Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-09 / 160. szám
Budapesti és szegedi vendégjáték Ötödször hazánkban a Mojszejev Táncegyüttes Harminc évvel ezelőtt egy fiatal orosz balettmester maga köré gyűjtötte azokat a lelkes ifjú táncosokat, akik érdeklődtek művészi tervei iránt, s velük együtt hozzálátott a népi táncok tanulmányozásához. Neve: Igor Mojszejev. Mojszejev járt Ukrajnában, Belorusziában, Tádzsikisztánban, a Volga-vidéken, az Ural hegyei között, Szibériában, a Kaukázusban és a Krim félszigeten. Hol vasúton, hol kocsin, máskor lovagolt, sőt gyalogosan is nekivágott a távoleső falvakba vezető utaknak. Leghitelesebb forrásainál ismerkedett meg a népi táncművészettel. A falusi ünnepségeken és klubestéken találkozott a tehetséges népi táncosokkal; gyűjtötte a tapasztalatokat és ismereteket. „A népművészet nyitotta meg előttem hivatásom átjár — mondja. Az együttes eredetileg 35 táncosból állt. Sokan közülük öntevékeny művészegyüttesektől jöttek. A Mojszejev Együttesnek jelenleg száz tagja van, t csaknem valamennyien elvégezték a táncművészeti iskolát. A fiatalok átveszik az idősebb nemzedéktől az együttes hagyományait: a népi táncokban érvényre jutó kifogástalan etílusérzéket, az előadás páratlan könnyedségét, elsajátítják a rendkívüli összeszokottságot, amelynek alapján a táncosok csoportját valóban együttesnek lehet nevezni. Á műsorban a népi táncok mellett, — több mint nyolcvan ilyennel dicsekedhetnek, — akadnak olyan számok is, amelyek teljes tematikai ciklusokat alkotnak. A „Képek a múltból" a forradalom előtti Oroszország életét bemutató szatirikus jelenetekből álL Legsikerültebb közülük a „Moszkva-környéki Ura” és a „Vasárnap". A „Képek a szovjet életből” legjelentősebb száma a „Partizánok■ a Nagy Honvédő Háború történetének egyik dicsőséges fejezetét mutatja be. A táncosok műsort szerkesztettek a kollektíva utazásairól. Óriási földgömböt állítottak a színpad közepére, s azon megjelölték az együttes csaknem harminc év alatt megtett útját. A távolság azóta tovább nőtt: az együttes most fejezte be negyedik földkörüli útját. Egyes országokban többször is jártak Mojszejevék; Lengyelországban és Csehszlovákiában például négyszer vendégszerepeitek. Kétszer jártak Olaszországban, háromszor Franciaországban és Belgiumban. Diadalmas vendégjáték-kőrútjuk végigvezetett az Egyesült Államok és Latin-Amerika városain, s a Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttese 1966 őszén hatalmas sikerrel vendégszerepeit Spanyolországban. Magyarországon az együttes 1946 elején járt először. A most következő vendégjáték. már az ötödik lesz. A Mojszejev Együttest nemrégiben a Szovjetunió Akadémiai Népi Együttesének címével tüntették ki. Ezt a címet a Szovjetunióban csak a legkitűnőbb és legki- forrottabb színházi és zenei kollektíváknak adományozzák. Igor Mojszejevet is nagy kitüntetés érte az idén: „Üt a tánchoz" című műsoráért Lenin-díjjgl jutalmazták. »Tavaszi láz” — ukrán szvit »A kolhoz utcája” című tánc jelenet Szabadtéri színházi esték A Rigoletto és a My fair Lady Irigylésre méltóan szép szabadtéri színpadunk nyári műsorairól számos bírálat hangzott már el az elmúlt években. Az idei prog ram sem bővelkedik különösebben kimagasló produkciókkal, bár a táncze- ne-estek óriási közönséget vonzanak. A legszínvonalasabb esteket kétségtelenül a Pécsi Nemzeti Színház szabadtérre kihelyezett műsorai ígérték. Ebből kettő — július 1-én Verdi Rigoletto című operája, 5-én pedig Loewe: My fair Lady című zenés játéka — már lezajlott. Tehát a kőszínházban is sikerrel játszott darabok kerültek eg'y-egy estére a szabadtérre, közönségcsábítóul neves vendégművészek felléptével. A Rigolettóban a címszerepet operaházunk kiváló művésze, Radnai György vállalta, Gildát Ágay Karola énekelte, míg a mantuai herceg szerepében külföldi tenorista, a Varsói Operaház tagja, Ka- zimier Pustelak lépett a közönség elé. A My fair Lady-ban Higgins profesz- szor szerepét a fővárosi előadások Higgins-e, Besse- nyey Ferenc alakította. Valami különös varázsa van ezeknek a szabadtéri előadásoknak. Az ideálisan kellemes nyárestén lelkesen tapsolt a közönség a vendégművészeknek, valamint a helybeli szereplőknek. Bemutatjuk megyénk legjobb műkedvelő csoportjait A mohácsi Kisfaludy Gimnázium Irodalmi Színpada Másodszor nyerte el a „megye legjobb irodalmi színpadáét megillető vándorserleget a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium együttese. Kövesi Józsefné gimnáziumi tanár, az együttes vezetője elmondotta, hogy 1960 óta működik a csoport. Előzőleg önképzőkört és szakköri keretben tevékenykedett. A mohácsi gimnázium irodalmi színpada egyike volt az ország első ilyen nemű öntevékeny művészeti csoportjainak. Az elmúlt hat esztendőt két sikeres keszthelyi helikoni szereplés fémjelzi, valamint részvétel 1962-ben az országos irodalmi színpadi fesztiválon. Az iskolai rendezvények és ünnepi alkalmak mellett megyei körműsorokban is szerepeltek Siklós, Szigetvár, Pécsvárad művelődési házaiban. Színvonalasak voltak önálló irodalmi estjeik, melyek közül a korábbi évekből Váczi Mihály és Sánta Ferenc költői-írói estjére, a szerzők személyes részvételére emlékeznek szívesen. Az elmúlt évadból kiemelkedik a novemberben bemutatott „Forradalmi égboltok" című komplex irodalmi összeállítás. Mottóul Martinov versének címét vették, a műsor első részében Bednij: Főutca című költeménye hangzott el, a második részben Gorkij— Brecht: Az anya című drámájának részlete, míg a harmadikban Rozsgyeszt- venszkij: Requiemje, valamint Somlyó György verse szerepelt. Űj összeállításuk címe: „Fizikusok és lírikusok.” Arról szól, hogy a tudomány és a technika, valamint az irodalom és művészet milyen szerepet tölt be az emberi haladás szolgálatában. Eszmei mondanivalóját Voznyeszenszkij idézete adja: „Ha jó kezekbe adjuk, a technika jót tesz, de ha a kéz gonosz...?!" A tudomány hősei és mártírjai lépnek színre Brecht Galileijétől kezdve Németh László két Bólyaiján át Aragon Joliot Curie-éig. Juhász Ferenc nagyszabású költeménye zárja a műsort, mely nek remélhetőleg nagy sikere lesz. Biztosíték erre Kövesi Józsefné személye, aki szenvedélyesen szereti az irodalmat, nemcsak mint olvasmányt, hanem a megszólaltatott, életrekeltett irodalmi, költői műveket. Hisz az irodalom és művészet emberformáló, nevelő erejében, hatásában. Elve: nem a megszokottat, hagyományost, hanem az újat, kevéssé ismertet keresni tartalomban, mondanivalóban és stüusban, előadásmódban egyaránt gén részt vett a Dunaújvárosban rendezett amatőr tánczenekarok fesztiválján, ahol bronz oklevelet nyert. Különösen nagy sikert értek el saját szerzeményű, „Vietnam” című protes song-juk- kaL A zenekar tagjai közül hárman idén érettségiztek sikerrel, ami azt jelenti, hogy az együttest ősszel újjá kell alakítani. Ügy tervezik, hogy Szigetváron még részt vesznek a megye tánczenekarainak vetélkedőjén, aztán az új tagokkal felfrissült együttes megkezdi próbáit Jó lenne, ha valamivel több segítséget kapnának elsősorban a mohácsi KISZ Ifjúsági Háztól, hogy még színvonalasabban szórakoztathassák a mohácsi fiatalságot — ni — Különösen a színpad nagy méretei fokozták az előadások látványosságát. A kőszínház szűk színpada után mintha „szélesvásznú” változatban került volna elénk a Rigoletto és a My fair Lady. Egyetlen szabadtéri előadás kedvéért természetesen nem lehetett az előadásokat átrendezni, a színfalakat újjáalkotni, így a megnövekedett lehetőségeket sem sikerült mindenütt kihasználni. A Rigo- lettonak ezúttal is a zárófelvonása sikerült a legjobban, bár a viharjelenet scenikai megoldása itt nagy szabásúbb is lehetett volna. A szabadtéri Rigoletto- előadás értékét Radnai György atmoszféra-teremtő erejű alakítása adta meg. Rigolettója remekül egyesítette a nagyszerű énekes és a drámai színész erényeit. Ágay Karola kulturált or- gánumú Gildája kellemes élményt nyújtott. Kazimier Pustelak neve, azon kívül, hogy a Varsói Operaház tagja, nem sokat mondott a pécsi közönségnek, és volt olyan érzésünk, hogy ha már külföldi vendég- művészt hozunk, akkor az valóban vonzó név legyen. Azonban Pustelak hajlékony szépségű tenorjának hallatára kellemes meglepetést éreztünk és élvezettel hallgattuk énekét. A pécsi művészek közül Mar- czis Demeter, Erese Margit, Bolla Tibor, Berczeli Tibor, Horváth Sári, Hot- ter József méltó partnerei voltak a vendégeknek. A My fair Lady előadására zsúfolásig megtelt a hatalmas szabadtéri nézőtér. Bessenyey Ferenc élettel teli, ezernyi színnel megformált Higgins-e osztatlan sikert aratott. De részese volt az est sikerének Vári Éva, Váradi Szabolcs, Takács Margit, Bá- zsa Éva, Paál László, Mester István éppúgy, mint a tánckar, valamint a mindkét előadáson hibátlanul helytálló kórus és zenekar. Mindkét est karmesteri munkája Nagy Ferenchez fűződik, aki lendülettel fogta össze a nagylétszámú együttest és nagy lélekjelenléttel oldotta fel a mantuai herceg híres áriájának ismétlésekor támadt pillanatnyi zavart. Két nagysikerű, a jövőre is példát mutató előadás színhelye volt tehát szabadtéri színpadunk. — irt — Találkozunk hétfőn Egy perc Mensáros Lászlóval Egy hete róla beszél Pécs, legalábbis az irodalomrajongó pécsiek. Most a Nádor bejáratánál jelenik meg elegáns alakja. Mozdulatában valahol ott van Novák tenár- úr sétaDálcája, a Jaguár magabiztos fellépése. Leül, kávét kér és azt mondja: — Ismételni kell! A XX. század című műsornak az elmúlt szombaton a nyolcvanharmadik előadása volt, ez a pécsi tettyei est. Ügy érzem, a közönség megértett és kell-e nagyobb öröm egy művész számára! — Tehát hétfőn ismét elmondja a műsort? — Hétfőn is. A Doktor Sándor Művelődési Házban este 8 órakor a teljes műsort adom elő, ennek rövidített változatát pedig más időpontban a tüdőszanatóriumban. Ugyanis három napra jöttem le Pécsre, s ott lakom, ott látnak vendégül. Ez a szanatóriumi előadás tehát a köszönetem lesz. Szereti Pécset. Emlékek, sikerek fűzik a városhoz. Most a Kollégák című darab jut eszébe. — Pesten összefutottam Upor Péterrel, éppen állás nélkül voltam. Péter hívott, látogassak le Pécsre. De éppen csak annyi pénzem volt, hogy az útiköltséget fedezzem vele. Itt aztán kiderült, hogy a Kollégákban szükség van valakire, a szerepet rámosztották, s bár délelőtt üres zsebbel léptem le a vonatról, este már szállodai szobám és előlegem volt. A pincér elviszi az üres kávéspoharat, Mensáros feláll: — Pihenni szeretnék fent a Mecseken. De hétfőn találkozunk. Szovjet vendég a főiskolán Kedves vendég a Tanárképző Főiskolán. Három napig városunkban tartózkodott A. G. Hritkova, a Rosz- tovi Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára, a biológiai tudományok doktora, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, aki a Művelődésügyi Minisztérium vendégeként érkezett hazánkba. A kedves vendég, itt-tartózkodása idején megismerkedett városunkkal, és megtekintette a felsőoktatási intézményeket. A mohácsi Echnatons tánczenekar A tánczenekarok kategóriájában győztes mohácsi tánczenekar 1960-ban alakult. öt diák alakította meg a Park utcai Általános Iskolában. Két évvel később már sikerrel léptek a nyilvánosság elé a városi kulturális szemlén. Eleinte a hagyományos tánczenei stílusban játszottak, csak később tértek át a divatos gitárzenekarra. A luxemburgi stílust követték, majd az énekes beat-zenét, először csak 1—2 szólamban, de most már 3—4 szólamban is énekelnek. Mohácson nagyon népszerűek, különösen mióta a Városi Művelődési Házban szerepelnek délutáni teákon. Az együttesnek megalakulása óta Szántó Dezső a vezetője. Ö számolt be arról, hogy az együttes április véSzovjet, német és lengyel egyetemen Szabó László, Bujtár Gábor, Bittér Mátyás és Medovarszky György külföldön tanul A három európai ország egyetemén öregbítik szeptembertől kezdve a Pécsi Zipernovszky Károly Általános Gépipari és Erősáramú Ipari Technikum hírnevét. A következő tanévben ugyanis a technikum négy növendéke tanul majd külföldi egyetemen. Az idén ugyanis, az előző évek gyakorlatához híven a Művelődésügyi Minisztérium ismét meghirdet egy pályázatot. E szerint külföldi egyetemre jelentkezhetnek az 1966—67-es tanévben érettségizett diákok. A Művelődési Közlönyben már az ősszel megjelent a pályázat. A technikum idén érettségiző diákjai közül nyolcán jelentkeztek. Ez a szám meglehetősen illuzórikusnak tűnt, mivel a Zipernovszky Károly Technikumból két évvel ezelőtt sikerült utoljára egy tanulónak külföldi egyetemre bejutni. Ezelőtt pedig közel tíz évvel korábban ment innét valaki külországi egyetemre. Februárban írásbeli és szóbeli felvételi vizsgán vettek részt a jelentkezők, majd márciusban egy, a családi viszonyaikat, anyagi helyzetüket, világnézetüket tisztázó, megbeszélő ismerkedésre hívták fel őket Budapestre. Mindezek eredményeként májusban érkezett a hír: az iskola növendékei közül négyet enged a minisztérium külföldi egyetemre. A négy szerencsés diák: Ritter Mátyás, a gépész szakos IV/b, valamint Szabó László, Bujtár Gábor és Medovarszky György a műszeripari tagozatos IV. osztályból. Szabó László a Szovjetunióba, Ritter Mátyás és Bujtár Gábor a Német Demokratikus Köztársaságba, Medovarszky György pedig Lengyelországba megy. Az NDK-ba és a Szovjetunióba a tanév megkezdése előtt rövid nyelvi gyakorlatot kívánnak meg a leendő hallgatóktól. Medovarszky György pedig csak egyéves lengyelországi nyelvtanulás után kezdheti meg egyetemi tanulmányait. A Zipernovszky Károly Technikumnak nagy elismerés a négy diák felvétele. A