Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-01 / 232. szám
1961. OKTÓBER 1. _ .-------------------------------------------napló — 3 A széntermelést továbbra is fejlesztik Három szabad szombat a mecseki szénbányákban Mondják más iparági körökben: „A szénbányák köny- nyebben megoldják a munkaidőcsökkentést, hiszen az olaj és a villamosenergia fokozatos előretörése hatásaként a szénre egyre kevesebb az igény;:Téves nézet. A szénnek van jövője hazai és világviszonylatban is. A Föld valószínű energiahordozó-készlete százalékos arányban ez: 92 százalék szén, 3 olajpala, 3 kőolaj egy gáz és egy százalék urán, torum. Ennek a készletnek körülbelül 10 százaléka van feltárás alatti Feloldották a szénstoppot A Mecseki Szénbányák üzemszervezési csoportjának vezetőjével, Tóth Tibor mérnökkel beszélgetünk a jövőben is még jó ideig rangos helyet elfoglaló széntermelés és a munkaidőcsökkentés kapcsolatáról. — E fenti adatok tanúsítják, hogy a szén nem egy elveszett energiahordozó és — egyéni véleményem ugyan — megérjük még a „Termelj többet!’’-mozgalom felelevenítését. — Ellentmondást látok ebben, ugyanis ebben az évben körülbelül tizenhárom aknán szüntették be a termelést, az ország több bányájában. Hétezer bányászt kellett elhelyezni vagy az iparban, vagy másutt. — Az ellentmondás látszólagos. Ugyanis csak azok az aknák álltak le, ahol a termelés nem volt gazdaságos, viszont a jól jövedelmező bányaüzemek fejlesztése tovább tart. A szénre szükség van és lesz is, hiszen ma már mindenütt a világon számolnak az olaj kitermelés költségeinek emelkedésével. Ez elkerülhetetlen. — Miért? — Az olajtermelés viszonylag olcsó, amíg a természetes nyomás révén tör a felszínre, de amikor külső, mondjuk úgy, hogy művi beavatkozással gázt, illetve több helyütt gőzt bocsátanak le az olaj réteghez, akkor már ez a többletmunka nagyban növeli a költségeket. Egyébként a széntermelés dekonjunktúrája már jóval korábban, 1948- ban jelentkezett Angliában, aztán az Egyesült Államokban, valamivel később Nyugat Európában. Az olaj került előtérbe, de az említett okok miatt — többek között — végül is feloldották a szénstoppot. A gazdaságtalan bányákat leállították, a jövedelmező bányák fejlesztésére pedig komoly összegeket fordítottak. Jelenleg például több nyugatnémet és holland szénbányára az amerikai tőke rátette a kezét, felvásárolta és most fejleszti. Nos, hasonló dekonjunktúrával küszködik a hazai szénbányászat is, illetve most már érezhetően kezdünk kilábalni belőle. A nagyobb jövedelmezőségű bányáink — országos viszonyatban — körülbelül félmillió nyereségképződéssel számolnak. Tehát kell a szén. Új munkarend — Következésképpen a szén termelés fejlesztése továbbra is feladata az iparágnak a munkaidőcsökentés végrehajtása mellett — Ez így van, azon túl, hogy a vonatkozó rendelet ezt elő is írja. A munkaidő- csökkerités módszere többféle lehet Tatabányán például azt a megoldást választották, hogy minden második szombatot szabadszombatnak nyilvánították. Borsodban viszont a tavasz és ősz közötti hat hónapon át minden szombat munkaszüneti nap, a hideg év Zobákon és Szabolcson még az idén bevezetik a háromharmados termelést szakokra eső hat hónapon át pedig végigdolgozzák a munkahét hat napját és így éves viszonyatban itt is kijön a heti 44 óra. A Mecseki Szénbányáknál hogyan kívánják megoldani a munkaidőcsökkentést? — Speciális eset vagyunk. Ugyanis az ország többi bányáitól eltérően nálunk, a Mecseki Szénbányáknál az egészségre ártalmas munkakörökben már 1957-től kezdve csökkentett munkaidő van érvényben. Ez munkásállományú dolgozóinknak közel negyvenhét százalékát érinti: ők heti átlagban 42 munkaórát teljesítettek eddig is. Ez a kedvezményes munkaidő továbbra is megmarad, csupán a szabadidő arányának helyes kiválasztása és növelése várt megoldásra. Tavasz óta három üzemben, Bétán, Vasason és Szászváron kísér' leiképpen bevezettük a csökkentett munkaidőt, illetve a szabadidők elosztását. Ez any nyit jelent, hogy a négy-ne- gyedes munkarendről áttérünk a három-harmados termelésre és így például a már korábban is csökkentett munkaidőben dolgozó bányászaink a hónap három szombatján munkaszünetet tartanak, és csak a negyedik szombat lesz munkanap. Az egészségre kevésbé ártalmas munkahelyek dolgozói — akik korábban heti 48 órát dolgoztak — szintén három-harmados munkarenddel havonta két szabad- szomhatat kapnak és így kijön havi átlagban a heti 44 óra. Kevesebb nap alatt ugyanannyit — A tervezett napi szénmennyiség ezek szerint biztosítva van? — Nemcsak biztosítva van, hanem több lesz a szén mennyisége a tervezettnél. Vegyünk példának egy olyan üzemet, amely naponta mondjuk 150 vagon szenet termel. Ez havonta — ha 24 munkanappal számolunk — 3600 vagon. Ezt a régi munkarend szerint 24 nap alatt kellett megtermelni. Most viszont ugyanezt a mennyiséget 21 nap alatt kell napszintre hozni, vagyis a napi 150 vagonos norma helyett 171 vagon szenet kell fejteni. — Kell? — Meg is termelik! Kísérleteink bizonyítják. A termelő napok száma ugyan kevesebb lett, 24 helyett 21, viszont a veszteségidő havi átlagban csökken, ami ösz- szességében heti 4—5 óra termelő időt jelent. A veszteség idő alatt mi a következőket értjük: a személyközlekedési időt például, vagyis azt a 0.5 órát, amit leszállás után a bányász gyalogol a föld alatt, közvetlen a munkahelyig. Ezután: 0.3 óra idő szükséges ahhoz, hogy kezdéskor belelendüljön a munkába. Következik 5.5 óra, amit teljes termeléssel tölt el a bányász. 0.2 óra a munkabefejezéshez szükséges, szerszámok össze- szedése, készülődés meg egyebek. És ismét 0.5 óra a gyaloglás, a munkahelyről a személyszállító berendezésig. Ez volt a veszteségidő és az intenzív termelési idő aránya a négy-negyedes munkarendnél, amikor napi hét órát dolgozott a bányász. A veszteségidő továbbra is ugyanez maradt, amikor áttértünk a kísérleti üzemekben a napi 8 órára, de -'itt már az 5.5 óra intenzív termelés egy órával megnyúlt 6.5 órára. Nos hát ez eredményezi a kitermelt szén mennyiségében a többletet. Fokozatos átállás — Hogyan fogadták a munkaidőcsökkentést a kísérleti üzemek dolgozói? — Természetesen örültek neki, bár Vasason kezdetben némi idegenkedést is tapasztaltunk. Persze nem a munkaidőcsökkentés elvével szemben, hanem a tartózkodást a megszokottság érzése váltotta ki némelyekből. Érthető ez, hiszen a már megszokott mun karend megváltoztatása változást hoz az ember napi életritmusára is. Az átállást fokozatosan vezetjük be: Zobá- kon azt hiszem a következő héten, Szabolcson egy hónap múlva, a többi munkahelyeken pedig a következő év első felében. Rab Ferenc Pénteken délután és este a fegyveres erők napja alkalmával, valamint az Auróra-akció keretében ünnepi csapatgyűlést és műsoros tábortüzet rendezett mintegy 400 gyerek részvételével a Bükkösdi Általános Iskola és a nevelőotthon közös úttörőcsapata. A csapatgyűlést a pécsi Petőfi laktanya katonái vezették le Szilágyi Erzsébet csapatvezetővel együtt és köszöntötték a kisdobosokat és úttörőket. Együtt választották ki azokat az ajándéktárgyakat, kézimunkákat, fafaragásokat, albumokat, amelyeket a harminc őrs készített. Ezek az ajándéktárgyak kiállításra kerülnek és a díjnyertesek a forradalmi expresz- szel elküldik a szovjet pajtásoknak. Azé a föld, aki megműveli Vélemények az új tsz- és földtörvényről A tsz-ekben már hosszú hónapok óta beszédtéma az új tsz- és földtörvény. A tsz-tagság ugyanis már az év elején megismerte a két törvény (akkor még törvénytervezet) lényegét, s kíváncsian várta, hogy dönt majd az országgyűlés. Tízezrek ültek a rádió- és tv-készülékek előtt, az emberek élénken vitatták az eseményeket. Már az első visszhangok arra mutatnak, hogy a tsz-tagság túlnyomó többsége elégedett a két törvénnyel, s az a véleményük, hogy mindkét törvény azt fejezi ki, amire számítottak és vártak. Dózsa Pál: — A pécsi állami közjegyzők október 5-én Janus Pannonius út 11. szám alól Per- czel utca 2. szám, félemelet alá költöznek. Háztáji föld — munka szerint — Sok mindenre kitér és részletes a két törvény, ezért csak egy témát emelek ki belőle, a háztájit — mondotta Dózsa Pál, a Bólyi Kossuth Tsz tagja. — Bennünket bó- lyiakat ugyanis nagyon közelről érint ez a rész. A régebbi törvények szerint minden család egy hold háztáji földet kaphatott a szövetkezettől. Mj már öt-hat évvel ezelőtt is arra a felismerésre jutottunk, hogy nem igazságos így. Először is: nem minden család dolgozik egyformán. Másodszor: az egyik családból csak a férj van bent a tsz-ben, a másikból viszont a feleség, esetleg valamelyik fiú vagy lány is. Nyilvánvaló tehát, hogy az utóbbi család többet érdemel egy holdnál, feltéve persze, hogy jól végzi a munkáját. Még abban az időben közgyűlést tartottunk és elfogadtunk egy határozatot. A kötelező munkaminimumok elvégzésétől tettük függővé a háztájit, volt olyan, aki még 800 négyszögölet sem kaphatott, a többtagú családok esetében viszont megemeltük az egy holdat. A családfő 1600, a feleség 80Ó, a fiú vagy lány újabb 400 'négyszögölet jussolhatott. ha elegendő munkaegysége volt. Ma is van olyan, aki 2400, sőt 2800 négyszögöl háztájit használ. Amíg a lányom nem ment férjhez, a 2000 négyszögölesek közé tartoztam magam is. Nagyon elégedett vagyok ezzel az elosztással, ezért fogadtam örömmel, hogy amit eddig tettünk, az végre törvényes. Dr. Farkas János: Bontják a hidat Rácvároson A 6-os út újjáépítésével párhuzamosan 29 hidat és több átereszt épít a Bányászati Aknamélyítő Vállalat a Pécstől Barcsig terjedő útszakaszon. A hídépítők megkezdték a Ráczvárosnál lévő régi híd bontását és rövidesen nekilátnak az új híd építésének. , ___________ Fotó: Erb János Re nd lesz végre — Igen, így igaz: rend lesz végre, a földügyekben — mondotta dr. Farkas János, a Mohácsi Üj Barázda Tsz jogtanácsosa. — Városban vagyunk, sok fiatalt elszívott az ipar, ennél fogva rengeteg olyan föld van a kívülállók tulajdonában, amit a tsz használ. A szövetkezet 5,5 ezer holdjából ezer hold kívülállóké és olyan pártoló tagoké, akik nem dolgoznak a tsz- ben, újabb ezer hold pedig olyan tsz-tagok kezében van, akik — öregek lévén — már nem dolgoznak a szövetkezetben. Földjáradékot fizetünk Miskolcra, Budapestre, de még Jugoszláviába is. Ha meghalt egy földtulajdonos, a gyermekei örökölték a földet, következésképp állandóan bővült a partnerek száma. Nem tudtuk már kiismerni magunkat. Külön földrendezőt kellett felfogadnunk. akinek egy évig tartó megfeszített munkájába telt, mire világos képet tudott tárni elénk. Kétezer kartont kellett elkészíteni, negyvenezer helyrajzi számot, vagy. kétmillió adatot kellett összeszedni, bevezetni, mire elértük ezt. Rengeteg munkánk lesz még, hiszen — a törvény előírásainak megfelelően — öt év alatt meg kell vásárolnunk a kívülállók földjeit. Meg kell kérdeznünk a volt pártoló tagoktól, hogy mi a szándékuk: belépnek vagy eladják a földjüket? Végül — bár ezt nem siettetjük, hiszen van teendőnk enélkül is — néhány tsz-tag bekopogott hozzánk, hogy szeretné eladni a földjét. Bármennyire is sok a munkánk, az új földtörvény elfogadása óta már van távlatunk, most már tudjuk, hogy „kifelé" megyünk, s előbb-utóbb rendbetehetjük ezt a dolgot. A föld tulajdonjogilag is azok kezébe kerül majd, akik megművelik. Dr. Major Ferenc: bix fizetés a tsz-tagoknak — Nem egészen pontos ez kifejezés, hiszen a tsz-tag nem fizetést kap, hanem a közös által elért jövedelemből részesedik — mondja dr. Major Ferenc, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának csoportvezetője. — Ettől függetlenül, tagadhatatlan, hogy minden tsz-tagra, különösen a fiatalokra, vonzó hatást gyakorol az iparban meghonosodott fix fizetés. Ezért fogadták igen nagy örömmel, hogy a jövő évben a tsz-ekben is bevezetik a garantált munkadíjazást. Ez ugyanis nagyon hasonlít a fix fizetéshez. Az új tsz-törvény, illetve egy azzal kapcsolatos rendelet előírásainak megfelelően a tsz-ek munkadíjalapot képeznek. A munkadíj alap nagyságát az előző két év átlagának 80 százaléka határozza meg. Ha tehát egy tsz 1965- ben 4 millió forint értéket, 1966-ban pedig 6 millió forint értéket osztott ki a tagjai között, akkor a két év összege 10 millió, annak átlaga pedig 5 millió forint lesz. Ennek 80 százalékát, tehát 4 milliót kell a tsz-nek a következő évre garantálnia, ezt évközben is rendszeresen — lehetőleg havonként — ki kell osztani a tsz-tagok között. Magától értetődik, hogy a végzett munka mennyisége és minősége az irányadó. A tsz a 4 millió forinton belül dolgozza ki az egyes munkáért- fizetendő díjnormákat. Amint láttuk, a munkadij alap nagyságát az előző két év határozza meg, tehát nem változhat. Nem befolyásolhatja még a folyó év időjárása, illetve az abból fakadó bizony talansági tényező sem. Mindemellett ezt az összeget termelési költségként számolják el. A példánkban szereplő 4 millió tehát valóban garantált lesz. Más a helyzet a példánkban említett 5 és 4 millió forint különbségével, vagyis a 20 százalékkal. Ezt nem garantálja a tsz. Ez év végén — a gazdálkodás eredményességétől függően — több is, meg kevesebb is lehet. Mint ismeretes, a gyenge tsz-ek kivételével a termelő- szövetkezeteknek kell garantálni ezt a 80 százalékot. Lég több szövetkezetünk már olyan gazdasági bázisra tett szert, olyan fejlettségi fokot ért el, hogy valóban garantálni tudja ezt a jövedelmet. Ezt bizonyltja az a tény is, hogy vagy 25—30 tsz — a baranyai tsz-ek egynegyede — már az új tsz-törvény elfogadása előtt bevezette a garantált munkadíjazás valamilyen formáját. Csupán a gyenge tsz-eknél voltak és vannak még problémák, a gyenge tsz- eket viszont — ez sem titok — továbbra is segíti az állam. Eszerint a gyenge tsz- ek is bevezetik a garantált munkadíjazást, még ott is fix fizetést kapnak a tsz-tagok.
