Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-16 / 166. szám

2 napló 1961. JÜLIUS 16. Fellángoltak a harcok Közel-Keleten A kairói rádió szombaton adását megszakítva olvasta be a reggeli incidensről beszá­moló katonai közleményt. A közlemény megállapítja, hogy izraeli erők szombat reggel a Szuezi-csatorna kele­ti partjáról, ágyútüzet zúdí­tottak a Szuez, Port Tutik, Izmaiba és brit térségében állomásozó egyiptomi erőkre. Az egyiptomi tüzérség viszo­nozta a tüzet és elhallgattatta az izraeli ütegeket. Izraeli légierő megpróbá'ta bombázni Szuez lakott negye­deit, de az egyiptomi légierő közbelépett. A közlemény le­szögezi, hogy az izraeli gépek ellen felszállt egyiptomi re­pülőgépek valamennyien Sér­tetlenül tértek vissza támasz­pontjukra és megsemmisítet­tek egy izraeli repülőgépet. Az EAK katonai parancs­noksága később még egy köz­leményt adott ki, a ebben ar­ról számolt be, hogy az EAK légiereje a csatornaövezet déli részében bombázta az izraeli tüzérség állásait és megsem­misített hat ágyút. A szóvivő arról tájékoztatott, hogy 12.30 órakor a légi összecsapások még nem szűntek meg, A harcokról Tel Aviv-bun is újabb beszámolókat tettek közzé. Az izraeli katonai pa­rancsnokság elismerte az EAK által bejelentett izraeli repü­lőgép lglövését, de egyben azt állította, hogy további két — tehát szombaton összesen há­rom — egyiptomi gépet tett az izraeli légierő harckép­telenné. A pénteki összecsapásoknak izraeli részről hét halott, 22 sebesült és két eltűnt áldoza­ta van — közölte szombaton az izraeli hadsereg szóvivője. * Harcokat jelentenek a jordá- niai—izraeli tűzszüneti vonal­ról is. Kairóban és Arnman- ban bejelentették, hogy szom­baton reggel Gisr El Dania térségében 45 percig tüzelt egymásra a Jordán-folyó két oldalán álló izraeli, illetve jordániai tüzérség. Az incidens délelőtt fél tízkor kezdődött. Jordánia — közölte a j or­dán katonai szóvivő — sür­gős panasszal élt az incidens mfatt az ENSZ Biztonsági Tanácsánál. Az országgyűlés határozata az európai biztonság kérdéséről Miközben a közel-keleti há­ború tűzszüneti vonalain egy­re újabb pontokon lángolnak fel a harcok, Jeruzsálemből elindult az ENSZ első katonai megfigyelőcsoportja, hogy tag­jai elfoglalják ellenőrző ál­lásaikat. A világszervezet kép­viselői — francia és svéd tisz­tek, összesen nyolcán — a Szuezi-csatorna két partján foglalják el állásaikat. Odd Bull tábornok a tűz­szünet fő ellenőre —: Jeru­zsálemből szombaton újabb tárgyalásokra visszautazott Kairóba. A norvég tábornok pénteken Mose Dajan izraeli hadügyminiszterrel tárgyalt. Dajan a Tel Aviv-j rádió­ban szombaton adott számot az ENSZ képviselőivel foly­tatott tárgyalásairól. Kijelen­tette, hogy Izrael helyteleníti azokat a feltételeket, amelye­ket Egyiptom támasztott az ENSZ-megfigyelők kihelyezé­sével kapcsolatban. Dajan szerint az EAK visszautasítot­ta bármiféle tűzszüneti vonal földrajzi kijelölését, továbbá, ellenezte azt, hogy az egyip­tomi, illetve az izraeli olda­lon elhelyezkedő ENSZ-meg­figyelők között közvetlen érintkezés álljon fenn. A pénteki és szombati har­cokat érintve, az izraeli had­ügyminiszter kijelentette, hogy az, ami a Szuezi-csator­na mentén történik, gyakor- j latilag háborúval egyenértékű. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a nemzetközi helyzet a vietnami háború fokozása, a közel-keleti háború kirobban­tása és más imperialista pro­vokációk miatt feszültebbé vált. Mindez fenyegeti a vi­lág békéjét és ezen belül ve­szélyezteti kontinensünk bé­kéjét és biztonságát is. Szük­ség van tehát a békeszerető erők fokozottabb együttműkö­désére és erőfeszítéseire. Európában az utóbbi idő­ben növekedtek a békés fej­lődés, az országok közötti po­litikai, gazdasági, kereskedel­mi, kulturális és tudományos együttműködés lehetőségei. Az európai biztonság megszilár­dítása és a békés egymás mel­lett élés biztosítása örvende­tes módon egyre több európai parlament, politikai párt és államférfi részéről növekvő megértéssel találkozik. Ezzel egyidőben azonban olyan nyugtalanító jelensé­geknek is tanúi vegyünk, amelyek újabb erőfeszítése­ket tesznek szükségessé Európa békéjének biztosítá­sára. Ezeknek az erőfeszítéseknek és kezdeményezéseknek a so­rában kiemelkedő jelentősé­Aggodalmak Washingtonban A De Gaulle—Kiesinger kö­zötti tárgyalások eredménye bizonyos aggodalmat keltett Washingtonban. A megbeszé­lés során elhangzott nyilvá­nos kijelentésekben olyan irányzatot látnak, mintha Bonn eltérne az eddigi at­lanti koncepciótól a NATO ügyeiben. Egyes amerikai szakértők szerint egyenesen arról van szó, hogy a nyugat­német kormány a húsz év óta fennálló elgondolást alapos revízió alá akarja venni. — Bonni értesülések szerint McNamara bonni látogatásá­nak hirtelen lemondása kevés­bé van azzal összefüggésben, minisztert. hogy a nyugatnémet kormány csökkentette a hadügyi költ­ségvetést, mint inkább azzal, hogy a nyugatnémet kormány külpolitikai irányvonalának ál Utólagos megváltozása felhá­borodást keltett washingtoni kormánykörökben. Az értesü­lések szerint McNamara láto­gatásának elhalasztása John­son egyenes kívánságára tör­tént, miután a bonni ameri­kai nagykövetség beszámolt a De Gaulle—Kiesinger megbe­szélésekről. Az ügy elsimí­tására előreláthatólag augusz­tus első f-'^ben Washington­ba küldik Schröder hadügy­gű a Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületének a múlt év júliusában kibocsá­tott felhívása, valamint az európai kommunista- és mun­káspártok ez évi Karlovy Va- ri-i közös nyilatkozata. Az európai helyzet kedvező alakulását olyan tendenciák akadályozzák, amelyek — ha érvényesülhetnek — veszé­lyeztetik Európa békés fejlő­désének folyamatát. Amíg a Német Szövetségi Köztársaság és számos más kormány a két német állam tényét nem veszi tudomásul, amíg külpo­litikai tevékenységükben és a nemzetközi fórumokon ta­gadják ezt a realitást, amíg a két német állam mai hatá­rainak érvényét a Német Szö­vetségi Köztársaság kormánya és egyes szövetségesei nem is­merik el, mindig fennáll az európai államközi viszonyok romlásának veszélye. Ez az európai feszültség állandó for­rása, amely egyben szerves része a NATO tevékenységé­nek is. A stabilitásra törekvés, a bé­kés fejlődés kedvező ten­denciái leginkább akkor kerülnek veszélybe, amikor egyrészről megfeledkeznek az elmúlt emberöltő keserű tapasztalatairól, másrész­ről nem Ismerik el, vagy nem ismerik fel a második világháború után kialakult realitásokat. A Magyar Országgyűlés az alábbiakban látja az európai biztonság megszilárdításának feladatait: — Alapvetően fontos, hogy valamennyi európai parla­ment és kormány ismerje el a második világháború után kialakult realitásokat, a fenn álló határok sérthetetlenségét és nemzetközi kapcsolatai­ban mondjon le az erőszak alkalmazásáról. — Nagymértékben elősegíte­né és könnyítené az Európá­ban fennálló helyzet enyhíté­sét az össz-európai együttmű­ködési és biztonsági szerző­dés megkötése. — Elengedhetetlen követel­mény Európa népeinek ér­deke és biztonsága szem­pontjából a két Németor­szág tényének tudomásul­vétele, a jelenlegi határok elismerése és a lemondás a határok megváltoztatásának követeléséről. A Magyar Országgyűlés fel­hívással fordul Európa parla­mentjeihez: népeik érdekében fokozzák az európai béke és biztonság megszilárdításáért folytatható akciókat és mű­ködjenek együtt Európa biz­tonságának, országaik békés fejlődésének, politikai, gazda­sági, kereskedelmi, kulturális és tudományos kapcsolatai fejlesztésének és elmélyítésé­nek érdekében. CSOMBET forradalmi bíróság elé állítják? Kairó: A kairói A1 Áb­rám szombati számában ar­ról ad hírt, hogy az algériai kormány „forradalmi bíró­ság” megalapítását fontolgat­ja. A bíróság egyik feladata lenne, hogy megállapítsa Csőmbe volt kongói minisz­terelnök felelősségét a Kon­gó elleni kolonialista és im­perialista bűncselekmények­ben. A forradalmi bíróság, amely előtt esetleg Csombé- nak felelnie kell az ázsiai, az afrikai és a latin-ameri­kai felszabadítás! mozgalmak képviselőiből állna, s felelős ségre vonná mindazokat, akik a — az A1 Ahram szerint, — az imperialista erőkkel együttműködve, a felszabadí­tó mozgalmak ellen harcol­nak. Sikeres rajtaütés egy amerikai légibázis ellen A Da Nan» elleni rakétatámadás részletei Kétezer + kilencven kilométer Munkásdinasztiák Jurij Alekszejevics Agafonovval és fiával, V jacseszlav Jurjevics Agafonov­val végigjártam az egyes gyáregységet, majd a kombinát pártirodájában be­szélgettünk. Elmondtam már, hogy az idősebb Agafonov édesapja, édesanyja is ebben a gyárban dolgozott. Orehovo-Zujevó- ban ez természetes dolog. Az ifjabb Agafonov IS éves, szőke, kékszemű fiatalember arra hívta fel a figyelmemet, hogy van a gyárban olyan család, melynek tagjai az ala­pítástól eltelt 119 év alatt több, mint 660 évet dolgoztak le. Ilyen például az Ovecskin dinasztia. — Honnan tudja ezt ilyen jól? — kérdeztem a fiútól. — Honnan tudnám? Itt élnek, dol­goznak a dinasztia fiatalabb tagjai ma is — válaszolt önérzetesen a fiatal­ember, majd ö kérdezett: — Hallott már a munkás dinasztiák estjéről? — Nem sokat. — Évek óta hagyomány nálunk, hogy a gyári klubban összehívjuk a régi munkásokat, veteránokat. Elmondják életük történetét, kikérdeznek bennün­ket a mai életről. Képzelje el milyen érdekes az .ilyen. Legutóbb például az idős Ovecskin bácsi így kezdte: — A régi világ cárjai, nemesei nagyra tar­tották dinasztiájukat, pedig azért nem dolgoztak semmit. Miért ne őriznénk meg büszkén munkával szerzett, azzal őrzött hagyományainkat? A fiú szívesen beszél, apja meg büszkén figyeli a legényt, akit nem sokkal érkezésem előtt vettek fel tag­jelöltnek. Mivel emlékszem arra, hogy az édesapja is párttag, s a felvétel idején Komszomol titkár volt, mint most a fiú megjegyzem: — Vjacseszlav, ebben is az édesapját követi? Nagy kék szemében fény árad szét. — Igen, ebben is és tőle tanultam a szakmát is. Nálunk a városban a legtöbb család a mestert és a tanít­ványt is maga adja. Apja szól közbe: — Tőlem tanult sok mindent, de egyben — másban már elhagyott! — A munkaversenyben? Az idősebb Agafonov derűsen vá­laszol: — ö is élmunkás már, de a ver­senyben azért még nem boldogul ve­lem. A pedagógiai főiskolával kapcsolat­ban már említettem, hogy a nappali tagozat és a levelezők létszáma meg­egyezik. így van ez más oktatási in­tézménynél, például a középiskoláknál is. Az esti iskola az idősebbek és a fiatalok szemében éppen olyan lehe­tőség, mint a nappali. Azért is tartják természetesnek, hogy az általános is­kola elvégzése után — o Szovjetunió­ban ez hét osztály elvégzését jelenti — szakmát tanulnak, s egyúttal közép­iskolai tanulmányaikat is elkezdik. Ezért még csak fel sem merült Vjacseszlavban, hogy ne a gyárba mert jen a hét osztály után, pedig jórendű volt és ezt az eredményét az esti iskolában is tartotta. — Vjacseszlav húga, Galja pedagó­gusnak készül, a főiskolára jelentke­zett. A 12 éves Misa azonban szakmát tanul. Ha csak teheti, beszökik a gyár­ba, van amit már jobban tud a báty­jánál. l/gy van az, hogy akit kima­gasló tehetségnek tartunk, okvetlen eljuttatunk a felsőfokú intézményekbe is, de túl vagyunk azon, hogy a bol­dogulást csak a főiskolai felvételi si­kerével mérjük. Nem keveset olvastam a fizikai és szellemi munka közötti különbség meg szüntetéséről, de ennyire érthetőnek, természetesnek még sohasem tűnt ez előttem, mint az Orehovo-zujevói lá­togatáskor. Jegyzeteim átolvasásakor ráakadtam egy széljegyzetre: Berzin Komisszár mondja halála előtt: „Nem lehet, hogy a gyermekeink ne legyenek boldogok". Ezt a bejegyzést már Moszkvában eszközöltem, amikor a Vahtongov szín­házban megnéztem a Bábel regényé­ből készült színművet: a Lovashad- sereg-et. A front poklait megjárt Komisszár, — aki mellől sok harcostársát, aki az életet még nem élvezhette, elszólította az ellenséges golyó —, azért küzdött, hogy az utódok, a gyerekek boldogok legyenek. Halála előtt is azért mondta azt, amit fentebb már idéztem. Az utódok boldogságáért sok vér folyt a polgárháborúban, majd a Nagy Honvédő Háborúban, s keményen meg kellett azért közdeni a hétköznapok alkotó tevékenységében is. S ma is ezernyi a tennivaló, 1917 után a biztos kenyér és kizsákmányo­lás mentes munka jelentette a boldog­ságot, az utóbbin alapszik a jelen és a jövő is: de ez nemcsak azt jelenti, hogy a kenyérhez van hús is, mind több lakás, bútor, motorbicikli és autó legyen, hanem hogy ezt elsősorban és mindinkább az ember szellemi ereje és ne verejtéke teremtse. Mikor az Agafonovoktól elbúcsúztam, Ligyia Harlamovávál, az egyik közép­iskola pedagógusával ismerkedtem meg. Kedvesen, melegen köszöntött, s ez nemcsak a vendégnek szólt. Li­gyia Harlamova férje ugyanis együtt dolgozott az Orehovo-zujevói kórház­ban Kun Béla fiával, Kun Miklóssal, akit a városban most is nagy szere­tettel emlegetnek. Ez a kedves ismeretség is hozzá­járult ahhoz, hogy Harlamova feltár­jon előttem egy másik tradíciót. Bányász Béla Következik: ötven év, egy szerep, két szereplővel. Da Nang: A vietnami sza­badságharcosok szombatra vir radőra idei harmadik eddigi legnagyobb rajtaütésszerű tárna dásukat hajtották végre az amerikaiak Da Nang-i támasz pontja ellen, amely a VDK elleni légitámadásokra fel­szálló amerikai gépek legfon­tosabb bázisa Dél-Vietnam északi részében. Az AP tudósítója megálla­pítja, hogy a támadás óra­műszerű pontossággal zajlott le. Helyi idő szerint este 11 órakor a Da Nangtól 22 ki­A pápa Törökországba látogat Vatikán város: Vatikán városban és Anka­rában szombaton egyidejűleg hivatalosan bejelentették, hogy VI. Pál pápa július 25- én és 26-án hivatalos látoga­tást tesz Törökországban. A pápa megbeszélést folytat majd Athenagorasz Patríciá­val és Sunay török köztársa­sági elnökkel, megtekinti Is- tanbult és Ephesost. A Vatikánban kiadott köz­lemény szerint a pápa „az egyetértés szellemében kíván­ja megbeszélni Ather.agorasz- szal a jeruzsálemi szent he­lyek szent jellegének bizto­sítását.” lométerrel délre fekvő Hói An helyiség katonai objektu­maira lőttek ki gránátokat a partizánok. Az amerikak azt hitték, hogy a partizántáma­dás fő célpontja Hói An és ezért erősítéseket irányítottak oda. Közben a partizánok néhány gránátja rést ütött aa ottani börtön falán és a tá­madás zűrzavarában több politikai fogoly megszökött. Miközben a Da Nangot kö­rülvevő amerikai védelmi gyűrűből csapatok indultak a gránáttűz alatt álló Hói An felé, az amerikai támaszpont­tól mintegy kilenc kilométer­re levő hegjTŐl a szabadság- harcosok rakétatűzzel árasz­tották el a hatalmas légibá­zis legfontosabb berendezé­seit. A partizánok szovjet gyártmányú rakétái halálos pontossággal találtak célba. A mintegy negyven percig tartó támadás során ötven ra­kétát lőtt'''- w a támaszpont­ra. A 120—140 milliméteres rakéták egymás után találták el a hangárokat, kifutopálvá- kat és a szabad ég alatt álló repülőgépeket. A légitámaszponton elpusz­tult az amerikai légierő és u-un tengerészet legmodarnebb típusú hat vagy nyolc vadász­bombázója, három hatalmas, négymotoros szállítógép, leg­alább tíz repülőgép súlyosan megrongálódott. A partizán­támadás során tizenhárom amerikai katona életét vesz­tette, százötven megsebesült. Az anyagi károk értéke eléri a 26 millió dollárt. Magyarország nyerte a ntt) tőrcsapat világbajnokságot Szombatra virradóra bonyolítot­ták le Montreálban a női tőr­csapat világbajnokság döntőjét. Az első helyért Magyarország és a Szovjetunió döntőt láthatták ezúttal a nézők. A találkozó ugyanis 8:8-as döntetlennel vég­ződött, jobb találatarányával azon­ban (46:47) a magyar lányok áll­hatták az eredményhirdetésnél a dobogó legfelső fokára; Az 1967. évi női tőrcsapat világ­bajnok: Magyarország, 2. Szovjet­unió, 3. Románia, 4. Olaszország, 5. Lengyelország, 6. Franciaország. A labdarúgó MlSK-ért Pécsi Dózsa—PBTC 3:0 (0:0) BTC-pálya, 600 néző, vezette: Fenyvesi. Pécsi Dózsa: Rapp — Hernádi, Móricz, Kincses, Vajda dr., Kon- rád, Györkő dr., Dunai dr., Kris- ka, (Rádi), Daka, Török. Edző: Teleki Gyula. Pécsi BTC: Seres — Horváth K., Vámosi, Keidl, Bárácz, Harsány!, Bencsik, (Rózsahegyi), Gyurko- vics, Hauschl, Horváth L., Hauck. Edző: Szőke József. A rekkenő hőségben lejátszott találkozó nem hozott jó játékot. Az első félidőben a BTC csak­nem teljesen egyenrangú ellenfele volt a Dózsának, habár az NB I-es csapat többet támadott, de a támadásokban nem volt átütőerő. A BTC kevesebb támadása viszont elég sokszor veszélyt jelentett a Dózsa kapujára. Szünet után tel­jesen megváltozott a játék képef nagy fölénybe került a Dózsa és biztosan nyerte a találkozót. A gólok története: az 57. percben Daka egy hátulról kapott labdá­val kitört és megszerezte a ve­zetést: 1:0. A 63. percben Daka— Török összjáték után a balszélső szerzett újabb gólt: 2:0. A vég­eredményt a 70. percben Daka ál­lította be: 3:0. A 75. percben Hauschl csúnyán beletalpalt Mó- riczba, a magáról megfeledkezett játékost kiállította mérkőzésveze­tő. Jók: Rapp, Móricz, Vajda dr.# illetve Seres, Korváth K., Bárácz. Ezzel a győzelmével a Pécsi Dózsa az MNK legjobb 32 csapata közé jutott és szerdán Pécsúj he­gyen a Pécsi Bányásszal mérkő­zik a legjobb 16 közé jutásért. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom