Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-08 / 185. szám

Világ proletdrja1,egyesüljeleKi Dunámon napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ X XIV. ÉVFOLYAM 185. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1961. AUGUSZTUS 8., KEDD Beruházások a fejlesztési alapból Bankhitellel is lehet már gépeket importálni a szocialista országokból A közös piaci társulás ellen Az Arbeiter Zeitung;: A kelet-európai országok egyre érdekesebb kereskedelmi partnerek számunkra Mechanizmus és munkaalkalom Lesz-e elég munkaalkalom? — vetették fel a kérdést az emberek mindenütt, szinte abban a percben, amikor na­pirendre került a gazdasági reform terve. Nem véletle­nül kérdezték, hiszen min­denki tudta eddig is, hogy az üzemekben, hivatalokban sokhelyütt akad „felesleges” ember, előfordul a kapun be­lüli munkanélküliség, csak éppen a vállalatoknak nem érdeke, hogy ez nyíltan le­lepleződjék: az igazság ugya­nis az, hogy az egészséges közvélemény már jóval ko­rábban felvetette, hogy a fog­lalkoztatásban tarthatatlan az itt is, ott is tapasztalható pocsékolás, következetlenség. Az a tény azonban, hogy minden józan embert bosz- szantott és ma is bosszant bármiféle lógás, vagy feles­legesen végzett munka, nem csökkenti az aggodalmat, hogyha a társadalom tényle­ges szükségletei szerint ala­kulnak a munkaalkalmak, va­jon jut-e mindenkinek mun­ka? Mert az igazsághoz tar­tozik, hogy az emberek — kimondva vagy kimondatla­nul — a szocializmus vívmá­nyaként nagyra becsülik az immár két évtizedes teljes foglalkoztatottságot. Bonyo­lult probléma ez: értékeljük e tagadhatatlan vívmányt, egyszersmind bíráljuk meg­valósulásának módját, és tar­tunk a voltaképpen kívánt változásoktól. Szeretnénk, ha a kecske — gazdasági és er­kölcsi igazságérzetünk — is jóllakna, s a káposzta — a gondtalan munkalehetőség — is megmaradna. Ilyen remények és kétsé­gek között jutottunk el a re­form előkészítésének jelenle­gi szakaszába, amikor az Or­szággyűlésen elhangzott kor­mánybeszámoló erre a fontos kérdésre is reális választ adott azzal, hogy elismeri, sőt meg is indokolja a vár­ható, jobb munkaszervezett­ség következtében lehetővé, egyben szükségessé váló lét­szám-csökkentéseket, illetve — más helyen — létszámbő­vítéseket. Fontos, hogy a re­form egészséges mértékben teret nyisson mindkét ten­denciának. Az új mechanizmus körül­ményei között a vállalatok lehetőség szerint nem csök­kenteni, hanem bővíteni, szé­lesíteni akarják majd tevé­kenységüket, s ennek előre­láthatóan meglesz — eseten­ként máris megvan — min­den feltétele. Ha csupán a hazai ellátás és szolgáltatá­sok körét vesszük szeműgy- re. nyomban számos kielégí­tetlen szükségletre bukka­nunk. Az anyagilag érdekelt gyárak, kereskedelmi válla­latok, intézmények vezetői saját, jól felfogott érdekük­ben nem hunyhatnak szemet az ilyen lehetőségek fölött. Minden módon, a többi kö­zött a szükséges létszám-bő­vítéssel is, arra törekszenek majd, hogy kielégítsék eze­ket a szükségleteket, és ez­zel is bizonyítsák vállalkozá­suk életrevalóságát, növeljék nyereségét. A létszám-csökkentésnek és a termelési, üzleti tevékeny­ség kiterjesztésének érdeke, kívánsága egyazon üzemen belül is jelentkezik, s a leg­jobb megoldásnak a belső át­csoportosítás kínálkozik. Ahol azonban erre nincs mód, ott is a lehetséges legnagyobb körültekintéssel, a kínálkozó, vagy ezután megteremthető munkaalkalmak tüzetes fel­kutatásával, egyszóval böl­A Gazdasági Bizottság ha­tározata értelmében előnyben részesítik azoknak a vállala­toknak és szövetkezeteknek a hitelkérelmét, amelyek 1968- ra a szocialista országokból rendelt gépek vásárlására au­gusztus 31-ig igényelnek hi­telt. A rendelkezés összefügg a? új gazdasági mechanizmus bevezetésével, s azt a célt szol gálja, hogy a vállalatok szo­cialista gépimport-igényeinek kielégítésében az általános hi­telfeltételek megjelenéséig se legyen fennakadás. Egyben ösztönzik a vállalatokat, hogy a szocialista országokból vá­sároljanak gépeket. A Magyar Beruházási Bank és a Magyar Nemzeti Bank kidolgozta az említett hitel nyújtásának feltételeit, igény­lésének, folyósításának mód­jait. Valamennyi vállalat és szövetkezet kérhet hitelt a szocialista országokból meg­rendelt gépek, műszerek és technológiai berendezések be­szerzésére, ha azokat várható jövő évi fejlesztési alapjából nem tudja kifizetni. Hitelt kaphatnak forgóalapjuk kiegé­szítésére is, ha az említett gépek üzmbe helyezése újabb forgóeszközöket tartósan leköt. Több mint öt hónapja már, hogy elzárták a forgalom elől a Szabadság utat. Most hatal­mas föld- és kőtörmelékku­pacok éktelenkednek a régi úttest helyén. A pécsieket ér­zékenyen érinti a forgalmas út hiánya, sokan türelmetlen­kednek, s gyakran felteszik a kérdést: mikor adják át már az új utat? Érdeklődésünkre a Városi Tanács építési és közlekedési osztályán elmondották: aggo­dalomra nincs ok. Az útépí­tők két hét időnyereségre tet­tek szert. Az útépítéssel járó esesscggel párosult embersze­retettel kell gondoskodni minden dolgozó emberről, minden családról. A reform tehát lehetőséget nyújt az emberséges és okos eljárásra, s a számítások sze­rint, a harmadik ötéves terv időszakában egészében mint­egy 180 ezer fővel növekszik majd a dolgozók összlétszá- ma. Az átlagosnál jóval több gondot okoz a következő években különösen nagy számban jelentkező fiatalok munkába állítása. A kormány számos foglalkoztatási és to­vábbtanulási lehetőséget biz­tosított, kihasználásuk azon­ban elsősorban a helyi szer­vektől, tanácsoktól, vállala­toktól, szervezetektől függ. Végül is azt mondhatjuk: a gazdasági irányítás új rendszere nem csökkenti gondjainkat, de lényegesen növeli lehetőségeinket. A bankok legfeljebb 48 havi visszafizetésre vállalt hitelek ügyében azonnal állást foglal­nak, a hosszabb lejáratú hite­lek feltételeit a hitelpolitikai irányelvek alapján később ál­lapítják meg. A most kérhető középlejá­ratú hitel után minimálisan hat százalék kamatot kell fi­zetni, ugyanakkor azonban a hitellel finanszírozott álló- és forgóeszközök után a tartozás visszafizetéséig nem kell 5 szá zalékos eszközlekötési járadé­kot fizetni. így a kamat va­lójában csupán egy százalék. A kérelmeket egyébként a beérkezés sorrendjében bírál­ják el. Megvizsgálják a hitel célját, a vállalatok fizetőké­pességét, s a döntésről az ille­tékes bank értesíti a válla­latot. Ezeket a hiteleket az új me­chanizmus elveinek megfele­lően veszik majd fel a vál­lalatok; a visszafizetés forrása már teljes egészében a fej­lesztési alap lesz. Mintegy kí­sérletképpen már 1966—67-ben is vettek fel a vállalatok olyan beruházási hiteleket, amelyeket a korábbitól eltérően nem közvetlenül nyereségből, hanem az eddig szerényebb közművesítések 90 százalékát már elvégezték, s befejezés­hez közelednek a talajmun­kák is. Pedig sok nehézség gátolja a korszerűsítési mun­kákat. Sok gondjuk volt pél­dául az altalajjal. A Szabad­ság út és környéke ugyanis lápos helyre épült, korhadó nádtorzsa tömeget és egyéb szerves anyagot ástak ki az útburkolat alól. Ez a laza al­talaj nem alkalmas arra, hogy forgalmas utat építsenek rá, ezért nyolcezer köbméter föl­det kell elszállítani, s a régi út aszfalt és betontörmeléké­vel töltik ki a helyét. Újabb problémát okoz a kő­hiány is. A 600 méter hosszú út alapozásához 250 vagon kőre van szükség, s ezt a mennyiséget a komlói kőbá­nyából akarták beszerezni. A komlói kőbányát viszont el­öntötte a július eleji felhő- szakadás vize, s megbénította a termelést azon a munkahe­lyen. Emiatt Kővágószőlősről és más kőbányákból kell be­szerezni az útépítő anyagot, ami — tekintettel a kőhiányra — nem egyszerű dolog. A Városi Tanács építési és közlekedési osztálya, illetve az útépítők eddig minden aka dályt el tudtak hárítani, s változatlanul tartják két hét időnyereségüket. Ezen a héten — határidő előtt — megkez­dik az út alapozását is. Bár a tervek szerint csak október 15-én kell átadni az új utat. j az építők arra törekszenek, hogy — jelenlegi időnyeresé­güket megtartva — szeptem­ber 30-ra befejezzék ezt a munkát. mértékű beruházási alapjuk­ból 1968-tól pedig kibővülő fejlesztési alapjukból törlesz- tenek. Ezentúl már minden fejlesztési hitelt alapjaikból kell visszafizetni. A fejlesz­tési alap köztudomásúan an­nál nagyobb, minél nagyobb a nyereség, a vállalatoknak te­hát érdekük lesz, hogy olyan berendezésekre vegyenek fel hitelt, amelyeknek segítségé­vel nő a nyereségük. így a kölcsönt gyorsabban vissza tudják fizetni, ugyanakkor ré­szesedési alapjuk is növek­szik. Az új lehetőségekkel már a kísérleti években is sok vállalat élt: az 1967-re ren­delkezésre álló beruházási hi­telösszegeket a jelék szerint teljes egészében igénybe ve­szik. A jövő évtől jóval na­gyobb hitelösszegeket folyósít a bank, mint 1967-ben. Az Állami Áruház hétfőn reggel fél 9 órakor nyitott, de a kirakatban már szom­bat délutántól meg lehetett gusztálni az árengedményes cikkek jelentős részét. Most az egyszer megbocsátható, hogy a kirakatrendezés esz­tétikai követelményeit bizo­nyos mértékben háttérbe szorítja a célszerűség. Minél több árucikket tud már a kirakatban kiválasztani a vevő. annál gyorsabb, zavar­talanabb az árusítás. Az Állami Áruház és a B. m. Ruházati Kereskedel­mi Vállalat is saját hatás­körében dönthette el, hogy milyen árucikkeket értékel le, a 30 és 40 százalék kö­zött szabadon állapíthatták meg a leértékelés mértékét is. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium — idén először — csak egy úgynevézett tiltó jegyzéket adott, felsorolva, mi az a néhány áru, ame­lyet nem szabad leértékelni. Egy-két árucikknek más ára B é c s. Élesen bírálja a Nép- i párti kormánynak kizárólag a Közös Piacra orientálódó gazdaságpolitikáját és a kelet­európai kereskedelem megnö­vekedett lehetőségeire hívja fel a figyelmet az Arbeiter Zeitung, az Osztrák Szocialis­ta Párt központi lapja vasár­napi vezércikkében. A lap megjegyzi, hogy az osztrák közös piaci társulás egyesek számára Nyugat-Né- metországgal való szoros egye­sülést jelenti —, legalábbis gazdasági tekintetben történő „visszatérést a birodalomba”. Ausztriának meg kell kísérel­nie, hogy behozatalát kevésbé egyoldalúan állítsa be a Kö­zös Piacra. Kelet-Európába irányult az elmúlt tíz évben az osztrák kivitel 17—18 szá­zaléka és onnan származott az import 12 százaléka. A ke­leti tömbben termelt áruk mind jobb minősége a jövő­ben vonzóbbá teszi számunk­ra az importot, míg a növekvő életszínvonal nagyobb export- lehetőségeket biztosít nekünk van az egyik, mint a másik boltban, országos viszony­latban az is előfordul, hogy ugyanazt az árut egyik he­lyen bevonták az engedmé­nyes cikkek körébe, másutt pedig nem. Természetes kö­vetkezménye ez a leértéke­lésben nagyobb önállóság­nak. Az Állami Áruházban mintegy négymillió forint értékű ruházati cikk árát szállították le, a B. m. Ru­házati Kereskedelmi Válla­hatnál körülbelül hétmillió forint értékű saját árucik­ket, plusz mintegy 5 millió forint értékű, a nagykertől előzetesen beszerzett ruhá­zati cikket vontak be az időleges árleszállítás köré­be. Az áruház slágere a se­lyem méteráru, körülbelül 3500 női ruhára való, a ju­goszláv varrásnélküli nylon- harisnya, továbbá a női, bakfis és gyermek karton­ruhák. A B. m. Ruházati — írta a lap. — Ezek az or­szágok tehát mind érdekesebb kereskedelmi partnereink és erőfeszítéseinket bizonyos si­ker is kísérte már. Az első magyarországi Hiúsági nemzetközi zenei táborozás A Pécs városi Tanács és az Ifjú Zenebarátok Magyaror­szági Szervezetének rendezé­sében augusztus 7—22. között huszonegy ország ifjú muzsi­kusainak részvételével bonyo­lítják le az első nemzetközi zenei táborozás 16 napos prog ramj át Pécsett. A táborozás­nak helyet adó Tanárképző Főiskola modern kollégiumá­nak homlokzatán 21 nemzet zászlaja fogadja az érkezőket, akik közül az „első fecskék” már vasárnap megjöttek. Kereskedelmi Vállalat bolt­jaiban nagy mennyiségben kaphatók leszállított árú ci­pők, konfekcióáruk és kar­ton méteráruk. Bár, nem speciálisan nyárra való, mindkét cégnél vásárolható engedményes import gyer­mekmelegítő. Az első napon az Állami Aruház forgalma megköze­lítette az egymillió forintot, a tíz behívott nyugdíjasnak és a több, mint harminc ideiglenesen alkalmazott diáknak is volt mit csinál­nia. A legtöbb vevő a se­lyem méteráru osztályon állt sorba, de nagy sikere volt a nyári férfiingeknek és fonott férficipőknek is. Persze voltak óvatoskodók is. Munkatársunk tanúja volt annak. amikor egy férfi fitymáló hangon jelen­tette ki: „Szép, szép, ez a női fürdőruha itt a kirakat­ban, de kérdés, hogy benn mi van!?’’... Megkezdik a Szabadság út alapozását Szeptember végén átadják az új utat SO—40 százalékos árengedmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom