Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-09 / 186. szám

1961. AUGUSZTUS 9. napló 3 Hofecker János ismét első Hofecker János, a Cser­kúti Gépjavító Állomás kom- bájnosa ismét megnyerte a kombájnosok megyei verse­nyét. Az Állami-díjas kom- bájnos vasárnap estig 115 vagon gabonát takarított be, pontosan 1000 holdról. A második Fűzi József, az Ócsárdi Gépjavító Állomás komájnosa, 160 hold/82 vagon, a harmadik pedig Bá­nyavölgyi Nándor, a Cser­kúti Gépjavító Állomás kombájnosa, 552 hold/62 va­gon teljesítménnyel. Ugyanez volt a sorrend egy héttel ezelőtt is. Bár mind a három kombájnos dolgozik még, az eredmé­nyek nem változnak lénye­gesen. Ma már ugyanis csak kisebb táblák vannak hátra, s egy-két nap múlva Hofek- ker János és társai befejezik az aratást. Az idén még négyszázhatvan lakásba 1 Befejezték az évet vezetik he a meleg vizet Árafóbál az Olimpiában Első ízben rendez arató­bált a Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat augusztus 20-án, Alkotmányunk ünne­pén, s máris egyszerre két helyen és ugyanabban az időben, este 7 órai kezdet­tel Pécsett az Olimpiában és Mohácson a Béke összes he­lyiségében. A műsorban fő­városi magyarnóta- és nép­dalénekesek lépnek fel: Vö­rös Sári, Sztáray Márton, Kutassy Katalin és Csernai László, mégpedig ketten-ket- ten felváltva Pécsett és Mo­hácson, Dörömböző Géza, va­lamint Károly Gábor és népi zenekara kíséretében. Kon­ferál: Hódos Judit, a Tele­vízió bemondója. Az Olim­piában már összeállították az ünnepi étlapot: a teraszon uzsonnázni lehet, s vacsora különlegességek: kétszemé­lyes aratótál, ormánsági töl­tött csirke, csúszás csirke so­ka« módra stb. várják a vendégeket. A bál előrelát­hatólag valamelyik népitánc- csoport nyitó csárdásával kéz dődik. Asztalfoglalás, a belé­pőjegy (12 forint) megváltá­sával: mindkét helyen au­gusztus 13-tól az üzletveze­tőnél. Pécsett 1962. október 15-én kezdték meg a távfűtést 389 újmecsekaljai lakásban, ta­valy már 2643 lakás és 28 intézmény kapta a meleg vizet meg a gőzt a Hőszolgál­tató Vállalattól. Ujmecsekal- ja hőellátását az a hat kilo­méteres vezeték teszi lehető­vé, amely a Hőerőművet ezzel a városrésszel és az üzemek­kel összeköti. A két, egyen­ként 300-as átmérőjű cső a Tüzér utcai hőközponthoz tor­kollik. Most épül egy 450-es név­leges átmérőjű csővezeték, 17 mililó forintos beruházással. Október 15-re kell elkészül­nie. A két 300-as vezeték 30 millió kalória hőigényt látott el, de ha belép ez az új ve­zeték, akkor 70 millió kalóri­án felüli hőigényt is ki tud­nak elégíteni. Pillanatnyilag az erőművön belüli lehetőségek korlátozot­tak, a belső berendezés kapa­citásának ez a határa. Ha még több energiát akarnának nyer­ni, akkor az erőműben új be­ruházásokat kell megvalósí­tani, a Hőszolgáltató Vállalat­nak' pedig új vezetéket kell építenie. A tanulmánytervek alapján Pécs várost három hőközpont látná el energiával: ez a Tü­zér utcai, a Móricz Zsigmond téri és a 48-as tér környéki. A hőközpontok egyébként 70 millió kalória kapacitásúak lesznek, de hogy a másik — Zárás után nyitott. A 100 éves borozó üzletvezetőjé­nek fiatalkorú fia, aki a bo­rozóban kisegítőként dolgo­zott, pénteken éjszaka zárás után, a nála lévő kulcs se­gítségével barátaival együtt behatolt a borozóba és ott szórakozni kezdtek. Távoztuk- kor mintegy ötszáz forint ér­tékű italt és cigarettát vittek magukkal. A rendőrség a há­rom fiatalt őrizetbe vette. <— A Baranya megyei Ta­nács VB gyermeküdülőjében, Balatonberényben nyaraló ál­talános iskolai tanulók au­gusztus 9-én 17 óra 53 perc­kor érkeznek a pécsi állomás­ra. A táborvezetőség kéri a szülőket, hogy gyermekeiket a jelzett időben vegyék át kettő mikor készül el, a szük­séges hiteltől függ. A kettes számú hőközponthoz, mely a Móricz Zsigmond téren épül, 30 millió forint kell, ennek előteremtéséről most folynak a tárgyalások. Egyébként en­nek a hőközpontnak 1970-re üzemelnie kell. A hámas szá­mú központ a negyedik, illet­ve az ötödik ötéves tervben készül majd el. A Hőszolgáltató Vállalat biztosítja Komlón is a távfű­tést. Komlón 308 régi lakást kapcsolnak be az idén az ellátásba. Elkészült az alap­közmű, s ezzel a Felső-Platón a további építkezések hőellá­tását biztosították. Uzerpbe helyezés előtt áll a kender­földi vezeték. Az ottlévő há­zak régen épültek, emiatt me­legvízkészítő berendezéseik nem megfelelőek. Üzembehe­lyezés előtt a berendezéseket rendbe kell hozni, át kell alakítani. A komlói erőmű beruházása befejezéshez közeledik, s az építést követően bőven lesz kapacitás újabb lakások és üzemek bekapcsolására, össze­sen 899 lakást, szövetkezeti épületet, az SZTK melletti lakóépületet, az üzletházakat és a közintézményeket látják el hőenergiával. A napokban jelentette be a tanbánya is hőigényét A Hőszolgáltató Vállalatnál nyáron is dolgoznak, hiszen a Porcelángyár, a Bőrgyár, az Agrária, a Húsipari Vál­lalat, a Cementgyár, az Erő­mű konyhája, a Köztársaság téri napközik, Komlón a le­gényszállás, a Mü. M. kony­ha, mosoda, mind igényel me­leg vizet Ezenkívül végzik a karbantartási munkákat és készülnek arra, hogy október­re Pécsett újabb 460 tanácsi és jónéhány ércbányászati la­kásba bevezessék a meleg vizet. — b. — A Tüzér utcai h^lrözponthoz újabb vezetéket fektetnek. Képünkön: Sziklai Ferenc brigádja. A napokban teljesítette, il­letve már jócskán túl is telje­sítette 1 millió 430 ezer í érin­tős éves tervét a Magyar Hir­dető pécsi kirendeltsége. !ig tavaly év végén 1 millió 709 ezer forint forgalmat muta tak a pénztárkönyvek, az idei for­galom — vissza van még több, mint négy és fél hónap — elő­reláthatólag év végén eléri a kétmillió forintot. Az ered­mény a mindössze 7 főt szám­láló kis kollektíva munkáján kívül szoros összefüggésben van a kereskedelmi reklám megélénkülésével, ennek nap­jainkban tanúi vagyunk. Legtöbben a sajtóban hirdet­nek, ebből származik a kiren­deltség bevételeinek több, mint fele. Naponta csak a Dunán­túli Napló részére hatvan ap­róhirdetést vesznek fel, ezen­kívül kapcsolatban állnak az ország összes napilapiával; ugyanis egyre több vállalat kínálja áruit vagy szolgálta­tását az ország távoli megyéi­ben is. Az úgynevezett vegyes hir­detés tág területet ölel fel. Se szeri se száma a különféle kiadványoknak, naptáraknak, röpcéduláknak, ét- és árlapok­nak, a különféle plakátoknak, amelyekből naponta 70—100-at ragasztanak ki. A kiadványok száma az idén ugrásszerűen megnővekedeít. A kirendeltség minden esetben ötletekkel szolgál, ha a vállalatok közük igényeiket, gondoskodnak a leghatásosabb reklámformáról, e célból számos grafikust fog­lalkoztatnak. Tavaly még nem használták fel a filmet hirdetési célokra, az idén viszont központi film­stúdiójukon keresztül nemcsak diapozitíveket, de rövid rek­lámfilmeket is készítettek meg­bízóik részére. Ennek előzmé­nye: év elején diafilm-bemu- tatót rendeztek, amelyre meg­hívták az érdekelt vállalatok propagandistáit. Felemelt árakkal megkezdték a szerződéskötést sertésekre Október 1-től 19 forint a hússertés kilója — 28 forint a malacok kilónkénti ára Az állatforgalmi vállalatok augusztus 7-én országszerte felemelt árakkal kezdték meg az értékesítési szerződésköté­seket. Az új felvásárlási ára­kat általában már 1967. októ­ber 1-től kezdődőleg fizetik az átadott szerződéses hízott sertésekért. A szerződésekben az ez év harmadik negyedére lekötött sertésekért azonban akkor is csak a régi árat fi­zethetik, ha az átadás vala­mely oknál fogva áthúzódik a negyedik évnegyedre. Vi­szont a felemelt vételárakat kell alkalmazni azoknak a ko­rábban kötött sertéshizlalási szerződéseknek az esetében is, amelyeket 1967. október 1. utáni átadásra kötöttek és ténylegesen az október 1. utá­ni időszakban teljesítenek. A háztájira is vonatkozik Az új árkonstrukció az ed­digihez képest nemcsak ma­gasabb átvételi árat, hanem egyéb előnyöket is biztosít a szerződő gazdaságoknak. Mig az eddigi — szeptember 30-ig szóló — szerződések alapján a kilónkénti 17 forint volt a legmagasabb hízottsertés-át- vételi ár. amit fehér hússerté­Minden szőlőnek, pincé­nek megvan a maga sajá­tossága, hangulata. Sík Sán­dor _ szőleje, pincéje sem csupán a gondozottságával, külcsínjával hívja fel ma­gára a figyelmet, — hiszen találni hasonlót nem is egyet a mohácsi Jakab ká­polna környékén, — hanem a belsőségeivel. Szokottnál is tágasabb és felszereltebb présházával, borpincéjével, de mindenekelőtt vendégszo­bájával. Az a legszembetű­nőbb. Testes asztalával, tu­catnyi székével, oklevelek­kel, naptárakkal, színes pla­kátokkal teleaggatott falai­val, gondosan felpolcolt könyveivel inkább hivatal­hoz, mint poharazóhoz ha­sonlít. Sándor bácsi harminc év­vel ezelőtt vásárolta meg ezt a szőlőt a hozzávaló, ak­kor még szerény pincével és még szerényebb Ingóságai­val. Azt mondta, kedvtelés­ből, nem a bora miatt. — Mohács annak idején még második Lajosról és a Dunájáról volt híres, a bo­ráról annál kevésbé — mon­dotta Sík Sándor bácsi. :—, Olyan semmitérő szőlészke­dés folyt itt, sok borral ugyan, de csak elvétve jó­val ... Ezen akart ő változtatni már annak idején is, amikor megtelepítette az első olasz rizling. fehérburgundi és Kettős jubileum Phőnix szilván! fajtákat. Nem a nagygazdáknak, ha­nem a kurtaholdasoknak, párszáz öleseknek akart pél­dát, kedvet adni, mert vele fegyütt, azok voltak többen. Mégis húsz esztendőt kel­let várnia, hogy kövessék is a példáját. — 1957-ben hallottuk a hírét, hogy az állam védő­szerekkel, műtrágyákkal se­gíti azokat a szőlősgazdá­kat, akik szakcsoporton be­lül vállalkoznak nemesbor­termelésre. Csak tizenöten voltunk az alakuló gyűlésen, de indulásnak ez is jobb volt a semminél. És mivel én voltam a kezdeményező, engem választottak meg el­nöknek is ... Hetven éves fejjel... Hogy mennyire jól válasz­tottak, legjobb példa rá, hogy ma már százhetvenre gyarapodott a csoport lét­száma. És ha holdakban még nem is, mert mindössze 48 kataszteren és külön-kü- lön gazdálkodnak, de közös terv szerint, ami tíz eszten­dő alatt meg is hozta az eredményeit. .Tavaly már ezer hektó bort adtak el az államnak, a közösen vásá­rolt, közös költséggel mű­velt szőlőjükből és a saját­jukból. Közben arra is fu­totta, hogy saját cégér alatt csinos borkóstolót nyissanak Mohácson. — Tavaly 180 hektót kós­tolgattak el benne a mohá­csiak — mondotta. — Csak azért nem többet, mert szű­kös még a férőhely, meg kell majd nagyobbítani azt is. Persze, van még bőven más gondjuk is. — Most már az is kötelez bennünket, hogy’ tavaly bronzot, az idén már ezüst­érmet nyertünk a megyei borversenyen. De azt majdnem elhall­gatta, hogy közben őt, magát is kitüntették. A SZŐ VOSZ VI. kongresszusáról Munka Érdemrenddel utazott haza és jóformán még végükre sem értek a gratulációk, amikor a „hátamögött” újabb ünnepségre készülőd­tek a tisztelői. Sándor bá­csi pincéje régen látott annyi ünneplőbe öltözött embert, mint néhány nappal ezelőtt, július 28-án. — Milyen jó is, hogy an­nak idején ilyen hivatalfor­májúra és nagyságúra bőví­tettem a szobát meg a prés­házat, különben nem is tu­dom, hogyan fogadtam vol­na a köszöntőket. Na és azok a szép szavak, jókí­vánságok ... Nem fogom, de nem is lehet azokat el­felejteni ... Valóban ritka ünnepség volt. Kettős ünnepség, ket­tős jubileum, ö ugyan meg­fordította a sorrendjét, de én a méltóbbal, a rangosab­bal kezdem. Sándor bácsi nyolcvanadik születésnapjá­val, ami összetalálkozott az általa teremtett szakcsoport tízéves évfordulójával. Elém teszi, fellapozza a MESZÖV-től ajándékképpen kapott vaskos szőlészeti szakkönyvet, hogy lássam a belé jegyzett elismerő sza­vakat, és mielőtt a kezembe adná, megsimogatja azt a kis serleget is, amelybe a csoporttársai vagy ahogy ő mondotta, a szőlész kollégái vésették bele jókívánságu­kat, és már nyoma sincs hangjában az érzelmeske­désnek, amikor teletölti a poharakat. Most pedig igyunk annak a sikerére, hogy pár év múl­va Mohácsot is feljegyzik az első osztályú borvidékek lis­tájára. Addig úgy sem nyug­szom ... Tiszta szívből kívánom, hogy koccinthassak Sándor bácsival azon az ünnepsé­gen is. Pálinkás György sek esetében 100—115, keresz­tezett húsfajták esetében pedig 100—120 kilogramm közötti bruttósúly után kaphattak a termelőüzemek, október 1-től kezdve a két kategóriát ösz- szevonják 100—125 kilogramm ra és az új szerződésre át* adott hússertésekért 19 forin­tot fizetnek kilónként. A 125 kilót meghaladó súlyú fehér­hús- és húsjellegű sertések új ára kilogrammonként 18 fo­rint, a szír- és zsír jellegű ser­téseké 125 kiló súlyban és fe­lette ugyancsak 18 forint, a hizlalt tenyészkocáé és kanlott sertéseké Í70 kilós súlyban és felette 17,5 forint. Ugyanakkor a 100 kilogramm alatti hús- és húsjellegű sertésekért, a 125 kilogramm alatti zsír- és zsírjellegű sertésekért, vala­mint a 170 kilogramm alatti hízott kocákért, illetve kanlott sertésekért csak az átvételkor érvényes szabadfelvásárlási árat fizetik. A háztáji gazda­ságok és egyéni termelők ál­tal szerződésre átadott hízott sertéseknél a felvásárlási alap ár szintén 2 forinttal emelke­dett. Nagyüzemi felár A nagyüzemi felár ugyan­csak kedvezőbb az eddiginél: egy naptári negyedéven belül átadott legalább húsz hízott- sertés után jelenleg kilogram­monként 2, október 1. után viszont 3 forintot kaphatnak a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és állami gazdasá­gok. Tehát a felvásárlási ár­emelés együttesen itt kilo­grammonként 3 forint. A ter­melőszövetkezeti csoportoknál és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteknél a nagyüzemi felár az eddigi 1,5 forint he­lyett 2,5 forint lesz. Tartsák meg a kocákat! Az árrendezésre, illetve az eddiginél kedvezőbb átadási súlykategóriák megállapításá­ra azért volt szükség, mivel a sertéshizlalásban hosszabb idő óta tapasztalt erőteljes fel lendülés legutóbb visszaesett, s ez nyilvánvalóan a sertés­tenyésztés, tartás és hizlalás viszonylag kis mértékű gazda- ságosságából adódott. Az állat j számlálások adatai szerint az ország kocaállománya 1961-től 1964-ig töretlenül fejlődött, a közös gazdaságok kocalétszá­ma viszont 1965"től fokozato­san apadt. A háztáji kocalét­szám hároméves ciklusban nőtt, illetve csökkent a takar­mánykészletek, a takarmány­árak és a szaporulatértékesí­tés viszonyainak megfelelően, de a felfutási „csúcsok” az utóbbi években már egyre la­posabbak lettek. Most egy új ciklus felszálló ágában tarta­nak. Az új árrendszer elsőd­leges célja, hogy a termelő* üzemekben szilárd kocaállo­mányt alakítsanak ki, a ház­táji és egyéni gazdaságokban pedig megszüntessék, illetve csökkentsék a háromévenként visszatérő erős „hullámzást”. Ennek érdekében nemcsak a sertéshizlalás, hanem a jelent­kező szaporulat értékesítési biztonságát is megteremtik. A hizlalásra alkalmas malacokat ez év október végéig máris 28 forintos kilogrammonkénti áron vásárolják fel. Magas süIdőár Az. új árakkal, kedvezőbb értékesítési feltételekkel elő­re orientálják a termelőket a kocaállomány megtartására, növelésére, a malacok felne­velésére. A tenyésztési bizton­ság érdekében éppen ezért már most meghirdetik az 1968 első évnegyedére érvényes szerződéses süldőárakat és a január 1-től érvénybe lépő süldő védőárat. A rendelke­zés szerint 1968. január 1-től a jelenlegi 17 forint helyett 20 forint lesz a szerződésre átadott süldők kilogrammon­kénti legalacsonyabb ára. Az új árkonstrukcióban a 30—60 kilogramm közötti hizlalásra alkalmas süldőkért januárban 21, februárban 23, márciusban pedig 24 forintot fizetnek ki­logrammonként. A háztáji és egyéni gazda­ságok minden szerződött ser­tés után 1 mázsa abraktakar­mányt kaphatnak állami áron. Ha ezt a takarmányjuttatást nem veszik igénybe, az át­adott sertések után kilogram- monkint 1 forint úgynevezett takarmánymegváltási felárat kapnak. Eddig a takarmány­juttatás 1.5 mázsára szólt, a takarmánymegváltási felár pe­dig 1.5 forint volt. A süldő­értékesítési szerződések alap­ján az eddigi 80 kilogramm helyett 50 kilogramm takar­mányt kaphatnak a háztáji gazdaságok és egyéni terme­lők, a takarmánymegváltási felár a korábbi 2 forintról 1 forintra csökken. A takarmánytámogatási rendszert érintő módosítást indokolja egyrészt, hogy a tapasztalatok szerint a ház­táji gazdaságok takarmány­ellátottsága a korábbi idő­szakhoz képest kedvezően ala­kult, másrészt az. hogy a köz­ponti készletekből kapott ta­karmány állami ára és a szabadpiaci takarmányár köz­ti különbség — az új árak érvénybe lépése után — az eddigi 150 forintról kereken 100 forintra csökken. így te­hát a takarmányjuttatás, il­letve a takarmány-megváltási felár kiegyenlítő szerepe is kisebb lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom