Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-30 / 231. szám
1967. SZEPTEMBER 30. napló 2 Nagy Jelentőségű döntések az országgyűlés harmadik napján egész termelőszövetkezeti rrtozgalom, az egész mezőgazdasági termelés további fellendítését. Mindehhez azonban béke kell! és életbeléptetése nagy vissz- hangra talál és nagy alkotó- kedvet szabadít fel a szövet- kezeti parasztság táborában. Ez magával hozza majd az Külpolitikánk békepolitika resszió következményeit, ez mindenekelőtt arra irányul, hogy visszavonják az izraeli csapatokat a június eleje óta megszállt arab területekről. Az európai szocialista or- szágok kommunista pártjai- nak moszkvai, majd budapes- ti értekezlete meghatározta a többirányú cselekvés irányvo- nalát. Hasonló értelemben konstruktiven járult hozzá a szükséget szenvedő arab or- szágok gazdasági megsegítésé- hez a nemrégiben Belgrádban megtartott értekezlet is. A Magyar Népköztársaság is kiveszi részét ezekből az erőfeszítésekből. Mi már több- szőr leszögeztük, hogy mint mindenütt a világon a Közel- Keleten is olyan megoldást támogatunk, amely megfelel e térség valamennyi népe létér- dekeinek. Elítéljük Izrael ag- resszív politikáját, amelynek az a célja, hogy ráerőszakolja akaratát másokra és katonai hódítások útján növelje terű- letét. Az ENSZ jelenleg ülésező közgyűlésén delegációnk szó- rosan együttműködik azokkal, akiknek az a célja, hogy az Atlanti óceántól a Perzsa- öbölig terjedő hatalmas terű- let népei mentesek legyenek az imperialista befolyástól. Az 1967. év fontos mérföld- kő nemcsak a vietnami nép- nek nyújtott hatékony segít- sée szempontjából. hanem azért is. mert ebben az év- ben nagyot lépett előre az eu- rópai szocialista orszások együttműködése is. Az utóbbi hónapokban ezek az országok egymás után írtak alá új ba- rétsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtás» szerződéseket. Hazánk ez év májusában kötött barátsági, együttmű- ködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést az első német munkás- és paraszt állammal, a Német Dérnek- ratikus Köztársasággal. E hónapban pedig Brezsnyev és Koszigin elvtársak ma- gyarországi látogatása Ide- jén megkötött szerződés le- járatával új, az elmúlt húsz év eredményeit visszatiik- röző és az országaink jelen- légi kapcsolatainak megfe- lelő barátsági, együtíműkö- dési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést kötőt- tünk. Mindezek _ a többoldalú V arsói Szerződés mellett — hatékonyan járulnak hozzá or- szágaink kétoldalú együttmű- ködöséhez. A Német Demokratikus Köz- társasággal ez év tavaszán megkötött egyezmény törvény- beiktatása az országgyűlés je- lenlegi ülésének megtisztelő feladata. A képviselő elvtár- sak ezzel hazánk és az első német munkás-paraszt állam testvér! kapcsolatait a közös érdekek és az internaciona- lizmus elvei alapján újabb húsz esztendőre szentesítik. Engedjék meg ezért, hogy röviden kitérjek a nemzetközi helyzet egy-két előtérben álló kérdésére. A világ képe ma összetet- tebb és bonyolultabb, mint korábban, annak ellenére, hogy az elmúlt 20—25 évben az erőviszonyok a szocializ- mus javára tolódtak el. Az imperializmus éppen ennek láttán igyekszik meglevő po- zícióit megőrizni, illetve az elvesztett pozíciókat visszasze- rezni. Ezért robbantotta ki a vietnami háborút is, amelynek az a célja, hogy a vietnami népnek a nemzeti felemelke- désért és a társadalmi hala- dásért folyó harcát vérbe fojt- sa. Az amerikai imperializ- mus napjainkban is egyre nö- véli erőfeszítéseit. Pusztításai- nak mérve már messze meg- haladja a második világhábo- rú amerikai bombázásait. Eb- ben a hosszú, évek óta folyó harcban a vietnami nép mind északon, mind délen töretle- nül küzd igaz ügyéért. Az Amerikai Egyesült Álla- mok vezetői korábban sokat beszéltek békevágyukról. Ez hamis illúziókat keltett a vi- lág egyes részeiben, ahol egy- ideig szerették volna remél- ni, hogy Washington a politi- kai megoldásra törekszik. Az utóbb! időben azonban bébi- zonyosodott, hogy az ameri- kaiak kizárólag a fegyverek- tői várják az általuk élőidé- zett válság rendezését. Ennek láttán az Egyesült Államok egyre jobban elszigetelődik szövetségeseinek körében is. Washington törekvései, hogy szalonképesnek tüntesse fel a saigoni bábrendszert, hatás- talanok maradtak. A világ nem hisz a terror légkörében megrendezett választásoknak. Ezzel szemben jól érzékeli: a dél-vietnami nép igazi állás- foglalása, hogy félmillió ame- rikai katona bevetésével sem lehetett fordulatot elérni. A vietnami nép töretlen harcát minden rendelkezé- sünkre álló eszközzel, politi- kai. erkölcs! és anyagi esz- közökkel egyaránt támogatjuk. A vietnami amerikai ag- resszió jelentős mértékben előkészítette a légkört a Kö- zel-Keleten is arra, hogy a vi- tás kérdések katonai megöl- dása kerüljön előtérbe. Kezdettől fogva kétségtelen volt, hogy a június 5-én megindított izraeli támadás mindenekelőtt a fejlődő vi- lág antiimperialista poiiii- kát folytató országai ellen irányul. Az angolszász ha- talmak által politikailag és más formában is messze- menően támogatott akció azonban nem érte el igazi célját, a megtámadott ha- ladó országok társadalmi és politikai rendszere nem dőlt meg. A haladó erők jelenleg szer- te a világon azon munkálkod- nak, hogy felszámolják az agTestvéri együttműködés az NDK-val Népünk békés építőmunká- val van elfoglalva. Jól de- monstrálja ezt a jelenlegi or- szággyűlés is, amely az új törvények elfogadásával to- vább erősíti szocialista építé- sünk alapjait. Befejezésül kérem pártunk Központi Bizottsága és a kor- mány nevében a tisztelt or- szággyűlést, hogy a mezőgaz- dasági termelőszövetkezetek- ről, továbbá a földtulajdon és földhasználat továbbfejleszté- séről benyújtott törvényter- vezeteket fogadja el. Fehér Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után dr. Pál István, Illés Dezső, Szvi- ridov Ivánná, dr. Baksay Tóth Bertalan, Dancs József, Sümegi János, Keszthelyi Zoltán, Szabó Imre, S. Hege- düs László, Schwartz József, Oláh Pál képviselő szólalt (Folytatás a 3. oldalon) Ma Európában két német I állam van. Az egyik a mi szó- cialista szövetségesünk, amely, nek létezése és erősödése Eu- rópa békéjének és biztonságé- nak kulcsfontosságú tényező- je! Magyarország és az NDK barátsági és kölcsönös segély- nyújtási szerződésének tör- vénybeiktatásával magasabb szintre emeljük testvéri együttműködésünket. Ez egy- úttal fontos nemzetközi poli- tikai lépés is. Demonstrálja külpolitikánknak azt a sok- szór kinyilvánított elvét, hogy az európai biztonságot csakis a második világháború követ- keztében kialakult realitások alapján lehet megvalósítani. Magyarország és az NDK szövetségének megújítása és megerősítése annak a meg- újhodó Európának az útján visz tovább, amelyben nem lesz többé helye az agresz- szóróknak. Emiatt van szükség a sző- vetkezeti érdekek védelmé- re és egyeztetésére. Ezen túlmenően a hatékony érdekvédelem mindenekelőtt azt jelenti, hogy a termelő- szövetkezetek és a vállalatok valóban az egyenjogúság el- vének szem előtt tartásával kössék meg a szerződéseket. A viták és esetleges perek megelőzése érdekében a szer- ződéses feltételek kimunkálá- sába feltétlenül vonják be a területi szövetségek kép- viselőit. Eddig 33 gazdasági körzet- ben alakult már meg a tér- melőszövetkezetek területi sző vétségé. Az ősz folyamán a többiben is megalakulnak az országban, tehát összesen 48 területi szövetség lesz. Szeretném felhasználni az alkalmat, hogy erről a hely- ről tisztelettel és nagyra- becsüléssel köszöntsem a termelőszövetkezetek már megalakult demokratikus képviseleti szervezeteit, mint szocializmust építő társa- dalműnk újszülötteit! A termelőszövetkezeti tör- vény mellett egy másik tér- vezet is fekszik önök előtt, amely perspektivikusan is rendezni kívánja a föld tulaj- dón és földhasználat tovább- fejlesztését. Népi demokratikus fejlődé- sünk sajátosságainak megíe- lelően hazánkban a termelő- szövetkezetek gyakorlatában a földtulajdon és a földhasz- nálat nem esik egybe: a tér- melőszövetkezetbe behozott földeknek csak a használata közös, tulajdonjogilag azon- bán a tagok magántulajdoná- bán maradtak. Ebből a két- tősségből eredt és ma is ér- vényes az a jogszabályban előírt gyakorlat, hogy a be- hozott paraszti földek hasz- nálatáért a termelőszövetke- zet intézményesen meghatá- rozott összegű földjáradékot fizet tagjainak. Mi a feladatuk e társadalmi képviseleti szerveknek? A szövetségek fő feladata a létrehozó termelőszövetkeze- tek jobb együttműködésének elősegítése, ennek révén az eredményes, önálló gazdálko- dás előmozdítása, érdekvédel- műk hatékonyabb ellátása. Nem lehet feladatuk, hogy valamiféle termelőszövetke- zetek felett álló hivatalok le- gyenek, nem parancsolgathat- nak a termelőszövetkezetek- nek és nem is láthatnak el állami hatósági jogköröket. Ez az elbürokratizálódás vészé- lyét hozná magával és ha- marosan tönkretenné az egész ügyet Ellenben feladatuk a sző- vétségeknek a termelőszövet- kezetek egymás közötti koo- perációjának kifejlesztése, anélkül, hogy érintenék a részt vevő termelőszövetkeze- tek önállóságát. A kooperá- ciónak számtalan lehetősége nyílik mindenekelőtt a mező- gazdasági termelésben, de az ehhez szorosan kapcsolódó kiegészítő tevékenység, a ke- reskedelem, az érdekvédelem, stb. területén is. A területi szövetségeknek az a feladatuk és szép hiva- tásuk, hogy bátorítsák, támo- gassák a termelőszövetkezete- két ilyen irányú kezdeménye- zéseikben s miután már lét- rehozták azokat — koordi- nálják munkájukat. Gyakran kérdezik, miért van szükség érdekképviselet- re, hiszen a termelőszövet- kezet és az állam alapvető érdekei azonosak. A termelőszövetkezeteknek nem is az állammal van naponta elintézni való ügyes-bajos dolguk, hanem a velük gazdasági kapcso- latban álló vállalatokkal. A termelési, értékesítési, be- szerzési és egyéb kapcsola- tokban előfordulnak össze- ütközések, érdekellentétek a termelőszövetkezetek és az állami vállalatok között. A szÖTetkezeti tulajdon szocialista tulajdon telének is: a szocializmus tel- jes felépítésének végső soron elengedhetetlen feltétele. A szocialista földtulajdon törvénybe iktatásával elvileg is leszögezzük, hogy a szövet* kezeti tulajdon szocialista tu- lajdon, annak egyik formája. Ha szabad megjegyeznem, most természetesen pont ke- rül annak az iskolás vitának a végére is, amelyben azt ál- lították, hogy a szocialista tu- lajdon állami-össznépi forrná- ja a ״következetes” szociális- ta tulajdon, a szövetkezeti pe- dig a ״nem következetes”, vagy ״kevésbé következetes” kategóriába tartozik. Ügy vé- lem, a kérdés ilymódon való felvetése idejétmúlt, s a hoz- zá hasonló dogmatikus filozo- fálgatást — ha még itt-ott fel- bukkan — a törvény elfoga- dása után sürgősen a lomtár- ba kell vetni. A szövetkezeti földtulajdon biztosítása és térhódítása min- denesetre hosszabb időt vesz igénybe; azt fokozatosan és gazdasági eszközökkel kell megvalósítani. A törvényes rendelkezés szem előtt tartja a termelő- szövetkezetek és az érintett földtulajdonosok érdekeit Is, továbbá a kívülállók eseté- ben a méltányosságot, a tér- melőszövetkezetl tagok ese- tében pedig a legszigorúbb önkénteség érvényesítését. Az utóbbival kapcsolatban szükségesnek tartom ez al- kálómmal is hangsúlyozni, hogy a megvalósítás során mindenféle erőltetés és kampány szigorúan tilos. Meggyőződésem, hogy a szövetkezeti földtulajdon be- vezetése és térhódítása szilárd alapot teremt a szövetkezeti gazdálkodás számára! Kedves Elvtársak! Meg vagyok győződve ar- ról, hogy a vitára bocsátott törvénytervezetek elfogadása A földtulajdon és földhasz- nálat kettősségében kétségte- lenül meglevő ellentmondás mindazonáltal nem igen za- varta a termelőszövetkezeteket abban, hogy vezetői és tagjai minden figyelmüket a közös gazdaság kiépítésére, megerő- sítésére fordítsák. A moz- galom egésze történelmileg és a népgazdaság fejlődése szem pontjából is nagy eredménye- két ért el. A problémák és zavarok akkor kezdtek jelentkezni, ami- kor a nagyszámú idős paraszt- ember kiöregedése és elhalá- lozása nyomán az örökösök jelentkeztek, s tulajdonosi cí- mén különböző igényekkel áll- tak elő. Hasonló igényekkel léptek fel a gyors ütemű ipa- rosodás vonzó hatására a_ vá- rosba költöző volt termelőszö- vetkezeti tagok tíz- és tízez- rei. A tulajdonjog kifelé áram- lása a jelenlegi jogszabályozás mellett feltartóztathatatlan. Jelenleg már a termelőszö- vetkezetek használatában lévő földeknek mintegy egyötöde van kívülálló személyek tu- lajdonában. Ez anyagilag is egyre nagyobb terheket ró a termelőszövetkezetekre. Az öröklés és elvándorlás folytán egyre szaporodó jog- viták ma már zavarják a szövetkezeti földhasználat s általában a szövetkezet! gaz- dálkodás biztonságát. Ezért kellett és kell napirendre tűzni a kérdés perspekti- vikus rendezését. Az élőt- tünk fekvő törvényjavaslat- nak az a célja és feladata, hogy — elfogadása esetén a rendezéshez megadja az elvi és törvényes jogi kere- tct. A földtulajdon és használat egységének ilymódon való ren- dezését lehetővé teszi szövet- kezeteink nagy többségének megszilárdulása. A szövetke- zeti földtulajdon fokozatos be- vezetése és majdan általános- sá tétele megfelel a népi de- mokratikus úton haladó szó- cialista forradalom továbbviA termelőszövetkezet szócialista közösség. A termelő- szövetkezetekben testületi ve- zetés érvényesül. Az elmúlt' években kitűnt, hogy a dön- tési és intézkedési jogkörök eddigi rendezése nem szá- molt eléggé a termelőszövet- kezetek nagyüzemi méretei- nek gyors ütemű növekedé- sével, a gazdálkodás belső differenciálódásával, a nagy- üzemi működés gyakorlati követelményeivel. Ez elsősor- bán abban jelentkezett, hogy a közgyűlés szerepe tűimére- tezett és elaprózott volt, ugyanakkor a szakvezetők és a munkaszervezeti egységek vezetői saját hatáskörükben alig intézkedhettek. (Folytatás az 1. oldalról) szövetkezetibbé kell tenni a szövetkezeteket, másrészt erő- sítenünk kell a szövetkeze- teket, mint nagyüzemeket. Olymódon kell fejlesztenünk azokat, hogy mindinkább vál- lalatszerűbbek legyenek, azaz korszerű, önálló vállalatszerű gazdálkodást folytassanak. Milyen követelményekkel Jár a szövetkezeti jelleg erő- sítése? A gazdaságirányítási reform lényeges jellemzője a szövet- kezeti önkormányzat eddigié- ken túlmenő elvi elisme- rése és gyakorlati alkalma- zása. Az új törvénytervezetek is ezt kívánják előmozdítani. Önálló vállalati gazdálkodás a mezőgazdaságban Az említett ár-, adó- és egyéb pénzügyi intézkedésekkel le- hetővé vált, hogy a korszerű nagyüzemi gazdálkodás köve- telményeinek megfelelően a termelőszövetkezetek is létre- hozzanak — erejüktől telhe- tőén és fokozatosan — fej- lesztési, részesedési, szociális- kulturális és jövedelembizton- sági alapokat. Az elkövetkezendő években fokozatosan megnyílik a le- hetőség a részesedési alap, ezen belül a munkadíj kép- zésére, ennek nyomán az év- közi, rendszeres garantált munkadíj azásra. A garantált munkadíjazás bevezetésével kapcsolatban szeretném felhasználni az al- kaimat két közkeletű félre- értés eloszlatására: Először: elvi kérdést jelent az, hogy nem az állam ga- rantálja a tsz tagságnak a munkadíjak évközi rendsze- rés kifizetését, hanem maga a termelőszövetkezet. Az állam a garantált munkadíjazásnak csak a pénzügyi feltételeit igyekszik megteremteni, mint ahogy az általam felsorolt in- tézkedésekkel nagyjában- égé- szében meg is teremtette ezeket. Másodszor: Maga a terme- lőszövetkezet sem garantálja tagjainak a várható teljes évi jövedelmet, csupán a beter- vezett részesedésnek legfel- jebb 80 százalékát. Az ezen felüli rész a kiegészítő része- sedés — ha úgy tetszik, a ״mozgó bérrész”, vagy ״nye- reség” — a valóságban inga- dozó jövedelemrész lesz. — Amely függ a gazdálkodás jövedelmezőségétől, s részben a piaci helyzet alakulásától is. Uj elvként került be a törvénytervezetbe az a meg- határozás, amely szakit a j tsz-jövedelemelosztás eddig ! érvényben levő úgynevezett ״maradék” elvének gyakor- tatával és kimondja, hogy a munkadíjat a jövőben! termelési költségként kell elszámolni Ha abból indulunk ki, hogy a földből új értéket előállító legfőbb termelőerő az élő munkaerő, akkor közgazdasá- gi lényegét tekintve nem is lehet más következtetésre jutnunk. A megélhetés biztonsága, a munkaerő falun maradása pedig azt követeli meg, hogy a termelési költségként elszá- molt pénzbeli munkadíjat rendszeresen, lehetőleg ha- vonta garantáltan fizessék ki a szövetkezet tagjainak. A törvénytervezet a tsz- közgyűlés kizárólagos hatás körét csak a működés és gazdálkodás alapvető kér- déseire tartja fenn. Ugyan- akkor megfelelő önállóságot 8 ezzel együttjáró felelőssé- get biztosít a szövetkezet operatív vezetői testületé- nek, az üzemi vezetőknek 8 szakembereknek. A szövetkezeti törvény má- sík alapvető vonása az, hogy a tagok kollektív tulajdono- sai s egyben dolgozói, mun- kavállalói is szövetkezetük- nek. Ez a sajátos vonás vé- gigvanul a szövetkezet műkő- désének és gazdálkodásának úgyszólván valamennyi terű- létén. A törvénytervezet szá- mos lényeges változást és korszerűsítést javasol: így pél- dául a tagsági jogok és kö- telességek jobb öszehangolá- sában, a vezetés felépítésé- nek, szervezetének, továbbá a munka megszervezésének és díjazásának továbbfejleszté- sében. A törvényben, mint Dimény Imre elvtárs is hangsúlyozta — világosabb és az eddiginél határozottabb megfogalmazást kap az, hogy a tagoknak nemcsak jogai, hanem köte- lezettségei is vannak. E kö- telességek jobb összehangolá- rendszeres munkavégzés tar- tozik, hanem az is, hogy a tag vegyen részt rendszere- een a szövetkezet életében. A gazdaságirányítási reform fontos vonása, hogy nagyban előmozdítja az önálló válla- lati gazdálkodás kibontakozá- sát nemcsak az iparban, ha- nem a mezőgazdaságban is. Milyen követelményekkel jár a tsz-ek vállalatszerű gazdái- kodásának fejlesztése, miben áll az önálló vállalati gaz- dálkodás lényege? A fó kö- vetetmény, hogy a vállalatok képesek legye- nek a termelésük eredmé- nyeként keletkező bevéte- leikből fedezni ráfordítá- saikat s a termeléshez szűk- séges eszközöket. A kor- mány a felvásárlási árak- nak két lépcsőben végre- hajtott, illetve végrehajtan- dó mintegy 17 százalékos felemelésével, az egyszeri hitelrendezéssel, továbbá a termelőszövetkezeti jövede- lemszabályozásról, az adó- zásról és az állami támo- gatási rendszer megrefor- málásáról a közelmúltban hozott határozatával lénye- gében a termelőszövetkeze- tek nagyobb részében meg- teremtette az önálló gaz- dálkodás legfontosabb pénz- ügyi feltételeit. A területi ts*־szövetségek feladata désük a szövetkezeti demok- rácia újszerű továbbfejleszté- sét jelenti. önök előtt fekvő törvény- tervezet megteremti a jogi lehető- ségét annak, hogy a tér- melőszövetkezeti tagok sző- vekezetükön belül a jövő- ben önállóan intézzék saját ügyüket. A törvénytervezet j javaslatokat tesz arra is,' hogy a szövetkezeten kívül eső, kölcsönösen egymást érdeklő feladatok ellátása- bán a termelőszövetkezetek összefogva, együttesen ala- kítsák ki cselekedeteiket. 1 A IX. pártkongresszus ál- Iásfoglalása alapján a tér- mélőszövetkezetek országos kongresszusa ez év tavaszán elindította a termelőszövetke- zetek demokratikusan kialakí- tótt társadalmi szervezetei- nek létrehozását. A kongresz- szus megválasztotta a Tér- melőszövetkezetek Országos Tanácsát, nyárutóján pedig elkezdődött a területi szövet- ségek gazdasági körzetenként történő megalakítása. Ezek lényegében önkormányzati tes tületek, csakúgy, mint az őket létrehozó termelőszövetkeze- tek Létrehozásuk és műkő-
