Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-30 / 231. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napio Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ X XIV. ÉVFOLYAM, 231. SZÄM ÄRA: 50 FILLÉR 1967. SZEPTEMBER 30., SZOMBAT Nagy jelentőségű döntések a tanácskozás harmadik napján A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint ■4 * * 7־*־ a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztésé- ről szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalásával foly- tatta tanácskozását pénteken reggel 9 órakor az ország- gyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Bistku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá- gának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Vass lstvánnénak, az országgyűlés alelnökének meg- nyitója után a pénteki tanácskozás első szónoka, Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, emelkedett szólásra. Fehér Lajos beszéde Fehér Lajos elvtárs beszédét mondja tése útján újabb jelentés lépéseket teszünk a magyar falu társadalmi viszonyainak fejlesztésében is! A két törvénytervezet ki־ dolgozása és életbeléptetése a munkás-paraszt szövetséget is érinti. A szocialista földtulaj- dón kialakításával a szövetke zeti gazdálkodás szocialista vo- násainak erősítésével a két tervezet azt a célt szolgálja, hogy parasztságunk még kö- zelebb kerüljön a munkás- osztályhoz, enélkül nincs elő- rehaladás sem az ipar és a mezőgazdaság valóban ará- nyos fejlesztésében, sem pe- dig városon és falun az élet- színvonal növelésében. A két törvénytervezet ki- dolgozását és jóváhagyását nemcsak a szövetkezeti moz- galom fejlődése, hanem a gazdaságirányítási reform megvalósítása is sürgeti. A reform szellemének felel meg a törvénytervezetnek az a tö- rekvése, hogy a termelőszö- vetkezet fogalmát az új hely- zet követelményei szerint kor- szerűsítse. A törvénytervezet- ben ajánlott, korszerűsített fo galmazás szerint: a termelőszövetkezet ön- kéntesen társult dolgozó parasztok társas szerveze- te és egyszersmind szocia- lista nagyüzem, amely ön- álló, vállalatszerű gazdálko- dást folytat. A termelőszövetkezet e két- tős természetéből elsőként az a következtetés és feladat adódik, hogy a tsz-vezetésé- ben és egész működésében az eddiginél következetesebben kell megvalósulnia a szövet- kezeti demokrácia és a válla- latszerű gazdálkodás sajátos egységének. Akkor dolgozik jól egy-egy tsz vezetősége, ha megérti s a tagsággal meg tudja értetni a reform során a mezőgazdaságban már jó- részt bevezetett új intézkedé- seket és képes azokat a gaz- dálkodásban hatékonyan, ru- galmasan alkalmazni. A termelőszövetkezet fogai- mának előbb idézett mégha- tározásából adódik továbbá az a következtetés és feladat, hogy egyrészt fejlesztenünk kell a termelőszövetkezetet mint a parasztok társulását, úgy is mondhatnánk, hogy (Folytatás a 2. oldalon) A termelőszövetkezeti tör- vény a mezőgazdaságban ki- épült szocialista viszonyo- kát erősíti, azáltal, hogy a törvényben előírt új szabá- lyozások megvalósulására termelőszövetkezeteink — működésük, gazdasági te- vékenységük belső tartalmát tekintve — mind magasabb szocialista szintre emel- kednek majd. A földjogi törvény pedig a szövetkezeti földtulajdon be- vezetésével és fokozatos ki- alakításával tovább erősíti rendszerünk szocialista alap- jait. Az önök elé terjesztett törvénytervezetek jelzik, hogy a szocializmus teljes felépívalamint az átszervezés idő- ״zakában kialakított alap- szabályminták megszabtak. E jogszabályok több tekin- tetben elavultak s ma már gátolják a fejlődést. Uj sza- bálypzásra, új: törvényekre van szükség, amelyek szente- sítik a szövetkezeti élet ki- alakult új formáit. Egyúttal egyengetik a további fejlő- dés útját is. A termelőszö- vetkezeti és földjogi törvény- tervezetek ezt a célt szol- gálják. A tisztelt országgyűlés előtt fekvő javaslatok agrárpoliti- kártk továbbfejlesztésének igen fontos új elemeit tar-, talmazzák. A termelőszövetkezet, mint gazdálkodási forma, alkalmas arra, hogy — a szocialista elosztás elveinek a munka- díjazásban és jövedelemelosz- tásban sokszínű, de követke- zetes alkalmazásával — meg- felelő jövedelmet biztosítson tagjainak, s érdekeltté tegye őket a közös gazdaság fej- lesztésében. És alkalmas arra is, hogy az élet- és munkakörülmé- nyék javításával elősegítse szocialista forradalmunk egyik nagyon fontos céljának való- raváltását: az ipari és mező- gazdasági munka, a város és a falu közötti különbségek fokozatos megszüntetését. Termelőszövetkezeti moz- galmunk általános fejlődése mögött elmaradt a jogalko- tás. Szövetkezeteink többsége gyorsan kinőtte azokat a ke- reteket, amelyeket az 1959. évi 7. sz. törvényerejű ren- delet és egyéb jogszabály, Megkezdődött a VHI. Mecsek Kupa kerékpárosverseny Pénteken reggel kilenc órakor megkezdődött Pécsett a háromnapos VIII. Mecsek Kupa kerékpáros verseny. (Tudósítás a 6. oldalon) Két igen fontos, egész tér- m el őszövetkezeti mozgalmunk továbbfejlődését érintő tör- vényj avaslat fekszik önök előtt. Kidolgozását pártunk IX. kongresszusa kezdemé- nyezte. Irányelveit ez év első felében megtárgyalta 0 me- zőgazdasági termelőszövetke- zetek sok százezres ״parla- mentje”: Tsz-parasztságunk tehát már leadta szavazatát a két tervezetre. Egyöntetűen támogatja és most tisztelettel azt kéri az országgyűléstől: emelje törvényerőre azokat! A szövetkezeti közgyűlése- ken, a küldött gyűléseken, az országos kongresszuson lezaj- lőtt széleskörű, igen élénk és termékeny vita egyben azt is megmutatta: parasztságunk valójában már leadta szavazatát a mozgalomhoz való csatla- közőskor, a tsz-be való be- lépésekor és már akkor — végérvényesen szava- zott. És nem bánta meg, mint ahogy nem is bán- háttá meg! Az átszervezés óta eltelt im- már több mint fél évtized egyenletesen felfelé ívelő gaz- dálkodási eredményei és sa- ját életkörülményeinek hatá- rozott javulása láttán joggal ítélheti meg úgy: érdemes volt a közös gazdálkodás fej- lesztéséért dolgozni. — Szövetkezetek — elsősorban fogyasztási jellegűek — voltak már a múltban, a tőkés Magyarországon is. De mezőgazdasági termelőszövet- kezetek csak a szocialista Ma- gyarországon vannak és le- hetnek: termelőszövetkezeti mozgalmunk szocialista ren- dünk édes gyermeke! Fél évtized tapasztalatai és eredményei immár a gyakor- latban igazolták, hogy a me- zőgazdasági termelőszövetke- zet bevált, rugalmas, jó gaz- dálkodási forma. A termelő- szövetkezet, amely a szocia- ]izmust valósítja meg a falun, sikeresen illeszkedik be a szó- cialista tervgazdálkodás rend- szerébe, abban életrevalóan, mozgékonyán tud létezni, boldogulni. A kizsákmányolásmentes közős gazdálkodást meg- valósító szövetkezetek ai- kalmasak arra, hogy a gaz- dálkodás jövedelmezőségé- vei úgy fejlesszék a mező- gazdasági termelést, hogy mind jobban helyt állhas- sanak a társadalmi szűk- ségletek kielégítésébe!!־ Befejeződön az országgyűlés Míszaki k&iyvmpih, 1967 Gzeptember 30-án nyílnak az idei műszaki könyv- napok, alig néhány héttel megelőzve a gazdaságirányí- tás új rendszerének beveze- tését. A legfontosabb értei- mi alap, amelyen a gazdasá- gi, műszaki élet nálunk is áll: a műszaki irodalom — s ez napjainkban világjelen- ség. A műszaki irodalom a gazdasági reform előkészíté- sének. bevezetésének idősza- kában, majd később is nél- kiilözhetetlen mindazok szá- mára, akik lépést kívánnak tartani a gazdasági élet ese- ményeivel, és főleg azokkal a követelményekkel, amelye- két az elmélet és gyakorlat állít majd minden rangú gaz- dasági vfczető és beosztott elé. Egyre nagyobb szükség van tehát olyan műszaki könyvekre, amelyek nemcsak elméleti, hanem közvetlen termelési segítséget is nyúj- tanak az ipar szakemberei- nek, megkönnyítik az isme- retek tárolását, rendszerezé- sét. Ezeknek a követelmények- nek kívánnak megfelelni az idei műszak! könyvnapok. A szakkönyvek statisztikája napjainkban már világosan mutatja, hogy műszaki könyv- kiadásunkban hogyan érvé- nyesül fokozottabban a prak- tíkusság tényezője, az ipar fejlődésének modern követel- ményei, a szakemberek igé- nyei. A korszerű könyvek emellett, a lehetőség szerint kisterjedéímű könyvek — és árban is könnyen hozzáfér- hetők. A könyvnapok alkal- mával kiadott 58 könyv kö- *ül, mindössze 7 olyan talál- ható, amely ötven forintnál drágább, többségük 10—40 forintos árban kapható. A kis terjedelemnek nemcsak az olcsó ár az előnye, hanem az is, hogy könnyebben áttekinthe- tők és kezelhetők ezek a kö- tetek, mint elődeik. E köny- vek szerzői egyre szélesebb körben alkalmazzák az is- meretek sűrítésének olyan módszereit, hogy a lehető- ség szerint minél több mon- dani valót érzékeltessenek áb- rák segítségével és tábláza- tokkal. A szakmai könyvek száma 1960-tól napjainkig több mint kétszeresére emelkedett. Ez- zel együtt figyelenire méltó, hogy a tudományos ismeret- terjesztő könyvek aránya ugyanezen idő alatt 15,4-ről 23,4 százalékra, példányszá- műk pedig 5,3 millióról 10,6 millióra emelkedett. 4 műszaki könyvnapokra *־‘־ kiadott könyvek közül 29 alapfokú, 18 középfokú és 11 felsőfokú szinten írott, szerkesztett kiadvány. Ez az arány már jelzi a valós igé- nyékét és azt, hogy nemcsak ünnepi, hanem állandó fel- adat az alap- és középfokú művek gyakoribb megjelen- tetése, valamint az a törek- vés, hogy műszaki ismeretek mellett gazdasági tudnivaló- kát is publikáljon. A műszaki könyvnapok je- lentőségét csak akkor lehet reálisan értelmezni, ha fi- gyelembe vesszük, hogy nap- jainkban kevés olyan társa- dalmi problémát ismerünk, amelynek jelentősége hason- lítható lenne a műszaki ha- ladás társadalmi hatásával. A társadalom egész története azt igazolja, hogy végső so- ron a társadalom műszaki- anyagi szintjén bekövetkezett változások elindítói, megala- pozóí az új minőségi álla- potok létrejöttének, az anya- gi és kulturális szükségletek kialakulásának, így az egész társadalom haladásának.
