Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-08 / 159. szám

2 napló 1967. JÜLITJS 8. Kádár János fogadta az új jugoszláv nagykövetet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kán pénteken bemutatkozó látogatáson fogadta Géza Tikvickit, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, aki a közelmúltban adta át megbízólevelét. Ezt kőve­tően Kállai Gyula, az or­szággyűlés elnöke fogadta a nagykövetet A nemzetközi Vietnam-konferencia folytaiig munkáját Táviratok százai Magyarországról Stockholmba Jelentés az El\SZ-ből Pompidou Podgornijnál Moszkva: Nyikolaj Podgomij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke pénteken délelőtt a moszkvai Kremlben fogadta Georges Pompidou francia miniszterelnököt, aki hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban* A stockholmi népház kongresszusi termében a nemzet­közi Vietnam-konferencia a növekvő egység, az alapvető egyetértés jegyében folytatja munkáját. Az értekezlet kül­döttei nyolc bizottságra oszolva vitatják meg a vietnami háború különböző vonatkozásait és ilymódon a tanácskozás a nemzetközi vita és eszmecsere legszélesebb körű, leg­gazdagabb fórumává vált. 'Jte Koszigin és Cedenbal tárgyalása Moszkva: A. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke péntélién fogadta a Kreml­ben Cedenbalt, a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának főtitká­rát a Mongol Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nökét. Hivatalosan közölték, hogy a két kormányfő szívé­lyes és elvtársias légkörben megbeszélést folytatott a két félt kölcsönösen érdeklő kér­désekről* Rendkívül érdekes eszme­csere alakult ki az egyes szá­mú bizottságban, ahol har­minc ország negyven nemzet­közi jogásza az Egyesült Ál­lamok vietnami agresszióját a nemzetközi jog fényében vizsgálta meg. A bizottság vitájában teljes egyetértés alakult ki két kér­désben: 1. Az Egyesült Álla­mok vietnami háborúja ellen­tétben áll a nemzetközi jog­gal; 2. A hadviselés módja (a lakosság elleni bűntettek, na­palm alkalmazása, a hadifog­lyokkal szembeni embertelen bánásmód). A bizottság mun­kacsoportot alakított a gyakor lati javaslatok kidolgozására. A négyes számú bizottság­ban, amely a hamis és az igazi békekezdeményezések kérdését vitatta meg, a dele­gátusok szinte egyöntetűen szögezték le: az úgynevezett amerikai békekezdeményezé­sek hamisak voltak, a világ közvéleményének és az ame­rikai népnek a félrevezetését szolgálták. A legerélyesebben a bizottságnak éppen az ame­rikai tagja, Sydney Lens kép­viselte ezt az álláspontot. Most az a feladatunk, hogy lelep­lezzük az amerikai kormány valódi céljait — mondotta. Az értekezlet aktivitása ér­ződött a hetes számú bizott­ság tanácskozásán: itt a viet­nami béke és függetlenség elő segítését szolgáló akciók ösz- szehangolásáról tárgyaltak. Bertil Svanström, a szerve­ző bizottság elnöke rámuta­tott: o konferencia csak akkor végez eredményes munkát, ha a jövőre vonatkozólag keretet és formát teremt a különböző nemzetközi és nemzeti béke­mozgalmak összehangolására. A pénteki sajtóértekezleten egy szkeptikus — nyugati új­ságíró megkérdezte: „Komo­lyan gondolják-e a konferen­cia részvevői, hogy az ame­rikai kormány figyelembe veszi a stockholmi értekezlet döntéseit? Joseph Brown azt válaszol­ta, hogy a washingtoni kor­mány nagyon érzékeny a viet­nami politikáját érintő bírá­latokra, — tehát az amerikai és a világközvéleménynek fon tos szerepe lehet. A konferen­cia éppen annak módjait ke­resi, hogyan lehetne erőtelje­sebbé tenni a közvélemény hangját, amely egyik tényező­je lehet a megoldásnak. Figyelemre méltó egyébként az értekezleten az amerikai delegáció rendkívüli aktivitá­sa. A vietnami háborút ellen­ző összes amerikai szerveze­tek képviseltették magukat. Minden bizottságban, minden fórumon hangoztatják, hogy fokozni kell a harcot a washingtoni kormány eszka- lációs politikája ellen. Elénk diplomáciai tevékenység a közel-keleti kérdésben A magyar közvélemény mély rokonszenvvel, nagy ér­deklődéssel figyeli a stockholmi nemzetközi Vietnam-kon­ferencia munkáját — erről tanúskodnak azoknak a távira­toknak a százai, amelyekben a magyar városok és falvak lakói küldték el üzenetüket a svéd fővárosba. A feladók — munkások és dolgozó parasztok, értelmiségiek, illetve kü­lönböző társadalmi szervezetek — egész népünk nevében biztosítják együttérzésükről, támogatásukról a tanácskozást. A magyar EN SZ-társaság távirata egyebek között hang­súlyozta: meggyőződésünk, hogy a világ jóakaratú emberei­nek összefogása képes megállítani az Egyesült Államok viet­nami agresszióját. Az Országos Béketanács tudományos bizottságának táv­irata rámutat: „hisszük: sike rül elérni, hogy az Egyesült Államok megszüntesse a mindkét Vietnam ellen hadüzenet nélkül indított agresszív háborút, amelyben a tudomány eredményeit használják fel tömeggyilkosságokra, népirtásra. A Békés megyei Nagykamarás lakóinak üzenetét nem a posta továbbította, hanem repülőgép vitte Stockholmba, mert a szavakkal megfogalmazott gondolatokat 1100 alá­írással is megerősítették a községbeliek. Az indiai belügyminiszter nyilatkozata Delhi: Az utóbbi időben az indiai központi kormány szempont­jából veszélyes helyzet ala­kult ki Indiának a kínai ha­tár közelében levő észak-kele­ti részén. A legsúlyosabb helyzet a Nyugat-Bengáliához tartozó Naxalbari-körzetben, ahol Peking-barát elemek a nincstelen parasztság elége­detlenségét, valamint a hegyi törzsek elszakadási törekvé­seit kihasználva valóságos lázadást szerveztek a központi kormány ellen. Az indiai par­lamentben Csáván belügymi­niszter is foglalkozott a hely­zettel és hangsúlyozta, hogy a baloldali vezetés alatt áHó nyugat- bengáli ai kormány megtette a kellő intézkedése­ket az agrár-reform gyakorla­ti megvalósítására és a Kína- barát elemek ahelyett, hogy ezeket az intézkedéseket meg­valósították volna, a lázadás eszközéhez folyamodtak. Csáván szerint júniusban 17 incidens fordult elő, köztük egy politikai gyilkosság is. A miniszter hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság delhi nagykövetségének harmadtit­kára is ott járt Naxalbariban, ahol személyesen is beavat­kozott az események meneté­be. Kétezer 4- kilencven kilométer Szikrából pattan a láng A címet az Iszkra (Szikra) című lap mottójából kölcsönöztem. Ez a Lenin által alapított lap, mint ismeretes, nagy szerepet játszott abban, hogy a mar­xista körök szociáldemokrata pártban egyesüljenek. A lap 1900-ban jelent meg, megbízá­sából Mihail Babuskin fejtett ki tevé­kenységet Orehovo-Zujevóban. Előtte Nyikolaj Fedoszejev tett sokat azért, hogy a textilmunkások marxistává váljanak. Az első marxista körökben a már említetteken kívül Ignat Bug- rov, Vlagyimir Barisnyikov és Jeliza- veta Gorjácseva tevékenykedtek. A múlt év elején levelet váltottam Gorjácsevával, kértem, gyűjtse össze a forradalmi múlttal kapcsolatos anya­got. Készültem a személyes találkozás­ra, de erre azonban már nem került sor. A múlt évben Jelizaveta Gorjá­cseva meghalt. Bár Moszkvában élt, hamvait az orehovo-zujevóiak váro­sukba hozták és azt egy urnában az 1885-ös sztrájk tiszteletére emelt em­lékmű talapzatán helyezték el. Sikerült viszont találkoznom Valen- tyina Petrovával, aki sokáig dolgozott együtt Gorjácsevával és követte öt a forradalmi úton. Az ő visszaemlékezése volt segítségemre abban, hogy ha váz­latosan is, de képet nyerjek erről a jelentős időszakról. _ Nem volt könnyű a kommunisták t evékenysége. A cári csendőrség állan­dóan a nyomukban volt. Az elvtársak nagy részét börtönbe ültették, számüze­iésbe küldték — emlékezett moszkvai lakásán Valentyina Petrova — mégis akadt mindig aki ügyüket folytatta. A harcos, életképes szervezet kialakításá­ban Ivan Babuskinnak volt a legna­gyobb szerepe. Hasonlóról vall Pjotr Kandidovics Szilantyev és ez derül ki a korabeli újságokból, könyvekből is. — Nagy kár, hogy Gorjácsevával nem sikerült beszélni — mondta Pjotr Kandidovics. — Sokat tudott volna Liza az akkori harcokról beszélni, s bizo­nyára elmondta volna, miként vonta öt be a forradalmi szervezetbe Teren­tyev, a lánglelkű takács, aki forradal­márnak és költőnek is egyaránt ki­emelkedő volt. Láttam az öregen, hogy kutat emlé­keiben és ezért türelmesen vártam. Jól sejtettem, mert egy félóra múlva, amikor a helyi lap szerkesztőségébe látogattunk, visszatért a témára: — Terentyevre feladatot bíztak. Je­lentést kellett írnia és azt Lizával kel­lett elküldenie. Azért, hogy minden gyanú felett álljon az üzenetet továb­bító lány, a költő versben fogalmazta meg a jelentést. A vers Lizához szólt, aki várja, hogy győzedelmeskedjen a szerelem, és azért maga is leküzdi az akadályokat. ‘— A csendőrök elolvasták a verset és továbbengedték a lányt, a felsőbb szerv pedig megkapta az üzenetet, meg­értette abból, hogy milyen a helyzet Orehovo-Zujevóban. Lehet, hogy egy történész óvatosab­ban fogadná a hasonló történeteket, és elsősorban az adatokkal, a dokumen­tumokkal törődne. Ami a dokumen­tumokat, az adatokat illeti, én is össze­gyűjtöttem, s a lehetőségekhez mér­ten fel is használom azokat, de szá­momra nagyon érdekesek az ilyen epi­zódok is. Mert az elbeszélések, visszaemléke­zések nagyon sok mindent felidéznek. Akkor, mikor Pjotr Szilantyev a má­jus elsejei ünnepségeket említette, me­lyeket a környező erdőségekben ren­deztek, nekem is az itthoni felszaba­dulás előtti munkás májusok jutottak eszembe, mikor az üzemek dolgozói a hegyekbe vonultak és a természet adott nekik lehetőséget arra, hogy a csendőr- kopóktól távol, biztonságosan beszél­gessenek, vitázhassanak. — Télen nehezebb dolgunk volt — emlékezik ismét a veterán harcos. — Az üzemben vigyázni kellett, mert a felügyelet minden lépésünket figyelte, nehéz volt megfelelő lakást is találni, hiszen négy-öt család is élt egy kicsiny hajlékban. Nem volt könnyű a harc, a győzel­met ingyért soha sem adták, hát még a cári elnyomatás kegyetlen éveiben' A forradalmárok mégsem csüggedtek, dacoltak az elnyomatással és a szám­űzetés keserves éveiben is volt viga­szuk: helyükre újabb elvtársak állot­tak. Később, amikor a börtönből, s száműzetésből visszatértek, mennőtt és erősebb szervezetben folytatták mun­kájukat, történelmi küldetésüket. Az 1900-as érek forradalmi tevé­kenysége az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt létrejöttével nemcsak meg­erősödött, de teljesen új irántiba be­folyásolta az eseményeket. Világosan mutatja ezt az 1905-ös forradalom. Bányász Béla (Következik: Az asszonyok bosszúja.) New York. A rendkívüli ENSZ-közgyűlés szünetében a New Yorkban tartózkodó de­legáció-vezetők magánjellegű tanácskozásai csütörtökön megélénkültek. A tárgyalások középpontjában feltehetőé?» egy új, kompromisszumos ha­tározati javaslat áll. Fedorenko, a Szovjetunió ENSZ-küldöttségének vezetője megbeszélést folytatott Trini­dad-Tobago ENSZ-képviselő- jével: P. V. J. Solomannal, aki az ENSZ latin-amerikai tömbjének elnöke. Jelen volt a megbeszélésen a mexikói és a brazil ENSZ-nagykövet is. Ezután Jugoszlávia ENSZ-kül­döttségének vezetője, aki a vi­lágszervezet el nem kötelezett csoportjának élén áll, ugyan­ezekkel a latin-amerikai dele­gátusokkal tárgyalt Gromiko szovjet külügyminiszter egyes arab ENSZ-diplomatákkal folytatott megbeszéléseket. Abba Eban izraeli külügy­miniszter, aki a csütörtöki nap folyamán ugyancsak felvette a kapcsolatot a latin-amerikai tömb vezető képviselőivel, az esti órákban elhagyta New Yorkot. Elutazása előtt a saj­tónak kijelentette: kormánya a gazai övezetet és Jordánia keleti határait illetően nem hozott semmiféle döntést. Az ügy Dajan Izraeli had­ügyminiszter szerdai annexiós kijelentésével kapcsolatos, amelyet a Tel-Aviv-i hadügy­minisztérium még az nap meg­cáfolt. De Londonban a BBC televízió csütörtökön leperget­te nézőinek Dajan gazai sajtó- értekezletéről készült felvételt. Jól hallatszott a miniszter an­gol nyelvű válasza: „Igen, Gaza: Izrael. Azt hiszem, Iz­rael integrált részévé kell válnia U Thant főtitkár, a Bizton­sági Tanács június 14-i hatá­rozatának értelmében Nils- Goran Gussingot kérte fel a közel-keleti hadifogoly- és me^ nekültügyek intézésére. A dip­lomata 1958 óta működik az ENSZ menekültügyi főbizton­ságán. Csütörtökön este Moszkvá­ban Zamjatyin, a külülgymi- nisztérium sajtóosztályának vezetője és a Pravda munka­társa televíziós beszélgetést folytatott. Zamjatyin annak a véleményének adott hangot, hogy a közgyűlés előbb vagy utóbb kéhytélén lesz olyan határozat elfogadására, amely akár feltételekkel, akár felté­telek nélkül, követelni fogja az izraeli csapatok visszavonását a megszállt arab területekről. E határozat valóraváltására a Biztonsági Tanácsnak rendel­kezésére állnak a szükséges eszközök. Zamjatnyin utalt rá, hogy az arab országok által elszenvedett veszteségek elle­nére, az arab világ és Izrael közti erőviszonyok nem vál­toztak meg. Két hír Görögországból A t h én: Csütörtökön éjjel Athén­ban az Alkotmány téren rob­banás történt, amelynek okát egyelőre nem tudják. A rob­banás emberéletben nem okozott kárt, de pánikot kel­tett a járókelők között Koppenhága: A Politiken című dán lap pénteki közlése szerint Ni- kolasz Nikolaidisz ismert görög politikus, a Görög Centrum Unió Párt volt fő­titkára menedégjogot kért Dániában. A lap szerint biz­tosra vehető, hogy kéréséi teljesítik. A Mecseki Szénbányák átvette a nagymányoki és hidasi brikettgyárakat Július elsejétől a nagymá­nyoki és a hidasi brikettgyá­rak a Mecseki Szénbányák üzemegységeiként termelnek, így közelebb kerül a szénter­meléshez az apró szén feldol­gozása. A piac szempontjából is előnyösebb ez a megoldás, mert a brikettet sokkal job­ban lehet értékesíteni, mint a porszenet. Az átszervezés következtében előreláthatólag már ebben a félévben csök­kenni fog a veszteség. Később pedig lehetőség nyílik arra, hogy a termelés egyre gazda­ságosabbá váljék. A tervek szerint a félév folyamán a nagymányoki gyár 105 ezer, a hidasi pedig 78 000 tonna brikettet termel majd. 9 Belügyminisztérium szervei tiltott határátlépés kísérleté­hez idegen állampolgár ré­szére nyújtott segítség alapos gyanúja miatt előzetes letar­tóztatásba helyezték Dieter Stallmann, Dietrich Jeschke és Annamarie Jeschke NSZK állampolgárságú zürichi la­kosokat. Stallmann és társai hamisított NSZK útlevéllel és egyéb hamisított okmá­nyokkal kíséreltek meg szök- tetést. Ügyükben a vizsgá­lat folyik* A helyi pártszervezetek tá­jékoztatják a dolgozókat az átszervezés szükségességéről. Taggyűléseken beszélik meg a felmerülő problémákat, s feltétlenül számítanak a gyá­ri kollektívák segítő javasla­taira. elgondolásaira. Ilymódon az átszervezéssel együttjáró nehézségeket zökkenőmente­sebben tudják áthidalni. A vívó világbajnokság első napja Kamuti Jenő a hatos döntőben i Montrealban az ide! vívó világ­bajnokság első számának, a férfi tőrvívásnak a selejtezői csak pén­teken a hajnali órákban jutottak el a legjobb nyolcig. Mint már jelentettük, a máso­dik selejtezd fordulóból Gyarmati és Szabó könnyen jutott tovább, a két Kamuti viszont nagy csa­tában harcolta ki helyét a 32 kö­zött, ahonnan már egyenes kiesé­ses rendszerben folytatódott a verseny. Az egyenes ágon a legjobb nyolc közé jutásért vívott mérkőzések során csak Kamuti J. dr. győzött, Szabónak, Gyarmatinak és Kamuti Lászlónak a vigaszon kellett küz- deniök a továbbjutásért. Egyenes ágon Kamuti Jenő dr., a legjobb nyolc között legyőzte régi ellen­felét, a francia Revenut, s így három szovjet versenyző társasá­gában már bejutott a hatos tőbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom