Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-01 / 232. szám
4 napló 1967. OKTÓBER L A gazdasági reform és a bűnüldözés Irta: dr. Csíky Ottó, a Megyei Bíróság elnöke Csak a felületes szemlélő gondolhatja, hogy a gazdasági reform megvalósítása tiszta gazdasági kérdés, a gazdálkodás ésszerű rendjét kialakítani: ez a közgazdászok dolga. Valójában a közgazdasági megoldásokat jogi formákba kell önteni. Törölni kell azokat az adminisztratív szabályokat, amelyek gátolnák a szabadabb, önállóbb vállalati munkát, de egyúttal ki kell alakítani azokat a jogszabályokat, amelyek az új irányítást tükrözik. A gazdasági reform nagy feladatokat ró a jogalkotókra, már eddig is számos, újszerű jogi rendelkezés látott napvilágot, s az elkövetkező időben csak még emelkedni fog ezeknek a száma Az új gazdálkodási rendszer a bűnözés és a bűnüldözés területeire is kihat. Már nem titok, hogy 1968-ban a meglévő büntetőjogi szabályok alapján fognak eljárni az igazságszolgáltatás szervei, az újszerű jelenségek büntetőjogi megítélése egyelőre a régi jog újszerű alkalmazására há- rúL A büntetőtörvénykönyv gazdasági jellegű szabályainak megváltoztatása igen körültekintő munkát igényel, nem volna helyes tapasztalatok nélkül, pusztán „íróasztal mellől” új büntető szabályokat alkotni. De vajon nem keH-e tartani attól, hogy ezeknek a régi szabályoknak az alapján majd gátolni fogja az ésszerű gazdasági vállalkozásokat a büntetőjog? Vagy nem kell-e tartanunk attól, hogy túlságosan is sok esetben büntetlenül maradnak káros magatartások? Anélkül, hogy érdemes volna jóslásokba bocsátkozni, már most előre lehet néhány körülményt látnL u!j Axn* A bűnözés alakulása tnös Mi várható a bűnözés alakulásában a gazdasági reform során? A bűnözés a szocializmus viszonyai között törvényszerűen csökken. Ez a csökkenés azonban nem automatikus, nem egyenletes. Időszakonként a bűnözés a mi viszonyaink között is emelkedhet, lehetségesek „visszakanyaro- dások”. Az utóbbi években nálunk a bűnözés bizonyos ügycsoportokban emelkedett is. Igen magas a társadalmi vagyont sértő cselekmények száma, állandóan emelkednek a közlekedési balesetek, és túlságosan gyakoriak még az ember élete ellen és testi épsége ellen elkövetett támadások. A társadalmi vagyon védelmét és a gazdálkodás rendszerét sértő bűnös magatartások elleni harc több ok miatt sem volt eddig eléggé hatékony. Az üzemekben és a munkahelyeken a bűnös hanyagság, vagy a sikkasztások és csalások leleplezésében mindig is nagy volt az üzem dolgozóinak. a kollektívának a felfedező és megelőző szerepe. De a feljelentés elmulasztása miatt a dolgozók rendszerint csak erkölcsileg, vagy kirívó esetben büntetőjogilag voltak felelősek. A gazdasági reform során előtérbe kerül a vállalat eredményessége. A vállalati nyereségtől függeni fog, hogy miként alakul a vezetők, de valamennyi dolgozó fizetése, jövedelme, tehát a jövőben a bűnös magatartások felfedése most már nemcsak erkölcsi, vagy jogi, hanem anyagi érdeke lesz a vállalat vezetőinek és a kollektívának. Az okozott kár ugyanis elsősorban a vállalatot fogja terhelni a vállalat gazdálkodásában jelentkezik. Az anyagi érdekeltség növekedése tehát, ha nem is azonnal, ha nem is a reform legelső hónapjaiban, de fokozatosan kedvezőbb helyzetet teremthet a népgazdaság és a vállalat vagyonának védelmében. A dolgozók egyre kevésbé lesznek elnézőek a pazarlással, a fecsérléssel, az észszerűden gazdálkodással, vagy éppen a csalókkal, sikkasztók- kal szemben. Lakkoznánk azonban a várható valóságot, ha azt hinnénk, hogy a reform csupán kedvező hatást válthat ki a bűnözés alakulására. Az alapvetően kedvező, javuló tendenciák mellett bizonyos negatív hatásokkal is ésszerűen kell számolni. Így gyönge jellemű emberek a reform időszakában is lesznek, akikre hat a züllött baráti társaság, a felbomlott családi élet, vagy a nehezebb szociális helyzet. Még hosz- szabb ideig nem küszöbölhetjük ki a bűnözés olyan okait sem, mint a kapitalista környezet hatása, a tudati elmaradottság, az alkoholizmus, vagy a személyiség szerkezetében meglévő hibák. Nagyon határozott intézkedések és a megfelelő szervezeti keretek megteremtése nélkül gyöngülhet az úgynevezett utógondozás is, a kiszabadult elítéltek újbóli munkába állítása ellenkezhet a vállalatnak azzal az érdekével, hogy minél képzettebb és becsületesebb munkaerőket alkalmazzon. Végül a büntetőjog alkalmazása során számolnunk kell azzal is, hogy esetleg egyesek a verseny növekedését a piac nagyobb szerepét, az anyagi érdekeltség növekedését, spekulációs szándékaik megvalósítására próbálják felhasználni. Kockázat és felelősség Sok vitára ad okot napjainkban az is, hogy miként fog alakulni a kockázatvállalás: Meddig tart az ésszerű és bátor gazdasági kezdeményezés, s hol kezdődik a felelőtlenség, a kalandorkodás? Gazdálkodni kockázat nélkül nem lehet és valójában sohasem lehetett. Vajon a mai technika rohamos fejlődése mellett meg lehet-e teljes biztonsággal állapítani előre, hogy a gyár új részlege, a termelés nagyobb bővítése kifizetődő lesz-e még akkor is, amikorra a beruházás megvalósul? Lehet-e azt teljes bizonyossággal tudni, hogy a mai világszínvonalon álló termék a sorozatgyártás után is kellően versenyképes lesz-e, nem tör-e be a piacra egy másik külföldi cég, újabb, olcsóbb, jobb termékével? A korszerű gazdálkodás elképzelhetetlen új ösvények törése nélkül. A még kellően be nem vált eljárások alkalmazása a kudarc veszélyét magában rejtheti. De nagymértékű előrehaladást, nagy eredményeket nem lehet elérni a megszokott, az óvatoskodó, a sablonokhoz ragaszkodó gazdasági vezetéssel. Kockázat nélkül tehát nincs előrehaladás. KI és mikor kell, hogy vállalja a kockázat kudarcát? A gazdaságirányítás eddigi rendszerében nehezítette a reális felelősségrevonást, hogy a felelősség nagyon gyakran megoszlott a felső, középső és alsó gazdálkodó szervek között Nem egy alkalommal a formalitás veszélyét is jelenthette az adminisztratív, tehát például bűnvádi felelősségre- vonás. A büntető jogszabályok formális alkalmazása mellett például el lehetett járni a gazdasági vezetővel szemben az úgynevezett fekete — tehát engedély nélküli beruházás esetében akkor is, ha annak volumene kisebb, gazdaságossága pedig kétségtelen volt Viszont felelősségrevonás nélkül maradhatott az olyan beruházás, amely alapjában véve hibás, fölösleges volt de „volt rá engedély”. A gazdasági reform bevezetése után tehát a helyzet két okból is megváltozik. Egyrészt az egészséges és gyors műszaki fejlődés érdekében gyakrabban lesz szükséges, hogy kockázatot vállaljanak a vállalataink. Másrészt az ész- szerűtlen és felelőtlen kockázatért a felelősség mostmár a vállalatot és annak vezetőit fogja terhelni, s általában nem lehet elhárítani azt pusztán felsőbb utasításra való hivatkozással. Ilyen körülmények között nagyon kell vigyázni arra, hogy túlszigorú adminisztratív beavatkozásokkal el ne bátor- talanítsuk a gazdasági vezetőket. De ugyanakkor határozottan állást kell foglalni abban, hogy komoly, jelentős népgazdasági érdeksérelem esetében gazdasági bűncselekmények miatt továbbra is szigorúan el kell járni. A sajátos változás a büntetőjogi felelősségrevonás szempontjából kettősen jelentkezik. A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése úgy értékelte ezt, hogy a gazdasági reform egyes gazdasági bűntettek létrejötte szempontjából szűkítőleg hat, de a ténylegesen megvalósult gazdasági bűntettekért való felelősség mértékét fokozhatja, különösen, ha az elkövető irányító, vagy vezető beosztásban van. A felelősség fokozatai De hol van a reális, biztos választóvonal az ésszerű kockázat kudarca és a felelőtlenül előállott károsodás között? A kockázatvállalást nem lehet minden időre szólóan változatlan és szabatos meghatározásba foglalni. Más kifejezéssel: nem lehet jogszabályban megfogalmazni. Szükséges-e a felelősségrevonás, — azt tehát csak a konkrét körülmények ismeretében, széleskörű tájékozódás eredményeként lehet eldönteni. így mindenekelőtt is azt kell megvizsgálni, hogy a vezető egész gazdasági tevékenysége milyen, mi a gazdái kodás végeredménye? Ezen belül a jó és rossz döntések, a sikeres és sikertelen vállalkozások kiegyenlíthetik egymást Természetesen, ha valaki szándékosan okoz kárt, vagy egészen kirívóan gondatlan, akkor a személyi felelősséget a gazdálkodás végeredményétől függően is érvényesíteni lehet. A szükséges felelősségrevo- násnak azonban csupán egyik s nem is feltétlenül elsődleges módja a bűnvádi eljárás. A rosszul gazdálkodó vállalatot mindenekelőtt is érzékenyen érinti a veszteségessége. A vállalat anyagi helytállása, a kár megtérítése, vagy nyereségének elvonása ugyan csak fokozata a felelősségnek. Ezt egészíti ki a munkajogi felelősség, az egyéni kártérítés, a fegyelmi felelősségrevonás, vagy a leváltás lehetősége. S a végső, vagy legsúlyosabb esetben kerül sor a büntető eljárásra. A vásárlók érdeke A gazdálkodás menetében az adminisztratív beavatkozás, a jogi felelősségrevonás rendszerint már csak „utólag” érvényesülhet, s minden esetben annak jelzése, hogy a vállalat, vagy az adott iparág gazdasági ösztönzői nem működnek megfelelően. A gaz dasági bajok orvoslása tehát végső soron mindig csak gazdasági úton történhet meg. Igen hatékony azonban az adminisztratív felelősségrevo- násnak a szerepe, ha egy vállalat rossz gazdálkodása az árszínvonalat, vagy az áruk minőségét rontja. Ha valamelyik vállalat a technológiái előírásokat megsérti és használhatatlan termékeket gyárt, rendszerint elég lesz az a hátrány, hogy vesztesége lesz. De ha a selejtes gyártmányt piacon a teljes áron értékesíti, ha már az életszínvonal kárára árusít, vagy a selejtes gyártás másik vállalat munkáját is lehetetlenné teszi, a szigorúbb, szükség esetén bűnvádi felelős- ségrevonásra is sor kerülhet. Határozottan fel kell lépni azzal a vállalattal szemben is, amelyik spekulációra akarja kihasználni a termékeit Például monopol helyzetét arra használja fel, hogy az árak emelkedése végett visszatartja a piacon szükséges áruit az értékesítéstől. A jövőben igen komoly gondot kell fordítanunk arra, hogy a vásárlók szükségleteinek kielégítése megfelelő minőségű árukkal legyen biztosítva. A vásárlók megkárosításának minden formája rontja az életszínvonalat, vagy törvénytelen eszközökkel próbálja azt „újrafelosztani”. összegezésül Az adott terjedelemben korántsem meríthettem ki mind azokat a problémákat, amelyek a gazdasági reform bevezetésével a büntető jogszabályok alkalmazása során várhatóak. Azt azonban már most leszögezhetjük, hogy a becsületesen, de a korszerű technikát merészen, korszerűen alkalmazó gazdasági szakembereinknek nincs okuk tartani az indokolatlan zaklatástól. De a spekulánsokkal, a kalandor gazdálkodást folytató ügyeskedőkkel szemben a jövőben sem lesznek bíróságaink liberálisak. LENIN-EMLÉKKIÁLLÍTAS A Fegyveres Erőik Klubjában, ma délelőtt újabb kiállítás nyűik a jubileumi programsorozat keretében. A FÉK Gyűjtők Klubja ezúttal Leninnek és a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak állít emléket. A kiállításon központi helyet foglal el Juhász Károly bélyeg- és jelvénygyűjteménye. Érdekes színfoltjai lesznek a kiállításnak a szovjet hatalom papír- és fémpénzeinek kiállított darabjai. A gyula, képeslap mellett nagy érdeklődésre tarthat számot Kollár László I. világháborús fegyver gyűj teménye. A kiállítás október 8-ig naponta délelőtt 10 órától este 6 óráig tart nyitva. Ifjú Biológusok Baráti Koré Ismerkedés a molekuláris biológiával Aligha van napjaink természettudományai közt a fiatalok körében olyan nagyfokú érdeklődést kiváltó tudomány, mint a biológia. Ezt az érdeklődést nemcsak az okozza, hogy a gimnáziumot befejező és továbbtanulni szándékozó fiatalok mintegy 60 százalékának kell felvételiznie biológiából, hanem az is, hogy a biológia szenzációt jelentő felfedezéseket produkált az elmúlt évtizedben. A TIT a 16—18 éves; főként gimnáziumi tanulók számára indított Ifjú Biológusok Baráti Köre foglalkozásain ezt a nagyfokú érdeklődést iparkodik kielégíteni. A foglalkozások tervezett programja a középiskolai ismeretekre épített ún. molekuláris biológia. A középfokú biológia oktatás a reform fokozatos bevezetése óta rátért a sejtközpontú biológiai szemlélet kialakítására. Ezt a jól megalapozott szemléletet akarjuk elmélyíteni a szóbanforgó előadások és gyakorlatok keretében. Célunk, hogy az élővilág jelenségeinek az alak, a szín, a forma vagyis a makroszkopos, szemmel érzékelhető leíráson túl az anyagcsere kémiai ismeretekre épített magyarázatát nyújtsa. A foglalkozások központi problémája a sejt. Az Ujmecsekaljai Gimnázium, a> Ércbánya Vállalat VDM üzemének jóvoltából rendelkezik olyan műszerekkel és vegyszerekkel, amelyek lehetővé tesznek néhány érdeke« kísérlet elvégzését. Többek között elromcs óljuk a sejtet, centrifugával különválasztjuk a sejtalkotókat (mag, mito- chomdrium stb.) ezután módunk lesz arra is, hogy bizonyos fermentkémiai vizsgálatot végezzünk. Kémcsőben próbáljuk reprodukálni azokat a biokémiai folyamatokat, amelyeket ezek a sejt- alkotók in vivő, sejtben végeznek. Az Ilyen és ehhez hasonló vizsgálódások nemcsak hasznosak, hanem érdekesek is lesznek, elsősorban azok számára, akik gimnáziumi tanulmányaik befejezése után természettudományi egye temeken és főiskolákon kívánnak felvételizni. A gyakorlati foglalkozásokat elméleti órákkal is kiegészítjük. Külön előadás lesz a sejtről, az anyagcseréről és a lementekről. Természetes, hogy sem az elméleti, sem a gyakorlati foglalkozások nem szakadnak el a gimnáziumi szemlélettől. Csupán arról van szó, hogy az érdeklődőket megpróbáljuk bevezetni a molekuláris biológia gondolatvilágába. Takács László A kísérlet sikerrel járt Az Egészségügyi Minisztérium a múlt esztendőben eddig egyedülálló feladattal bízta meg három vidéki város Eger, Kőszeg és Pécs városi tanácsainak egészségügyi osztályait: szervezzék meg a városuk területén intézetén kívül élő, közvetlen szociális gondozásban nem részesülő rászorultak megsegítését Kísérleti jelleggel bízzanak meg először egy erre minden tekintetben rátermett, szociális gondozónőt, akinek az új feladatkörben végzett tíz hónapos gyakorlati munkája és tapasztalatai nyomán megfontolható, hogy a későbbiek sarán esetleg intézményesítsék is az ilyen jellegű gondozónői hálózatot A tíz hónap ez év júniusában lejárt és a tapasztalatokról szóló jelentés a 'vártnál is pozitívabb eredményről számolt be. A gondozásnak ez az új formája rendkívül kedvezően egészíti ki a szociális intézmények lehetőségeit Ugyanis a problémák nemcsak az intézeti befogadóképesség korlátozottságából adódtak és adódnák, hanem abból is, hogy ne kényszerüljön bentlakásra az, aki az intézeti élettől idegenkedik. S ilyen öregek, kisnyugdíjasok, illetve segélyezettek sokan élnek városunkban, a többségük már évek óta csak a házbeliek emberségének köszönhette a gyámolítást. Ez azonban nem állandósulhatott, mert a szomszédok javarészt üzemekben, hivatalokban dolgozó emberek, akik csak reggeli, esti órákban nyújthattak segítséget patronáltjuknak. Tehát nagyon is időszerű volt, hogy a spontán gyámolítást szakszerű, folyamatos segítség váltsa fél, méghozzá olyan eredménnyel, ami minden tekintetben túlhaladja a felsőbb szervek által megadott gondozói feladatkört. A Városi Tanács egészség- ügyi osztálya Wemer Editet, a Tüzér utcai szociális otthon egyik legszákképzettebb ápolónőjét kérte fel a merőben új és ismeretlen problémákat rejtegető feladat vállalására. Addigi eredménye és áldozatkész munkája volt éhhez az ajánlólevél. Pontosan egy évvel ezelőtt vette nyakába a város perifériáit, hogy első feladatként necsak felkutassa, hanem be is vegye az elesettek, elhagyottak bizalmatlansággal kö- rülbarikázódott „romvárait”. Volt, akire sötét padlászugban, hiányos fedelű fészerben vagy mosókonyhának is kiselejtezett odúban akadt rá leírhatatlan körülmények között. És volt, aki köszönőszó nélkül, apatikusan tűrte a segítség első gesztusát, de többen olyan emberek, akik csapdát sejtve, ellenséges tiltakozással próbálták élhárítani a segítséget. Szabadságukra, önrendelkezési jogaikra, mindenre hivatkoztak, csakhogy elkerüljék a szociális otthonba való beutalásukat. — Egyeseknek különösen nehéz volt a bizalmába férkőznöm — emlékezett vissza Wemer Edit — elsősorban azokéba, akik ki tudja, hogyan, s mikortól őrzött önérzetük, emberi méltóságuk megcsorbítását vélték a puszta segítségbe» is. De lassan megtört a jég. A kis öregek rájöttek arra, hogy mégis csak kényelmesebb az, ha • kis matyójukat én viszem- hozom a mosatásból és gondoskodom egyebekről is. S hadd szóljak a gondozónő helyett ezekről az egyebekről is, ha már ő adós maradt a példákkal. Felettesei mondták ei a következőket róla. — Edit valóságos megszállottja a hivatásának. Életeleme, szinte szenvedélye s segíteni akarás, — vélekedett munkájáról dr. Kovács An- talné, a Városi Tanács szociálpolitikai csoportjának vezetője. — Mos, takarít, varr a gondozottjaira, a betegekét, magatehetetleneket lefürőszti, tisztába rakja és nem egy példa vélt már arra, hogy még szobafestésre is vállal-
