Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-03 / 233. szám
1961. OKTOBEB 3. napló 3 Megnyílt az I. országos kisplasztika! biennálé Palkó Sándor, a Megyei Tanács vb-elnöke adta át a díjakat (Folytatás az 1. oldalról) benyitó légköréből egyaránt haszna lesz művésznek, kritikusnak, közönségnek. Végezetül hangsúlyozta, hogy a rendező szervek örömmel vállalták ezt a megtisztelő feladatot, egyelőre még sjzerény viszonyok között, de remélhetőleg majd ennél méltóbb környezetben rendezhetik meg a további kiállításokat. Ezután Bernics Ferenc, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője ismertette a megnyitó közönségével a zsűri döntését, s Palkó Sándor átadta a díjakat. Az első díjat — mint már közöltük — Kiss Nagy András, a Tavaszünnep című éremsorozat alkotója, a másodikat Bessenyei Márta kapta, Tükrös fej, a harmadikat Németh Mihály, Nyár című szobráért. Ugyancsak átadták a megye és a város kü- löndíját Rétfalvi Sándornak, akinek Lány, báránnyal című alkotása a III. magyar játékfilm szemle fődíja lesz. A megnyitó közönsége előtt ezután Bánky József zongora- művész adott rövid koncertet Majd a megjelentek megtekintették a kiállított mintegy 100 alkotást * Kiss Nagy András Munká- csy-díjas szobrászművészt, miután átvette az első díjat, megkérték, mondja el, milyen perspektívákat lát ez előtt az új kezdeményezés előtt — Csodálatos ötlet volt, és most nem „haza beszélek" ■— mosolyog. — Elsősorban a miskolci grafikai biennáléra gondolhattak, amikor az ötlet felmerült. Az országban mindenütt rendeznek különféle képzőművészeti kiállításokat, valamennyi nagyon kell, nagyon hasznos, sok szép és értékes van köztük, de az igazi minden bizonnyal mégis az, amikor valami különleges karaktert adnak egy kiállításnak. Idővel olyan demonstratív dologgá nőhet véleményem szerint a pécsi biennálé, hogy befolyásolhatja az ország képzőművészeti életét. Kiss Nagy András készít ugyan elég sok ún. két ezrelékes munkát nagyméretű szobrokat, középületet díszítő domborműveket stb. Mégis igazi „profilja” a kisplasztika, elsősorban az érem. — Minden kornak megvolt a maga éremművészete, ha úgy tetszik, pénzművészete. Napjainkban az éremművészet kezdi visszanyerni eredeti funkcióját, ami mindig valami alkalomhoz, közléshez kötődik. Római császár avatások helyett most egy-egy ünnepi alkalom adja az érem rendeltetését. Itt meg keü jegyeznünk, hogy az I. országos kisplasztikái biennálé emlékplakettjét éppen ő, Kiss Nagy András készítette. A pénzjutalom és diploma mellett saját érmét tartja most a kezében, mint az első díjat S most készül például a Pénzverdében a Ko- dály-aranyszázforintos, amit ugyancsak ő készített. — Nagyon szeretem ezt a műfajt. Még talán több lehetőséget látok benne, mint a szobrászatban. Egyfelől többet enged meg, közelebb áll a grafikához, életszerűbb, másfelől viszont a maga sajátos módján kötöttebb. Ha elérjük egyszer, hogy nem lesz ilyen hozzáférhetetlenül drága a kisplasztika, akkor bizonyára ismét jobban megindul majd az éremgyűjtés is. Az éremművészet és általában a kisplasztika Magyarországon gazdag és értékes hagyományokkal rendelkezik, mindenekelőtt az első nagy művész Beck ö. Fülöp, aztán Ferenczy Béni, Borsos Miklós és mások révén. Tehetséges fiatal gárda is van kialakulóban, s számukra különösen jelentős ennek a nagyszerű új fórumnak a kialakulása itt, Pécsett. Véleményem szerint azonban nagyon javára válna a Hennáiénak, ha kibővítenék egyedi rajzokkal is, ami a művészet történetében mindig elválaszthatatlanul összefüggött a szobrászattal. Azt csak megemlítem, hogy nagyobb helyre lesz majd szükség, mert meggyőződésem, hogy ez a fórum minden alkalommal szélesedik majd, s legközelebb bizonyára olyanok is pályáznak, akik most még távolmaradtak. Megalakult a Duna és Karasica menti Tsz Területi Szövetség — Pécsiek a Magas-Tátrá- ban. Szlovákiában, Liptószent- miklóson. szeptember 24—27. között tartották meg a Szlovák Földrajzi Társaság háromnapos tudományos ülésszakát. Ennek tárgya a Magas- és az Alacsony-Tátra idegenforgalmi problémája volt. Az ülésen Pécsről Erdősi Ferenc és Lovász György, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársai vettek részt. — Megkezdődött a fácánkakas vadászat. Baranyában október 1-én. vasárnap megkezdődött a fácánkakas vadászat. A baranyai vadásztársaságok kilövési terve az idei vadászati szezonban összesen KOŰ kakas. Élre törtek a színek Olyan ez a kiállítás, mint egy esti fényekben pompázó világvárosi kirakat. Fekete, piros, fehér, zöld, szürke, lila, sárga színek jelzik az 1968-as kesztyűdivatot. Ellentétben az elmúlt években kedvelt sötét, egyhangú tónusokkal, most tehát a színek törtek az élre. És a fazon? Egyszerűbb, de mutatós és alkalmazkodik az öltözékhez. Egyszerűbb? Láttam Itt olyan modelleket, amelyeknek fazonja valóban egyszerű vonalú, de a kézfejen vagy a csuklón néhány gyöngyszem vagy brosstűhöz hasonló kis ékszer díszeleg. A kiállítás egyik kirakatában 20 pár kesztyűt mutat be a gyár. Kísérleti, fantázia-darabok. Ami mindjárt feltűnik: gépi hímzéssel díszített finom nappák. Tulajdonképpen új termékek ezek, és a nyugati piac valószínűleg kedvelt kesztyűtípusai lesznek. A kézi hímzésű kesztyűk sikert arattak a világpiacon, csak drágák, roppant munkaigényesek. De az üzletfelek nem mondtak le e szép kesztyű-költeményekről: próbálják meg a gépi hímzést, így olcsóbb. Megpróbálták. Suvák Lajos gépészmérnök irányításával az üzem egy kísérleti gépet konstruált, íme az eredmény. Most már csak le kell bonyolítani az üzletkötést. No persze, így is körülbelül kétszeres dollárösszeget kér majd a gyár a gépi hímzésű kesztyűkért, a szokásos típusoktól eltérően, de még mindig olcsóbb a kézi hímzésnél. A kiállítást tegnap délután két órakor nyitották meg a Pécsi Kesztyűgyárban. Délelőtt a TANNIMPEX képviselője és a vállalat műszaki gárdája zsűrizte a kiállított 303 pár modellt. Három újdonság fémjelzi a gyár __ tulajdonképpen első il yen jellegű — kiállítását. Az egyik az, hogy a 303 pár kesztyűből 163 pár a gyár tervezőinek modellje, 123 pár kesztyűt pedig a dolgozók terveztek függetlenül beosztásuktól. Érdekes, hogy a gyár vezetősége 4 kesztyűt jutalmazott azontúl, hogy exportra is javasolták. Rádoki György technológus, 500 forint, Sudár Jutka modellőr pedig 1000 foMilyen lesz az 1968-as (Folytatás az 1. oldalról) leti felében 1966-ban már csak egyetlen gyenge termelőszövetkezet gazdálkodott. Adottságok — lehetőségek A táj adottságai korántsem merültek ki, s nagy kiaknázandó tartalékot rejtenek még. A keleti Mecsek alján gazdálkodó tsz-eknek a szőlő, gyümölcs és állattenyésztés területén, a Villány—siklósi hegy- ' vidéken gazdálkodóknak sző- 1 lő, gyümölcs és primőráru termelésre, a Mohács környéki és a szigeti tsz-eknek zöldségtermesztésre és az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, a Karasica mentén lévő tsz- eknek pedig fejlett szarvasmarhatenyésztésre és öntözésre vannak igen kedvező adottságaik. E kedvező természeti adottságokkal rendelkező tájegység eddig is az átlagosnál nagyobb mennyiségű és jobb minőségű árut adott a népgazdasági szükségletek kielégítésére, s a tsz-szövetségnek úgy kell működnie, hogy a jövőben még hatványozottabban kihasználják az itt gazdálkodó tsz-ek adottságaikat. A küldöttgyűlés vitájában elsőként Palkó Sándor, a Megyei Tanács elnöke szólalt fel, üdvözölte a küldöttgyűlést, rávilágítva arra a nagy útra, melyet az utóbbi tíz évben megtett a tsz-mozgalom, s arra a döntő változásra, mely azóta falun végbement, s legalább ilyen sikerekben gazdag újabb tíz évet kívánva a körzet termelőszövetkezeteinek. Mit kívánunk a szövetségtől? Ezután sorra szólaltak fel a termelőszövetkezeti küldöttek, s elmondták javaslataikat, véleményüket, mit kívánnak a szövetségtől, mivel foglalkozzon az új szerv. Zerényi Béla, a nagykozári tsz-elnök a szövetség egyik fontos feladatét a tsz áruértékesítés összehangolásában jelölte meg, dolgozza ki a Köz- gazdasági Bizottság a tsz feldolgozó tevékenység módját, feltételeit, mely tevékenység fontos szerepet játszhat az árudömpingek levezetésében. Javasolta — és javaslatához szinte kivétel nélkül minden kesztyűdivat? rint jutalmat kapott egy, illetve három modelljéért Sudár Jutka valóban fantázia-kesztyűt kreált: egy nyugatnémet cég mintát hozott, ami nem más, mint egy női kézi-dísz vagy inkább kézisaru, mert csuklóból kiinduló két szál bőr-pánt fut át a kézfejen és a középső ujjat átfogja gyűrű gyanánt Nagyon fura izé ez... ennél jobban megmagyarázni nem tudom. Nos, ezt a — mondjuk így, kézi-sarut — Jutka a német cég kívánságára továbbfejlesztette úgy, hogy a tenyérrészen van egy darabka bőr, és az ujjakat is féligmeddig bőr takarja. így aztán ez a „kesztyű” tulajdonképpen autós-kesztyűvé avanzsált Női divat... S mit meg nem tesz a gyár a piacért?! Mindent A másik újdonság. A délutáni nyitás alkalmából tíz kis papír-korongot kaptak a belépők. A korongokra feljegyezhetik azoknak a kesztyűknek számát, amelyek elnyerik tetszésüket A korongokat urnába dobják. Tehát a dolgozók véleménye is kellő súlyt kap a termékek további sorsát illetően. Mert hiszen, ha valakinek van kifinomult érzéke a kesztyűk szépsége, fa zonja, minősége iránt, akkor a kesztyűgyári nőknek, férfiaknak igazán van. Ez már csak azért is lényeges, mert bár a gyár évi tervében szereplő 2 millió pár kesztyűből az 1 millió 375 ezer pár exportáru a keleti—nyugati piac kívánságának megfelelően készül, a többi belföldön marad és itt a munkások, tisztviselők véleménye, ízlése közvetlenül realizálódhat A harmadik újdonság. A kiállítás megtekintése után a dolgozók átvonultak egy másik terembe, ahol a gyár műszaki vezetői — többek között Párkányi József főosztályvezető — beszámoltak külföldi anyagbeszerző, illetve piackutató kőrútjukról. A dolgozók informálásának legjobb módszere ez. Ha csak részben is, de bepillantanak az üzleti világba, megtudják, hova kerül az általuk legyártott termék, mi a véleménye a pécsi kesztyűről a kanadai, vagy a svéd, angol, nyugatnémet, szovjet, spanyol, francia, holland és belga vásárlónak. És bizonyára érdekes az is számukra, hogy milyen úton-módon kerül be nyugatról az alapanyag, milyen üzleti hatások érvényesülnek a világpiacon. Párkányi József mondja el például azt, hogy lassan megközelítjük a világ legjobb kesztyűiparát, a franciát. A Lafayette vagy a Samaritanie áruházakban bemutatott kesztyűkkel minőségben, szépségben egyenrangú a pécsi. Csak a magas vámtarifa nehezíti franciaországi exportunkat, bár egy könnyítést már elértünk a franciáknál: a Magyar- országról importált kesztyűk már nem tartoznak a kontingens cikkek közé Franciaországban, azaz, annyit szállítunk a franciáknak, ameny- nyire megrendelést tudunk kötni. Mi az, ami a piacon rangos helyet biztosít a Pécsi Kesztyűgyár termékeinek? Az — és ez vonatkozik a keleti és nyugati piacra egyaránt —, hogy a szállítmányok pontosan érkeznek, másodszor a kiváló minőség, harmadszor a hallatlan rugalmasság; nagyon gyorsan felmérik az igényeket, szinte megelőzik a divatot, sőt lassan ott tartanak, hogy a franciákkal együtt diktálják már a kesztyűdivatot. A gyár közel három és félezres kollektívájának szép érdeme ez. R. F. Mit fizet a totó? Ö találatot « fogadó ért el, nyereményük 110179 forint, 13 plusz 1 találatos szelvények száma 3 darab, ezek szelvényenként! nyereménye a jutalommal együtt 164 588 forint. 13 találatos szelvények száma 180, szelvényenkéntl nyereményük 1632 forint. 11 találatot 2183 fogadó ért el, szelvényenként! nyereményük 135 forint. 10 találatos szelvények száma 16 321, szelvényenkéntl nyeremény 37 forint. Valamennyi nyeremény a nye- rcményilleték levonása után értendő. MEGNYÍLT a Belvárosi Aruház Tegnap reggel adta át a vásárlóknak az újjáalakított Belvárosi Aruházat Griechisch Rudolf, a B. m. Ruházati Kereskedelmi Vállalat igazgatója. Winternitz felvétele. Ferenc felszólaló csatlakozott —, hogy a szövetség függetlenített apparátusának tagjait pályázat útján alkalmazzák. Varga György majsi tsz-elnök a piackutatásban, a tsz és vállalatok közötti szerződések felülvizsgálásában, a rend. szeres információban, az áru- kapcsolás, áruelhelyezési prob. lémák megoldásában, a közös vállalkozások szervezésében látta a szövetség legfontosabb feladatait. Kiss Károly, az egerági tsz elnöke javasolta, hogy hozzon létre a szövetség egy talaj-, takarmány-, illetve vetőmagvizsgáló laboratóriumot, valamint egy kereskedelmi irodát. Adjon segítséget a tsz-eknek az új földtörvénnyel kapcsolatos problémák rendezésében, adjon szaktanácsot a korszerű és gazdaságos beruházásokra, segítse a termelési és értékesítési kooperációk létrejöttét. Horváth Sándor, a kozármislényi tsz elnöke a gépi könyvelési TÖ- VÁLL kapacitás lekötésére tett javaslatot, mely jelentősen megkönnyíti a tsz-ek könyvelési munkáját. Karasz László, lippói tsz-elnök kérte küldött-társait, hogy a szövetség elnökségébe és vezetésébe olyan személyeket válasszanak meg, akik nemcsak saját tsz- ük érdekeit nézik, hanem az egész körzetét Az elnök: Fischer Ferenc A vita során még Szabó Lajos, a kátolyi, Szilvást Pál, a magyarbólyi, Horváth László, az egyházasharaszti tsz elnöke szólalt fel. Majd Tóth Béla, a Tsz-ek Országos Tanácsa, és Kovács Sándor, a KB Szövetkezetpolitikai Bizottsága részéről tett értékes javaslatokat a megalakuló szövetség részére. Ezután a küldöttgyűlés elfogadta az alapszabályt és a helyszínen módosított határozati javaslatot. Végül a jelenlévő 41 küldött titkos szavazással megválasztotta a területi szövetség tisztségviselőit, a 11 tagú elnökséget, az öttagú ellenőrző és ugyancsak öttagú közgazdasági bizottságot, a három-három tagú verseny és szociális bizottságot. Az elnökség elnökéül a küldöttek egyhangú szavazással Fischer Ferencet, a belvárd- gyulai tsz elnökét választották meg. A két elnökhelyettes Oláh Jeremiás, a dunaszekcsői tsz elnökhelyettese és Schmidt József, a beremendi tsz elnöke lett. A szövetség titkárául dr. Majzik Jeremiást, a mohácsi Járási Tanács elnökhelyettesét választották meg. Az ellenőrző bizottság elnöke Tóth Károly, a himesházai, a köz- gazdasági bizottság elnöke Kiss Károly, az egerági, a versenybizottság elnöke Szabó Mátyás, a bólyi, s a szociális bizottság elnöke Szabó Lajos, a kátolyi tsz elnöke lett, négy év időtartamra. — Rné —
