Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-01 / 232. szám

150 ÉVE SZÜLETETT TOMPA Két nagy születési év­fordulót ünnepel az idén iro­dalmunk, olvasóközönségünk. Az egyikről, Arany Jánosról, szerte az országban minden­ki tud. A másikról azonban, mintha éppen az első méltó megünneplésének gondjában, kissé elfeledkeztünk volna. Pedig Arany nevének emli- tése természetszerűen hozza föl az övét is: Tompa Mihá- lyét, Petőfi halála után Arany iegbensőbb barátjáét Tompa. akárcsak Arany, százötven évvel ezelőtt szü­letett, 1817-ben, Rimaszom­baton. Koruk Petőfi és Arany mellé harmadikul s egyen- rangúként, őt számította a társadalom gyökeres át­formálásának légkörében és szolgálatában fogant népies irányzat fő képviselőjének. Egy kisvárosi csizmadia fia volt. Nagyapja, egy sze­gény öreg jobbágy ember nevelte. „Szolgadiák”-ként tanult, gazdagabb társai ina­sa gyanánt végezte iskoláit Sárospatakon, majd felső­magyarországi helységek lu­theránus papja volt, halálá­ig. Alkati melankóliáját, gyermekkori lelki és szociá­lis sérelmei mellett egész életét végigkísérő betegsége táplálta, s fokozta időnként letargikusra. Robusztus, fér­fias volt küllemében; lópat­kót puszta kézzel tudott ket­tétörni; belsejében azonban szerfölött labilis; túlzó am­bíció és a tehetsége iránti bizonytalanság között hány- kódott; társaságra vágyott, Idilli, családi nosztalgiákat melengetett, s gyermekei rendre elhaltak; társaságban pedig, mert gyanakvó volt, » örökké mellőzéstől és sér­téstől tartott, nehéz volt el­viselni. Petőfivel például, ahogy ennek neve egyre nőtt, féltékenyen összekülön­bözött. A kritikusokat szív­ből gyűlölte, s csak a végte­len tapintató Arany tartott ki mellette, összekapás nél­kül. Levelezésük a korszak remekművekkel egyenlő ér­tékű emléke. Tompának három korsza­ka, hangja és témaköre iga­zán fontos. Az első a regéké, MIHÁLY és mondáké. A német—angol romantikához hasonlóan, egy- egy mondát dolgoz föl vagy talál ki. s kapcsol egy-egy különös történeti-természeti tájelemhez. Történetei érzel­mesek és moralizálók, meg­ragadásuk pedig románcsze­rű. Történeteivel elsősorban a népet akarta tanítani, s didaktuma a tisztán morális mellett gyakorta határozot­tan demokrata célzatú is volt. Második korszakában az allegória jellemzi. A szabad­ságharc bukása után. midőn egyenesen és közvetlenül szólni a nemzet gyászáról, szerencsétlenségéről, remé­nyeiről nem lehetett, követ­kezett el a második korsza­ka. A románcszerűből, az érzelmesből átváltott az al­legorikusba, s az elégikus- ba. Pátosza tele fájdalom­mal, retorikája méltósággal. A demokrata elem hang­súlyát a nemzetié váltotta föl, s e versei egy nagy köz­fájdalomnak máig megrendí­tő megnyilvánulói. (A gólyá­hoz. Madár fiaihoz. Pusz­tán.) Harmadik korszakának témavilága az első kettőé­ben is megjelent már. A forradalom bukása következ­tében született kétségtől és kiábrándulástól gyötört em­bernek, az értékek viszony­lagosságától, az élet végessé­gétől. az elme tanácstalansá­gától megérintett tétova lé­leknek meditációit idézik, hangulatát lehelik e korsza­kának versei. (Ősszel, őszi tájnak. Ne hívj... Nyári estén.) Nem intellektuális típus, költészete a hangulaté és ér­zelemé. S ha egészében Pe­tőfi és Arany irányának tár­sa, ez utolsó korszakában Vajdáéval is rokon. ’ Az egykori túlzó értékelés­sel s a rákövetkező méltány­talan visszaszorítással szem­ben napjainkban nemcsak fejlődéstörténeti szerepét tartjuk jelentősnek, hanem irodalmunk élő elemeként becsüljük költészetét s né­hány versét líránk legszebb darabjaihoz számítjuk. Németh 8. Béla felkelései: robbantak ki, el­foglalták a földeket, elűz­ték a földesurakat A szov­jetekben egyre erősödött a bolsevikok befolyása, a pár- tonkivüli küldöttek is mel­lettük szavaztak. Ilyen for­mán a fővárosban és több nagyvárosi szovjetben a bolsevikok kerültek több­ségbe. A párt Lenin taná­csára újra kitűzte a „Min­den hatalmat a szovjetek- nekr jelszót A júliusban visszavont jelszó azonban alapvetően új tartalmat ka­pott Az ideiglenes kormány megdöntésének, a hatalom átvételének programja lett, amelyet a bolsevik többségű szovjetek ragadnak el a burzsoáziától, mégpedig nem békés úton, hanem kímé­letlén polgárháborúban. Ezért szükségszerű volt, hogy a párt késedelem nél­kül, teljes határozottsággal hozzáfogjon a fegyveres fel­kelés konkrét megszervezé­séhez. Ekkor írta meg Lenin azokat a nagy jelentőségű elméleti tanulmányokat, amelyekben, támaszkodva Marx és Engels tanításaira, továbbfejlesztette a fegyve­res felkelésről, a hatalom meghódításáról és megtar­tásáról, a régi államgépezet szétzúzásáról és az új ki­építéséről szóló tanításokat A fegyveres felkelés gon­dolatát ebben az időben jobbról és balról egyaránt támadták. Az opportunisták nem akartak forradalmat ezért természetesen a fegy­veres felkelést terrorizmus­nak tartották, a bolseviko- kat pedig blanquistáknak bélyegezték. Az ultrabalol­dali Trockij és hívei a szük­séges feltételek megérése előtt, már júliusban fel akarták számolni a bur­zsoázia hatalmát A párt mindkét állásponttal felvet­te a harcot, Lenin pedig kimunkálta a fegyveres fel­kelés feltételeit a „Marxiz­mus és felkelés” című mun­kájában. felkelésnek, hogy sikeres legyen, nem összeesküvésre, nem pártra, hanem az élenjáró osztályra kell támaszkodnia. Ez az első feltétel. A felkelésnek a nép forradalmi lendületé­re kell támaszkodnia. Ez a második feltétel. A felkelés­nek az érlelődő forradalom történetében beállt olyan fordulópontra kell támasz­kodnia, amikor az ingado­zás az ellenségek soraiban és a forradalom gyenge, fe­lemás, határozatlan baráta­ink soraiban a legerősebb. Ez a harmadik feltétel. A felkelés kérdésének feltevé­sében ez a három feltétel különbözteti meg a marxiz­must a blanquizmustól." Lenin e kérdés kifejtése so­rán hangsúlyozta, hogy a felkelést nagy komolyság­gal és felelősséggel kell ke­zelni, nincs helye semmiféle kalandorságnak a helyzet megítélésében. Egy másik ezzel kapcsolatos munkájá­ban arra is felhívta a fi­gyelmet hogy a felkelést művészetként kell felfogni, amely szerint a felkeléssel sosem szabad játszani, ha megkezdjük, végig kell vin­ni, nagy túlerőt kell össz­pontosítani a döntő helyen és a döntő pillanatban, ha­tározottsággal kell csele­kedni és feltétlenül támad­ni kell, igyekezni kell az ellenséget meglepni és végül törekedni kell naponként újabb sikereket elérni. Ezek a lenini útmutatá­sok képezték a Központi Bizottság utasításainak alap­ját. A párt megkezdte a fegyveres felkelés katonai előkészítését. Lezárult az a szakasz, amelyben a bolse­vik párt sokoldalú felvilá­gosító munkája nyomán a tömegek felsorakoztak pro­gramja, politikája mögé és készek voltak fegyverrel elűzni a burzsoáziát, meg­teremteni a proletariátus és a szegényparasztság dik­tatúráját. Bocs József Az Idegenforgalom kiterje­désével egyre távolabbi Vidékiekre jutnak el a ma­gyar turisták, s egyre messzebb országok turistái érkeznek hozzánk. Az utób­bi időben számos Olasz­országba utazó pécsi autós kezdte meg itáliai ismer­kedését a hozzánk legkö­zelebb fekvő olasz város­sal, az Isonzo melletti Goriziával. S a goriziai tu­risták is rendkívül érdek­lődnek Pécs iránt. Mind­ezekért közöljük most Fulvio Monai Goriziát is­mertető írását. Fényben úszó tiszta vá­ros, és lakóinak úgy tű­nik, inkább pihenésre al­kalmas, mintsem arra, hogy megcsodálják. Pedig Gori- zia szép és sok csodálnivaló van benne, csak mi gori- ziaiak nem vesszük észre. Nem azért, mert érzéketle­nek vagyunk a szépség iránt, hanem, mert a XX. század rohanó tempója for­dítja el róla a figyelmün­ket. Legfeljebb o várról tartjuk, hogy bámulatra keltő, s annak dombjai, em­lékművei között érezzük magunkat romantikus kör­nyezetben. S ha felkapasz­kodunk ehhez a várhoz, a gyönyörködés érzése mellett feltámad bennünk a féltés is: a civilizáció, a vasbeton korában vajon meddig él­nek ezek a patinás erké­lyek, régi emlékű kutak7 Az S. Antonio tér Ha esténként gyengül a világosság és a tér körvo­nalai bágyadttá lesznek, mesélni kezdenek a Piazza S. Antonio fái, a boltíves árkádok alatt időtől fakult házak, az egész öreg szce- nárium, melyet annyi gori­ziai nemzedék látott. Ilyen­kor a szokottnál káprázóbb a Strassoldo palota, s amint a sötétség elfedi a tér sar­kait, s a gyümölcsárus pa­vilonok mellett asszonyok jelennek meg, aztán játsza­dozó gyerekek, — ilyenkor a régi Gorizia sejteti magát. A régi Gorizia, melynek ferences kolostorát a legen­da szerint maga Szent An­tal alapította, aztán a Conti Lantieri és a Stati provin­cián, megannyi csendes ház, a lüktető város zajá­tól mentes megannyi külön világ. A mai városi ember rohanó, szorongó érzései ilyenkor kicsit megtisztul­nak, s megnyugodnak a kö­zépkor visszaidézett hangu­latában. A Rostello utca Ide azért járnak az em­berek, hogy olcsón vásárol­janak. Afféle kereskedő utca, de ebben is a régi Gorizia él, tele régi palotá­val, s minden palota egy- egy régi történet. Persze, ma már csak a krónikák segítenek bennünket abban, hogy elképzeljük a régi Rostello utca pontos arcát. Innét tudjuk, hogy a mos­tani, jól rendezett kiraka­tok utcájában a 27-es szá­mú ház berlinieké volt, s itt töltötte éjszakáját 1519- ben V. Károly császár. En­nek emlékére katonai me­GORIZIA netet festettek a ház hom­lokzatára. De ugyancsak ér­dekes a velencei oszlop- csarnok. A Cocevia sikátor A vár dombja felé kúszik fel. Észrevétlen válik le a via Rostellóról. Amint be­érünk a Coceviába, megsza­badulunk a motorkerékpá­rok, az autók zajától, és itt a múlt hangulata és a csend egyszerre fog körül bennün­ket, de úgy, ahogy talán csak Velencében lehet ezt érezni. A várhoz vezető emelke­dés kezdetén van egy kis ház, zömök, barátságos épü­let. Vöröses patinája el­árulja többszázados életét. Ez a Cos a dél Comune, vagyis a városháza, s itt volt ® Gasteldo hivatala és lakása. Kicsi, kacér ablakai vannak, a felsó emeletek kissé kiugornak az épület tömbjéből, t oszlopcsarnok U ékesíti a házat. De még valamit Castelló- ról, a várról. Régi falai kö­zött lehetetlen kivonni ma­gunkat a múlt varázsából. Nincs olyan idegen, akinek ne volna kedve hosszan el­időzni a folyosókon és a termekben, gyönyörködni a fegyverekben, a megsötéte­dett vásznú, előkelő, hival­kodó cifraságú régi székek­ben. Borgo Castello A Borgo CasteXlónak mél­tóságteljes és festői házai vannak. Elénk színezetével, ' fáival különösen kitűnik a Casa Formentini és a Casa Rassauer. Itt élnek Gorizia legirigyeltebb lakói, iri­gyelt gazdagságban és csendben. Az S. Spirito templom Az S. Spirito gótikus stí­lusú kis templom, csipkés falaival merészen emelke­dik ki a környezetből. Tör­ténete 1389-ben kezdődik, akkor építették a rabattai grófok. Érdekessége egy régi goriziai iparos által tölgy­fából faragott térdeplő. De az S. Spiritótól elfor­dulva, amint tekintetünk elterül az isonzói síkság fe­lett, a város kicsi, elrejtett zugait lehet felfedezni. Ut­cákat, amelyekben még semmi új nem épült fel, amelyekben minden a régi. Például a Piazzutta, szü­zén őrzi annak az időnek a nyomait, amikor még a Castello külvárosa volt. A San Vito és Modesto temp­lom és a mellettük sorako­zó házak szinte falusi han­gulatot árasztanak. Még a De Amicis téren sem épí­tettek semmi újat, különö­sen tekintettel voltak az Attens palotára, melyet Ni- colo Pacosi épített 1745-ben, s amely mindmáig Gorizia legbecsesebb épülete. Ter­meiben ma képtár, hadi múzeum, tartományi levél­tár és tartományi könyvtár van. Különösen szép a ré­gészek által rendezett, vi­rágágyak között elhelyezett kögyűjteménye. Az Ascoli utca sorsa meg van pecsételve. Lakói el­hagyják, egyre kevesebben laknak benne. De még min­dig csodálatosak kovácsolt­vas erkélyei, díszkapui, ve­lencei könyöklői. A kertek és a parkok Nagyon sok zöld liget van Goriziában, hogy friss le­vegőt és csendet nyújtson a város lakóinak. Gorizia ker­tekben és parkokban na­gyon gazdag. Különösen szép a grafenbergi Zing- raf grófok kertes kastélya, mely ma a moncoronai Coronini grófok tulajdona. Itt halt meg X. Károly francia király. Kertjében, fák, sűrű lombjai között mellszobrokkal teli kis utak húzódnak. Különösen szép, nyugal­mas még az Ottocentiből, vagyis a XIX. századból való kis villák sora. Ezek az épületek nem rikító szí­nűek, szerkezetük nem me­rész, hanem szerényen hú­zódnak meg a ligetes vá­rosrészben. A nemesi villák meg történelmük miatt ér­dekesek. Ezek az Attems- Sembler grófok villái a Dreossi utcában, valamint az Orzoni utcában. Mind­egyikben híres vendégek jártak valaha. Végezetül ebben a város­ban mindenkinek az a gond­ja, hogy Gorizia túlélje a XX. század rohanó tempó­ját, megmaradjon patinás, régi városnak, nemcsak a turisták, hanem a goriziaiak számára is. Fulvio Monai Kulturális érdekességek KUBAI KIÁLLÍTÁS LONDONBAN Londonban megnyílt a for­radalmi Kuba képzőművé­szetének kiállítása. Az októ­ber 7-ig nyitvatartó kiállí­táson bemutatott festmények és szobrok a kubai kultúra nagyarányú fejlődését tükrö­zik. MEGJELENIK AZ NDK-BAN AZ ELSŐ MARX-ÉLETRAJZ Ebben a hónapban jelenik meg a berlini Dietz kiadó­nál az NDK-ban szerkesztett első népszerű tudományos Marx Károly életrajz. A 456 oldalas életrajzot egy kol­lektíva állította össze, Hein- rich Diankow professzor ve­zetésével. TELEVÍZIÓS FILM A BEATLESEKRÖL Egyórás színes televíziós film ^készül a Beatles együt­tesről. A „Varázslatos és rejtélyes utazás” című lát­ványos film a Beatles együt­test négynapos angliai kőr­útján mutatja be. RUDOLF FŐHERCEG ÉS VECSERA MÁRIA FILMEN Terence Yuong amerikai filmrendező novemberben és decemberben forgatja Bécs- ben „Mayerling” című film­jét. amely Rudolf főherceg és Vecsera Mária történetét eleveníti meg. A főherceget Omar Sharif, Vecsera Máriát Catherine Deneuve játssza. A film producere Mel Fer- rer. Ferenc József szerepét James Mason játssza. Mel Ferrer eredetileg fele­ségének, Audrey Hepburn- nek szánta Vecsera Mária szerepét, de mivel válófél­ben vannak, ez a terv meg­változott. A bécsi erdő vadászkasté­lyában halva talált szerel­mesek tragikus történetének első filmfeldolgozása Char­les Boyer és Dániellé Dar- rieux nagysikerű filmje volt REGÉNY STENDHALRÖL A Hachette könyvkiadónál új regény jelent meg Sten- dhalról, a híres regényíróról. A könyvet André Francois Poncet írta és címe: Stendhal Németországban. A nagy író életének azzal a két eszten­dejével foglalkozik, amikor ez tiszt volt a napóleoni hadseregben és a brunswicki uradalomban mint katonai intendáns működött. CHAGALL 80 ÉVES Maré Chagall nyolcvana­dik születésnapja alkalmá­ból Saint-Paul-de-Vence-ben kiállítás nyílt meg, amely 1947 és 1967 között festett 150 képét tartalmazza. Cha­gall közölte, hogy fiatalkori versei közül 30, fametszetek kíséretében, rövidesen meg­jelenik Svájcban, s hogy egyik legjelentősebb munká­ja. amit tervez, hatalmas mozaik a nizzai egyetem jogi fakultása számára. DANTE-KÉZIRAT A firenzei árvízkárok hely­rehozása során Dante Vita Nouve nevű versének perga­menre írott példányára buk­kantak. Paolo Sanbin pro­fesszor feltételezése szerint ezt a példányt valószínűleg a középkor egyik másolója készítette még a nagy költő életében. Meg kell említe­nünk. hogy eddig még egyet­len Dante-mű kéziratát sem fedezték fel. INGRID BERGMAN ISMÉT JÁTSZIK Ingrid Bergman, a neves svéd színésznő, aki legutóbb Dürrenmatt „Az öreg hölgy látogatása” című filmjében szerepelt, visszatér a szín­padra. Huszonegy évi szünet után egy amerikai színház­ban lép fel. A próbákat is megkezdte már, O’Neill egyik darabjában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom