Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-08 / 159. szám

1991. JÜLItrS 8. napló 3 Nagyüzem a gabonaátvevő helyeken Péntekig 550 vagon új gabona érkezeit be — A termés egyharmada bér- és szükségtárotókba, illetve szabadtérre kerül Mentesítő uszályok és vonatok szállítfák a búzát a fővárosba A negyedik műszaki átadás után Az új sásdi sülőüzem különös története Két héttel ezelőtt, június 24-én érkezett meg az idei el- eő új gabonaszállítmány a ma- gyarbólyi tsz-ből a Gabonafel­vásárló- és Feldolgozó Válla­lat villányi átvevőhelyére.[ Azóta 500 vagon árpát és 50 vagon búzát vett át a válla­lat a megyében. A laborató­riumi vizsgálatok eredményei ezerint az új gabona minő- eége jó, víztartalma a szab­ványnak megfelelő, s a napi 55 vagon kapacitású szárító- berendezéseket csak néhány kisebb árpaszállítmánynál kel­lett üzembe helyezni. A malomipari szakemberek, különösen fz eddig átvett olasz búzafajta, a San Pastore minőségével elégedettek, mely hektolitersúly tekintetében fe­lülmúlja a várakozást, s így jó lisztkihozatalt ígér. A Vil­lányi Állami Gazdaság és a drávaszabolcsi termelőszövet­kezet 80-as hektolitersúlyú olasz búzát szállított pénte­ken a siklósi malomba. Ez "■már igazi „makaróni” búza, s vetekszik a jóval acélosabb magyar és szovjet fajták mi­nőségével. A búzák víztartal­ma is alacsony 13—14,5 száza­lék között mozog, ezért azon­nal tárolhatók. Gyors átvétel, kitűnő felkészülés Már az első napok tapasz­talatai is azt mutatják, hogy a vállalat minden eddiginél körültekintőbben készült fel az új gabona fogadására, mely ebben az évben előzetes kalkulációk szerint több, mint 12 ezer vagon lesz. Ebből 4 ezer vagont natúr állapotban közvetlen a kombájntól — vesznek át, kétszer annyit, mint tavaly nyáron. E célból a szezon elejőg nyolc nagy- kapacitású tisztítógépet — cirkulációs tarát — szereltek fel a siklósi és szigetvári mal­mokban, a villányi és vajszlói keverőüzemben, valamint a mohácsi, a szentlőrinci és a sásdi gyors-átvevő helyeken. A átvétel meggyorsítására 11 nagy raktárnál végeztek ga­rat-átalakítást. A megnagyob­bított garatokba a 4,5 méter hosszú új román pótkocsik is egy billenőssel üríthetnek. A vállalat 57 átvevőhelye közül 44 gyors-átvevőhely, melyeket teljesen gépesítettek, lehetővé téve az olcsóbb és gyorsabb ömlesztett szállítást. A tava­lyi 846 tonnáról 926 tonnára növelték az óránkénti átvételi kapacitást, így naponta 926 vagon gabonát tudnak fogadni a megyében. Jó termés, kevés raktár Az új, és a várakozásnak megfelelően jó termés elhe­lyezése nehéz feladat elé állí­totta a vállalatot. Annak elle­nére, hogy időközben felépí­tették a 700 vagonos pécsi ga­bonasilót — mely október he­lyett már augusztusban meg­kezdi üzemelését —, s hogy Szigetváron, Sásdon, Vajsz- lón és Villányban tavaly nyár óta 10 új, úgynevezett duna­újvárosi szint állítottak fel, újabb ezer vagon kapacitás­sal, — a tárolótér még min­dig kevés, s a termésnek két­harmadát tudják csak saját tárolóikban elhelyezni. Ezért mintegy 2 ezer vagon gabonát bérelt és szükségraktárakban, illetve színekben — téglagyári színek, gépszínek stb. helyez­nek el. Még így is több, mint 2 ezer vagon gabona szorul ki a szabad ég alá. A szabadtéri tárolást olyan körültekintően készítették elő, hogy az így tárolt terményt a lehető legkevesebb károso­dás érje. Szabadban a gabona egy részét rakódó lapokon, zsákokban tárolják, melyeket sátorlappal borítanak be. Több helyen alkalmazzák azonban az ömlesztett garmadás sza­badtéri tárolást is. Ez esetben az előzőleg elkészített salak­töltésre műanyagfóliát teríte­nek, körben zsáktorlaszokat emelnek, s közéje ömlesztik a szemet. A ponyvával vagy mű­anyagfóliával borított prizmák hónapokig bírják a tárolást. A gyakorlatban azonban erre nem kerül sor, mert a sza­badban tárolt gabona kerül legelőször felhasználásra, in­nen szállítanak először búzát a malmok, illetve árpát a ta­karmánykeverő üzemek. ötezer vagon felesleg Az új termés elhelyezése ko­rántsem okozna ekkora gon­dot, ha július 1-vel a megye raktárai kiürültek volna. A tavalyi 1500 vagonnal szem­ben azonban az idén 2500 va­gon óbúza volt a megye át­menő készlete. Baranya búza­tartaléka átlag 2—2,5 hónap, tehát egy hónappal nagyobb az országosnál. Ezúttal a fő­A kormány döntésének, a Megyei Tanács vb határoza­tának megfelelően július el­sejei hatállyal átszervezésekre került sor a Megyei Tanács egyes osztályainál, illetve a járási tanácsoknál. A megyén és a járásoknál mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályt hoztak létre, megalakult a Baranya megyei Földhivatal. Az említett intézkedések to­vábbi jelentős változásokat vontak maguk után. Az új osztályok hatásköre A Megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetőjévé Szániel Imrét, az eddigi mezőgazdasá­gi osztály vezetőjét nevezték ki. Megyei Növényvédő Állo­mást, illetve Megyei Állat­egészségügyi Állomást hoztak létre. A Növényvédő Állomás igazgatójává Szűcs Károly eddigi megyei növényvédelmi főfelügyelőt, az Állategészség­ügyi Állomás igazgatójává pe- dik dr. Láng MikIós eddigi megyei főállatorvost nevezték ki. Szűcs Károly és dr. Láng Miklós új beosztásában, a Megyei Tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak helyettes vezetője lett A Megyei Növényvédő Ál­lomás anyagi és technikai bá­zisa továbbra is Szederkény­ben lesz. Az új elnevezés a korábbi növényvédő állomás megyei jellegét domborítja ki. A Megyei Állategészségügyi Állomás anyagi-technikai bá­zisának jelentős részét — ál­latkórházak, diagnosztikai la­boratóriumok stb. __ a jövő­b en fogják kiépíteni. A Megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya, illetve a járások és já­rási jogú városok megfelelő osztályai hatósági-igazgatási, gazdasági és felügyeleti fel­adatokat látnak el. A hatósá­gi-igazgatási feladatok közé tartozik a többi között a tűz­rendészet, munka- és baleset- védelem, a növényvédelem, állategészségügy, természetvé­delem, vadászat és halászat, a mezőgazdasági szakpropa­ganda, az élelmiszeripari te­vékenységre vonatkozó enge­délyezés előkészítése, az élel­mezés-egészségügyi feltételek meghatározása, ellátása. A törvényesség szellemének meg­felelően ellenőrzik a termék- forgalom rendjét, a területi tsz-szövetségek működését. Hasonló feladatkört látnak el város sem kérte olyan ütem­ben az utánpótlást, mint más­kor. Évek óta búza importáló me­gye vagyunk, s az idén, mint­egy 5 ezer vagonnal terme­lünk többet a szükségesnél. A felesleg zömét is a megyéber kell tárolni, melyet aztán fo­kozatosan szállítanak el az or­szág más részeibe, elsősorban Budapestre. Könnyít a helyze­ten, hogy az idén 1450 vagon búzát azonnal fogadnak a fő­városi — és részben Zala me­gyei — malmok és tárházak. Ebből 500 vagonnal a Dunán szállítanak fel a fővárosba, a többit vasúton. Az első uszályt július 14-én rakják meg Mo­hácson, s augusztus 15-ig négynaponként indítanak út­nak egy-egy hajórakományt. Az uszályokat kizárólag a Bólyi Állami Gazdaság tölti meg, mely a megye legna­gyobb búzatermelő üzeme. a tsz-ekkel kapcsolatban is, a működés, az alapszabály, egye­sülés, szétválás, feloszlás és meghatározott tevékenység (köztük a melléküzemági te­vékenység) engedélyezésének előkészítése, illetve ellenőrzése tárgyában. A járások növekvő szerepe Az említett felsorolásból ki­világlik, hogy az új osztályok hatósági-igazgatási feladatkö­re bővült. Az átszervezés egy másik, szembetűnő vonása a járások növekvő szerepe. Egy sor hatáskör a járásokhoz ke­rült. A járások munkája lesz például a vetőmag- és szapo­rítóanyagtermesztés, az apa­állat-ellátás és -tartás, a rét- és legelőgazdálkodás ellenőr­zése, ami eddig túlnyomórészt megyei feladatkör volt. Az új megyei és járási osz­tályok gazdasági jellegű fel­adata lesz a komplex terület- fejlesztési tervek kidolgozása, a tsz üzemfejlesztési tervek koordinálása, illetve az ezek­kel kapcsolatos javaslatok, ajánlások megtétele. Döntenek az állami erőből megvalósuló termelőszövetkezeti beruházá­sok (bekötőút, távvezeték, köz­érdekű erdőtelepítés stb.) el­osztásáról, sorsáróL Figyelem­mel kísérik a gazdaságpoliti­kai eszközök hatását, a mező- gazdaság munkaerőmérlegét, a foglalkoztatottság helyzetét, s rendszeresen informálják a mezőgazdasági üzemeket, vál­lalatokat, illetve a miniszté­riumot. Amint látható, az új osztá­lyok nem foglalkoznak a ter­melés operatív irányításával. Ez egy újabb, igen jelentős változás a korábbiakhoz ké­pest. A gyakorlatban már több mint egy éve megszűnt az ún. tervlebontásos rendszer. A tsz-ek szabadon, minden be­leszólás nélkül szerződhetnek a különböző termeltető, illet­ve felvásárló állami vállala­tokkal, legjobb belátásuk sze­rint folytathatják saját erőből történő beruházásaikat, pénz- és hitelgazdálkodásukat. Csu­pán a gyenge tsz-eknél térnek el majd ettől a gyakorlattól. A gyenge tsz-ek azonban rendszeres állami támogatás­ban részesülnek. Arról, hogy indokolt-e az ilyen támogatás, s ha igen, mire fordítják az összegeket, csak akkor lehet dönteni, azt csak akkor lehet elbírálni, ha az államigazga­Hosszadalmas volna egyen­ként sorravenni a címben szereplő átadási, átvételi ak­tusok enyhénszólva is felhá­borító történetét, ezért rövi­den csak annyit róluk: A Baranya megyei Sütőipa­ri Vállalat még 1965. áprilisá­ban szerződést kötött az ÉM. Tolna megyei Építőipari Vál­lalattal egy Sásdon létesíten­dő új sütőüzemük kivitele­zési munkáira, amelyet a be­ruházási program szerint 1966. szeptember 30-án kellett vol­na átadni rendelkezésének. A beruházó jóhiszeműségé­re, vagy inkább tapasztaltsá- gára legyen írva, — hiszen nem először volt már hason­ló kellemetlensége más kivi­telezőkkel — ezúttal sem csi­nált ügyet a határidő alapos elcsúszásából. Vagyis elfogad­ta a Tolna megyei építők anyaghiányra, kapacitáshiány­ra, s egyéb más „objektív” búra-bajra hivatkozó érvelé­seit. Ennek megfelelően elte­kintett a kötbérezés kilátásba helyezésétől és türelmesen ki­várta a kölcsönösen elfoga­dott új műszaki átadás nap­ját, amelyre azonban már az illetékes felügyeleti szervek szakemberei is leutaztak Sásdra. Eredmény? Az átvételt má­sodízben is megtagadó jegy­zőkönyv elején még aláhúz­ták, nevén nevezték a felfe­dett súlyosabb hibákat. Töb­bek között ilyeneket: — A te­tő szakszerűtlenül van befed­ve. — A munkaterem kera- mit padlózatát részben selej­tes anyaggal és egyenetlenül képezték ki. — A depózótér és az útépítés befejezetlen. De számos más apróbb-nagyobb hiányosságot is feljegyeztem, melyek kijavítására ezúttal már szigorú terminust szab­tak ki az építőknek. Volt is foganatja, mert nem hivatkoz­tak már munkaerő hiányra, sőt, honnan, hannan sem, de tüneményes gyorsasággal 60 embert mozgósítottak a fentebb említett hibák kijaví­tására, és a határidő lejárta után „tiszta lelkiismerettel” várták az átvevőket. Nos, az átvételt harmadíz­ben is elutasító érvelések csak annyiban különböztek az előbbiektől, hogy újabb és minden addiginál súlyosabb hibával tetézték meg a jegy­zőkönyv ezúttal is vaskos hi­balajstromát. A hajrámunká­nak ugyanis az lett az ered­ménye, hogy a már említett depózóteret, illetve utat meg­építették ugyan, de a szó szo­ros értelmében el is fuserál- ták. Olyannyira, hogy az anyaggal, fuvarral, gépi mun­kával, munkabérrel együtt körülbelül 150 ezer forintot felemésztő munkát a kubiko- lástól az úttükör kiképzésig bitumenezésig újra élőiről kellett kezdeniük, ami újabb hosszú hónapokkal tolta ki az átadási határidőket. De ne vágjunk a dolgok elébe, mert mindez még a múlt év őszén történt, és az említett útépítés még e cikk megírása napján sem fejező­dött be. Nem, mert közben az építők is elvesztették a „türelmüket” és az átvétel „jogtalan megtagadása” cí­mén beperelték a beruházót. Megvádolták, hogy rajtuk, már mint a kivitelezőkön ke­resztül a népgazdaságot is megkárosítják, mert huza-vo- nájukkal, okve tetlenkedéts ük­kel meggátolják a vállalat egyéb sürgős programjainak megvalósítását. A pert természetesen el­vesztették és az általuk emle­getett „huza-vona” is rájuk ütött vissza. Már a múlt év­ben megkötbérezték őket, ami az idei, vagyis a negyedik műszaki átadás előtti többhó­napos kötbérezéssel és illeték költségekkel együtt, közel negyedmillió forinttal sújtot­ta az építő vállalatot. És, ha ehhez hozzászámoljuk az em­lített út és depózótér újraépí­tési költségeit, továbbá a te­tőátrakás és keramit padló felszedési, javítási munkála­tait, valamint a beázások által keletkezett károkat, érték- csökkenéseket, amelyek mind­mind az építő vállalat nyere­ségalapját érintik, körülbelül félmillió forintra kerekedik a tehertételük. És, ha még to­vább számolunk, az is kide­rül, hogy az az összeg a tel­jes beruházás forint értéké­nek közel 5 százalékát, a ki­vitelezési költségeknek pedig mintegy 10 százalékát emész­tette fel ez ideig. Csak ez ideig, mert nem említettem még a negyedik műszaki átadáson készült hi­balajstrom adatait, amit Lämmer János, a sütőipari vállalat főmérnöke a helyszí­nen személyesen is megmuta­tott. Helyszűke miatt nem vállaikozhatom arra, hogy e legutóbbi hibajegyzéknek mind a 36 tételét felsoroljam, ezért csak a kirívóbbakat em­lítem meg közülük. Például, a munkaterem keramit pad­lózata, — amelynek vaskere­keken gördülő több mázsás dagasztóteknőket kellene el­bírnia, — aligha vészeli át csak a próbaüzemelést is. Hul­lámos, egyenetlen ma is, pe­dig, ahogy említettem, átrak­ták, „megjavították” a hideg­burkolók. A falakat körül-kö- rül beázási foltok rútítják, pedig a tetőzetet is újra „re­noválták” a tetőfedők. De ma sincs még beszabályozva a hidrofor, és a külső csatorna összefolyóiról is „elspórolták’’ a fedeleket. És akármilyen különösen hangzik is, de ezekkel az em­lített és a nem említett más hibákkal együtt, negyedszeri nekirugaszkodásra mégis 'át­vette az „objektumot” a sü­tőipari vállalat. Nem könyö- rületből, vagy „ráunásból”, ha­nem amolyan „eszi, nem eszi nem kap mást” alapon. Kény­szerből. Mert Lämmer János, főmér­nök megmutatta azt a „pót­pékséget” is. amelyet omla­dozó falaival, roggyant ke­mencéivel, csak a csoda tart össze, ha egyáltalán össze­tarthat még addig, amíg az új üzem elkészül. Hát, ezért vették át negyedszerre és most már sajnos „hozómra” az új üzemet a megyeiek. Persze, azért utólag nem ártana, ha a felügyeleti ható­ságok ezúttal már a kötbére­zésnél is szigorúbban járná­nak el a népgazdasági érde­keket sajátosan „féltő” Tolna megyei építőkkel szemben. Pálinkás György évig fizette a kollégiumi költ­ségeket, ösztöndíjat és havi kétszáz forint zsebpénzt adott neki, továbbá minden évben új ruhát is vett a kislánynak a szociális-kulturális alapból. A sikeres érettségi után Gula- csek Piroska hazatért Szeder­kénybe. Fél évig gyakornok­ként dolgozik a Karasica Gyöngye Tsz-ben, ezután majd technikusi képzettségének megfelelő végleges beosztást kap. A termelőszövetkezet ve­zetősége felajánlotta neki: ha tovább akar tanulni, egyete­men vagy főiskolán, tovább segítik erkölcsileg és anyagi­lag, ha pedig férjhez megy, akkor illően kiházasítják. — A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Siklósi Járási Elnöksége értesíti mindazokat, akik motorkerékpár vezetői vizsgát kívánnak tenni, jelent­kezzenek az MHS járási el­nökségen, ahol egyben bővebí felvilágosítást is kaphatnak. Átszervezés a tanácsoknál Mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok - Megalakult a Baranya megyei Földhivatal —* Növényvédelmi és állategészségügyi hatáskörök koncentrálása tási szervek tájékozottak, is­merik a tsz gazdálkodásának menetét Az új földhivatalról A Baranya megyei Földhi­vatal a Megyei Tanács mező- gazdasági osztálya földrendező csoportjának és az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal összevonásából alakult meg. Vezetőjévé dr. Csernus Józsefet, a Megyei Tanács fel- vásárlási osztályának eddigi vezetőjét nevezték ki. (A fel- vásárlási osztály az átszerve­zések következtében meg­szűnt.) A Megyei Földhivatal telje­sen független a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályától, a Megyei Ta­nács vb egyik szakigazgatási szerve. Hatósági és szolgáltató feladatkört lát él. A Megyei Földhivatal, illetve az annak alárendelt járási földhivatalok dolga lesz az ősszel megjelenő földtörvény végrehajtásának ellenőrzése. Mindenféle föld­ügyben ellenőrzi a törvényes­ség betartását, szakvéleményt ad az államigazgatás és bí­róság elé kerülő földügyekben is. Minden földmérési munkát nyilvántartásba vesz és ellen­őriz, térképez stb. A tanácsoknál lezajló át­szervezések azzal járnak, hogy egy sor ember új munkakör­be, illetve beosztásba kerül. A Megyei Tanács mezőgazda- sági osztályának létszáma 31 volt, ebből megmarad 22. A legtöbben már elhelyezkedtek a Megyei Földhivatalnál, ME- ZÖBER-nél, illetve az Állat­egészségügyi Állomáson. A járási tanácsok, illetve járási jogú városok mezőgazdasági osztályain összesen 133-an dol­goztak. Ebből 62 fő a terme­lésben, elsősorban a tsz-eknél helyezkedik el. A Megyei Földhivatal pécsi központjának 50, a járási föld­hivataloknak összesen száz dolgozójuk lesz. Itt az átszer­vezés nem tesz szükségessé létszámcsökkentést. Ma megtudhatják A műszaki egyetemeken, a felsőfokú technikumokban és a tudományegyetemek termé­szettudományi karain — mintegy 15 ezer pályázó tett írásbeli felvételi vizsgát ma­tematikából és fizikából. Az írásbeli dolgozatok elbírálása még tart, a fiatalok azonban Leérettségizett a tsz lánya A szederkényi Karasica Gyöngye Tsz-ben dolgozó Gtt- lacsek Piroska édesapja ala­pító tagja volt a termelőszö­vetkezetnek, de még 1951-ben meghalt, később pedig el­hunyt az édesanyja is. A köz­gyűlés akkor határozatot ho­zott, hogy mindaddig gondos­kodni fog Piroskáról, amíg önálló kereső lesz vagy pedig férjhez megy. A tsz árvája most végezte el a Mohácsi Mezőgazdasági Technikumot. A termelőszövetkezet négy a felvételizők... — az idén első ízben — még az eredmény kihirdetése előtt saját maguk megítélhetik jól oldották-e meg a feladatokat. A Magyar Ifjúság című lap szombati száma ugyanis egy egész oldalon közli mind a matematikai, mind a fizikai példák helyes megoldását * l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom