Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-13 / 163. szám
lm. JtjLITTS 13. napló 3 Megnyílt az országgyűlés új ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) reformot hajtunk végre. Mind ezek eredményeként a termékcsoportok együttes árszínvonala lényegében változatlan marad, de ezen belül bizonyos áruk drágábbak lesznek, mások viszont olcsóbban kerülnek forgalomba. Egyes termékek árát válto- eatlanul hatóságilag rögzítjük, más termékeknél pedig megszabjuk az árak felső hatá- j rát. A fogyasztási cikkek kő- j rében a rögzített árak az áruforgalomnak mintegy 45 százalékára terjednek ki. Az áruforgalomnak mintegy ! 30 százalékánál az árak bi- ; eonyos hatósági korlátok kö- j zöft a kereslet és kínálat fór- j tnáló hatására alakulhatnak, ! olyan termékcsoportokra al- i kalmazzuk ezt az árformát, amelyeknél a technikai korszerűsítési folyamat rendkívül gyors, vagy például a termék ki van téve a divat változásainak, és ahol az árak kialakításának ez a módja feltétele annak, hogy az ipar gyorsan reagáljon a társadalmi keresletre. Azt azonban még ezeknél az ármozgásoknál is feltétlenül meg akarjuk akadályozni, hogy veszélyeztessék a lakosság életszínvonalát. Erre tekintettel kedvezőtlen tenden ciák esetén az állam piacszabályozó eszközeinek alkalmazására kerül sor. A mostani 15 százalékos aránnyal szemben az áruforgalomnak mintegy 25 százalékára terjednek ki majd a szabad árak. Azokra — az életszínvonalat kevésbé érintő — termékekre vonatkozik ez, amelyeknek tér melése központilag nehezen ellenőrizhető, s ha árukat rögzítenénk, eltűnnének a forgalomból, csak időnként lennének kaphatók, vagy felesleges készletek képződnének. Meggyőződésünk, hogy az előzőekben vázolt fogyasztói ármechanizmus jól fogja szolgálni a társadalmi érdekeket, úgy valósítja meg a fogyasztói árszínvonal stabilitását, hogy elmaradnak ennek káros hatássá. Széles körben vetődnek fel olyan kérdések a gazdasági mechanizmus reformjával ösz- szefüggésben, miként alakul majd a foglalkoztatottság és az életszínvonal. Számolunk azzal, hogy egyes ágazatokban a jelenleginél kevesebb, illetve több dolgozót lehet foglalkoztatni. Ismeretes például, hogy megszüntetjük több bányaüzemben a nagyon költséges gyenge minőségű szén kitermelését, emiatt számottevően csökken a bányászok száma. Átfogó intézkedések a dolgozók foglalkoztatottságáról A minisztériumok új hatáskörének rendezése során határozatokat hoztunk az év végéig végrehajtásra kerülő létszámcsökkentésekre. Várható ez is, hogy ha az üzemekben és a hivatalokban javul a munka szervezettsége, szilárdabb lesz a munkafegyelem, hasznosítják a belső munkaerő — tartalékokat, akkor lehetővé és szükségessé is válik, hogy elbocsássanak olyan embereket, akikre ott már nincs szükség. A foglalkoztatottak száma végeredményben mégsem csökken, hanem emelkedni fog. Jónéhány területen a jelenleginél több dolgozó foglalkoztatására lesz szükség. Számolhatunk azzal is, hogy a gyermekgondozási segély hatásaként szép számban maradnak otthon átmeneti időre az anyák kisgyermekeik mellett, s Javarészük helyett —- ha időlegesen is — új dolgozókat vesznek feL Az új mechanizmus a vállalatokat a szükségletnek megfelelő termelés dinamikusabb fejlesztésére serkenti, mi pedig arra ösztönözzük a gazdasági vezetőket, hogy a vállalati tevékenységet észszerűen fokozzák, bővítsék. Ahol mindezek ellenére is létszámcsökkentésre kerül sor, az emberekről való gondoskodás, a szocialista humánum jegyében mindent megtesznek a vezetők, a szakszervezetek és az állami szervek, hogy mindenki, aki dolgozni akar, munkához jusson. Átfogó intézkedéseket hozott a kormány, hogy biztosítsa a szénbányászatban feleslegessé váló dolgozók elhelyezését. Magától értetődő kötelezettsége volt ez a nép államának. Ugyanúgy kötelezettségünknek tekintjük más állampolgárok esetében is annak biztosítását, hogy tisztességgel végzett munkájuk alapján meglegyen a megélhetésük. (Taps). Továbbra is számolunk azzal, hogy a harmadik ötéves terv időszakában nem mező- gazdasági ágazatokban, mintegy 260 ezerrel növekszik a dolgozók száma. A mezőgazdaságban dolgozók száma körülbelül 80 ezerrel csökken, s ez a folyamat úgy megy végbe, hogy javul az ott dolgozók kor-összetétele; az idősek élnek a nyugdíj lehetőségével. A felnövekvő fiatalságnak az eddiginél nagyobb része választja a mezőgazda- sági munkát élethivatásul és ezen kívül a városban dolgozó fiatalok közül is mind többen térnek vissza falura. Kiemelt gonddal foglalkozunk az ifjúság elhelyezkedési lehetőségeinek javításával. Különösen fontos ez most, mert ettől az évtől kezdve lényegesen nő a tanulmányaikat befejező fiatalok száma, jelentkeznék az úgynevezett demográfiai hullám csúcsai. Olyan intézkedéseket tettünk tehát és olyanokon dolgozunk jelenleg is, amelyek lényegesen enyhítik ezeket az átmeneti gondokat. • Elhatároztuk, hogy bővítjük a szakmunkásképzésben a továbbtanulási lehetőségeket és itt mind több leányt is kiképezünk. Szélesítjük a falusi ifjúság kétéves továbbképző iskoláinak hálózatát. Több lehetőséget biztosítunk a városokban és az ipartelepeken élő fiatalok négy- és hatórás foglalkoztatásához. Vizsgáljuk a részmunkaidős és a bedolgozó foglalkoztatási lehetőségek bővítését, a bedolgozók kereseti és egyéb problémáit. Meggyorsítjuk az érettségizett leányok oktatásának ütemét az egészségügy területén, hogy ezzel is elősegítsük ál- lásbalépésüket, egyben tovább javítsuk népünk egészségügyi ellátásál Tisztelt Országgyűlés! A közvélemény választ vár arra is, miként befolyásolja majd az új gazdasági mechanizmus bevezetése a dolgozók életszínvonalát. A reform eszköz: a cél, amit ezzel is el akarunk érni, hogy hazánk erősebb, gazdagabb legyen, polgárai pedig — végzett munkájuk értéke, hasznossága szerint — egyre kultúráltabban, jobb körülmények között, jólétben éljenek! Az új gazdaságirányítási rendszerben az eddiginél sokkal határo zattabban érvényre akarjuk juttatni azt az elvet, hogy mindenki legjobb képességei szerint dolgozzék és ennek megfelelően részesüljön a termelt javakból. Ezt biztosítják az egyént és a kollektívát ösztönző módszerek. A társadalom számára hasznos munkával elért nyereséges gazdálkodásban közvetlenül érdekeltté válik a kollektíva egésze és annak minden tagja. Uj bértarifa-rendszert dolgozunk ki, amely az eddiginél jobban értékeli a kvalifikáltabb, nagyobb felelősséggel járó munkát. A vállalatok a nyereségrészesedési alapból a kiemelkedő egyéni teljesítményeket megfelelően díjazhatják és jutalmazhatják. Hasonlóképpen a termelőszövetkezeteknél is az eddiginél sokkal inkább biztosítja majd a tagok anyagi érdekeltségét a részesedési alap képzésének és felosztásának rendszere. Az új gazdasági mechanizmusban a részesedési alap legfőbb forrása a személyi jövedelmek növelésének. Csak annak a vállalatnak lesz módja a bérszínvonalat növelni, nyereségrészesedést, jutalmakat stb. fizetni, amely jól gazdálkodik. A nyereség növekedése esetén nagyobb lesz a részesedési alap. Mindez a kereseteknek a végzett munkával arányban álló, az eddiginél jelentősen nagyobb differenciálódását vonja maga után, összességében pedig magasabb jövedelmet jelent. Joggal vetődök fel olyan kérdés, hogy milyen kereseti lehetőségek lesznek az olyan vállalatoknál, ahol a termelés költségei magasak a technikai színvonal elmaradottsága miatt. Ha a népgazdaságnak a termékre szüksége van, akkor a dolgozók nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint a technikailag magasabb színvonalon álló vállalatoknál foglalkoztatottak. Mind a vállalatnak, mind a felsőbb szerveknek töreked- nlök kell a technikai körülmények megjavítására. A vállalatot versenyképessé kell fejleszteni, hogy belátható időn belül megszüntethető legyen az állami támogatás. Az új gazdasági ^mechanizmus meghozza a kívánt eredményeket Tisztelt Országgyűlés! A reform bevezetésével fontos politikai és gazdasági célkitűzésünket közelítjük; az üzemi és a termelőszövetkezeti demokrácia fejlesztését. A dolgozók az eddiginél nagyobb beleszólási jogot kapnák üzemük, vállalatuk, közös gazdaságuk munkájába. Meg vagyunk győződve arról, hogy a dolgozókat az eddiginél is jobban áthatja a felelősség azért, hogy jobban gazdálkodjanak munkahelyükön, maguk fognak őrködni azon, hogy lefaragják a fölösleges kiadásokat, ésszerűen növeljék a nyereséget. A dolgozóknak növekvő jogaik birtokában lehetőségük lesz arra, hogy közvetlen fellépésükkel és beleszólásukkal biztosítsák a szocialista bérezési és elosztási elvek megvalósulását, a jogok és a kötelezettségek összhangját. Gondoskodjanak arról, hogy felszámolják az egyenlősdit, többet keressen az. aki munkájával kiérdemli, szűnjenek meg a munkaerkölcsbe, általában a szocialista erkölcsbe ütköző nem kívánatos jelenségek. Mindezt akkor tudjuk elérni, ha a vezetők a jelenleginél jobban figyelembe veszik az irányításuk alatt álló kollektíva véleményét a dolgozók hasznos, építő javaslatait. Enélkül nem tudnak eredményesen és kiegyensúlyozottan dolgozni. Fontos előfeltétele ennek, hogy az üzemi életben kialakuljanak a gazdasági vezetők és a társadalmi szervek — a párt- és a szakszervezetek — közötti jó kapcsolatok. Az utóbbiaknak az a hivatásuk, hogy segítsék a gazdasági vezetők működését, ugyanakkor éljenek bátran azokkal a jogokkal, amelyekkel azért rendelkeznek, hogy képviseljék és szükség esetén védelmezzék a dolgozók közösségének és az egész társadalomnak az érdekeit. Kérem a tisztelt képviselő elvtársakat, kérjük a dolgozókat, egész népünket arra, hogy ha nehézségekkel találkoznak, ne veszítsék el a bizalmukat, egy-egy hibából ne vonjanak le általánosító, túlzott következtetéseket. Életünket, gondjainkat értékeljék reálisan és — ami a legfontosabb — összpontosítsuk erőinket, fogjunk össze, hogy a nehézségeket áthidaljuk és megoldjuk. Ha a kölcsönös bizalom szellemébe« dolgozunk, a gazdasági mechanizmus reformja biztosan meghozza a várt, kívánt nagy eredményeket Tisztelt Országgyűlés! A kormány beszámolójának arányai is azt kívánják érzékeltetni, hogy most a kormányzati tevékenység homlok terében a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése áll. A gazdálkodási stílus, a vezetés módszereinek változása nemcsak a termelés, az elosztás és forgalmazás viszonyaira hat. Az új gazdasági mechanizmus hatást fog gyakorolni a kulturális és művészeti életre, illetve az itt folyó gazdálkodásra is. Alapelveink e téren is tisztázottak, kidolgozottak. A részletes szabályok kimunkálása még előttünk áll. A kulturális célokat szolgáló állami kiadásokat a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan növelni kívánjuk. Az anyagi eszközök felhasználásában olyan változtatásokat szándékozunk megvalósitani, melyek révén a kulturális célkitűzések nagyobb összhangba kerülnek a kulturális intézmények és vállalatok gazdálkodásával. Ezen a területen is növekszik az intézmények és vállalatok, a tanácsok, az alkotó1 műhelyek önállósága és felelőssége. Egyszerűbbé válik az irányítási rendszer, csökkennek az igazgatási költségek. Kulturális alapot létesítünk, ebből segítjük a kultúr- politikailag értékes művek, alkotások létrehozását, terjesztését és népszerűsítését Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban az oktatás és a kultúra, majd pedig az egészségügy néhány kérdésével foglalkozom. Oktatási rendszerünket az elmúlt években korszerűsítettük, s igyekeztünk alkalmassá tenni arra, hogy megfeleljen gazdasági és politikai fejlődésünk fokozódó követelményeinek. Mindez újabb feladatokat jelentett a pedagógusok részére. Nevelőink becsülettel igyekeznek megfelelni a meg- i Budapesten tanácskoztak a szocialista országok testvérpártjainak és kormányainak vezetői Július 11—12-én Budapesten tanácskozást tartottak a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak vezetői és kormányfői. A tanácskozáson részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Zsivka Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese; Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Jozef Lenárt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke; Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, Vlagyimir Popovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének főtitkára, Kiró Gligorov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának alelnöke; Wladislaw Gomul- ka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára; Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, Willy Stoph, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke; Leo- nyid lljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Nyikolajevics Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja politikai Bizottságának tagja, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, Borisz Nyikolajevics Po- nomarjov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára. A tanácskozásán az említett országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek és kormányfőinek ez év június 9-én Moszkvában megtartott találkozóján történt azon megállapodás értelmében került sor, miszerint állandó kapcsolatot tartanak egymással az izraeli agresszió következtében kialakult közel-keleti helyzet kérdésében. A tanácskozás elvtársi légkörben, a teljes egység jegyében zajlott le. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy a közel-keleti helyzet kérdéseiben a jövőben Is állandó kapcsolatot tartanak egymással. növekedett követelményeknek, elismerésre méltó eredményeket értek el. Nagy gondot kell fordítanunk a középiskolák megfelelő arányainak javítására, a szakközépiskolák fejlesztésére. A szakközépiskoláknak nagyobb terület, egész megye, sőt esetenként több megye iskolázási igényét kell kielégítenie, ezért úgy határoztunk, hogy — természetesen a mezőgazdaságiak kivételével — szakközépiskolákat csak nagyvárosokban létesítünk. Ez maga után vonja, hogy kollégiumokat is kell létrehoznunk és fenntartanunk. Egyetemi felvételi rendszerünk kiállta a próbát Bár az ötéves terv időszakában 800 középiskolai tantermen kívül 3700 kollégiumi helyet is létesítünk, nyíltan megmondjuk, hogy a kollégiumi elhelyezés feszültségeit a legközelebbi években még nem tudjuk megszüntetni. Az ipari szakközépiskoláknál a tanműhelyek bővítésére és korszerűsítésére kereken 200 millió forintot fordítunk, de nagyobbak az igények. Segíti a megoldást, ha az üzemek és a vállalatok a nélkülözhetetlen gyakorlati feltételek biztosításában a jövőben is közreműködnek. A középiskolákban érettségizők számának emelkedésével együtt nő azoknak a száma, akik felsőoktatási intézményekben szeretnének tovább tanulni. Felsőoktatási intézményeink első évfolyamaira mintegy 14 ezer hallgatót veszünk fei Évről évre több jóképességű pályázó közül válogatjuk ki a legmegfelelőbbeket. A kezdeti kétkedő véleményekkel szemben a tények mutatják, hogy egyetemi felvételi rendszerünk kiállta a próbát. Ösztöndíjrendszerünk is ái- talában jól szolgálta a dolgozók gyermekeinek továbbtanulását, mégis úgy látjuk, hogy valamelyest változtatnunk kell rajta. A szociális jellegű támogatást differenciáltabbá, a tanulmányi ösztöndíjat serkentőbbé tesszük. A társadalmi ösztöndíjat meg reformáljuk, hogy céljának jobban megfeleljen. Segítse a vidék munkaerőellátásának biztosítását, határozottabban szolgálja a szociális szempontból rászorult tehetséges fiatalok továbbképzését. A kezdő szakemberek részére eddig megfelelő számú állást tudtunk biztosítani, mégis voltak problémák az elhelyezkedésükkel. Ezek elsősorban abból erednek, hogy a felkínált munkahely a végzett hallgatók igényével nem mindig vágott egybe. Változatlanul gond, hogy jónéhány fiatal nem akar vidéken munkát vállalni, hanem a fővárosban akar dolgozni. Ennek van objektív oka is. A budapesti egyetemek hallgatóinak nagyobb része fővárosi lakos, a részükre meghirdetett munkahelyek többsége vidéken van. Úgy véljük, meg kell majd vizsgálnunk az ezzel összefüggő problémákat A jövőben a kezdő szakembereket — a főhatóságok közbejötté nélkül — közvetlenül a vállalatok alkalmazzák. Ezzel jelentősen megnő a képző intézmények feladata és felelőssége is. Megfelelő kapcsolatokat kell létesíteniük a vállalatokkal, hogy a hallgatók elhelyezése érdekében kölcsönösen megismerjék a lehetőségeket és az igényeket messzemenően segíteniük kell, hogy az oklevelet szerzett fiatalok megtalálják helyüket A művészeti ágak jó alkotói légkörben, egészségesen fejlődnek. Művészeink az utób bi években sok értékeset alkottak. Az idei könyvhétre megjelent könyvek jól mutatják az élő irodalom sokszínűségét, íróinknak a mai valóság iránti érdeklődését a kor szerű kifejezésmódra való törekvésüket. Filmművészetünkben folytatódott a néhány éve kezdődött fellendülés, az utóbbi időben több kiemelkedően értékes, művészileg rangos magyar film született. Zene- és táncművészetünk újabb eredményei — hagyományainkhoz méltóan _ nemzetközileg is k iemelkednek. A magyar kultúra, a magyar művészek alkotásai egyre jelentősebb helyet foglalnak el a nagyvilágban. A mai magyar kultúra szép sikereihez — az alkotóművészek tehetsége mellett — az is hozzájárult, hogy a mi kulturális forradalmunk eredményeként megnőtt a művészetértő közönség tábora is, népünk kulturális érdeklődése. Tisztelt Országgyűlés! Népünk életkörülményeinek alakulásáról szólva szükséges röviden kitérnem az enészség-t ügyi ellátás helyzetére. A lakosság egészségének védelme, élet- és munkakörülményeinek állandó javítása széleskörű társadalmi cselekvést, összefogást igényel. Nagy felelőssége van ebben elsősorban a tanácsok, a vállalatok és az intézmények vezetőinek. Az egészségügy kérdéseiről szólva ki kell emelnünk, hogy ma már az ország lakosságának 97 százaléka részesül ingyenes orvosi és Korházi ellátásban, nagyon olcsó gyógyszerellátásban. A fejlődés azonban nem minden tekintetben tartott lépést a megnövekedett menynyi ségi igényekkel. Néhány in tézményünk korszerűsége, felszereltsége, műszaki állapota még sok kívánnivalót hagy maga után. A kormány törekszik megvalósítani a harmadik ötéves tervben foglalt egészségügyi célokat. A többi között — főleg a városokban — gyermek- orvosi rendelőintézeteket és a fogászatokat fejlesztjük. Az egészségügyi ellátás szempontjából elmaradott területeken városi és járási kórházakat építünk. További nagy feladat az egyetemek, a központi intézmények és a megyei kórházak rekonstrukciója. Segítjük a tudományos kutatást. Egyre jobban megteremtjük a feltételeket az orvostudományban is bekövetkezett tudományos- technikai forradalom eredményeinek gyakorlati alkalmazására. Növelni kell a szakképzett egészségügyi dolgozók számát Intézkedtünk, hogy csökkenjen a rendelőintézetek zsúfoltsága és az orvosok túlterheltsége. Jelenleg kb. 3000 lakosra jut egy körzeti orvos. Legközelebbi célnak azt tekintjük, hogy egy-egy körzeti orvosra átlagosan 2700 lakos jusson. A betegellátást javítja, ha több az egészségügyi dolgozó, az ápoló, a laboráns. A kormány határozatot hozott arra, hogy növelni kell a szakképzett egészségügyi dolgozók számát Az orvosokat a gyógyítástól elvonja a túlzott adminisztráció. Ezért ezt egyszerűsíteni, csökkenteni kívánjuk. (folytatás a 4. oídakmj
