szóló kisfilmet, Knoll István Balázs Béla-díjas filmrendező alkotását. Ezután dr. Erdey-Grúz Tibor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tart előadást A tudományok művelése és a felsőoktatás címmel. Déli 12 órakor ünnepélyes keretek között osztják ki a jubileumi irodalmi, képzőművészeti és zenei pályázat pályadíjait és jutalmait a Városi Tanács vb-termében. Délután 2 órakor sportkiállítást nyitnak a Pécsi Tanárképző Főiskolán. A nemzetközi férfinői kosárlabda ünnepi torna délután 3 órakor kezdődik a PVSK-csar- nokban. Délután 4 órakor kezdődik a pécsi jogi kar ünnepi ülése, ennek keretében kerül sor a díszdoktor avatásra a központi egyetem aulájában. Este 8 órakor a meghívott vendégek tiszteletére ünnepi fogadást tartanak az Olimpia Étteremben. amelyekkel a város és az ország szembenézett. Mégis méltán határozott úgy a kormány, hogy felsőoktatásunk megindulásának évfordulóját Pécsett ünnepeljük. Méltán, mert erre a kétezer éves város nemcsak gazdag múltjával szolgált rá, hanem mai fejlődésének páratlan lendületével, nemes vendégszeretetével és sokszínű kultúrájának tartalmas gazdagságával is. Dr. Polinszky Károly ezután megnyitottnak nyilvánította a jubileumi ünnepséget és felkérte dr. Ajtai Miklóst, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettesét, tartsa meg megnyitó beszédét. A megnyitó díszelnöksége. Dr, Ajtai Miklós: a tiisSsiDÉny fokozatosan termelőerővé válik Tisztelt ünneplő közönség, kedves vendégeink, kedves elvtársak! Évfordulót ünnepelünk. Hazánkban 600 évvel ezelőtt indult meg a magyar felsőoktatás. A történelmi kutatás bizonysága szerint az első felsőoktatási intézmény itt, Pécs városában jött létre, és bár a felsőoktatás története sok törést, hézagot és történelem okozta gondokat ír le, mégis most visszapillantva a múltba, történelmünkbe, büszkén emlékezünk meg arról, hogy felsőoktatásunk 600 éves. Akár a felsőoktatás történelmét vizsgáljuk, akár népünk, hazánk történelmét, ez a 600 év viharokkal, gondokkal, háborúkkal teli, a magyar népnek valóban súlyos 600 éve volt. „A fegyverek zajában hallgatnak a múzsák”, és ha a tudományok oktatását is a mondás gondolatvilágába foglaljuk. úgy valóban nem egyLosonczl Pál és Rapai Gyula elvtárs a vendégekkel beszélgetnek. szer hallgattak a múzsák és felsőoktatásunk története tükrözte népünk életének viharos, nehéz történelmét. Történelmi korszakokra visz szatekintve világosan látjuk, hogy az állam megszilárdulásának egyik fontos tényezője volt az oktatás és a felsőoktatás megszerveáése, az egyetem-alapítás. Hogy az oktatási intézmények korról korra magukon viselték az őket létrehívó osztályok és osztályérdekek nyomait, erről most és itt aligha kell bővebben beszélni. Érdemes azonban a mesz- sze múltról szólva megemlíteni azt a tényt, hogy az oktatás és felsőoktatás intézményei minden osztálykorlá- tukkal, egyházi befolyásoltságukkal együtt a megszilárduló államiság tényezői voltak, a hazai értelmiség és szaktudás kialakulásának fórumai voltak. Ezeknek a tényezőknek kimagasló szerepe volt az állami megszilárdulás, majd a nemzetté válás folya-l mataiban, a nemzeti függetlenség megvédéséért folyó szívós harcokban, napjainkban pedig újszerű társadalmi funkciója van az oktatásnak és a felsőoktatásnak, egyetemeinknek, a szocializmus felépítésében. Ezt a különböző szakaszokra bomló, de fővonalában egységes folyamatot büszkén tekintjük ma át, jogos nemzeti önérzettel tekintve a múltra, jogos büszkeséggel tekintve mai felsőoktatásunkra. Hat évszázad során a magyar felsőoktatás nagy utat tett' meg. Története szerves része Magyarország történetének, alakulása szorosan ösz- szefügött a gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális viszonyok változásaival. Ezek a viszonyok, tudjuk, többnyire mostohák voltak: országunk történetében mólóknak bizonyultak azok a pillanatok, amelyek kedveztek a felsőoktatás felvirágzásának. Népünk legjobbjainak tehetsége és teremtő szándéka gyakran kevésnek bizonyult ott, ahol egyéb feltételek hiányoztak. Ajtai elvtárs beszéde ezután részletesen foglalkozott a középkori egyetemek alapításával, a felvilágosodás hatásával a felsőoktatásra, az egyetemek és az egyetemi ifjúság szerepével az 1848-as forradalomban és szabadságharcban, majd a hazai kapitalizmus fejlődésének következményeként a XIX. század utolsó harmadában nagyobb arányban kifejlődő magyar felső- oktatással. Hatszáz év történelmét egy ilyen ünnepi megnyitó beszéd keretében természetesen sem leírni, sem jellemezni nem lehet, de mégis kikívánkozik az a szó, hogy ezt a sok száz évet az ország belső életében egyrészt az „ezer éves per”, másrészt a népünket elnyomni akaró külső erő elleni harc jellemezte. Történelmünk súlyos viharai megnehezítették, hogy a 600 évvel ezelőtt elFolytatás a 3. oldalon)
