Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-26 / 201. szám

1967. AUGUSZTUS 26. napló Ülést tartott a MÉSZÖV választmánya Szövetkezeti áruház Pécsett Országos első a baranyai szövetkezeti kiskereskedelem Javult az áruellátás, több élelmiszer, háztartási gép és ruha fogyott a falusi boltok­ban 1967. első felében, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. A különféle árubemu­tatók. rendezvények, a ven­déglátóipari forgalom emelke­dése, a vendéglátás színvona­lasabbá válását tükrözik. A fentieket nagyszerűen példázó statisztikai adatokat Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke ismertette tegnap délelőtt, a MÉSZÖV választmányának ülésén. Elmondotta többek között, hogy az elmúlt félév­ben két új szövetkezettel is bővült a hálózat, Komlón fo­gyasztási és értékesítő, Pécsett pedig kisállattenyésztő szak- szövetkezet létesült. Megyénk­ben jelenleg 23 fogyasztási és három szakszövetkezet gon­doskodik a lakosság ellátásá­ról. A választmány által megvi­tatott beszámolóból kitűnt, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulója tiszteletére kibontako­zott jubileumi versenymozga­lom már az év első felében nagyszerű eredmények létre­jöttét segítette. Megállapítha­Dahtaféta Az európai szocialista or­szágok rádióinak gyermek- kórusai a bolgár rádió kez­deményezésére „dalstafétát” indítottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére. A megállapodás szerint az ér­dekelt rádiók gyermekkará­nak előadásában hangszalag­ra vettek egy-egy forrada­lomról szóló dalt. Az első kórusszámot Szófiából Buda­pestre küldték. A magyar rá­dió ehhez két művet csatolt. Az egyik Balázs Árpád: Böl­csődal egy őszi éjszakáról a másik pedig Láng István: Október emléke című kom­pozíciója. Mindkét kórusmű — melyek szövegírója Kö- vesdi János — a magyar ze­neszerzőknek az 50. évfor­dulóra hirdetett pályázatán díjat nyert A „dalstaféta” ezt követően Csehszlovákiá­ba, majd az NDK-ba, s on­nan Romániába „utazott”. Út­ja végén a dalfüzér visszatér Szófiába, ahol az ünnep elő­estéjére nagyszabású zenés műsort állítanak össze. tó, hogy mind a kereskede­lemben, mind a vendéglátó- iparban, gyorsabb ütemű fej­lődés Y>lt tapasztalható a szövetkezeteknél, mint az ál­lami kereskedelemben. Tartós fogyasztási cikkből például 30 százalékkal vásárolt többet a lakosság ez év első felében, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A ruházati for­galom 11,6. az élelmiszerfor­galom pedig 11,9 százalékkal növekedett. Zöldségből és gyümölcsből 60 százalékkal több árut adtak helyi ellátás­ra szövetkezeteink és érezhe­tően javult a város zöldség­ellátása is. Az első hét hónap eredmé­nyeit figyelembevéve 115,2 százalékos teljesítéssel az or­szágban első helyen áll Ba­ranya megye szövetkezeti kis­kereskedelme. Első a sajátter­melésű ételforgalomban, míg a szövetkezeti vendéglátóipar a tizedik helyen áll. A baranyai szövetkezetek élnek az új gazdasági me­chanizmus adta lehetőségek­kel, igyekeznek ügyesen, jól gazdálkodni. Jelenleg már ti­zenkettő, többségében faipari üzemet működtetnek, s ezen üzemek első félévi termelési értéke meghaladta a 14,5 mil­lió forintot. A gazdaságosság szem előtt tartásán kívül a hálózat csinosításáról, korsze­rűsítéséről, fejlesztéséről sem feledkeznek meg. Gombamód­ra nőnek a falvakban az új szövetkezeti létesítmények. Villányban presszós kisven­déglő, Bolyban korszerű vas­műszaki bolt, Öcsárdon fala­tozó. Szentlőrincen cukrász bázisüzem, Nagykozárban ve­gyesbolt, Dunafalván ÁBC- jellegű vegyesbolt épül. Az apróbb szövetkezeti lé­tesítmények után reprezenta­tív egységekkel segíti majd a pécsi szövetkezet a város el­látását, Szövetkezeti létesít­mények sorában a következő, a Pécsett épülő ABC áruház lesz. Részben a forgalmi tervek túlteljesítéséből, részben a tatkarékos gazdálkodásból ere­dően az 1967. I. félévi gazdál­kodási eredmény 38,5 száza­lékkal haladta meg a bázis időszakot. A baranyai szövet­kezetek gazdálkodási eredmé­nye öt és fél millió forinttal több, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Szó esett a SZŐ VOSZ ál­tal célfeladatként kapott száz kataszteri hold szőlő és gyü­Tanévnyitó szeptember 1-én A pedagógusoknak véget ért a nyári szabadsága, s hozzáláttak a tanévnyitást közvetlenül megelőző mun­kákhoz. A tanévnyitásig hát­ralevő időben a megyei mű­velődésügyi osztályvezetők igazgatói értekezleten is­mertetik az 1967—1968-as oktatási év legfontosabb feladatait. Budapesten és vidéken egyaránt szeptember 1-én, pénteken rendezik az álta­lános- és középiskolákban a tanévnyitó ünnepséget. Szep­tember 2-án megkezdődik a tanítás. A tanévkezdés nap­jaiban kapják meg az álta­lános iskolák diákjai tan­könyveiket is tanintézetük­ben. Tartozás és bürokrácia Uj gyógyszertárat nyitottak a hét elején Villányban. Az épí­tésre 650 ezer, a bútorzatra 200 ezer forintot fordítottak. Bari csibe mindenütt bz országban mí6 Egymillió „tojósztár' 264 tojás évente — Űj keltetőt építenek 1970-ben már négymillió csibét szállítanak ftSUfilENDÉSZET A MJEJTVÉNYEK Lapunk munkatársa tűz­rendészet! oktatáson vett részt. Az előadó a beveze­tőjében a tűz keletkezéséről elmondotta, hogy valaha csak villámcsapások, vulká­nok kitörése következtében jutott az ember a léte szem­pontjából annyira fontos tűzhöz. Később két fa ösz- szedörzsölésével' hozta létre a hőt, amely a könnyen gyűlő anyagot lángra lob- bantotta. Természetes, hogy az ember akkor még nem tudta megmagyarázni az égés feltételeit. Az előadó megkérdezte hallgatóit: Ki mit tud az égésről? A vá­laszokban szó volt éghető anyagról, oxigénről, — ezek egyesüléséről. Többen be­széltek arról, hogy az égés hőfejlődéssel és fényjelen­séggel végbemenő kémiai folyamat. Szóltak az égés feltételeiről is. Ezzel kap­csolatban említettek éghető anyagot, oxigént, volt, aki a megfelelő hőmérsékletről beszélt. Az előadónak ezek- után csak annyi feladata maradt, hogy a válaszokat összefoglalva pontosan meg­határozza az égést és annak feltételeit. Az előadás további részé­ben szó került, hogy a tűz nemcsak barát, hanem el­lenség is. Magyarországon a tűz megelőzésével kapcso­latos tiltó rendelkezést elő­ször 1574-ben Debrecenben hozták. Pécsett 1724-ben je­lent meg az első tiltó sza­bályzat. Az idők során lét­rejött a fejlett tűzrendészet, megelőzés, mentés egyaránt. Jogszabályok és szabványok szabályozzák ma már a tűz­rendészet! viszonyokat. A megelőző tevékenység elle­nére azonban mégis gyak­ran tűz üt ki gondatlanság­ból, a szabályok megszegése miatt. Az előadó hangsú­lyozta: a tűzjelzés kötelező, a tűzesetet a hatóságoknak azonnal jelenteni kell, hogy annak eloltásáról a lehető legrövidebb időn belül in­tézkedhessenek. * A fenti tudósításban a már meghirdetett Tűzrendé­szet! rejtvény megfejtésé­hez felhasználható tudniva­lókat is közöltünk. A rejt­vénysorozat holnap kezdő­dik, — megtalálható a Du­nántúli Napló mellékleté­ben megjelenő „Otthon­család” című lapoldalon. A világ egyik elismerten legjobb tojófajtája — a Ka­nadában kitenyésztett Shaver —Starcross — meghódította a magyar gazdaságokat is. A bári baromfiüzem, amely ha­zánkban egyedül tenyészti ezt a kiváló tojófajtát, 1964-ben adott először Shaver-naposcsi- béket a köztenyésztésbe. S ebben az évben már túlha­ladja az egymilliós szintet a Bárból származó „tojósztárok” száma. Az új fajta gyors térnyeré­sének magyarázata: a kitűnő termelési eredmények. A bári szakemberek évi 240 tojást ga­rantálnak Shaver—Starcross tyúknál, ami kétszerese az országos tojáshozamnak. S ezt csak alsó szintnek lehet te­kinteni, hiszen Bárban tavaly — több mint 40 ezer tyúk át­lagában — 264 tojást termel­tek. Ez az eredmény világ- viszonylatban is kiemelkedő, s méltó a fajtanévben kifeje­zett „sztár” címhez. Az idén az ország vala­mennyi megyéjébe eljutottak már a bári Shaver-naposcsi- bék. Az egész évre tervezett 1,2 millió tojó felét a ter­melőszövetkezetek, egy-egyne- gyedét pedig ez állami gaz­daságok, illetve a háztáji gaz­daságok kapják. Érdekes, hogy az összes tojó 25 százaléka Veszprém megyébe kerül az idén. ami nyilvánvalóan ösz- szefüggésben van a közép­dunántúli iparvidék és a Ba- laton-part tojásellátásának megjavítására irányuló törek­véssel. Éppen ezért a bári üzem Keszthelyen szaktanács- adót állított munkába, aki el­sősorban a Veszprém megyei tenyésztőket segíti a tanácsai­val. A bári baromfitenyésztő üzem felmérte a következő években jelentkező igényeket. Mivel az eddiginél is nagyobb kereslet várható a Shaver— Starcross iránt, új keltetőüze­met építenek Bárban. A ha­talmas „csibegyár”, amelyben ötven keltetőberendezés mű­ködik majd. ősszel kezdi meg a termelését. Így lehetővé vá­lik, hogy 1970-ben már négy­millió „tojósztár” kerüljön az ország gazdaságaiba. Amikor Horváth József ügyében szaladgáltam, az egyik helyen — félig tré­fásan — felajánlották ne­kem, hogy inkább összead­ják azt a 90 forintot, csak fejezzem már be a „nyomo­zást”. .. Hogy egészen rövid le­gyek: Horváth József iba- fai lakos 1965 március ha­vi fizetéséből a Mecseki Állami Erdőgazdaság alsó- kövesdi erdészetében levon­tak 90 forint összegű, a Pécsi Közúti Üzemi Vál­lalattól áthozott szerszám- tartozást. 1967. július 6-án pedig a Szigetvári Járás- bíróság — a Közúti Vállalat kérésére — ugyanennek a Horváth Józsefnek végre­hajtási értesítést küldött 90 forint munkaruhatartozás miatt..., megtoldva 10 fo­rint végrehajtáskérési ille­tékkel. Július 20-án kézhez kapta az immár 115 forint­ra vonatkozó letiltó végzést is. Törött lábbal fekszik otthon, amint felgyógyul, fizetnie kell. A bíróság nem hibáztat­ható, mert az ilyen ügyek­ben az' a szabály. hogy csak a végrehajtandó sze­mély felszólamlása esetén tartanak tárgyalást, Horváth József pedig nem élt ki­fogással a végrehajtási ér­tesítés ellen. Egyszerű em­ber, nem is hitte el, hogy az értesítés neki szól. Nem­csak azért, mert ő több mint két évvel ezelőtt ki­egyenlítette a tartozását, hanem azért sem, mert a néhány hónappal azelőtt hozzáérkező. iratmásolaton (az eredeti példány a vál­lalat munkaügyi döntőbi­zottságához ment) egy „má­sik” Horváth József szere­pelt. Vagyis más születési hely, anyja neve, hónap és nap volt feltüntetve. Végül az Is zavarta, hogy nem szerszámot követelnek tőle, amivel legalább valamikor tartozott, hanem munka­ruhát Hozzánk küldött le­velében is azt bizonygatja, hogy ő semmiféle munka­ruhát nem kapott, erre ta­núkat is tud állítani. Még 1965-ben, a vállalat egyik levelére válaszolva szintén megírta ugyanezt. Az alsókövesdi erdészet irodájában pillanatokon be­lül előkerült Horváth Jó­zsef törzslapja, rajta a be­jegyzés, 1965 március havi fizetéséből 90 forint levon­va. Ekkor még nem tudtam, hogy más után is kellene érdeklődnöm. A Pécsi Közúti Üzemi Vállalatnál, amint meghal­lották, hogy mi történt, rögtön hozzáláttak a téve­dés tisztázásához. Megtalál* ták a névrokont, akivel összecserélték a mi Horváth Józsefünk adatait, a sze­mélyzeti-munkaügyi osztály vezetője fejből is emléke­zett rá, hogy valóban szer­számtartozásról van szó. De ami a lényeget, tehát a tartozást illeti, ez a vállalat kimutatása szerint a mai napig fennáll. Minden va­lószínűség szerint arról le­het szó, mondták a vállalat szakemberei, hogy a Mecse­ki Állami Erdőgazdaság le­vonta ugyan a 90 forintot, de elmulasztotta a Közúti Vállalat egyszámlájára át­utalni. Előbb mindenesetre felhívták telefonon a Köz­úti Igazgatóságot, hátha az erdőgazdaság tévedésből oda irányította a levelet. Fél óra múlva megérkezett a nemleges válasz. Ekkor Szörényi Mártonhoz, az Er­dőgazdaság főkönyvelőjéhez telefonáltak. Később szem- lyesen kerestem meg a fő­könyvelőt, arra kérve, hogy ha már ő nem ér rá, adjon mellém egy dolgozót, akivel utána nézhetnénk a levo­násnak. Kereken megta­gadta a kérést, mondván, hogy ez már három éves ügy, jelenleg van ennél fontosabb dolguk is. Egy­szóval, nagyvonalúan napi­rendre tért a vállalat hi­bája felett. Thier-Szabó Ru- dolfné főikönyvelőhelyettes viszont, aki már szintén tudott a dologról, a leg­nagyobb készséggel ajánlot­ta fel segítségét. Közösen többször is átlapoztuk a le­vonások és átutalások jegy­zékét, de Horváth József levonásának nem találtuk nyomát. Ekkor kitelefonált az alsókövesdi erdészetbe, ahonnan másnap a követ­kező válasz érkezett: a Hor­váth Józseftől levont 90 forintot 1965. április 17-én, egy piros utalványon adták fel, csak nem tudják, hogy hová és kinek. Ez már az erdőgazdaság revizorainak a dolga," Thier-Szabó Rudolfné min- desesetre arról tájékozta­tott, hogy a 90, illetve az­óta már 115 forint tartozást haladéktalanul átutalják a Pécsi Közúti Üzemi Vál­lalat egyszámlájára. Eb­ben az esetben természete­sen a Közúti Vállalat is intézkedik, tehát minden remény megvan arra, hogy a Szigetvári Járásbíróság még Horváth József fel- gyógyulása előtt visszavon­hatja a letiltó határozatot. (Kéri) Villáminterjú a Magyar Honvédelmi Szövetséerol Az MHS jogutódia Klnbok alakulnak alapszervezetek helyett — Tanácsadó testületek a titkár mellett A kormány az 1024/67. sz~, augusztus 8-án kihirdetett határozatában — az MHS Országos Elnökségének ja­vaslatára — tudomásul vet­te a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megszűnését és hozzájárult, hogy annak jogutódjaként a Magyar Honvédelmi Szövetséget (MHSZ) létrehozzák. — Mit jelent majd a gyakorlatban, hogy a sport szócska hiányzik a jogutód szövetség nevéből? — Ezzel a kérdéssel fordultunk Vér­tes József elvtárshoz, az MHS (a szövetség jelenleg még régi formájában funk­cionál) Baranya megyei El­nökségének elnökéhez. — Az MSZMP Politikai Bizottsága 1967. június 20-i ülésén megvizsgálta a hon­védelmi nevelőmunka hely­zetét, értékelte többek kö­zött az MHS tevékenységét is. Nos, sok területen két­ségtelenül figyelemre méltó eredményeink, az MHS ve­zetőszerveinek, szervezetei­nek helyes törekvései és kezdeményezései, az aktívák lelkes, fáradtságot nem is­merő munkája ellenére, el­maradtunk a reális lehető­ségektől Ennek oka főként az MHS jelenlegi felépítésé­ben és az abból fakadó el­lentmondásokban rejlik. Fel­adataink és szervezetünk bizonyos módosítását tehát a honvédelmi nevelés, az ifjú­ság honvédelmi felkészíté­sének eredményesebbé téte­le indokolja. — Milyen feladatbeli ille­tőleg szervezeti módosítá­sokra kerül sor? — Röviden: a jövőben a sportnak csak a honvéde­lemmel kapcsolatban álló ágazataival foglalkozunk. A jelenegi alapszervezetek he­lyett klubok — tartalékosok klubja, lövészek klubja, rá­diósok, modellezők, búvárok, ejtőernyősök klubja és így tovább — alakulnak, me­lyeknek munkáját kineve­zett titkár irányítja. A ki- i nevezéses rendszerre az egy személyi felelősség fokozot­tabb érvényesítés érdekéber kell áttérnünk, mivel az MHSZ társadalmi alapokor álló, de állami feladatoka is megoldó szervezet lesz. A titkárok munkájának segí­tésére tanácsadó testületéi hozunk létre a tanácsok, tö­megszervezetek, fegyveres testületek, valamint a MTS területi szerveinek küldöt­teiből. A kormány határozatábar utasítja a tanácsok végre­hajtó bizottságait, a válla­latok, Intézmények és más állami szervek vezetőit, hogy elsősorban megfelelő léte­sítmények és az oktatás cél­jaira alkalmas helyiségek rendelkezésre bocsátásával segítsék az MHSZ munká­ját; klubjait a sportegye­sületekhez hasonlóan támo­gassák; a területén tévé kenykedő társadalmi akti vákat részesítsék a végzett munka alapján elismerés­ben. á. 1 mölcsös rekonstrukciójáról örvendetes, hogy az előírt szás holddal szemben az egysze­rűbb szövetkezetekben mái 153 hold szőlőt és gyümölcsös! telepítettek. A feladatok kö­zül elsők közt a téli tárolásra való felkészülést említette a MÉSZÖV elnöke. Hangsúlyoz­ta, az engedélyezett kockáza­ti alap felhasználásának fon­tosságát. valamint azt, hogy a célpremizálásra fordíthatc összeget teljes mértékben használják fel rendeltetéssze­rűen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom