Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-01 / 232. szám
150 ÉVE SZÜLETETT TOMPA Két nagy születési évfordulót ünnepel az idén irodalmunk, olvasóközönségünk. Az egyikről, Arany Jánosról, szerte az országban mindenki tud. A másikról azonban, mintha éppen az első méltó megünneplésének gondjában, kissé elfeledkeztünk volna. Pedig Arany nevének emli- tése természetszerűen hozza föl az övét is: Tompa Mihá- lyét, Petőfi halála után Arany iegbensőbb barátjáét Tompa. akárcsak Arany, százötven évvel ezelőtt született, 1817-ben, Rimaszombaton. Koruk Petőfi és Arany mellé harmadikul s egyen- rangúként, őt számította a társadalom gyökeres átformálásának légkörében és szolgálatában fogant népies irányzat fő képviselőjének. Egy kisvárosi csizmadia fia volt. Nagyapja, egy szegény öreg jobbágy ember nevelte. „Szolgadiák”-ként tanult, gazdagabb társai inasa gyanánt végezte iskoláit Sárospatakon, majd felsőmagyarországi helységek lutheránus papja volt, haláláig. Alkati melankóliáját, gyermekkori lelki és szociális sérelmei mellett egész életét végigkísérő betegsége táplálta, s fokozta időnként letargikusra. Robusztus, férfias volt küllemében; lópatkót puszta kézzel tudott kettétörni; belsejében azonban szerfölött labilis; túlzó ambíció és a tehetsége iránti bizonytalanság között hány- kódott; társaságra vágyott, Idilli, családi nosztalgiákat melengetett, s gyermekei rendre elhaltak; társaságban pedig, mert gyanakvó volt, » örökké mellőzéstől és sértéstől tartott, nehéz volt elviselni. Petőfivel például, ahogy ennek neve egyre nőtt, féltékenyen összekülönbözött. A kritikusokat szívből gyűlölte, s csak a végtelen tapintató Arany tartott ki mellette, összekapás nélkül. Levelezésük a korszak remekművekkel egyenlő értékű emléke. Tompának három korszaka, hangja és témaköre igazán fontos. Az első a regéké, MIHÁLY és mondáké. A német—angol romantikához hasonlóan, egy- egy mondát dolgoz föl vagy talál ki. s kapcsol egy-egy különös történeti-természeti tájelemhez. Történetei érzelmesek és moralizálók, megragadásuk pedig románcszerű. Történeteivel elsősorban a népet akarta tanítani, s didaktuma a tisztán morális mellett gyakorta határozottan demokrata célzatú is volt. Második korszakában az allegória jellemzi. A szabadságharc bukása után. midőn egyenesen és közvetlenül szólni a nemzet gyászáról, szerencsétlenségéről, reményeiről nem lehetett, következett el a második korszaka. A románcszerűből, az érzelmesből átváltott az allegorikusba, s az elégikus- ba. Pátosza tele fájdalommal, retorikája méltósággal. A demokrata elem hangsúlyát a nemzetié váltotta föl, s e versei egy nagy közfájdalomnak máig megrendítő megnyilvánulói. (A gólyához. Madár fiaihoz. Pusztán.) Harmadik korszakának témavilága az első kettőében is megjelent már. A forradalom bukása következtében született kétségtől és kiábrándulástól gyötört embernek, az értékek viszonylagosságától, az élet végességétől. az elme tanácstalanságától megérintett tétova léleknek meditációit idézik, hangulatát lehelik e korszakának versei. (Ősszel, őszi tájnak. Ne hívj... Nyári estén.) Nem intellektuális típus, költészete a hangulaté és érzelemé. S ha egészében Petőfi és Arany irányának társa, ez utolsó korszakában Vajdáéval is rokon. ’ Az egykori túlzó értékeléssel s a rákövetkező méltánytalan visszaszorítással szemben napjainkban nemcsak fejlődéstörténeti szerepét tartjuk jelentősnek, hanem irodalmunk élő elemeként becsüljük költészetét s néhány versét líránk legszebb darabjaihoz számítjuk. Németh 8. Béla felkelései: robbantak ki, elfoglalták a földeket, elűzték a földesurakat A szovjetekben egyre erősödött a bolsevikok befolyása, a pár- tonkivüli küldöttek is mellettük szavaztak. Ilyen formán a fővárosban és több nagyvárosi szovjetben a bolsevikok kerültek többségbe. A párt Lenin tanácsára újra kitűzte a „Minden hatalmat a szovjetek- nekr jelszót A júliusban visszavont jelszó azonban alapvetően új tartalmat kapott Az ideiglenes kormány megdöntésének, a hatalom átvételének programja lett, amelyet a bolsevik többségű szovjetek ragadnak el a burzsoáziától, mégpedig nem békés úton, hanem kíméletlén polgárháborúban. Ezért szükségszerű volt, hogy a párt késedelem nélkül, teljes határozottsággal hozzáfogjon a fegyveres felkelés konkrét megszervezéséhez. Ekkor írta meg Lenin azokat a nagy jelentőségű elméleti tanulmányokat, amelyekben, támaszkodva Marx és Engels tanításaira, továbbfejlesztette a fegyveres felkelésről, a hatalom meghódításáról és megtartásáról, a régi államgépezet szétzúzásáról és az új kiépítéséről szóló tanításokat A fegyveres felkelés gondolatát ebben az időben jobbról és balról egyaránt támadták. Az opportunisták nem akartak forradalmat ezért természetesen a fegyveres felkelést terrorizmusnak tartották, a bolseviko- kat pedig blanquistáknak bélyegezték. Az ultrabaloldali Trockij és hívei a szükséges feltételek megérése előtt, már júliusban fel akarták számolni a burzsoázia hatalmát A párt mindkét állásponttal felvette a harcot, Lenin pedig kimunkálta a fegyveres felkelés feltételeit a „Marxizmus és felkelés” című munkájában. felkelésnek, hogy sikeres legyen, nem összeesküvésre, nem pártra, hanem az élenjáró osztályra kell támaszkodnia. Ez az első feltétel. A felkelésnek a nép forradalmi lendületére kell támaszkodnia. Ez a második feltétel. A felkelésnek az érlelődő forradalom történetében beállt olyan fordulópontra kell támaszkodnia, amikor az ingadozás az ellenségek soraiban és a forradalom gyenge, felemás, határozatlan barátaink soraiban a legerősebb. Ez a harmadik feltétel. A felkelés kérdésének feltevésében ez a három feltétel különbözteti meg a marxizmust a blanquizmustól." Lenin e kérdés kifejtése során hangsúlyozta, hogy a felkelést nagy komolysággal és felelősséggel kell kezelni, nincs helye semmiféle kalandorságnak a helyzet megítélésében. Egy másik ezzel kapcsolatos munkájában arra is felhívta a figyelmet hogy a felkelést művészetként kell felfogni, amely szerint a felkeléssel sosem szabad játszani, ha megkezdjük, végig kell vinni, nagy túlerőt kell összpontosítani a döntő helyen és a döntő pillanatban, határozottsággal kell cselekedni és feltétlenül támadni kell, igyekezni kell az ellenséget meglepni és végül törekedni kell naponként újabb sikereket elérni. Ezek a lenini útmutatások képezték a Központi Bizottság utasításainak alapját. A párt megkezdte a fegyveres felkelés katonai előkészítését. Lezárult az a szakasz, amelyben a bolsevik párt sokoldalú felvilágosító munkája nyomán a tömegek felsorakoztak programja, politikája mögé és készek voltak fegyverrel elűzni a burzsoáziát, megteremteni a proletariátus és a szegényparasztság diktatúráját. Bocs József Az Idegenforgalom kiterjedésével egyre távolabbi Vidékiekre jutnak el a magyar turisták, s egyre messzebb országok turistái érkeznek hozzánk. Az utóbbi időben számos Olaszországba utazó pécsi autós kezdte meg itáliai ismerkedését a hozzánk legközelebb fekvő olasz várossal, az Isonzo melletti Goriziával. S a goriziai turisták is rendkívül érdeklődnek Pécs iránt. Mindezekért közöljük most Fulvio Monai Goriziát ismertető írását. Fényben úszó tiszta város, és lakóinak úgy tűnik, inkább pihenésre alkalmas, mintsem arra, hogy megcsodálják. Pedig Gori- zia szép és sok csodálnivaló van benne, csak mi gori- ziaiak nem vesszük észre. Nem azért, mert érzéketlenek vagyunk a szépség iránt, hanem, mert a XX. század rohanó tempója fordítja el róla a figyelmünket. Legfeljebb o várról tartjuk, hogy bámulatra keltő, s annak dombjai, emlékművei között érezzük magunkat romantikus környezetben. S ha felkapaszkodunk ehhez a várhoz, a gyönyörködés érzése mellett feltámad bennünk a féltés is: a civilizáció, a vasbeton korában vajon meddig élnek ezek a patinás erkélyek, régi emlékű kutak7 Az S. Antonio tér Ha esténként gyengül a világosság és a tér körvonalai bágyadttá lesznek, mesélni kezdenek a Piazza S. Antonio fái, a boltíves árkádok alatt időtől fakult házak, az egész öreg szce- nárium, melyet annyi goriziai nemzedék látott. Ilyenkor a szokottnál káprázóbb a Strassoldo palota, s amint a sötétség elfedi a tér sarkait, s a gyümölcsárus pavilonok mellett asszonyok jelennek meg, aztán játszadozó gyerekek, — ilyenkor a régi Gorizia sejteti magát. A régi Gorizia, melynek ferences kolostorát a legenda szerint maga Szent Antal alapította, aztán a Conti Lantieri és a Stati provincián, megannyi csendes ház, a lüktető város zajától mentes megannyi külön világ. A mai városi ember rohanó, szorongó érzései ilyenkor kicsit megtisztulnak, s megnyugodnak a középkor visszaidézett hangulatában. A Rostello utca Ide azért járnak az emberek, hogy olcsón vásároljanak. Afféle kereskedő utca, de ebben is a régi Gorizia él, tele régi palotával, s minden palota egy- egy régi történet. Persze, ma már csak a krónikák segítenek bennünket abban, hogy elképzeljük a régi Rostello utca pontos arcát. Innét tudjuk, hogy a mostani, jól rendezett kirakatok utcájában a 27-es számú ház berlinieké volt, s itt töltötte éjszakáját 1519- ben V. Károly császár. Ennek emlékére katonai meGORIZIA netet festettek a ház homlokzatára. De ugyancsak érdekes a velencei oszlop- csarnok. A Cocevia sikátor A vár dombja felé kúszik fel. Észrevétlen válik le a via Rostellóról. Amint beérünk a Coceviába, megszabadulunk a motorkerékpárok, az autók zajától, és itt a múlt hangulata és a csend egyszerre fog körül bennünket, de úgy, ahogy talán csak Velencében lehet ezt érezni. A várhoz vezető emelkedés kezdetén van egy kis ház, zömök, barátságos épület. Vöröses patinája elárulja többszázados életét. Ez a Cos a dél Comune, vagyis a városháza, s itt volt ® Gasteldo hivatala és lakása. Kicsi, kacér ablakai vannak, a felsó emeletek kissé kiugornak az épület tömbjéből, t oszlopcsarnok U ékesíti a házat. De még valamit Castelló- ról, a várról. Régi falai között lehetetlen kivonni magunkat a múlt varázsából. Nincs olyan idegen, akinek ne volna kedve hosszan elidőzni a folyosókon és a termekben, gyönyörködni a fegyverekben, a megsötétedett vásznú, előkelő, hivalkodó cifraságú régi székekben. Borgo Castello A Borgo CasteXlónak méltóságteljes és festői házai vannak. Elénk színezetével, ' fáival különösen kitűnik a Casa Formentini és a Casa Rassauer. Itt élnek Gorizia legirigyeltebb lakói, irigyelt gazdagságban és csendben. Az S. Spirito templom Az S. Spirito gótikus stílusú kis templom, csipkés falaival merészen emelkedik ki a környezetből. Története 1389-ben kezdődik, akkor építették a rabattai grófok. Érdekessége egy régi goriziai iparos által tölgyfából faragott térdeplő. De az S. Spiritótól elfordulva, amint tekintetünk elterül az isonzói síkság felett, a város kicsi, elrejtett zugait lehet felfedezni. Utcákat, amelyekben még semmi új nem épült fel, amelyekben minden a régi. Például a Piazzutta, szüzén őrzi annak az időnek a nyomait, amikor még a Castello külvárosa volt. A San Vito és Modesto templom és a mellettük sorakozó házak szinte falusi hangulatot árasztanak. Még a De Amicis téren sem építettek semmi újat, különösen tekintettel voltak az Attens palotára, melyet Ni- colo Pacosi épített 1745-ben, s amely mindmáig Gorizia legbecsesebb épülete. Termeiben ma képtár, hadi múzeum, tartományi levéltár és tartományi könyvtár van. Különösen szép a régészek által rendezett, virágágyak között elhelyezett kögyűjteménye. Az Ascoli utca sorsa meg van pecsételve. Lakói elhagyják, egyre kevesebben laknak benne. De még mindig csodálatosak kovácsoltvas erkélyei, díszkapui, velencei könyöklői. A kertek és a parkok Nagyon sok zöld liget van Goriziában, hogy friss levegőt és csendet nyújtson a város lakóinak. Gorizia kertekben és parkokban nagyon gazdag. Különösen szép a grafenbergi Zing- raf grófok kertes kastélya, mely ma a moncoronai Coronini grófok tulajdona. Itt halt meg X. Károly francia király. Kertjében, fák, sűrű lombjai között mellszobrokkal teli kis utak húzódnak. Különösen szép, nyugalmas még az Ottocentiből, vagyis a XIX. századból való kis villák sora. Ezek az épületek nem rikító színűek, szerkezetük nem merész, hanem szerényen húzódnak meg a ligetes városrészben. A nemesi villák meg történelmük miatt érdekesek. Ezek az Attems- Sembler grófok villái a Dreossi utcában, valamint az Orzoni utcában. Mindegyikben híres vendégek jártak valaha. Végezetül ebben a városban mindenkinek az a gondja, hogy Gorizia túlélje a XX. század rohanó tempóját, megmaradjon patinás, régi városnak, nemcsak a turisták, hanem a goriziaiak számára is. Fulvio Monai Kulturális érdekességek KUBAI KIÁLLÍTÁS LONDONBAN Londonban megnyílt a forradalmi Kuba képzőművészetének kiállítása. Az október 7-ig nyitvatartó kiállításon bemutatott festmények és szobrok a kubai kultúra nagyarányú fejlődését tükrözik. MEGJELENIK AZ NDK-BAN AZ ELSŐ MARX-ÉLETRAJZ Ebben a hónapban jelenik meg a berlini Dietz kiadónál az NDK-ban szerkesztett első népszerű tudományos Marx Károly életrajz. A 456 oldalas életrajzot egy kollektíva állította össze, Hein- rich Diankow professzor vezetésével. TELEVÍZIÓS FILM A BEATLESEKRÖL Egyórás színes televíziós film ^készül a Beatles együttesről. A „Varázslatos és rejtélyes utazás” című látványos film a Beatles együttest négynapos angliai kőrútján mutatja be. RUDOLF FŐHERCEG ÉS VECSERA MÁRIA FILMEN Terence Yuong amerikai filmrendező novemberben és decemberben forgatja Bécs- ben „Mayerling” című filmjét. amely Rudolf főherceg és Vecsera Mária történetét eleveníti meg. A főherceget Omar Sharif, Vecsera Máriát Catherine Deneuve játssza. A film producere Mel Fer- rer. Ferenc József szerepét James Mason játssza. Mel Ferrer eredetileg feleségének, Audrey Hepburn- nek szánta Vecsera Mária szerepét, de mivel válófélben vannak, ez a terv megváltozott. A bécsi erdő vadászkastélyában halva talált szerelmesek tragikus történetének első filmfeldolgozása Charles Boyer és Dániellé Dar- rieux nagysikerű filmje volt REGÉNY STENDHALRÖL A Hachette könyvkiadónál új regény jelent meg Sten- dhalról, a híres regényíróról. A könyvet André Francois Poncet írta és címe: Stendhal Németországban. A nagy író életének azzal a két esztendejével foglalkozik, amikor ez tiszt volt a napóleoni hadseregben és a brunswicki uradalomban mint katonai intendáns működött. CHAGALL 80 ÉVES Maré Chagall nyolcvanadik születésnapja alkalmából Saint-Paul-de-Vence-ben kiállítás nyílt meg, amely 1947 és 1967 között festett 150 képét tartalmazza. Chagall közölte, hogy fiatalkori versei közül 30, fametszetek kíséretében, rövidesen megjelenik Svájcban, s hogy egyik legjelentősebb munkája. amit tervez, hatalmas mozaik a nizzai egyetem jogi fakultása számára. DANTE-KÉZIRAT A firenzei árvízkárok helyrehozása során Dante Vita Nouve nevű versének pergamenre írott példányára bukkantak. Paolo Sanbin professzor feltételezése szerint ezt a példányt valószínűleg a középkor egyik másolója készítette még a nagy költő életében. Meg kell említenünk. hogy eddig még egyetlen Dante-mű kéziratát sem fedezték fel. INGRID BERGMAN ISMÉT JÁTSZIK Ingrid Bergman, a neves svéd színésznő, aki legutóbb Dürrenmatt „Az öreg hölgy látogatása” című filmjében szerepelt, visszatér a színpadra. Huszonegy évi szünet után egy amerikai színházban lép fel. A próbákat is megkezdte már, O’Neill egyik darabjában.
