Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-15 / 165. szám

2 napló 1967. JULIUS 15. Befejeződött az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) dő- és falazóanyagok gyorsí­tott fejlesztési programja el­lenére azonban ezek az ipar­ágak — az építőipar gyors- ütemű fejlődése és a lakos­ság megnövekedett igényei miatt — előreláthatólag még néhány évig nem képesek a keresletet maradéktalanul ki­elégíteni. Összefoglalva megállapítha­tó, hogy az építőipar és építőanyagipar első félévi fejlődése lényegében a ter­vezett fő célkitűzéseknek megfelelően alakult. Trautmann Rezső ezután vá nolta, hogyan készült, illet­ve készül fel az építőipar az új gazdasági mechanizmus be vezetésére námutatott: A gazdasági reformok be­vezetése — és ennek kereté­ben különösen a beruházá­sokkal kapcsolatos új döntési és érdekeltségi rendszer ki­bontakozása — előreláthatólag jelentős változásokat hoz a következő évek építési prog­ramjában, annak összetételé­ben. A vissza nem térítendő allemi költségvetési juttatá­sok korlátozása a termelő be­ruházásoknál — és ezzel egy­idejűleg az állami kölcsönök, a hitelek és a vállalati saját eszközök felhasználásának elő térbe kerülése — várható­lag csökkenteni fogja az ipa­ri építési igényeket. Az ipari építkezések körében viszont — feltehetőleg — megnő a vállalati kezdeményezésű rész leges rekonstrukciók, üzem­bővítések és átalakítási mun­kák jelentősége. Az építési igények össze­tételének ilyen vaitozása az előző évieknél jóval munka­igényesebb feladatokat jelent s ez a meglévő építőipari ka­pacitást relatíve csökkenteni fogja. Ezt a problémát azonban várhatóan áthidalja az épí­tőipar termelékenységének — különböző intézkedések­kel történő — növelése és az ipari építési igények átmeneti -csökkenése. A mó­dosult összetételű kereslet kielégítése mindenesetre megfelelő előrelátást és ru­galmasságot, valamint vál­lalkozói készséget követel meg a kivitelezőktől. — Helyes intézkedésnek tekintem az új irodaépületek létesítésének korlátozását, mert az elmúlt másfél évben e téren rekordigényekkel áll­tak elő. Nyilvánvaló, hogy ezeket csak a termelő, illetve a népgazdaság szempontjából fontos egyéb beruházások ro­vására lehetett volna kielégí­teni. Az igények előnyös válto­zása lehetőséget ad a szállo­da- és raktárkapacitás már régóta szükséges bővítésére, továbbá olyan szociális, egész­ségügyi és oktatási intézmé­nyek építésére, amelyek tető alá hozatalára az elmúlt években csak szűkös keretek között volt lehetőség. — A jövőben nagyobb fon­tosságot kívánunk tulajdo­nítani a városfejlesztésnek és a falu és a város közötti különségek csökkentését szolgáló törekvések realizá­lásának. Ehhez azonban nemcsak az anyagi eszközök koncentrálása, hanem a központi, a tanácsi és egyéb helyi szervek összehangolt munkája is szükséges. A kommunális jellegű építési feladatok közül külön ki kell emelnem a közműfejlesztés terén mutatkozó elmaradás behozására irányuló erőfeszí­téseket. Továbbra is döntő feladat­nak tekintjük a lakásépítési program teljesítését. Ezért az építőipari kapacitások egy részének rugalmas átállításá­val — elsősorban Budapes­ten, de a gyorsan fejlődő vi­déki városokban is — növel­ni kell a lakásépítő szerve­zetek teljesítőképességét. Az állam] építőiparnak fel kell készülnie arra, hogy növek­vő arányban vegyen részt a szövetkezeti és társasház­építésben, valamint a KISZ által kezdeményezett lakás­építkezésekben. Az építési igényekhez ru­galmasan alkalmazkodó épí­tőipari kapacitások kialakulá­sát központi intézkedésekkel is elő kívánják segíteni. En­nek egyik leghatékonyabb eszköze, ha az építőipari szer­vezetek vállalkozási lehetősé­gét kiszélesítjük, illetőleg le­hetővé tesszük, hogy az épít­tetők saját szervezetükkel old­ják meg építési feladataikat, vagy azok egy részét. A ki­vitelezési jogosultság közel­múltban történt szabályozása, amely szeptember elsején lép életbe, ezért módot ad arra, hogy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek sa­ját építési munkáik jelentős részét a maguk építőipari részlegével végeztethessék eh A mezőgazdasági nagyüze­mek saját építőipari részle­gükkel — vagy akár több nagyüzem közös vállalko­zása útján — fogják kivi­telezni a gazdálkodásukhoz szükséges épületeket. Arra is lesz lehetőségük, hogy e mellett más szervek részére is végezzenek építőipari munkát. A kivitelezési jogosultság­ról szóló rendelet előrelát­hatólag lendületet ad az egyes gazdálkodó és egyéb szervezetek lakásépítési tevé­kenységének is, amire már je­lenleg is van néhány példa, s remélhető, hogy a saját rész­legekkel történő lakásépítési tevékenység a jövőben széle­sedni fog. A tervezési jogosultság ki­szélesítésére vonatkozó kö­zeljövőben kiadásra kerülő szabályozás a műszaki terve­ző szervezeteik közötti ver­seny kibontakoztatását és egyben a tervezési kapacitá­sok bővítésének lehetőségét teremti meg. Ez — a kivi­telezési jogosultság szabályo­zásához hasonlóan — a szak­mai felkészültségtől függően lehetőséget ad a tervező szer­vezetek munkavállalására, il­letve a beruházók házilagos tervezésére. Továbbra is súlyt helyezünk a korszerű és gazdaságos megoldást elősegítő típuster­veik, illetve típusszerkezetek széleskörű felhasználására. Az AJ módszereknek meg­felelően azonban e törekvé­seinket a jövőben elsősor­ban nem adminisztratív úton, hanem valóságos gaz­dasági előnyök biztosításá­val kívánjuk érvényesíteni A távlati fejlesztés kulcs­kérdése változatlanul a nagy- elemes lakásépítési mód mind szélesebb körű elterjesztése, a korszerű vasbeton- és acél- szerkezetek mind nagyobb mérvű alkalmazása, a közmű­építés technológiai fejlesztése. Felszólalása végén a mi­niszter bejelentette, hogy már ebben az évben kidolgozzák a IV. ötéves tervidőszak vár­ható építési igényeihez igazo­dó műszaki fejlesztési kon­cepciókat, körvonalazzák az építőipar kapacitásfejlesztésé­nek követendő irányát, s ki­dolgozzák az építésiparosítás anyagi-műszaki bázisának to­vábbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat — mondotta Trautmann Rezső. Trautmann Rezső, építés- és városfejlesztési miniszter után Csikesz József né, dr. Szilá­gyi Gábor, Nagypataki Imre, dr. Noszakay Aurél, dr. Bog­nár József, dr. Homung Má­tyás, Varga Károly, Varga B. István, Péter János, Kovács Pál, Oláh János, Rádóczi An­tal, Antalfia Jenő, dr. Lukács János, dr. Petsi Gábor és Csizmadia Béla szólalt fel. Ezután szünet következett. A szünet után az elnöklő Kál­lai Gyula felkérte Fock Jenót, a Minisztertanács elnökét, hogy válaszoljon a kormány beszámolója feletti vitában elhangzót kérdésekre, javas­latokra. A Minisztertanács elnöké­nek beszéde után Kállai Gyu­la szavazást rendelt el. A Mi­nisztertanács beszámolóját és Fock Jenőnek a vitában el­hangzott kérdéseidre adott vá­laszát az országgyűlés egy-1 hangúlag jóváhagyta, illetve tudomásul vette. Az országgyűlés ezután át­tért a második napirendi pont, a külügyi bizottság ha­tározati javaslatainak megtár­gyalására. Az európai biztonság kér­déséről, valamint a közel-ke­leti kérdésről szóló határozat- tervezeteket, melyeket Bugár Jánosné, a külügyi bizottság titkára terjesztett elő az or­szággyűlés ugyancsak egyhan­gúlag elfogadta. Kállai Gyula ezt követően köszönetét mondott a képvise­lőknek az ülésszak alapcxs és sokrétű munkájában tanúsított aktivitásukért. Az országgyűlés ülésszaka ezzel befejezte munkáját. A közgyűlésnek teljesítenie kell feladatát!­..........................I............................. ................. M agyar felszólalás az ENSZ rendkívüli ülésén te, hogy Jeruzsálem bekebele­zése visszatükrözi Izrael ter­jeszkedő politikáját, kifeje­zésre juttatja, hogy Izrael semmibe veszi ENSZ-tagságá- ból ráháruló kötelezettségeit. Az annexiót a jeruzsálemi „vallási érdekekről” hangozta­tott cinikus, demagóg szóla­mok kísérik, olyan soviniszta propaganda ez, amely az iz­raeliek felsőbbségét és az araboknak saját ügyeik inté­zésére való képtelenségét, a jeruzsálemi „izraeli csodát” hirdeti. Lakóházak lerombo­lása és a város arab lakóinak' elűzése: így fest ez a „csoda". — Izrael arcátlan cselekmé­nyei nem lennének lehetsé­gesek az Egyesült Államok, a fő imperialista hatalom egyet­értése nélkül — hangsúlyozta a magyar küldött. Ez óriási veszélyt jelent a béke ügye szempontjából. Ezért a magyar küldöttség a pakisztáni hatá­rozati javaslat támogatása mellett annak a véleményé­nek ad kifejezést, hogy a köz­gyűlésnek teljesítenie kell fö- feladatát: követelnie kell az izraeli csapatok haladéktalan kivonását. Csatorday azt is kijelentet­te, hogy a szocialista országok képviselői budapesti találko­zójukon újból leszögezték, hogy határozottan támogatják az arab országok álláspontját. A Német Demokratikus Köz társaság népi kamarájának pénteki ülésén Willi Stoph miniszterelnök bemutatta az új Minisztertanács tagjait és ismertette a kormány prog­ramját. Bevezetőben megköszönte a Minisztertanács életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt tá­vozó tagjainak — dr. Lothar Bolz, Paul Scholz és dr. Mar- garete Wittkowski minisz­terelnök-helyetteseknek és dr. Hilde Benjámin igazságügy­miniszternek — sokévi fárad­hatatlan munkáját. Az új igazságügyminiszter és egyben miniszterelnök-he­lyettes dr. Kurt Wünsche lett. A miniszterelnök-helyettesek számát az új kormányban tíz­ről 12-re emelték, ugyanak­kor az operativitás erősítése érdekében csökkentették a Minisztertanács tagjainak szá­mát. A Minisztertanács elnöke beszédében kiemelte és szá­mos példával alátámasztotta, hogy a gazdasági feladatok végrehajtása megköveteli a tervezés és vezetés új gazda­sági rendszerének teljesmér­tékű érvényesülését. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Surveyor 4 Az amerikai űrkutatási hi­vatal kaliforniai támaszpont­járól pénteken, magyar idő szerint 12.53 órakor, útjára bocsátották a negyedik ame­rikai hold-szondát. A Surve­yor 4. elnevezésű űrlaborató­rium fedélzetére olyan mű­szereket szereltek, amelyek segítségével a földi megfigyelő állomás képekhez és adatok­hoz jut a holdfelszín összeté­teléről és a holdkráterek alak­járól. Venus 4 Mint a TASZSZ jelenti, a június 12-én felbocsátott Ve- nua—1 szovjet önműködő bolygóközi állomás július lé­én magyar idő szerint 14 óra­kor már 8 millió 320 ezer ki­lométer távolságban volt a Földtől. Az űrállomással ed­dig húsz alkalommal léptek rádiókapcsolatba. Ez az össze­köttetés lehetővé tette, hogy nagymennyiségű távmérési adatot vegyenek a világűrben végbemenő fizikai folyamatok­ról, valamint az űrállomás műszereinek működéséről. Egyiptomi katonai küldöttség Moszkvában Zaharov marsallnak, a szovjet fegyveres erők ve­zérkari főnökének meghívá­sára Moszkvában tartózko­dik az Egyesült Arab Köz­társaság katonai küldöttsé­ge Mohamed Abdel Menam Riad altábornagynak, a fogy veres erők vezérkari főnö­kének vezetésével. A katonai küldöttséget pénteken Grecsko marsall szovjet honvédelmi minisz­ter és Zaharov marsall fo­gadta. Nyugtalan éjszaka a csatornaörezetben Mind egyiptomi, mind Iz­raeli részről bejelentették, hogy péntekre virradó éjsza­ka újabb tüzpárbajra került sor az egyiptomi és az izrae­li tüzérség között a Szuezi- csatorna övezetében. A had­műveletek színhelye Izmai- lia, Ferdan, Kantara és Port Tufik térsége volt Izraeli részről egy katona megsebe­sülését ismerték be. Hangverseny az utcán Róma: Péntek délelőtt Róma belvárosában a kép­viselőház épülete előtt órá­kon át teljesen megbénult a forgalom a Római Opera - ház tagjainak eredeti tilta­kozó megmozdulása miatt. A Montecitorio téren el­helyezkedett a világhírű epe ra zenekara és népszerű operarészleteket adott elő. A művészek egy-egy szám kö­zött az összegyűlt tömeggel ismertették követeléseiket, amelyek az opera alkalma­zottainak jogaira, előmene­telére és anyagi helyzetére vonatkoznak. A „tiltakozó hangversenyt" a rómaiak óriási tömegei hallgatták. Kétezer + kilencven kilométer A gyár ma A textilkombinát egyes számú gyár­egységét jártam be, be kellett érnem eggyel a kilenc közül, mert rengeteg volt a látni-, és megfigyelnivaló, gaz­daságosan kellett bánni az idpvel. Meg aztán nem is annyira a gyárra voltam kíváncsi, bár a kopott külső után ér­dekes volt megnézni a tágas, szellős, világos csarnokokat, a modern gépe­ket. Engem azonban az emberek és mai munkakörülményeik érdekeltek el­sősorban. Sok kísérőm, segítőm volt, köztük Galina Kovolenko, a gyáregység igaz­gatója. Igaz, hogy vele meg is jártam egy kicsit, mert miután már másfél órája kalauzolt az üzemben, magyará­zott, válaszolt, megkérdeztem tőle: — Hogy lehet az, hogy két év alatt ennyire megismerte az üzemet? (A be­mutatkozáskor ugyanis azt mondta a párttitkár, hogy Galina Kovolenko két éve igazgató.) — Két év alatt? — válaszolt cso­dálkozva. — Két éve vagyok igazgató, de a gyárban már tizenhetedik éve­met taposom, sokáig gépmester vol­tam, majd művezető. Sok külföldi szakember volt a Mo- r'ozov gyárban, 1917 előtt, ma meg nagyon sok külföldi piacról kiszorítot­ták már a legfejlettebb tőkés országok textiliparát is. Nem tűnik különlegesnek ez hiszen, a szovjet ipar számtalan dologban ha­ladta már túl a fejlett tőkés országok termelését, az atomjégtörő, az űrha­jók is ékesen bizonyítanak. Nekem mégis eszembe juttatja a küzdelmes múltat, az 1930-as éveket, amikor Júli­us Fucsik a Szovjetunióból küldött ri­portokat. Egy alkalommal leírta, hogy az üzletben nem mindig kapott gyu­fát, a fodrász pedig kikopott késsel bo­rotválta, de eközben a szokásos borbély sporttájékoztató helyett arról beszélt neki ragyogó arccal, hogy mennyi acélt gyártanak majd az épülő magnyito- gorszki kombinátban. Számtalan tény jelzi a megtett utat a gyárban is, többek között az, hogy 26 országba exportálnak és ha ötven évvel ezelőtt csak a karton volt egyet­len termékük, ma a kordbársonytól kezdve a legfinomabb selymekig ké­szítenek anyagot, s meghonosodott a terilén termék is. A gyár kollektívájáról, munkájáról ékesen vall két nagy kitüntetés, a Lenin Rend és a Munka Vörös Zászló Rend. Nemcsak a textilüzemek között, a Szovjetunió más iparágaiban is ne­ve van az orehovo-zujevói munka­sikereknek. Lent az üzemben áhitatosan mutat­ták az egyik gépet, és tisztelettel ej­tették ki Marija Volkova nevét. Ma­rija Volkova a Nagy Honvédó Hábo­rú idején brigádjával együtt vállalta, hogy a korábbi négy gép helyett tizen­haton dolgozik. A férfiak a frontra mentek akkor, a textilüzem pedig a lányok, asszonyok segítségével a nehéz körülmények ellenére is teljesítette, túlteljesítette a tervét. Galina Kovolenko elmondotta azt is, hogy ötven év eredményeként a vá­rosban a textil korábbi egyeduralma megszűnt. Hatalmas műanyag gyár lé­tesült. Munkájáról vall az is, hogy a múlt évben ez az üzem is elnyerte a Munka Vörös Zászló Rend kitüntetést. Híresek az Orehovo-Zujevóban készülő autóbuszok, jelentős porcelángyár mű­ködik a városban. A város üzemei évente 640 millió rubel terméket állítanak elő. Orehovo- Zujevóban 80 ezer tagja van a Kom­munista munka brigádja elmért har­coló kollektívának. A vetélkedésben részt vevők közül több, mint 26 ezren már a kitüntető cím birtokosai. Mikor Vljacseszlav Agafonov ezt elő­ször említette nekem, kérdést kellett feltennem, ugyanis nem értettem, hogy miért nem a címet elnyert brigádok számát közlik. Mint kiderült, azért, mert a Szovjetunióban, így Orehovo- Zujevóban is az a gyakorlat alakult ki, hogy ha a brigád még nem is érdemli ki teljes létszámban a Kom­munista munka kollektíva elmet, egyes dolgozói elnyerhetik, kimagasló telje­sítményükért, magatartásukért a Kom­munista munka címet. A gyárban és a városban természe­tesen érdeklődtem az iránt is, hogyan, miként tevékenykednek ma a kommu­nisták. Emlékeznek még talán rá, hogy 1917-ben 1000 tagja volt a bolsevik pártnak Orehovo-Zujevóban. Jelenleg 215 pártszervezetben 16 000 párttag te­vékenykedik. Ez a szám önmagáért beszél, de ezen kívül én megjegyeztem azt is, hogy ehhez büszkén hozzátették: a komszo- molisták száma pedig 23 000. Bármikor is szóbakerült a pártszervezetek mun­kája, okvetlenül említették a Komszo- mol tevékenységét is. Ugyancsak említettem már, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére városszerte nemes vetélke­dő bontakozott ki, ennek eredménye­ként ez év első négy hónapjában 3 millió rubel értékű termékkel teljesí­tették túl a tervet, s év végéig az öt­venedik évforduló tiszteletére meghá­romszorozzák ezt. A mai gyárról, a városról sok min­dent lehetne még elmondani, dehát nemcsak ennek az egy írásnak a fel­adata, ezt célozza az egész sorozat és az ezután következő írások is. Bányász Béla (Következik: Munkásdinasztiák) 4 I Megalakult az NDK új kormánya Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Walter Ulbrichtot, a Német Demokratikus Köztár­saság Államtanácsa elnökévé történt újraválasztása alkal­mából. Újraválasztásuk alkalmából Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke WiUi Stophnak, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke pedig Johannes Dieckmann- nak küldött üdvözlő táviratot. Az ENSZ-közgyűlés rend-1 kívüli ülésszakának csütörtök | : délutáni ülésén Afganisztán, Magyarország és Ukrajna! képviselői szólaltak fel. Hang- j; súlyozták: a Jeruzsálem kér-1 désével kapcsolatos ENSZ-1 határozat teljesítésének meg- [ tagadásával Izrael odadobta a kesztyűt az Egyesült Nemze­tek Szervezetének. A szónokok arra is felhívták a figyelmet, hogy az agresszió eltűrése még ki hívóbb lépésekre ösztönzi az agresszort. Csatorday Károly Magyar- ország képviselője kijelentet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom