Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-01 / 232. szám

4 napló 1967. OKTÓBER L A gazdasági reform és a bűnüldözés Irta: dr. Csíky Ottó, a Megyei Bíróság elnöke Csak a felületes szemlélő gondolhatja, hogy a gazdasági reform megvalósítása tiszta gazdasági kérdés, a gazdálko­dás ésszerű rendjét kialakí­tani: ez a közgazdászok dol­ga. Valójában a közgazdasági megoldásokat jogi formákba kell önteni. Törölni kell azo­kat az adminisztratív szabá­lyokat, amelyek gátolnák a szabadabb, önállóbb vállalati munkát, de egyúttal ki kell alakítani azokat a jogszabá­lyokat, amelyek az új irányí­tást tükrözik. A gazdasági re­form nagy feladatokat ró a jogalkotókra, már eddig is számos, újszerű jogi rendel­kezés látott napvilágot, s az elkövetkező időben csak még emelkedni fog ezeknek a szá­ma Az új gazdálkodási rendszer a bűnözés és a bűnüldözés területeire is kihat. Már nem titok, hogy 1968-ban a meglé­vő büntetőjogi szabályok alapján fognak eljárni az igazságszolgáltatás szervei, az újszerű jelenségek büntetőjo­gi megítélése egyelőre a régi jog újszerű alkalmazására há- rúL A büntetőtörvénykönyv gazdasági jellegű szabályainak megváltoztatása igen körül­tekintő munkát igényel, nem volna helyes tapasztalatok nélkül, pusztán „íróasztal mel­lől” új büntető szabályokat alkotni. De vajon nem keH-e tar­tani attól, hogy ezeknek a régi szabályoknak az alapján majd gátolni fogja az ésszerű gazdasági vállalkozásokat a büntetőjog? Vagy nem kell-e tartanunk attól, hogy túlságo­san is sok esetben büntetle­nül maradnak káros magatar­tások? Anélkül, hogy érdemes volna jóslásokba bocsátkozni, már most előre lehet néhány körülményt látnL u!j Axn* A bűnözés alakulása tnös Mi várható a bűnözés ala­kulásában a gazdasági reform során? A bűnözés a szocializmus viszonyai között törvényszerű­en csökken. Ez a csökkenés azonban nem automatikus, nem egyenletes. Időszakon­ként a bűnözés a mi viszo­nyaink között is emelkedhet, lehetségesek „visszakanyaro- dások”. Az utóbbi években nálunk a bűnözés bizonyos ügycsoportokban emelkedett is. Igen magas a társadalmi vagyont sértő cselekmények száma, állandóan emelkednek a közlekedési balesetek, és túlságosan gyakoriak még az ember élete ellen és testi ép­sége ellen elkövetett támadá­sok. A társadalmi vagyon védel­mét és a gazdálkodás rendsze­rét sértő bűnös magatartások elleni harc több ok miatt sem volt eddig eléggé hatékony. Az üzemekben és a munka­helyeken a bűnös hanyagság, vagy a sikkasztások és csalá­sok leleplezésében mindig is nagy volt az üzem dolgozói­nak. a kollektívának a felfe­dező és megelőző szerepe. De a feljelentés elmulasztása mi­att a dolgozók rendszerint csak erkölcsileg, vagy kirívó esetben büntetőjogilag voltak felelősek. A gazdasági reform során előtérbe kerül a vállalat ered­ményessége. A vállalati nye­reségtől függeni fog, hogy mi­ként alakul a vezetők, de va­lamennyi dolgozó fizetése, jö­vedelme, tehát a jövőben a bűnös magatartások felfedése most már nemcsak erkölcsi, vagy jogi, hanem anyagi ér­deke lesz a vállalat vezetői­nek és a kollektívának. Az okozott kár ugyanis elsősor­ban a vállalatot fogja terhel­ni a vállalat gazdálkodásában jelentkezik. Az anyagi érdekeltség nö­vekedése tehát, ha nem is azonnal, ha nem is a reform legelső hónapjaiban, de foko­zatosan kedvezőbb helyzetet teremthet a népgazdaság és a vállalat vagyonának védelmé­ben. A dolgozók egyre kevés­bé lesznek elnézőek a pazar­lással, a fecsérléssel, az ész­szerűden gazdálkodással, vagy éppen a csalókkal, sikkasztók- kal szemben. Lakkoznánk azonban a vár­ható valóságot, ha azt hin­nénk, hogy a reform csupán kedvező hatást válthat ki a bűnözés alakulására. Az alap­vetően kedvező, javuló tenden­ciák mellett bizonyos negatív hatásokkal is ésszerűen kell számolni. Így gyönge jellemű emberek a reform időszakában is lesz­nek, akikre hat a züllött ba­ráti társaság, a felbomlott családi élet, vagy a nehezebb szociális helyzet. Még hosz- szabb ideig nem küszöbölhet­jük ki a bűnözés olyan okait sem, mint a kapitalista kör­nyezet hatása, a tudati elma­radottság, az alkoholizmus, vagy a személyiség szerkeze­tében meglévő hibák. Nagyon határozott intézkedések és a megfelelő szervezeti keretek megteremtése nélkül gyöngül­het az úgynevezett utógondo­zás is, a kiszabadult elítéltek újbóli munkába állítása ellen­kezhet a vállalatnak azzal az érdekével, hogy minél képzet­tebb és becsületesebb munka­erőket alkalmazzon. Végül a büntetőjog alkalma­zása során számolnunk kell azzal is, hogy esetleg egyesek a verseny növekedését a piac nagyobb szerepét, az anyagi érdekeltség növekedését, spe­kulációs szándékaik megvaló­sítására próbálják felhasznál­ni. Kockázat és felelősség Sok vitára ad okot napja­inkban az is, hogy miként fog alakulni a kockázatvállalás: Meddig tart az ésszerű és bá­tor gazdasági kezdeményezés, s hol kezdődik a felelőtlenség, a kalandorkodás? Gazdálkodni kockázat nél­kül nem lehet és valójában sohasem lehetett. Vajon a mai technika rohamos fejlődése mellett meg lehet-e teljes biz­tonsággal állapítani előre, hogy a gyár új részlege, a termelés nagyobb bővítése ki­fizetődő lesz-e még akkor is, amikorra a beruházás meg­valósul? Lehet-e azt teljes bi­zonyossággal tudni, hogy a mai világszínvonalon álló ter­mék a sorozatgyártás után is kellően versenyképes lesz-e, nem tör-e be a piacra egy másik külföldi cég, újabb, ol­csóbb, jobb termékével? A korszerű gazdálkodás el­képzelhetetlen új ösvények törése nélkül. A még kellően be nem vált eljárások alkal­mazása a kudarc veszélyét magában rejtheti. De nagy­mértékű előrehaladást, nagy eredményeket nem lehet el­érni a megszokott, az óvatos­kodó, a sablonokhoz ragasz­kodó gazdasági vezetéssel. Kockázat nélkül tehát nincs előrehaladás. KI és mikor kell, hogy vál­lalja a kockázat kudarcát? A gazdaságirányítás eddigi rend­szerében nehezítette a reális felelősségrevonást, hogy a fe­lelősség nagyon gyakran meg­oszlott a felső, középső és al­só gazdálkodó szervek között Nem egy alkalommal a for­malitás veszélyét is jelent­hette az adminisztratív, tehát például bűnvádi felelősségre- vonás. A büntető jogszabályok formális alkalmazása mellett például el lehetett járni a gazdasági vezetővel szemben az úgynevezett fekete — te­hát engedély nélküli beruhá­zás esetében akkor is, ha an­nak volumene kisebb, gazda­ságossága pedig kétségtelen volt Viszont felelősségrevonás nélkül maradhatott az olyan beruházás, amely alapjában véve hibás, fölösleges volt de „volt rá engedély”. A gazdasági reform beveze­tése után tehát a helyzet két okból is megváltozik. Egy­részt az egészséges és gyors műszaki fejlődés érdekében gyakrabban lesz szükséges, hogy kockázatot vállaljanak a vállalataink. Másrészt az ész- szerűtlen és felelőtlen kocká­zatért a felelősség mostmár a vállalatot és annak vezetőit fogja terhelni, s általában nem lehet elhárítani azt pusztán felsőbb utasításra való hivat­kozással. Ilyen körülmények között nagyon kell vigyázni arra, hogy túlszigorú adminisztratív beavatkozásokkal el ne bátor- talanítsuk a gazdasági vezető­ket. De ugyanakkor határozottan állást kell foglalni abban, hogy komoly, jelentős népgaz­dasági érdeksérelem esetében gazdasági bűncselekmények miatt továbbra is szigorúan el kell járni. A sajátos változás a büntetőjogi felelősségrevo­nás szempontjából kettősen jelentkezik. A Legfelsőbb Bí­róság teljes ülése úgy értékel­te ezt, hogy a gazdasági re­form egyes gazdasági bűntet­tek létrejötte szempontjából szűkítőleg hat, de a ténylege­sen megvalósult gazdasági bűntettekért való felelősség mértékét fokozhatja, különö­sen, ha az elkövető irányító, vagy vezető beosztásban van. A felelősség fokozatai De hol van a reális, biztos választóvonal az ésszerű koc­kázat kudarca és a felelőtle­nül előállott károsodás kö­zött? A kockázatvállalást nem lehet minden időre szólóan változatlan és szabatos meg­határozásba foglalni. Más ki­fejezéssel: nem lehet jogsza­bályban megfogalmazni. Szükséges-e a felelősségre­vonás, — azt tehát csak a konkrét körülmények ismere­tében, széleskörű tájékozódás eredményeként lehet eldön­teni. így mindenekelőtt is azt kell megvizsgálni, hogy a vezető egész gazdasági tevé­kenysége milyen, mi a gazdái kodás végeredménye? Ezen belül a jó és rossz döntések, a sikeres és sikertelen vállal­kozások kiegyenlíthetik egy­mást Természetesen, ha valaki szándékosan okoz kárt, vagy egészen kirívóan gondatlan, akkor a személyi felelőssé­get a gazdálkodás végered­ményétől függően is érvénye­síteni lehet. A szükséges felelősségrevo- násnak azonban csupán egyik s nem is feltétlenül elsődle­ges módja a bűnvádi eljárás. A rosszul gazdálkodó vál­lalatot mindenekelőtt is ér­zékenyen érinti a veszteséges­sége. A vállalat anyagi helytál­lása, a kár megtérítése, vagy nyereségének elvonása ugyan csak fokozata a felelősségnek. Ezt egészíti ki a munkajogi felelősség, az egyéni kártérí­tés, a fegyelmi felelősségre­vonás, vagy a leváltás lehe­tősége. S a végső, vagy leg­súlyosabb esetben kerül sor a büntető eljárásra. A vásárlók érdeke A gazdálkodás menetében az adminisztratív beavatkozás, a jogi felelősségrevonás rend­szerint már csak „utólag” ér­vényesülhet, s minden eset­ben annak jelzése, hogy a vállalat, vagy az adott ipar­ág gazdasági ösztönzői nem működnek megfelelően. A gaz dasági bajok orvoslása tehát végső soron mindig csak gaz­dasági úton történhet meg. Igen hatékony azonban az adminisztratív felelősségrevo- násnak a szerepe, ha egy vál­lalat rossz gazdálkodása az árszínvonalat, vagy az áruk minőségét rontja. Ha valamelyik vállalat a technológiái előírásokat meg­sérti és használhatatlan ter­mékeket gyárt, rendszerint elég lesz az a hátrány, hogy vesztesége lesz. De ha a se­lejtes gyártmányt piacon a teljes áron értékesíti, ha már az életszínvonal kárára árusít, vagy a selejtes gyártás másik vállalat munkáját is lehetet­lenné teszi, a szigorúbb, szük­ség esetén bűnvádi felelős- ségrevonásra is sor kerülhet. Határozottan fel kell lépni azzal a vállalattal szemben is, amelyik spekulációra akar­ja kihasználni a termékeit Például monopol helyzetét ar­ra használja fel, hogy az árak emelkedése végett visszatart­ja a piacon szükséges áruit az értékesítéstől. A jövőben igen komoly gondot kell fordítanunk arra, hogy a vásárlók szükségle­teinek kielégítése megfelelő minőségű árukkal legyen biz­tosítva. A vásárlók megkáro­sításának minden formája rontja az életszínvonalat, vagy törvénytelen eszközök­kel próbálja azt „újrafelosz­tani”. összegezésül Az adott terjedelemben ko­rántsem meríthettem ki mind azokat a problémákat, ame­lyek a gazdasági reform be­vezetésével a büntető jogsza­bályok alkalmazása során várhatóak. Azt azonban már most leszögezhetjük, hogy a becsületesen, de a korszerű technikát merészen, korsze­rűen alkalmazó gazdasági szakembereinknek nincs okuk tartani az indokolatlan zakla­tástól. De a spekulánsokkal, a kalandor gazdálkodást foly­tató ügyeskedőkkel szemben a jövőben sem lesznek bíró­ságaink liberálisak. LENIN-EMLÉKKIÁLLÍTAS A Fegyveres Erőik Klubjá­ban, ma délelőtt újabb ki­állítás nyűik a jubileumi programsorozat keretében. A FÉK Gyűjtők Klubja ezút­tal Leninnek és a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom­nak állít emléket. A kiállí­táson központi helyet foglal el Juhász Károly bélyeg- és jelvénygyűjteménye. Érdekes színfoltjai lesznek a kiállí­tásnak a szovjet hatalom pa­pír- és fémpénzeinek kiállí­tott darabjai. A gyula, ké­peslap mellett nagy érdek­lődésre tarthat számot Kol­lár László I. világháborús fegyver gyűj teménye. A kiállítás október 8-ig naponta délelőtt 10 órától este 6 óráig tart nyitva. Ifjú Biológusok Baráti Koré Ismerkedés a molekuláris biológiával Aligha van napjaink termé­szettudományai közt a fiata­lok körében olyan nagyfokú érdeklődést kiváltó tudomány, mint a biológia. Ezt az ér­deklődést nemcsak az okozza, hogy a gimnáziumot befejező és továbbtanulni szándékozó fiatalok mintegy 60 százalé­kának kell felvételiznie bio­lógiából, hanem az is, hogy a biológia szenzációt jelentő fel­fedezéseket produkált az el­múlt évtizedben. A TIT a 16—18 éves; fő­ként gimnáziumi tanulók szá­mára indított Ifjú Biológusok Baráti Köre foglalkozásain ezt a nagyfokú érdeklődést iparkodik kielégíteni. A fog­lalkozások tervezett program­ja a középiskolai ismeretekre épített ún. molekuláris bioló­gia. A középfokú biológia oktatás a reform fokozatos bevezetése óta rátért a sejt­központú biológiai szemlélet kialakítására. Ezt a jól meg­alapozott szemléletet akarjuk elmélyíteni a szóbanforgó elő­adások és gyakorlatok kere­tében. Célunk, hogy az élő­világ jelenségeinek az alak, a szín, a forma vagyis a makroszkopos, szemmel ér­zékelhető leíráson túl az anyagcsere kémiai ismeretek­re épített magyarázatát nyújt­sa. A foglalkozások központi problémája a sejt. Az Uj­mecsekaljai Gimnázium, a> Ércbánya Vállalat VDM üze­mének jóvoltából rendelkezik olyan műszerekkel és vegy­szerekkel, amelyek lehetővé tesznek néhány érdeke« kí­sérlet elvégzését. Többek kö­zött elromcs óljuk a sejtet, centrifugával különválasztjuk a sejtalkotókat (mag, mito- chomdrium stb.) ezután mó­dunk lesz arra is, hogy bi­zonyos fermentkémiai vizsgá­latot végezzünk. Kémcsőben próbáljuk reprodukálni azo­kat a biokémiai folyamato­kat, amelyeket ezek a sejt- alkotók in vivő, sejtben vé­geznek. Az Ilyen és ehhez hasonló vizsgálódások nem­csak hasznosak, hanem ér­dekesek is lesznek, elsősorban azok számára, akik gimnáziu­mi tanulmányaik befejezése után természettudományi egye temeken és főiskolákon kí­vánnak felvételizni. A gyakorlati foglalkozáso­kat elméleti órákkal is kiegé­szítjük. Külön előadás lesz a sejtről, az anyagcseréről és a lementekről. Természetes, hogy sem az elméleti, sem a gyakorlati foglalkozások nem szakadnak el a gimná­ziumi szemlélettől. Csupán arról van szó, hogy az ér­deklődőket megpróbáljuk be­vezetni a molekuláris bioló­gia gondolatvilágába. Takács László A kísérlet sikerrel járt Az Egészségügyi Miniszté­rium a múlt esztendőben ed­dig egyedülálló feladattal bíz­ta meg három vidéki város Eger, Kőszeg és Pécs városi tanácsainak egészségügyi osz­tályait: szervezzék meg a vá­rosuk területén intézetén kí­vül élő, közvetlen szociális gondozásban nem részesülő rászorultak megsegítését Kí­sérleti jelleggel bízzanak meg először egy erre minden te­kintetben rátermett, szociális gondozónőt, akinek az új fel­adatkörben végzett tíz hó­napos gyakorlati munkája és tapasztalatai nyomán meg­fontolható, hogy a későbbiek sarán esetleg intézménye­sítsék is az ilyen jellegű gondozónői hálózatot A tíz hónap ez év júniusá­ban lejárt és a tapasztalatok­ról szóló jelentés a 'vártnál is pozitívabb eredményről számolt be. A gondozásnak ez az új formája rendkívül ked­vezően egészíti ki a szociá­lis intézmények lehetőségeit Ugyanis a problémák nem­csak az intézeti befogadó­képesség korlátozottságából adódtak és adódnák, hanem abból is, hogy ne kényszerül­jön bentlakásra az, aki az in­tézeti élettől idegenkedik. S ilyen öregek, kisnyugdíjasok, illetve segélyezettek sokan él­nek városunkban, a többségük már évek óta csak a ház­beliek emberségének köszön­hette a gyámolítást. Ez azon­ban nem állandósulhatott, mert a szomszédok javarészt üzemekben, hivatalokban dol­gozó emberek, akik csak reg­geli, esti órákban nyújthat­tak segítséget patronáltjuk­nak. Tehát nagyon is időszerű volt, hogy a spontán gyámo­lítást szakszerű, folyamatos segítség váltsa fél, méghozzá olyan eredménnyel, ami min­den tekintetben túlhaladja a felsőbb szervek által meg­adott gondozói feladatkört. A Városi Tanács egészség- ügyi osztálya Wemer Editet, a Tüzér utcai szociális otthon egyik legszákképzettebb ápo­lónőjét kérte fel a merőben új és ismeretlen problémá­kat rejtegető feladat válla­lására. Addigi eredménye és áldozatkész munkája volt éh­hez az ajánlólevél. Pontosan egy évvel ezelőtt vette nyakába a város peri­fériáit, hogy első feladatként necsak felkutassa, hanem be is vegye az elesettek, elha­gyottak bizalmatlansággal kö- rülbarikázódott „romvárait”. Volt, akire sötét padlászug­ban, hiányos fedelű fészer­ben vagy mosókonyhának is kiselejtezett odúban akadt rá leírhatatlan körülmények kö­zött. És volt, aki köszönő­szó nélkül, apatikusan tűrte a segítség első gesztusát, de többen olyan emberek, akik csapdát sejtve, ellenséges til­takozással próbálták élhárí­tani a segítséget. Szabadsá­gukra, önrendelkezési jogaik­ra, mindenre hivatkoztak, csakhogy elkerüljék a szociá­lis otthonba való beutalásu­kat. — Egyeseknek különösen nehéz volt a bizalmába fér­kőznöm — emlékezett vissza Wemer Edit — elsősorban azokéba, akik ki tudja, ho­gyan, s mikortól őrzött ön­érzetük, emberi méltóságuk megcsorbítását vélték a pusz­ta segítségbe» is. De lassan megtört a jég. A kis öregek rájöttek arra, hogy mégis csak kényelmesebb az, ha • kis matyójukat én viszem- hozom a mosatásból és gon­doskodom egyebekről is. S hadd szóljak a gondozó­nő helyett ezekről az egye­bekről is, ha már ő adós maradt a példákkal. Felette­sei mondták ei a következő­ket róla. — Edit valóságos megszál­lottja a hivatásának. Élet­eleme, szinte szenvedélye s segíteni akarás, — vélekedett munkájáról dr. Kovács An- talné, a Városi Tanács szo­ciálpolitikai csoportjának ve­zetője. — Mos, takarít, varr a gondozottjaira, a betegekét, magatehetetleneket lefürőszti, tisztába rakja és nem egy példa vélt már arra, hogy még szobafestésre is vállal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom