Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-15 / 165. szám

uw. toluts is. napló 3 Tovább fejlődnek a pécsi tanácsi vállalatok Gépkocsiszervizek a város keleti és nyugati szélén Új kenyérgyárra van szükség A tanácsi Ipari vállalatok fejlesztését, valamint távlati feladatait tűzte napirendre a Pécs mj. városi Tanács vég­rehajtó bizottsága a tegnap délelőtti ülésén. A jövőre vo­natkozóan is meghatározták a tanácsi vállalatok feladatait, «melyek közé tartozik a szol­gáltatási igények megfelelő kielégítése, a nagyipar kiegé­szítését szolgáló árutermelés, valamint ipari szolgáltatások, továbbá a kormányhatározat­nak megfelelően a nők és taökkent munkaképességűek foglalkoztatása. A Pécsi Fémipari Vállalat ú Jövőben is a vasipari cik­kek gyártását, továbbá a bel­ed szállítás gépesítésével ösz- ezefüggő kisgépek gyártását végzi. A jelenleginél nagyobb mértékben kell fejleszteni a gépkocsiszerviz- és kisjavító tevékenységet. Ezért a jelen­leg zsúfolt gépkocsi szervizt (Bajcsy-Zsilinszky út 12) a kö­zeljövőben kitelepítik a Szi­geti útra a vállalat II. sz. jelenlegi telepének helyére. Ezt az intézkedést az indokol­ja, hogy a gépkocsi park ro­hamos növekedésével már most számolni kell. A Köny- nyűipari Kutató Intézet sta­tisztikai adatai szerint 1970- ben az ezer főre eső gép­kocsik száma országos viszony latban 17 lesz. Pécsett viszont már jelenleg 21 személygép­kocsi jut ezer főre és ez a ezám pécsi viszonylatban 1970 ben 38-ra növekszik. Részben ez is indokolta az Autó és Motor javító Ktsz Diósi úti új telepének létesítését, amely javításokat végezne a város Tartassák be a csendrendeletet! A földkotró hatalmas mo­torja felbőg az éjszakában, majd a markolókanál csöröm­pölve lódítja rakományát a dömperbe a Szabadság út és a József Attila utca sarkon, ahol a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat megkezdte az új tüdőgondozó alapozását. Az új létesítménynek a környék­beliek éppenúgy örülnek mint Pécs bármely' lakosa, de nem hagyhatják szó nélkül, hogy az exkavátor munkája miatt napok óta szemhunyásnyit sem pihenhetnek. A vállalat vezetőjének meg kell értenie, hogy a jó gépkihasználás és ezzel a kölcsönzési díjak csök­kentése, a gazdaságosság el­vének követése nem mehet mások éjszakai nyugalmának rovására, hogy terveik telje­sítésébe bele kell kalkulálni 'm munkahely környékén la­kók éjszakai pihenését is! A szomszédos házakban élő gyógyszerésznek, sebészorvos­nak, a gépkocsivezetőknek és • gépek mellett dolgozó gyá­ri munkásoknak legalább olyan fontos az, hogy kialvat­lanságuk miatt másnap ne veszélyeztessék a saját, vagy mások életét, biztonságát, mint amilyen fontos lehet a folyamatos csendháborítást el­követő Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat önös érdeke. Nem lehet olyan ok, amivel egy szocialista üzem áthág­hatja a szocialista állam jól­megfontolt rendeletéit, me­lyek a társadalom egészének érdekeit szolgálják. Ha bizo­nyos munkák elvégzését a köz érdek mégis sürgősnek ítéli meg, akkor azokat úgy kell megszervezni, hogy ne sértsék a szocialista társas együttélés szabályait. A Baranya megyei Építőipari Vállalatot a kör­nyéken lakók egyébként fel­jelentették: reméljük, hogy az illetékes hatóságok a bír­ságoláson túl a további éjsza­kai csendháborításnak is ele­jét veszik, a csendrendeletnek érvényt szereznek. — Nem csak most — hiszen az itteni földmunkákat rövidesen befe­jezik — hanem másutt és jö­vőben isi as) keleti részén, a Fémipari Vál­lalat szervizüzeme pedig a nyugati részen, a Szigeti út említett területén. A Fémipari Vállalat új központi telephe­lyét — a Szigeti úti szervizt kivéve — szintén a Diósi úton jelölik ki. Az építkezéseket körülbelül 1980-ig befejezik. Fejlesztik a műanyagrészleget is, s ennek érdekében a Me­cseki Szénbányákkal tárgya­lásokat folytatnak a már hasz­nálaton kívül helyezett György-akna ipari épületeinek átvételére. Amennyiben a tár­gyalások eredménnyel járnak, további 100 női dolgozó fog­lalkoztatására nyílik lehető­ség. A Pécsi Ruhaipari Vállalat termelő tevékenysége iránt belföldi, konfekció és export) egyre nagyobb az igény. A lakosság-szolgáltatás fejleszté­se itt is indokolt. A vállalat jelenlegi telephelyének szom­szédságában álló foghíjas részt beépítik, mintegy hárommillió forintos beruházással, s így megoldódna a vállalat raktá­rozási problémája. A Pécsi Bútorgyár már 1969-ig szerződésben lekötötte a hagyományos Me­csek típusú fényezett háló­szoba bútor gyártását. Ennél a vállalatnál szükség lesz a választék bővítésére. Ezért már ebben az évben új bú­tortípusok terveit és új gyár­tástechnológiát készítenek, il­letve dolgoznak ki, tekintettel a polieszteres felületkezelési eljárás bevezetésére. A fejlesz­tés azonban itt is csak úgy* valósítható meg, ha a válla­lattól délre fekvő, ma még az erdőgazdaság kezelésében lévő területet a bútorgyár át­veheti. Még a III. ötéves terv­ben el kell készíteni az erre vonatkozó programtanulmányt. A fejlesztéshez szükséges, mintegy ötmillió forintot sa­ját fejlesztési alapból, illetve bankhitelből fedeznék. A Pécsi Szikra Nyomda Jelenlegi helyzetét és ter­melési körülményeit figyelem­be véve a III. ötéves tervben csak kisebb gépi rekonstruk­ciós fejlesztésre lehet számí­tani. Amennyiben további igény jelentkezik a lapok pél­dányszámának és oldalszámá­nak növelésére, akkor a . e- konstrukciós beruházás már területnövelést igényel és a jelenlegi rotációs géprendszert fel kell cserélni ofszetgép­rendszerrel. Ezzel nemcsak a lap példányszámának és ol­dalszámának növelését lehet elérni sokkal jobb minőség­ben, hanem korszerű techno­lógiával állíthatók elő a köny­vek és a nyomtatványok is. Ez az eljárás egyébként a gazdaságosabb termelés felté­teleit is biztosítaná. A mint­egy 36 millió forintos beruhá­zás megvalósítása csak a IV. ötéves tervben várható, de felétlenül el kell érni azt, hogy még a III. ötéves terv­ben a vállalat elképzelése el­jusson program jóváhagyási szintig. A fejlesztés anyagi fe­dezete döntően csak központi forrásból biztosítható. A Pécsi Vegyesipari Vállalat profiljához jelenleg 16 ja­vító-szolgáltató és ipari ter­melő tevékenység tartozik. Ezek közül feltétlenül szükség lesz az egyedi bútorgyártás, továbbá bútorjavítás, óra­javítás, a fémfelület kezelés, kárpitozás fejlesztése mellett a lakossági igényeknek megfele­lően szezonjellegű, olcsó és tetszetős cipőipari termékek előállítására. Az új szolgálta­tási ágak bevezetéséhez, to­vábbá a felvevőhelyek és üz­lethálózatok létesítéséhez vi­szont tanácsi fedezetet kell biztosítani. A Pécsi Sütőipari Vállalat" ma már a fogyasztók igé­nyeit mennyiségben és minő­ségben is csak úgy tudja ki­elégíteni, hogy már korábban bevezették a hosszabbított műszakokat és túlórázásokat. Tartalék üzem nem áll ren­delkezésre. Mindezt figyelem­be véve gondoskodni kell a Zsolnay út 61 számú üzem rekonstrukciójának megvalósí­tásáról még a III. ötéves terv­ben. A többi üzemek folya­matos felújítása sem oldja meg azonban a Sütőipari Vál­lalat gondjait. Ezért legké­sőbb 1980-ig elengedhetetle­nül szükség lesz a napi 10 vagon kenyeret előállító ke­nyérgyár felépítésére. Ezt már indokolja a város lakosságá­nak várható növekedése is. r • Épül as uj harkányi szálloda Az alapozás befejeződött — Korszerű, keretváras technológia Aiadás: 1968 első felében a Harkányban, a B irányi és Turista Szállók közvetlen szomszédságában épül as új, 90 férőhelyes szálló. A kivi­telező a Baranya megyd Ta­nács Magas- és Mélyépítő Vállalata. Az alapozási mun­kálatok május elején indultak, s rövid idő. alatt be is feje­ződtek, a leendő szálloda ka­zánházi részének mélyítése­kor azonban váratlan akadály­ként előbukkant a talajvíz, s ez jelentős többlet munkát okoz azóta is. A tervezés 3 méter 60 centi méterben írja elő a kazánházi rész alapmélységét a víz azon­ban már 2 méter 70 centi után jelentkezett. Az épüle biztonsága érdekében ezért vállalat vezetői úgy határé tak, hogy a talajvíz szintit megfelelő mélységre sülly5*" tik. Az épület körül 36sz*" vó és hét figyelő kutat fúrtak, melyek mélysége hét m-ter A kutak alsó másfél métere perforált — s így »lérték, hogy percenként 1300 Iter vi­zet emelnek ki. Maga íz épít­kezés is szigorított biitonsági intézkedések mellett sajlik. A kazánházi rész kiásása után szádfalakat vertek le, majd beton terhelő-lemezt építettet az ugyancsak betonból feliz­zott falak közé. Az építje- zéssel és a vízszintcsökkett3- sel párhuzamosan folyamo­sán figyelik a környező Ku­tak vízszintváltozását, s satu­méi tartják *a kö*“u- ~T’ -°(vo épületeket is, n«“1 okoz-e tű­rést, vagy ■fc/éb rongálódást, a talaj szerzetének váltóé A kazánházi részbe 102 köb­méter betont építettek be, s betonból készül a kétemele­tes épület keretváza Ús. Az épület alapterülete egyébként 650 négyzetméter. A földsZn- ten az iroda és egyéb üzem jellegű helyiségek mellett he­lyet kap egy 212 négy«e teres étterem és egy ne?í" zetméteres bár is. Mindkettő­höz jelentős nagyságú terasz rész csatlakozik . A mintegy 10 milhó forin­tos beruífí2ás Harkány leg­szebb létesíménye lesz\ Az f4 teremben pádéul gumipadlót fektetnek le, 4a álmennyeze­tet helyezned. ,e4> s színes csempével burkolták a termet tartó oszlopokat. Á meleg szí­nekkel és tompa fényekkel díszített bár — a legelegán­sabb külföldi üdülőhelyek ha­sonló létesítményeivel is fel­Francia parlamenti küldöttség érkezik Pécsre A Francia Köztársaság par­lamentjének küldöttsége július 20-án kétnapos látogatásra Pécsre érkezik. Vendégeinket a megyei és a városi tanács vezetői fogadják, majd a kül­döttség Pécs és a megye ipari és kulturális létesítményeit látogatja meg. Aratják a levendulái Bolyban A pécs—mohácsi országút közelében, a Boly! Állami Gaz­daság bácsfapusztai részén hozzákezdtek a levendula aratásá­hoz. A 60 holdas tábla már messziről erős. hódító illatot áraszt. Részben sarlóval, részben pedig a gazdaság sajátkészítményfi gépével takarítják be a zöldtömeget, melyet a Kompozíció és Illóolaj I,epároló Vállalat Mohácsi Farostlemezgyár közelében fekvő üzemébe szállítanak, ahol illóolajat készítenek belőle. A gazdaság 30 mázsa holdanként! zöldtermést vár a levendu­lából, s mintegy 3—3,5 ezer forint tiszta jövedelemre tesznek szert minden hold után. A levendula mellett kaprot, illetve muskotály zsályát Is termeszt a Bólyi Állami Gazdaság, 150, illetve 30 holdnyi te­rületen. A kapor egy részét a Szigetvári Konzervgyárnak ad­ják át, a többit — miként a muskotályzsályát is —az Illóolaj Lepároló Vállalat mohácsi üzemébe szállítják. Á rekord titka Mielőtt szót ejtenék a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat kutató-, mélyfúró üze­mének, pontosabban az üzem két híres brigádjának rekord­járól, elöljáróban csak any- nyit róluk, hogy ezúttal nem a mecseki, hanem a Mátra hegység recski ércbányájában érték el országraszóló telje- jesítményüket. Erről a bányá­ról tudni kell, hogy érclelő­helyeink sorában is a legér­tékesebbek közé tartozik réz­ércével, amiről mondani sem kell, hogy milyen kincset je­lent iparosodó népgazdasá­gunk számára. És milyen erő­feszítéseket követel meg ah­hoz, hogy birtokunkba is ve­gyük a Lakóca-hegy kincsét. Amióta a „tárózásnak” be­fellegzett, csak a mélyszinti bányászkodásnak van esélye arra, hogy az üvegkemény andezit kőzet alól felszínre hozza a rézércet. Először 1959- ben a Komlói Mélyfúró Vál­lalat vidia-fúrói haladták meg a 880 méter mélységet, majd 1962-től, de különösen 1965-től indult meg erőtel­jesen az érc mélyfúrásos ku­tatása. Az Országos Mélyfú­ró Vállalat „fúrósai” éritek el elsőízben az 1000 méteij? mély­séget, de mennyi idő /alatt és milyen áron? Suha Ferenc, a pécsi ku­tató-mélyfúró üzem vezetője mondotta el, hogy a „köz­pontiaknak” kerek héthóna­pos munkájába került az ezer méter elérése, nem is beszél­ve a nyugatról importált méregdrága gyémántfúrókoro- nák tetemes mennyiségű el­használódásáról, amire pél­dának csak annyit, hogy egy- egy ilyen gyémántfúró 40— 50 ezer devizaforintjába ke­rül a népgazdaságnak. Aztán tavaly a Nehézipari Minisztériumban felfigyeltek arra, hogy a pécsi mélyfúró­sok a recskiekéhez hasonló kőzetviszonyok között, azoké- nál sokkal gazdaságosabb, s kevésbé időigényes módsze­rekkel figyelemreméltó ered­ményekkel végzik kutatófú- rásajkat. így kapott hát meg­bízatást a pécsi üzem, s azon belül Deák Sándor es K|- X Ferenc mélyfúros ^ •a, akik Gelencsér fúrómester ének végén múlt év növésé ^ ^ már ***** az engedelmes­magmintákataz„ Bmélyéből. kedo Gahocahgy végctl nás fúrókkal is alig haladták túl havi átlagban a 75 métert, addig a pécsiek az első befe­jezett hónap végére nem ke­vesebb, mint 153,5 métert vagyis több, mint dupláját teljesítették ennek. És nem is gyémánttal, hanem egysze­rű „acélsörétes” fúrókoroná­val, ami nemcsak gyorsabb­nak, hanem összehasonlítha­tatlanul gazdaságosabbnak is bizonyult a fővárosiak addig alkalmazott módszereméi. — Deákék, Keszeiék specia­listái a sörétes fúrásnak, — mondotta az üzemvezető. Igaz, több mint tíz éves ta­pasztalat áll mögöttük, de úgy hallottam, hogy a pestiek sem Recsken kezdték a fú- rós-szakmát... De hozzátette azt is, hogy az említett módszeren kívül egyazon gyártmányú berende­zéssel dolgozott a két vállalat fúrósbrigádja, még a létszá­muk is nagyjából azonos volt. Amazoknak mégis hét hónap­jukba került az ezer < rű lyukkal kezdtük a fu- r; .t, m\nt a fővárosiak. Ebből következett az, hogy amíg ők ezer méter mélységig három- nő bélés-csőrakatot hasz­nálok fel, addig a mieink er -■ a felét, ami megint­csak meggyorsította és gazda- cá-o«abbú tette a munkát. Körülményes volna leírnom a fúrólyuk állapotát, minő­ségét .nagymértékben befolyá­soló iszaptechnológiai eljárá­suk jellemzőit, ami szintén pluszt jelenteti a partnerrel szemben, de a rekordhoz hoz­zásegítő legsajátosabb „mód­szerükről” beszelnem kell. Azaz, újra csak az uze - vezető véleményét tolmács lom, mm sajnos nem volt módom arra, hogy személyes benyomásaim alapján ”es jek a pécsiek éretett mód­szeréről. Suha Fe^cn^y; berek. Talán ez a magyará­zata a rekordjuknak is. Elmondotta még róluk, hogy kevés kivétellel vala­mennyien családosak, sőt. nagycsaládosak, akik ennek ellenére mégis zúgolódás nél­kül vállalták a távoliét sok­féle hátrányát, kényelmetlen­ségeit, amit nagyon-nagyon szerényen pótolhat csak a kéthetenkénti hazautazás. Vagy mégsem? Mert az üzemvezető azt is elmondot­ta. hogy még a hazajövetelt is" éppen úgy megszervezik, mint a munkát. Vagyis úgy osztják be a műszakokat, hogy a soros hazautazok szombat -déltől hétfő estig na is néztem ~ elutazi k' ^ i 2?00 i meggondo1, hanem sier-^^zélhete.v • _4-1 -tnlllk. 11 «y» AT tó*»-» stfr *£ volna csak a szűnhettek - kat? szóló rek(tt>J hozzá­akár El. ezek, el is mara< h, megsonu^r hanem iá h3 .c,aSzdUbaTh-v át t°­számol^nyü*et. ht so­segíti a , ^£Véb nias . keKjő” Lahóca-nesj ‘“''végén ezenkívül s° ^ mieink kúiou-»—­JSn®«” /"íSSgl‘í, a!»«“ S»“'“ ’ S-iúrf®* -1 "*2$?«y 'íe“í°„ soSal a«» kal' rjrtss»60 rintr3 ián feleS\e^ Készéit­: XV azok, a7'ma\ni l akkor t3 c‘.pet adni ód­Eh fedett u. levesebb ^,sa)átosabb ha^^tni. fco«f\ Deákéke vnev nógatnn gket, külön-kulon^ pattén*-,,, ern­nero ” szere' érői” vá'inkes é é t veszi a versenyt. A tanácsi építővállalat dolgozói nagy örömmel kezdtek e munkába — mely a vállalat történeté­nek legnagyobb n*6bizatása — s bár jelentős nunkatöbb- letet okoz a vi> ,s gond a vasbetonhoz sz**86®®8 vasak hiánya is, ^J^téktelln^I viszonyítva eienteKtelen a lemaradás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom