Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-14 / 164. szám

1961. JOLUJS 14 napló 3 Építőipari számvetés: 530 miSIié forint értékű létesítményt adnak át Már az előkészítéstől is függ a határidő betartása — A lakásépítés zöme 1968-ban befejeződik Űjmecsekalján — Új lakótelep a Szigeti városrészen Közepén tartunk az eszten­dőnek, tehát a számvetés — a kiemelkedőbb építőipari beru­házásokról — most aktuális. Az összépítőipari termelés Összegéből az ÉM Állami Építőipari Vállalatra eső rész ebben az esztendőben 415 mil­lió forint, ehhez jön még a 100 milliós segédipari terme­lés. A feladat volumenében is nagy, következésképpen a ha­tári uók szigorú kötelezettséget rónak a vállalatra. Kérdéseink re Nemeskéri László igazgató adott választ, amelyből hoz­závetőleges képet kapunk, a beruházások kivitelezésének jelenlegi állásáról. * Kérdés: Értesülésünk sze­rint a Pécsi Kesztyűgyár új üzemrésze 1969 helyett csak 1970-ben lép be a termelésbe. Ez az egy év késedelem annyit jelent, hogy körülbelül 200 ezer pár kesztyű később érke­zik meg a — különben jól és dollárban fizető — nyugati pi­acra. Hátrányt jelent ez a mintegy 400 újonnan felve­hető női munkaerőnek is. Mi indokolja tehát a rekonstruk­ció elhúzódását? Válasz: Annak idején a Kesz­tyűgyár, pontosabban a Könnyűipari Minisztérium a Bányászati Építőipari Válla­lattal tárgyalt, a kivitelezés végrehajtásáról. Ennek meg­felelően hagyományos techno­lógiában állapodtak meg, a tervek is erre készültek. Ké­sőbb a Bányászati Építőipari Vállalat — amely egyébként a Nehézipari Minisztériumhoz tartozik — úgy döntött, hogy nem vállalja a kivitelezést. Azután a könnyűipar velünk tárgyalt, mi vállaltuk is, de azzal a feltétellel, amennyiben nem ragaszkodnak a hagyo­mányos építési technológiához. Ez ugyanis népgazdasági, de vállalati szempontból sem kedvező, mert gazdaságtalan. Megállapodtunk tehát az elő­Négyszáz család érdekében Nem a* első eset, hogy az újmecsekaljai hétemeletes há­zak lakói panaszt emeltek a liftek gyakori, s nemegyszer többnapos kapitulációjára, amelynek különösen a harma­dik emelettől felfelé lakók a legszenvedőbb alanyai. Legutóbb, — pontosabban tegnap — a 63- as számú épület lakói jelentet­ték, hogy minden eddiginél bosszantóbb „rekordra” van kilátásuk a lift-leállások törté­netében. Kerek egy hetet kell várniuk, amig a szerelők újra tekercselik a leégett liftmo­tort. A helyzetet még súlyosbítja, hogy a középső (b.) lépcsőház hatodik emeletén súlyos bal- esetes betegük van, akihez egy héten át csak a lépcsőrengete­gek megmászásával juthat fel a kezelőorvosa. De ettől a szomo­rú példától eltekintve, csak en­nek az egyetlen lépcsőháznak 34 nagycsaládos lakója van kis­gyermekekkel, öregekkel vegye­sen, nem csoda hát, hogy a megoldás sürgetése is hevesebb volt az eddigieknél. Milyen megoldást várnak a lakók? Mindenekelőtt azt, hogy a PIK lépcsőházanként bizto­sítson egy-egy pótmotort, hogy súlyosabb hibásodás esetén ne keljen hosszú napokat várniuk a javításra. Még azt is meg­tudakolták, hogy egy Ilyen lift­motor ára maximálisan három­ezer forint, amit, ha nem is fe­dezne a családonként havonta befizetett 40 forintos Iifthasz- nálati díj, de hozzásegíthetne a mind súlyosabbá váló probléma megoldásához. Ugyanis a lakók jobb megoldás híján, szívesen Összeadnák a még hiányzó fo­rintokat, noha mi a magunk részéről nem értünk egyet ez­zel. Helytelen egyezkedésnek tar­tanánk, ha a PIK elfogadná a lakók e kényszerű ajánlatát. Azzal azonban teljes mértékben egyetértünk, hogy a további kellemetlenségeket csak az em­lített pótmotorok mielőbbi be­szerzésével szüntethetné meg a PIK, amit a lakók joggal el is várnak tőle. — s — regyártott szerkezetek beépí­tésében, s ehhez a szükséges tervmódosításokat most vég­zik a tervezők. Az említett tárgyalások, programozások, tervezések elég hosszú időt vettek igénybe, s emiatt ké­sik a rekonstrukció egy évet. Kérdés: Az áthúzódó beru­házások száma az utóbbi évek ben önvendetesen csökkent, de megszüntethető-e teljesen? Válasz: Szükségesnek tar­tom az „átmenő” és „áthúzó­dó” fogalmak közötti különb­ség tisztázását. Átmenő beru­házásunk mindig van, kell is, hogy legyen, ebben az évben például kétszáz-kétszázötven millió forint értékben. Az egy évnél hosszabb időre szó­ló beruházások mindig átme­nő jellegűek, például a rost- műbőrgyár, amelyet tavaly áp rilisban kezdtünk el, és a ter­vezett határideje ez év de­cember vége. A problémát az áthúzódó munkák okozzák. Nem is a kivitelezés ütemezé­sével van baj, hanem már a beruházás előkészítésével, mint például az előbb említett kesztyűgyári rekonstrukció esetén. Az AKÖV-telepen is vagy 6 millió forint értékű többletmunkát kell végrehaj­tanunk, a tervmódosítás sze­rint. Hasonlóképpen tervmó­dosítás történt a tv-toronynál is. Itt a korábbi tervezésnél nem vették figyelembe a munkavédelmi követelménye­ket, így a terveket most mó­dosítják, többek között azért is, mert személy- és teher­felvonó liftet kell majd be­építeni. Jövő év tavaszán a torony építését megkezdhet­jük, csúszó-zsalus technológiá­val és az objektum átadá­sára, ha minden jól megy, 1970-ben kerül sor. A kivitelezésnél, amennyi­ben a beruházók nem lépnek fel ismételten újabb és újabb kívánságokkal, lemaradás rit­kán fordul elő. A határidők szigorú betartása már csak azért is érdeke a vállalatnak, — a népgazdasági érdekeken túl —, mert a beruházásra kapott hitel két százalékos kamatát addig mi fizetjük, míg a munkát át nem adjuk. Ha túlléptük a határidőt, ak­kor ez már büntetőkamat­kent jelentkezik és ezt nem­csak a vállalat, hanem az egyes dolgozó „zsebe” is meg­érzi. Kérdés: Mi kerül átadásra az idén a tervezett határidők­nek megfelelően? Válasz: Forintértékben kö­rülbelül 530 milliót fejezünk be. Ebbe beletartozik a rost- muoorgyár, és a krómos üzem, aztán körülbelül ezer lakás, amelynek 90 százaléka Ujme- csekalján épül és az ezerből 740 pedig paneltechnológiával. Teljesen befejezzük a porce­lángyári rekonstrukciót, át­adunk egy 600 vagonos silót, 20 illetve 16 tantermes iskolát Űjmecsekalján és a Tiborc utcában, befejezzük a vegyipa rí technikum munkálatait —, hogy csak a leglényegesebbe­ket említsem. Kérdés: A panelüzem bő­vítése időszerű, hiszen a ha­gyományos technológia rová­sára a panelgyartás sokat fej­lődött az utóbbi években. A vállalatnak — tudomásunk szerint — tervei vannak a panelüzem bővítésére. Válasz: A panelüzem ka­pacitása ebben az esztendő­ben 900 lakás. A lakásépít­kezés me""--orsítása érdeké­ben kívánjuk az üzemet bőví­teni, hogy a tervezett évi 1200 lakás panelszükségletét fedez­ni tudjuk. A bővítés tervezése most folyik, a következő év­ben a kivitelezést befejezzük. Erre a célra 14 millió forin­tot fordítunk, amelynek felét a Nehézipari Minisztérium vállalta. Kérdés: Végezetül a jövő évi tervekről szeretnénk va­lamit hallani. Válasz: 1968-ban ismét nö­vekszenek feladataink. Az idei 417 helyett 460 millió lesz a termelésünk, a segédiparé 100 helyett 110 millió. Ujme- csekalján a lakásépítkezés zö­me jövö évben lebonyolódik, de új lakótelepet kezdünk a szigeti városrészen, a Stein­metz kapitány tér környékén, ahol szintén több éves munka vár ránk, egyelőre 350 millió forint értékben. Szép progra­munk lesz tehát jövőre is. Rab Ferenc Szovjet bányászok Komlón Ma a kora délutáni órákban 30 fős szovjet ifjúsági csoport érkezik Baranyába. A ven­dégeket — akiknek túlnyomó többsége bányász —, Klepah Ottmár. a Szénbányák KISZ- bizottságának ágit, prop. tit­kára fogadja, s ő kalauzolja el őket Komlóra is, ahol a bányászfiatalok életével is­merkednek. Látogatást tesz­nek a városban, felkeresik a munkásszállót, megtekintenek egy bányaüzemet, este pedig baráti beszélgetés keretében, a Juhász Gyula Klubban, szo­cialista brigádvezetőkkel cse­rélik ki tapasztalataikat Ősszel megalakulnak a tsz-ssövetségek Két területi szövetség lesz a megyében Munkához láttak az előkészítő bizottságok A termelőszövetkezetek te­rületi szövetségeit létrehozó megyei előkészítő bizottság tegnap délelőtt ülést tartott a Megyei Tanács épületében. Az ülésen résztvett Czégény Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának ve­zetője és Kelemen István, a MÉM termelési felügyelője is. A tanácskozás első részében dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese, a me­gyei előkészítő bizottság el­nöke tájékoztatta a résztvevő­ket a tsz-szövetségek létreho­zásával kapcsolatos tervekről, tennivalókról. Miért alakul kél szövetség ? A tsz-kongresszus határo­zata szerint a területi szövet­ségek 50—100 tsz-ből szerve­ződnek. Irányelv, hogy a szö­vetségbe tömörült tsz-ek szá­ma ne a 100-hoz, hanem in­kább az 50-hez legyen köze­lebb. Ezért döntöttek az or­szágos, illetve megyei fóru­mok két baranyai szövetség megalakítása mellett. Egyébként a baranyai tsz- elnökök tekintélyes része is azt az elvet vallotta, illetve vallja, hogy több szövetséget kell alakítani a megyében. Az ország 19 megyéje közül csu­pán Komáromban döntöttek az egy szövetség megalakítása mellett. A Komárom me­gyeiek döntése azonban indo­kolt, hiszen ott csak hetven egynéhány tsz található a me­gyében. A két baranyai tsz-szövet- ség egyébként a következő­képpen határolható el: A Il-es sz. körzethez, illetve a nyuga­ti területi szövetséghez tarto­zik majd Pécs, Komló, a tel­jes sásdi és szigetvári járás, a pécsi járásból Kővágószőlős, Pellérd, Görcsöny, illetve az attól nyugatra eső rész, a sik­lósi járásból Garé, Diósviszló, Kovácshida, Drávaszabolcs és az attól nyugatra fekvő terü­let. A tervek szerint 74 tsz tö­mörül majd e szövetségbe, 24 és fél ezer tsz-taggal, 253 ezer hold föld területtel. A 74 tsz- nek — az arányos köztehervi­selés elvének megfelelően — összesen 1 millió 388 ezer 326 forintot kell befizetnie évente a területi szövetség, s további 88 ezer 868 forintot a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa fenntartására. Az I-es sz. keleti körzethez tartozik Mohács város és a \ teljes mohácsi járás, valamint ! a pécsi és siklósi járás keleti része. A körzet keleti határa ; tehát magába foglalja a Pécs- várad, Hosszúhetény, Hird, Nagykozár, Kozármisleny, Po­gány, Szalánta, Turony, Sik­lós és Egyházasharaszti terü­leten fekvő tsz-eket is. Négy- [ venként szövetkezet tömörül í Y irágkőtők A szárnyaló fantázia és az alkotó emberi kéz egyik leg­nemesebb anyaga az élővirág, mely a szépség örök szimbó­lumaként végigkíséri az em­ber életét, születéstől a halá­lig, örömtől a gyászig fokoz­va az ünnepek áhítatát. A virágkötészet az egyik leg­szebb mesterség mellet fő­ként nők folytatnak. Japán­ban külön főiskolákon tanít­ják meg a lányokat arra, hogyan lehet két-három szál virágot a legművészibb módon elhelyezni egy tálon. S bár ez másutt nem szokás a virág­kompozíciók készítői mester­ségük igazi művészei az egész világon. Szépség, kifejező erő, har­mónia jellemzi a három fia­tal, nagyon tehetséges pécsi virágkötőnő munkáit, akik a ma kezdődő gyulai országos versenyen mérik össze tudá­sukat a hazai lég jobbakkal. lhárosi Jánosné, a Kossuth Lajos utcai Virágbolt dolgo­zója, aki tavaly Miskolcon országos első lett, Papp Vera, a tavalyelőtti szegedi bajnok a 6-os számú virágüzlet dol­gozója, és az élete első nagy versenye előtt álló Mayer Jó- zsefné a Bem utcai virágbolt­ból. A tét most igen nagy, a verseny győztese képviseli a magyar színeket 1968-ban a San-Remói virágkorzó csokor­kötészeti versenyén. Az utazás előtti nap lázas izgalmában kerestük fel pár perces beszélgetésre a ver­senyzőket megtudni mivel ké­szülnek Gyulára. Bár ez fé­lig meddig titok, de mire az írás megjelenik már nagyjá­ból le is zajlott a verseny — pénteken hajnali ötkor kez­dik — melyet szigorú zsűri bírál el ezúttal is. A prakti­kusabb, kötött formáknál fő­ként a kivitel, a fantázia kom pozícióknál az ötletgazdaság, a mondanivaló és a kifejező erő kapják a legtöbb pont­számot. Ez utóbbiak csoport­jába tartozik Papn Verának — a fotoriporter kedvéért — rögtönzött dália kompozíciója, melyből a kép épp a legszeb­bet a színek csodás harmó­niáját nem tudja visszaadni. Gyulán Papp Vera a fantá­ziaszámokban egy virágtál és egy gerbera virágkosár kom­pozícióval indul, a kötött sza­bály előírta formákban pedig 1 egy angol menyasszonyi csok­rot készít el klasszikus fehér szekfüből, valamint egy urna- és sírdíszítő zsinóros görög­koszorút. A görögkoszorú Ma- yemé versenyprogramjában is szerepel, melyet egy színes gerberából készült német ve­gyes menyasszonyi csokor és a fantázia rózsakosár tesz tel­jessé. A pécsi csapat legérdeke­sebb versenyszáma, Ihárosiné — kár, hogy épp vele nem tudtunk beszélni — fantázia kompozíciója- lesz. A rendkí­vül tehetséges virágkötőnő ez­úttal súlyos mondanivalót kí­ván egy valódi kőszikla, né­hány börtönrács és rózsák tol­mácsolásával kifejezni, melyet munkatársai döbbenetesen szépnek tartanak. Reméljük a zsűri sem vélekedik majd másképp. Az idei nyár sok izgalmas versenyt tartogat még a vi­rágkötészet pécsi mestereinek, köztük természetesen az Ihá­rosiné—Papp—Ma vemé hár­masnak. Annyi a meghívás, hogy egy részüket vissza kel­lett mondani, így nem vehet­nek részt sem a szentendrei és göcseji napokon, sem a Szegedi Fesztivál „virágos” eseményein. Ezzel szemben egy díszkocsit készítenek a július 30-án megnyíló Mecse­ki Karneválra mely a pécsi felvonulás egyik fő látványos­sága lesz s ewben főpróba Debrecen előtt. Az augusztus 20-án Debrecenben megrenae- zésre kerülő második Országos Virágkarneválra nem egyé­nek hanem vállalatok nevez­tek be — fődíja 100 ezer fo­rint —, a karnevál pécsi vi­rágkocsiját a vállalat húsz fős kollektívája készíti el a hely­színén. majd itt, 167 ezer hold föld­területtel. A megyei hozzájá­rulás összege 1 millió 102 ezer 212, az országosé pedig 70 ezer 120 forint. Alapos előkészítést! A területi szövetségek az önkéntesség elve alapján szer­veződnek, belépni tehát nem kötelező. Ennek ellenére, rosz- szul járna az a tsz, amely a kívülmaradást választja. Nem­csak a szövetkezeti mozgalom erejét gyengítené. Az önere­jére utalt tsz ha erős is — a jövőben nem tudja biztosí- tani a maga hatékony érdek- védelmét. A szövetségekbe tö­mörült tsz-ek mindemellett egy sor más előnyt is élvez­nek. Hogy mik ezek az elő­nyök, arról minden tsz rész­letesen informálódhat, hiszen a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa minden tsz-be megküldte a tsz-kongresszus anyagát. Dr. Földvári János hangsú­lyozta, hogy a területi szövet­ségek megalakítása politikai kérdés. Tekintve, hogy a két szövetség létrehozására csak októberben kerül sor, időnk van elegendő. Ezt az időt ala­pos előkészítésre kell felhasz­nálni. A két területi szövetség megalakítását célzó szervezési munkák egyébként már teg­nap megkezdődtek. Két terüle­ti előkészítő bizottság alakult a megyében. Az I-es sz. (ke­leti) előkészítő bizottság elnö­kének dr. Majzik Jeremiást, a Mohácsi Járási Tanács elnök- helyettesét, titkárának pedig dr. Makkos Ferenc tsz megyei jogügyi titkárt választották meg. A bizottság tagja lett Szabó Mátyás, Fischer Fér eme, Kerner Ádám, Oláh Jeremiás, Józsa István, Schmidt József tsz-elnök, illetve Kemény La­jos, Pozsgai József és Rónaszé­ki Ferenc tanácsi mezőgazda- sági vezető. A Il-es sz. (nyu­gati) előkészítő bizottság el­nökéül Dobribán Jakabot. a Pécsi Járási Tanács elnök- helyettesét, titkárául pedig Romvári Ferencet, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának sze­mélyzeti főelőadóját válasz­tották meg. A bizottság tag­ja Baksai Antal, Sziveri Kál­mán, Pölöske Nándor, Papp Zoltán, András István, Hárs- falvai Imre tsz-elnök, Álló Miklós, Fehérvári Nándor, Kaszonits Simon és Szarka Árpád mezőgazdasági vezető. Hol lesyen a székhely? Ahhoz, hogy a két tsz-szö- vetség meg tudja kezdeni a munkát, irodaépületekre (vagy épületre), irodabútorokra és minden szövetségnél egy sze­mélygépkocsira lesz szükség. Ezek beszerzéséről az állam gondoskodik. Jövőre már a tsz-ek fogják fedezni a területi szövetségek kiadásait. Az ülésen résztvevő tsz-sl- nökök egybehangzó véleménye volt, hogy Pécs legyen a két szövetség székhelye. Megálla­pították, hogy külön irodaház­ra lesz szükség. Az új iroda­ház megépítésére azonban csak később kerülhet sor, ad­dig valamilyen ideiglenes he­lyet kell keresni a városban. Az átmeneti helyet később jelölik majd ki. Augusztus a Konzervgyárban Jó hírt kaptunk Szigetvár­ról: a Konzervgyár teljesítette féléves termelési tervét. A gyár terve 1967. első felében negyvenhétmillió forint volt Ennek teljesítése során töb­bek között százkilencvenöt vagon zöldborsót dolgoztak fel. Gondot okozott a meggy és cseresznye termés is, s e két gyümölcsből csak keveset tudtak felvásárolni. A Kon­zervgyár azonban ötletesen pótolta a hiányt: szamócát dolgozott fel helyette. Mind­ezek után ma már az augusz­tusi terv megvalósitésán dol­goznak. Végül még egy hír a Sziget­vári Konzervgyárból: befeje­zéshez közeledik az üzemi csarnok építése. Ezt a csar­nokot a gyár rekonstrukciója során létesítik, s rövidesen megkezdik benne a szerelési munkálatokat. I «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom