Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-13 / 163. szám
2-----------------------------------------napiA---------------------------------M egnyílt az országgyűlés új ülésszaka A többlet nemzeti jövedelemből arányosan többet fordítottunk a lakosság fogyasztására. A bérből és fizetésből élők, valamint a mezőgazda- sági lakosság reáljövedelme körülbelül 5 százalékkal emelkedett. A múlt évben hozott ár. bér- és szociális intézkedések hatására jelentős rétegek életszínvonala az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt, másoké nem változott, s voltak rétegek, amelyeket az intézkedések együttes hatása hátrányosan érintett. Iparunk túlteljesíti éves tervét (folytatás az 1. oldalról.) 7, a mezőgazdasági termelés pedig mintegy 8 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés emelkedésének mintegy 80 százalékát a termelékenység növekedése alapozta meg. A termelőmunkában jobban figyelembe vettük a szükségleteket, s így a készletek kisebb mértékben növekedtek. Külkereskedelmi forgalmunk bővült, különösen a szocialista •rszágok viszonylatában. 1967 első hónapjaiban népgazdaságunk a tervezettnél nagyobb mértékben fejlődött. Az ipari termelés eddigi eredményeiből arra következtethetünk, hogy az ipar éves tervét túlteljesíti. A mezőgazdaságban azzal számolhatunk, hogy o termelési tervek megvalósulnak. A lakosság áruvásárlásai várhatóan meghaladják a tervben előirányzott szintet Népgazdaságunk egészséges fejlődése és tervszerű előrehaladása mellett azonban találunk kedvezőtlen jelenségeket is. Több árucikkből nem lehetett teljes mértékben kielégíteni a megnövekedett keresletet. Nem lehetünk még megelégedve iparunk export- képességével. A műszaki és a minőségi színvonalat tovább kell javítani és fokozni kell termékeink versenyképességét. E feladatok megoldásáért az év hátralevő részében még igen sóikat tehetünk — s kell is tennünk. Dolgozunk ötéves tervünk fő célkitűzései alapján az 1968-tól 1970-ig terjedő években megvalósítandó feladatok meghatározásán. Számolunk azzal, hogy a jövő év elejétől xa kezdve már érvényesülnek az -tv új gazdasági machanizmusra jellemző szabályozó eszközök. Különös figyelmet fordítunk a beruházásokra, mert ezeknek helyes aránya lényegesen befolyásolja a népgazdaság egészének egyensúlyát. Enyhíteni kell a beruházások területén a jelenlegi feszültséget, ezért felülvizsgáljuk beruházási terveinket. Költségvetésből elsősorban a már folyamatban levő nagyberuházásokat folytatjuk. Újakat csak szigorú takarékosság, sokoldalú mérlegelés alapján a struktúra javításáért kezdünk. Csak annyi nagyberuházást indítunk, amennyinek befejezése optimális idő alatt megvalósítható. Arra törekszünk, hogy a vállalatok mind több beruházást saját erőből valósítsanak meg és a gyorsan megtérülő befektetéseket helyezzék előtérbe. A továbbiakban is előnyben részesítjük a vidéki ipartelepítést. Gazdasági munkánkban a jelen feladataink megoldása mellett, a következő évek tennivalóit is szem előtt tartjuk, hogy helyes döntéseket hozhassunk. Ezek feltétlenül szükségesek a negyedik ötéves tervünk elkészítéséhez is. Bejelentem, hogy már megkezdtük a hosszúlejáratú tervezés előkészítő munkálatait. A, következő ötéves terv céljainak meghatározásánál már úgy kívánunk dönteni, hogy hosszabb távra — 1985-ig — lássuk a fejlődés főbb irányait. A továbbiakban arról kívánok beszámolni, hogy a kormány, a IX. pártkongresszus Tisztelt Országgyűlés! Evek óta gazdasági életünk fejlődéséről számolhatunk be — és hozzáteszem, mindenkor teljes joggal tesszük ezt •— ennek ellenére azt is tapasztaltuk, hogy léteznek olyan nehézségek, amelyek gátolják gyorsabb előrehaladásunkat. Ezeknek a tényezőknek az elemzése arra a felismerésre Vezetett, hogy gazdasági életünk mechanizmusát kell meg (táltoztatnunk, továbbfejleszhatározatainak megfelelően milyen fontosabb intézkedéseket hozott. Megvizsgáltuk a régebben kidolgozott 15 éves lakásépítési tervet és több határozatot hoztunk a lakásépítkezések meggyorsítására. Növeltük bizonyos építési anyagok importját; töröltünk a beruházások közül, hogy több lakást építhessünk, egyes középítkezéseket; új beruházásokat kezdünk az építőanyagipar fejlesztésére. Terven felül 270 millió forintot biztosítunk a magánerőből épülő társasházak közművesítésére. Meggyorsítjuk a házgyárak üzembehelyezését. Az állami gazdaságok dolgozói számára a következő tíz évben 10 ezer lakás felépítéséhez biztosítunk kedvezményes állami hitelt Határozatot hoztunk az ipari és építőipari dolgozók munkaidejének általános csökkentésére. A 44 órás munkahétre történő áttérés több mint egymillió hatszázezer dolgozót érint. Az egészségre ártalmas munkakörökben is befejezzük a harminchat—negyvenkét órás munkahét bevezetését A kormány a munkaidő rövidítéséhez szükséges feltételek létrehozását a növekvő önállósággal rendelkező vállalatokra bízta. Bőnél jük, hogy a felügyeleti hatósálgok és a SZOT útmutatásával, ezt a fontos ügyet jól oldják meg. Fontos feladatunk, hogy fokozatosan megszüntessük a két nagy dolgozó osztály életkörülményei között fennálló különbségeket E cél megközelítéséért léptettük életbe ez év január 1- től a termelőszövetkezeti tagok új nyugdíj rendszerét. Felemeltük a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékát A termelőszövetkezetekben dolgozó nőkre is vonatkozik a gyermekgondozási segély bevezetéséről hozott rendelkezés. A születések számában az utóbbi időben örvendetes javulás mutatkozik. Reméljük, hogy az intézkedéseink a javulás tendenciáját tovább erősítik. A gyermekgondozási segély bevezetése az anyák és a család iránti megbecsülést, a társadalom gondoskodását juttatja kifejezésre. Erre a célra éri 400 millió forintot irányoztunk elő. A kormány örömmel vállalná a felelősséget ha nem sok idő múlva ennek a keretnek a túllépését jelenthetné. Szocialista humanizmusunk diktálta, hogy törvényerejű rendelet kiadását kezdeményezzük, amely a magukra maradt idős emberekkel kötött tartási szerződésekkel elkövetett visszaélések megszüntetését szolgálja. tenünk. Ezért került sor — pártunk irányításával — a gazdasági mechanizmus reformja alapelveinek kidolgozására. Az új mechanizmus bevezetésének célja, hogy új eszközökkel és módszerekkel erősítsük társadalmunk szocialista jellegét, tegyük hatékonyabbá tervgazdálkodási rend szerünket. Szolgáljuk szorgalmas munkával a közösség és egyén alapvetően azonos érdekeit és így gyorsítsuk meg a szocializmus teljes felépítését, mozdítsuk elő népünk életkörülményeinek folyamatos javítását. A gazdasági mechanizmus reformján más szocialista országokban is dolgoznak. E tény is bizonyítja, hogy megérett a szocialista gazdálkodás módszerei megváltoztatásának a szükségessége. A tapasztalatokat összevetve megállapítható, hogy az elképzelésekben sok a hasonlatosság, de egyszersmind az országok adottságaiból fakadó különbözőség is. Mi a saját viszonyaink között azt láttuk a lég célravezetőbbnek, ha a reformot megfelelő előkészítés után a népgazdaság egészében egyidőben hajtjuk végre. Az egyes részletkérdések kidolgozásában sok vita folyt Ezen nem is lehet csodálkozni. A különböző nézeteknek, elképzeléseknek és javaslatoknak nemegyszer igen éles összeütközése azzal az előnynyel járt, hogy kialakultak az adott körülmények között a lehető legjobb megoldásokat biztosító módszerek. A Minisztertanács és a kormány gazdasági bizottsága számos határozatot hozott, amelyek a Központi Bizottság irányelveinek megfelelően az egyes részterületeken meg szabják az új mechanizmus alkalmazásának szervezeti kereteit és módszereit. A közvélemény előtt ismeretesek legfontosabb határozataink, rendeletéi nk. Erre tekintettel most csak az új gazdaságirányítási rendszer néhány vonatkozásáról kívánok szólni. Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozottan alá húzni, hogy az új gazdaság- irányítási rendszerben a tervgazdálkodás szerepe és hatékonysága jelentős mértékben megnő. A jövőben a központi irányító szerveknek kevesebb, de nagyobb jelentőségű ügygyei kell foglalkoznak. Figyelmüket a fontosabb dolgok ra összpontosíthatják, nagyobb körültekintéssel, gondosabb elemzések alapján dönthetnek. Továbbra is a népgazdasági tervben határozzuk meg a népgazdaság legfőbb arányait, Bevezettük a termelőszövetkezetek teljes állóeszköz állományára az amortizációképzés kötelezettségét. Fokozatosan teremtjük meg a pénz ügyi feltételét annak, hogy saját árbevételeik alapján minél szélesebb körben rátérhessenek a havonkénti munkadíjazás rendszerére. A tavalyi jó termés mellett az árrendezések a termelőszövetkezeti tagokat érintő szociálpolitikai intézkedések, az említett hitelrendezés és az elterjedő rendszeres munkadíjazás máris kedvező eredményeket hozott. Csökkent a mérleghiányos szövetkezetek száma, javult a gazdálkodás szervezettsége és szilárdult a tagok munkafegyelme, megkezdődött a faluról korábban elvándorolt fiatalok visszatérése — természetesen elsősorban a jól működő — szövetkezetekbe. A termelőszövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésében jelentős előrelépés, hogy a termelőszövetkezetek küldötteinek kongresszusa életre hívta a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát. A tanács jogot kapott a kormánytól arra, hogy állást foglaljon minden olyan szövetkezet — politikai, gazdasági, szociális és kulturális kérdésben, amely a szövetkezetek működését alap vetően érinti. Az év folyamán megalakulnak a termelőszövetkezetek területi szövetségei. Ezt fontos politikai eseménynek tartjuk s működésüktől sokat remélünk. A szövetkezeti szervek a mozgalom koordinálására, az elvek egységes érvényesítésére szükségesnek nyilvánították egy főtanács létrehozását. A kormány a kezdeményezést támogatja. A Termelőszövetkezetek Országos Kongresszusa, majd júniusban a Minisztertanács megtárgyalta az új földjogi a felhalmozás és a fogyasztás mértékét, a beruházások össz- mennyiségét és főbb irányait. E mellett a terv szerves részévé tesszük azokat a gazdasági szabályozó elveket és eszközöket, amelyek biztosítják a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. A mechanizmus reformjának egyik jellemző vonása a döntési jogkörök decentralizálása. Az eddig a kormány és a minisztériumok hatáskörébe tartozó számos kérdés eldöntésében a vállalatok és a tanácsok lesznek illetékesek. Jobb összhang valósul meg a termelés és a szükségletek között vállalati és társadalmi méretekben egyaránt. így bővül rendszerünk demokratizmusa, növekszik a dolgozók aktív közreműködése a közös feladatok megoldásában és mindez a bürokratizmus csökkentését eredményezi. Az üzemi demokrácia tervezett nagyfokú kiszélesítésének feltétele, hogy o szak- szervezetek megfelelő jogkört kapjanak. A dolgozók kötelességének és jogainak meghatározásánál szemelőtt tartjuk, hogy az anyagi érdekeltség fokozása mellett rendkívül fontosak az erkölcsi tényezők. Ezt már figyelembe veszi az új Munka Törvénykönyve, amelyet széleskörű vitára bocsátottunk. A jogos észrevételek és helyes javaslatok figyelembevételével átdolgozott tervezetet a Minisztertanács újra megtárgyalja s ez év őszén az Ország- gyűlés elé terjeszti. Fontosnak tartjuk, hogy mezőgazdasági szövetkezeteink jól beleilleszkedjenek az új gazdasági mechanizmus rendjébe. Ebből a célból rendeztük a termelőszövetkezetek álló- és forgóeszköz hiteleit és töröltük tartozásaiknak azt a részét, amelyekre állóeszközeik újjáértékelése szerint a termelésben nem volt fedezet. A törlés után az ilyen jellegű adósságállomány lénye gesen csökkent és a megmaradóra is kedvező visszafizetési határidőket állapítottunk meg. és termelőszövetkezeti törvények tervezetét. E törvény- tervezeteket megküldtük az Or szággyülésnek, kérve, hogy az illetékes bizottságok tárgyalják meg és észrevételeiket, javaslataikat közöljék a kormánnyal. Az ezek figyelembevételével elkészülő törvényjavaslatokat ősszel nyújtjuk be a tisztelt Országgyűlésnek. A gazdasági mechanizmus reformja népgazdaságunk \ce- vés területét érinti olyan milyen mint a külkereskedelmet. Lényeges, hogy az új gazdasági mechanizmusban szorosabb kapcsolat alakuljon ki a belső és a külső piac között. Azért fontos ez, mert a külkereskedelem közvetíti a világpiac ösztönző hatását a hazai termelésre, értékesítésre és fogyasztásra, a műszaki színvonal fejlődésére, végső soron a társadalmi munka termelékenységének növekedésére. Mivel hazánk gazdasági fejlődésében nagy jelentősége van a nemzetközi munkamegosztásnak, ezért továbbra is szükséges a nemzetközi kapcsolatok központi állami irányítása. A külkereskedelmi monopólium fenntartása mellett, a gazdasági folyamatok átfogóbb egysége céljából jobban ösz- sze kell kapcsolni a termelést a külkereskedelemmel, és ahol ez indokolt, ennek szervezeti feltételeit is meg kell teremtenünk. Ez azonban csak fokozatosan valósítható meg. Néhány iparvállalatnak és más — nem külkereskedelmi — szervnek már megadtuk a közvetlen export-, illetve importjogot. Számos további termelővállalat, megfelelő felkészülés után, igényelheti e tevékenység átvételét. Az államközi szerződésekben — köztük a KGST-országokkal kötött hosszúlejáratú egyezményekben — vállalt kötelezettségeinket az új gazdaságirányítási rendszer feltételei között is teljesíteni fogjuk. Szükséges, hogy a jövőben már a nemzetközi egyezmények előkészítésébe megfelelően bevonjuk a gazdasági minisztériumokat és az érdekelt vállalatokat. A következő időszak fontos feladata, hogy a mechanizmus változásából eredő új módszereket sikeresen alkalmazzuk a baráti országokkal való együttműködésben. E feladatot nagy körültekintéssel, a szocialista országokkal egyetértésben kell megoldanunk. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a termelés folyamatossága és az 1968. évi árucsereforgalmi egyezmények előkészítése és Ismeretes, milyen fontos szerepet tölt be népgazdaságunk megalapozott fejlesztésében a helyes beruházási politika. Az új beruházási rendszerben továbbra is a kormány hagyja jóvá a beruházások fő elosztási arányait, a népgazdaság fejlesztésére jelentős hatást gyakorló beruházásokat. De teret biztosítunk a vállalatok számára, ahhoz, hogy a piaci hatások, a jövedelmezőség figyelembe vételével, a központi szabályoknak megfelelően, megvalósíthassák a számukra legelőnyösebbnek ítélt beruházásokat. A kormány határozatot hozott a műszaki kutatási munkák irányításáról, továbbá a találmányi és újítási rendszer továbbfejlesztéséről is. A találmányok díjazásában a feltaláló és a felhasználó vállalat jogszabályokban rögzített keretek között, de a korábbinál szabadabban állapodhat meg. Az újításoknál a vállalatok a legkülönbözőbb formákban, de kellő ösztönzést adó módon díjazzanak minden kiemelkedő műszaki teljesítményt, származzék az munkaköri kötelezettségből, vagy munkakörön kívüli tevékenységből. A szabályozás feltételei adottak, ezért kormányunk a törvényjavaslatot ez évben elkészíti. Érthető módon a lakosság egészét érdekli, hogy milyen változásokat hoz a gazdasági mechanizmus reformja az árrendszerben, ezért erre bővebben kitérek. Igen fontos gazdaságpolitikai célkitűzésünk a népgazdaság egységes termelői árrendszerének megteremtése. 1968- ban ebben jelentős lépést teszünk előre. A termelői árreform a jelenleginél kiegyensúlyozottabb árviszonyokat hoz létre. Az árak rögzítése gátolta a gyorsabb fejlődést, az ipar korszerűsítését és — többek között emiatt — lemaradtunk más országok mögött új anyagok és nagyteljesítményű új gépek igénybevételében. Az iparban az árrendszer javítása elsősorban a ráfordítások helyes számbavételét igényli. A vállalatoknak az állam az épületeket, a gépeket, más A lakosság ellátásában alapvető élelmiszerek, a kenyér, a liszt, a sertés- és marhahús, a zsír, a tej és tejtermékek fogyasztói ára tehát 1968-ban nem emelkedik. A fogyasztói áraknak elvileg a termelői árakhoz kell igazodniuk. Maga az elv feltétlenül igazságos és helyes. A munka szerinti elosztás ugyanis következetesen csak akkor érvényesíthető, ha mindenki annyit fizet az általa megvásárolt termékekért és igénybe vett szolgáltatásokért, amennyibe azok társadalmunk nak a valóságban kerülnek. Ennek az elvnek a valóra váltósa különböző okok miatt csak lassan és fokozatosan történhet. A termelői és a megalapozása kívánatossá teszi; a vállalatok minél na- gyobb mértékben kössenek külföldi partnereikkel szerződéseket. Változatlanul arra törekszünk, hogy tovább erősítsük és fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat a baráti szocialista országokkal, elsősorban a KGST államaival. Úgy véljük, hogy az eddig elért kétségkívül jelentős eredmények nagymértékben továbbfejleszt- hetők, ezért a KGST-n belül a kapcsolatok különböző új formáit is keressük és kívánjuk kezdeményezni. Bővíteni kívánjuk külkereskedelmi kapcsolatainkat a más gazdasági-társadalmi berendez kedésű országokkal is, a kölcsönös előnyök alapján. berendezéseket régebben teljesen díjmentesen bocsátotta rendelkezésre. Ez nem ösztönzött takarékosságra. Az utóbbi időben néhány területen bevezettük az eszközlekötési járulékot. A tapasztalatok kedvezőek, s ezért az eszközlekötési járulékot most általánossá tesszük. A telekhasználati díj bevezetésével kívánjuk elősegíteni a vállalatok által igénybe vett földterület ésszerű kihasználását is. Az iparvállalatok az import-nyersanyagokért általában annyit fizetnek majd, amennyibe azok az államnak kerültek. Az exportért pedig a vállalatok annyi árbevételhez jutnak, amennyit a szó- banforgó termékekért a külföldi vevő fizet. A vállalatoknak további fejlesztési terveik kidolgozásában ezt már figyelembe kell venniök. Vannak vállalatok, amelyek az átlagosnál drágábban termelnek, de exporttevékenységükről egyelőre nem mondhatunk le, ezért a vállalatok, illetve a termékek bizonyos körében az exportot az állam támogatja. Ami a mezőgazdasági termelői árak problémakörét illeti: a felvásárlási árak időnkénti emelése útján is ösztönöztük a belterjes fejlesztést. A tavalyi árintézkedések alkalmával a mezőgazdasági tér mékek felvásárlási árszínvonalát mintegy kilenc százalékkal emeltük. Szükség van azonban további emelésére. Azt tervezzük, hogy 1968-ban a- felvásárlási árszínvonalat mintegy 8 százalékkal emeljük. Az új felvásárlási árak az állattenyésztésben nagyobb, a növénytermesztésben kisebb mértékben emelkednek. Ez év október hó 1-től az élő sertés átvételi árát. a nagyüzemi felárral együtt 3 forinttal emeljük. Bízunk benne. hogy az áremelés ösztönözni fog a sertéstenyésztés fejlesztésére és meg tudjuk javítani a lakosság sertéshúsellátását. A többi felvásárlási áremelés 1968-ban lép majd életbe, de már a közeljövőben meghirdetjük, hogy ennek ismeretében a mezőgazdasági üzemeket jobban orientáljuk a társadalmi érdekekről. A felvásárlási többletköltségeket az állam viseli. fogyasztói árak egységbe foglalása ugyanis a fogyasztói árak igen nagy arányú mozgásával járna. A fogyasztói árarányok alapvető megváltoztatása a jelenlegi helyzetben — és még néhány évig — végeredményben veszélyeztetné azt az alapvető törekvésünket, hogy a dolgozó emberek életszínvonala rendszeresen emelkedjék. A jelenlegi fogyasztói fő árarányok fenntartását úgy biztosítjuk, hogy az élelmiszerek egy részét, továbbá néhány iparcikket, valamint az alapvető szolgáltatásokat továbbra is támogatjuk államilag, ezenkívül forgalmi-adó (Folytatás a 3. oldalamé Az új mechanizmus bevezetésének célja az életszínvonal emelése Visszatérnek falujukba a korábban elvándorolt fiatalok Fontos feladatunk a népgazdaság egységes termelői árrendszerének megteremtése Az alapvető élelmiszerek fogyasztói ára 1968-ban nem emelkedik
