Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-09 / 186. szám

2 napló 1967. AUGUSZTUS S Otthon — korhatár nélkül (Folytatás az 1. oldalról) régül Is nem minden fölényes­ig nélkül eképpen magya­rázkodott: attól még nem lesz a gyerekből gonosztevő, ha megnéz egy bűnügyi fil­met, úgy gondolom... A pedagógus, a pszicholó­gus azt mondja: „A televí­zión nevelt gyerek egy idő után egyoldalúvá válik, és hajlamos az elgépiesedésre. Az életnek sok olyan rejtett mozzanata, oldala van, ame­lyek normális körülmények között jól és árnyaltan befo­lyásolják a gyerek belső, jel­lembeli fejlődését. A „tele­víziós gyerekek” ezt gyakran szinte átlépik. A pedagógus tulajdonképpen nem az időt sajnálja a gyerektől, amit a készülék előtt tölt el. De el­lenzi a túlzott tv-nézést, a késői műsorok megnézését, amelyek gyakran az éjszaká­ba is bele szoktak nyúlni. Ellenzi a gyerekek korának morális, idegi, tapasztalati fel- készültségét meghaladó él­ményeket. Sok szülő mintegy a napi szorgalmas tanulás ju­talmául engedi, hogy a gye­rek megnézze az esti műsort, gyakran anélkül, hogy meg­gondolná: milyen is az a műsor? £s még valamit, ami­ről sohasem szabad megfe­ledkezni: a televíziózás nem pótolhatja a játékot.. .” Világos: mást nézhet meg egy tizenhárom éves gyerek, és megint mást egy hatéves. A tizenhárom éves érdeklő­dése sokrétű, s a szülő hely­zete természetesen könnyebb még akkor is, ha a televízió műsorán feltűnően kevés az olyan program, ami legin­kább a kisebb kamaszok igé­nyét elégíti ki. Szinte telje- arvSen hiányzik például a tu­dományos fantasztikum, és legfeljebb évenként egyszer tűznek műsorra egy-egy olyan sorozatot, mely talál­kozik a tizenháromévesek ro­mantika Igényével. Ha pe­dig egy hét-nyolc éves gye­rekről van szó, számításba se jöhetnek az olyan filmek, mint a Gyilkosság River- portban, de még az olyan filmek sem, mint a Téboly, a Keserű rizs, vagy az Egy szöszi szerelme. Számításba se jöhet a tíz óra — fél ti­zenegybe nyúló tévézés, bár­mennyire is népszerűnek lát­szik ez a gyerek előtt. A színházakban, a mozik­ban a korhatárt esetenként szabályozzák, erre hatósági rendelet van. A lakásban, a családban a tv-műsor kor­határára legfeljebb a tv-be- mondó tesz egy-egy udvarias figyelmeztetést. De a döntés a szülő dolga. Mi több: a felelőssége. (T) Johnson pályafutásának legnehezebb korszaka A szélsőségesek erélytelenséggel, a liberálisok elhibázott bel- és külpolitikával vádolják Washington: Kiss Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Washingtoni politikusok és újságírók egybehangzó véle­ménye szerint Johnson elnök kormányzata eddigi pályafu­tásának legnehezebb korsza­kába került, s a kormánynak sürgősen végre kell hajtania eddigi politikája felülvizsgá­lását, ha azt akarja, hogy javítson az elnök jövő évi vá­lasztási esélyein. Politikai kö­rökben ugyanakkor valószínűt­lennek tartják, hogy Johnson képes lenne egy átfogó új po­litikai koncepció kidolgozásá­ra, s a legfontosabb kérdé­sekben változatlanul mereven ragaszkodik korábbi állás­pontjához. A kormányzat helyzetét súlyosan megingatták az idei négerlázadások, amelyek csak­nem az egész országra kiter­jedtek A szélsőségesen kon­zervatív politikusok erélyte- lenséggel vádolják Johnsont, mert szerintük a négereknek tett „engedményei” vezettek az eddiginél harcosabb né­germozgalom létrejöttéhez. Li­berális részről ugyanakkor rámutatnak, hogy a kormány­zat hangzatos jelszavai elle­nére csak igen keveset tett a négerek helyzetének meg­javítása érdekében és nem hajlandó nagyobb összegeket biztosítani erre a célra. Az egyre jobban kiéleződő I " bizalmi válság másik forrása a vietnami háború —. Ame­rikai hivatalos szervek beis­merése szerint a több éves, mind nagyobb arányú inter­venció, a háború folytatására fordított milliárdok ellenére, a katonai helyzet Dél-Viet- namban nem változott alap­vetően. Egyes józanabb beál­lítottságú politikusok ezért most is követelik, hogy az el­nök sürgősen revideálja el­képzeléseit és vessen véget a háborúnak. A katonai veze­tők viszont, egyes szélsőséges politikusok támogatásával azt követelik, hogy az elnök „old­jon fel minden korlátozást, és indítson totális háborút Vi­etnamban.” A kormányzat helyzetét nehezíti a pénzügyi és gazda­sági problémák, elsősorban a súlyos, jelenleg huszonnyolc milliárd dollárra becsült de­ficit az idei költségvetésben. Ugyancsak éles támadások érik Johnsont amiatt is, hogy nemzetközi politikai elképze­lései az elmúlt hónapokban irreálisnak bizonyultak és még az Egyesült Államok leg­közvetlenebb szövetségesei kö­rében is növekszik az ellen­állás az amerikai politikai tervekkel szemben. Johnson a hírek szerint elő­készületeket tesz arra, hogy még az év vége előtt szak­értők bevonásával megkísé­relje politikai irányvonalának bizonyos módosítását. Megfi­gyelők véleménye szerint azonban a legfontosabb kér­désben, a vietnami háború folytatásában az elnök nem akar változtatni korábbi állás­pontján. Á szíriai honvédelmi miniszter a Szovjetunióban Belháború Nigériában TITO Kairóba utazik Belgrádi G. A. Nasszer- nak, az Egyesült Arab Köz­társaság elnökének meghívá­sára Joszip Broz Tito ju- gosaláv köztársasági elnök csütörtökön, augusztus 10-én az Egyesült Arab Köztársa­ságba utazik. Tito elnök kíséretében lesz Edvard Kardelj, a Jugosz­láv Föderáció Tanácsának tagja, Vladimir Popovics, a Jugoszláv Föderáció Taná­csának tagja, Kiró Gligorov, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács (kormány) alelnöke és Miso Pavicsevics külügymi­niszter-helyettes. A Nigériában jelenleg fo­lyó háborút csak a helyi vi­szonyok és feltételek, s a tör­ténelmi előzmények ismereté­ben lehet megérteni és meg­ítélni. Nem mondhatjuk például, hogy Nigériában „polgárhábo­rú” folyik, hiszen kétes, hogy lehet-e egyáltalán nigériai nemzetről beszélni, amikor e területen 250 törzs él, s köz­tük három nagy, uralkodó helyzetű nép: Északon a mo­hamedán hausszák (28—40 millió); délnyugaton a yoru- bák (9—10 millió) és délkele­ten a nagyrészt keresztény, de még családi-törzsi szervezet­ben élő ibók (12—14 millió). Bár az 1960-ban függetlenné vált Nigériai Szövetségi Köz­társaság fenntartotta az angol gyarmati idők négy tartomány­ra való felosztását, a csaknem egymillió négyzetkilométer te­rületű ország 56 millió lakosa tudatában volt annak, hogy „nigériai”. 4ngol befolyás Nigériát a britek „minta­államnak” reklámozták, mert viszonylagös békében élt a terület sokfajta nemzetisége. Valójában azonban az angolok elsősorban a területre és lé- lekszámra legnagyobb, Északi Tartomány feudális muzul­mán uraira támaszkodtak. Nigériában hagyományosan két nagy nemzetközi tröszt működött, az egyik az ország pálmaolaj és földimogyoró termését felvásárló United- African Ltd, amely az angol— holland Unilever társaság leányvállalata; a másik a Sonia de Móri halála A CIA újabb áldozata — Megölték mert sokat tudott Ez év május 13- án Hans Joachim Arbeiter nyugat­berlini műegyetemi hallgató megfoj­totta Sonia De Mó­ri fiatal olasz lányt. A gyilkossá­got, amely a leány anyjának, Lola De Mori-nak nyugat­berlini lakásán tör­tént, a nyugatnémet sajtó szerelmi drá­maként igyekezett feltüntetni. Putz, aki albérlőként la­kott Lola De Móri­nál, a sajtó kép­viselői előtt elmon­dotta, hogy Sonia De Móri az ame­rikai kémszolgálat áldozata lett. Ham Joachim Arbeiter, aki már hosszabb ideje az amerikai kémszervezetnek dolgozott, valamint más személyek ar­ra akarták rábírni a lányt, hogy olasz állampolgárságát kihasználva, külön­böző kémfeladato­kat végezzen a Né­met Demokratikus Köztársaságban megbízóik részére. Sonia De Móri ezt visszautasította és megfenyegette Ar- beitert, hogy ha nem szakítja meg kapcsolatát az ame­rikai titkosszolgá­lattal, akkor lelep­lezi. A lány né­hány nappal halála előtt Putznak is elmondta, hogy kémtevé kenységre akarják kényszerí­teni. Sonia De Mori- nak azért kellett meghalnia, mert túl sokat tudott az amerikai titkos- szolgálatról és a CIA-nak dolgozó nyugatberlini sze­mélyekről — han­goztatta Werner Putz. Putzot a nyugat­német politikai rendőrség közben­járására elbocsátot­ták állásából és tu­domására hozták, hogy Sonia De Mó­ri sorsára jut, ha nem fog hallgatni. Putz veszélyeztetve látta életét, ezért az NDK-ba menekült. wyvww« Shell—BP (British Petroleum) olajvállalat, ugyancsak angol— holland társaság, amely a nemrég feltárt olajmezőket aknázta ki. Az olaj kétharma­dát a Keleti Tartomány adja. Újabban amerikai olajtársasá­gok is kaptak itt koncessziót, elsősorban a texasi Gulf Oil. Az ország függetlenségének ki kiáltása után is az angol be­folyás volt a legerősebb Ni­gériában, különösen északon és a szövetségi fővárosban, Lagosban; a nigériai légierőt azonban nyugatnémet tisztek szervezték, parancsnokuk is az NSZK-beli Thimming re­pülőezredes volt. Az országban mérhetetlen korrupció uralkodott, az észa­kiak minduntalan meghamisí­tották a választások eredmé­nyeit, hogy megőrizhessék uralkodó szerepüket. Ezért a nép óriási többsége lelkese­déssel üdvözölte az 1966. ja­nuár 15-i államcsínyt, amely­nek résztvevői többségükben haladó gondolkodású ibó ka­tonatisztek voltak, akik aztán a hatalmat átadták a hadse­reg vezérkari főnökének — az ugyancsak ibó — Irensi tábornoknak. Haladó reformok Ironsi tábornok katonai kor­mánya haladó reformokat ve­zetett be, s federáció helyett egységes nemzeti állammá akarta tenni Nigériát. A tar­tományok élére katonai kor­mányzókat állított és elren­delte egy új alkotmány kidol­gozását. Az egységes központi hatalom megteremtését azon­ban a feudális Észak ellenez­te. 1966. júliusában ismét ka­tonai államcsínyt hajtottak végre, ezúttal főként északi, hausza tisztek vezetésével. Meölték Ironsit és Gowon alezredes lett az állam veze­tője. (Gowon hausza törzsbeli, de keresztény, az angliai Sandhurst-ben végezte a kato­naiskolát.) Ezzel egyidőben Északon a hauszák rettenetes mészárlást vittek véghez az ibók között. Több mint 30 ezer férfit, nőt és gyermeket lemészároltak, mintegy más­fél millió ibó elmenekült Északról, Délre, az ibó-lakta Keleti Tartományba. Az új katonai kormányzat visszaállította az angolbarát Észak fennhatóságát, s Gowon fel akarta számolni az egysé­ges Nigéria koncepcióját is. A hauszák és az ibók együtt­működése az elmúlt hónapok vérengzése után szinte lehe­tetlenné vált. Megpróbálkoz­tak ugyan a közvetítéssel kö­zöttük, elsősorban az angol- amerikai befolyás alatt álló Ghana részéről. Ankrah tábor­nak, ghanai államfő a nigé- ria szövetségi kormány és a tartományok katonai vezetőit tanácskozásra hívta a ghanai főváros közelében felkvő Áru­sába. Az Arusa-i megegyezést azonban a szövetségi kormány és Gowon államvezető — a Keleti Tartomány vezetője, Ojukwu vezérezredes szerint — nem tartották be. Ok a háborúra Gowon hiába tett engedmé­nyeket a Keleti Tartomány­nak, Ojukwut nem lehetett kielégíteni. Amikor pedig a Shell—BP Petroleumtársaság a július 1-én esedékes része­sedésből egy kisebb, jelképes részletet, 700 ezer dollárt Ojukwunak fizetett be, a kér­dés élesen vetődött fel: a köz­pont elveszti a Keleti Tarto­mányt, ha nem cselekszik ... Elkerülhetetlennek látszott a belháború. Gowon utolsó javaslata szerint az országot nem négy, hanem 12 tarto­mányra kellett volna felosz­tani. Ojukwu megmaradt vol­na egy kisebb tartomány ve­zetőjének. E helyett Ojukwu és társai inkább az elszakadás mellett döntöttek, és kikiáltot­ták a Keleti Tartomány terü­letén az önálló Biafra Köz­társaságot. Ezt az új államot azonban senki sem ismerte el; a nyugati hatalmak arra vár­tak, hogy mi lesz a viszály eredménye, és ami az ameri­kaiakat illeti, csendben mind­két felet támogatták. Ami az afrikai országokat illeti, ők egységesnek szeret­ték volna látni Nigériát és gyanakodva figyelték Ojuk­wut: nem akar-e egy „nigé­riai Katangát” csinálni, mint ahogy Csőmbe tette Kongó­ban? A szövetségi kormány csa­patai jelenleg a Biafra Köz­társaságnak kikiáltott terüle­ten harcolnak, s megpróbálják elfoglalni a fővárost, Enugu-t. Még ha ez sikerül is nekik, Nigériában aligha áll helyre a béke. Az ibók készek parti­zánharcra is. Az a viszály, amelynek magvát még a gyar­matosítók vetették el, s ame­lyet a törzsi sovinizmus csak tovább szított, most véres ka­tasztrófába sodorta ezt a ha­talmas afrikai országot. Moszkva: Grecskő mar­sall, szovjet honvédelmi mi­niszter (jobbról) augusztus 7- én a vnukovói repülőtéren fo­gadja Hafez Asszad vezérőr­nagy, szíriai hovédelmi mi­nisztert. A NÉMET Kommunista Párt nyilatkozata Berlin: A nyugat-német­országi „rendkívüli törvényke­zéssel” összefüggésben a Né­met Kommunista Párt Közpon­ti Bizottsága nyilatkozatot adott ki a „Deutshlandsender — 904” hullámhosszán. A nyi­latkozat szerint a bonni „nagy koalíció” kormánya a rendkí­vüli törvénykezés előkészítése óta nem ütközött olyan hatá­rozott ellenállásba, mint most. Az antidemokratikus törvé­nyek elleni harcban jelentős esemény lesz októberben, ami­kor Nyugat-Németországban a szakszervezetek kezdeményezé sére tiltakozó manifesztácltót tartanak. A Központi Bizottság nyilat­kozatában kijelenti, hogy a rendkívüli törvények közvet­lenül fenyegetik a békét, s a népek közötti kölcsönös meg értést mérgező agresszív poli­tika szerves részét képezik. /Vasszer köszöneté Az EAK elnöke táviratban köszönte meg Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnö­kének az EAK nemzeti ün­nepe alkalmából hozzá inté­zett jókívánságait. Az EAK elnöke válaszában magasra értékeli a magyar nép állás- foglalását és az egyiptomi nép harcához nyújtott támo­gatást. Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere is tá­viratban mondott köszönetét Péter János külügyminiszter­nek nemzeti ünnepük al­kalmából küldött jókívánsá­gokért. Hegnyílt a nemzetközi zenei ifjúsági tábor Tegnap a formaságok szinte teljes mellőzésével megnyitot­ták a pécsi nemzetközi ifjú­sági zenei tábort. A kéthetes táborra összegyűlt százhúsz ha­zai és külföldi ifjú muzsikus a Pécsi Tanárképző Főiskola kollégiumában kapott otthont. Tegnap reggel dr. Borsos Jó­zsef, a Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottsága műve­lődésügyi osztályának csoport- vezetője a Tanács nevében köszöntötte a tábort, s jó munkát, kellemes muzsikálást kívánt a százhúsz résztvevő­nek. Ezek után Szávai Nán- dorné, az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezetének főtitkárhelyettese köszöntötte a fiatalokat. Tegnap este a pécsi Kossuth moziban bemutató előadást rendeztek a nemzetközi ifjú­sági zenei tábor számára. Ez alkalommal levetítették a Vi­lágmagazin, a Nyitány, Portré Kodály Zoltánról, Üzenet a fővárosba, Te, valamint Gusz­táv jobban tudja, és a Cigány­tánc című kisfilmeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom