Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-04 / 155. szám

riaplö 1961. JTÜLIUS 4. . y K&ztemfinv a szírig! tárgyalásokról Podgornlj Bagdadba érkezett BAGDAD: Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn Abdel Rah- man Aref iraki államfő meghívására baráti látogatásra Irak fővárosába, Bagdadba érkezett. Damaszkusz: Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke jú­lius 1. és 3. között baráti látogatást tett a Szíriái Arab Köztársaságban. A sziriai kormány és a Szíriái nép szívélyes fogadtatásban részesítette Nyikolaj Pod- 4^;lornijt és kíséretét, össz­hangban a két ország népei között Skialakult szívélyes és baráti kapcsolatokkal. Nyi­kolaj Podgornij meleg kö­szönetét mondott a kedves vendégszeretetért, amely ki­fejezi az őszinte, kölcsönös baráti érzelmeket. Nyikolaj Podgornij hiva­talos tárgyalásokat folyta­tott Nureddin Atasszival. A közlemény felsorolja azo­kat az állami és katonai vezetőket is, akik a tárgya­lásokon sziriai és szovjet részről a két államfő mel­lett részt vettek. Választási eredmény az NDX-ban Berlin: A Német De­mokratikus Köztársaság vá­laszt. A vasárnapi népi ka­marai választások során tel- j jes egységben a Nemzeti Front közös listáján sze­replő jelöltekre adták sza­vazatukat. Vasárnap este Friedrich Ebért Berlin főpolgármes­tere az Országos Választási Bizottság elnöke az NDK televíziójában ismertette a választások nem hivatalos eredményét. Ezek szerint 11 341 729 vá­lasztásra jogosult személy közül 11207 773 járult az urnákhoz, ami 98.82 százalé­kos részvételt jelentett. A leadott szavazatok 99.93 szá­zaléka esett a Nemzeti Front jelöltjeire. Az ellenszavaza­tok száma 8021 (0.007 szá­zalék). Jelentés az EISSZ-bÖl Franciország a jugoszláv határozati javaslatot támogatja GYŰ RALIST A A Sportfogadási és Lottó I gazgtetóság hétfőn Nádor utcai székházéban tartotta a lottó júniusi jutalom-sorsolását. A húzáson a 23. játékhét szelvényei közötti összesen 1208 tárgy- nyereményt, köztük 5 főnyereményt sorsoltak ki. 060 710 varrógép 079 339 televízió 081 459 televízió 083 239 televízió 08S 689 utalvány 537 079 óra 560 947 lakberendezési textfl 563 377 rádió 563 895 mérterárú 568 433 háztartási gép 572 560 bútor-lakberendezés 579 412 hűtőgép 581 989 utalvány 587 282 porszívógép 616 916 hűtőgép 2 225 341 háztartási gép 2 227 547 éléskamra utalvány 2 234 115 utalvány 2 234 126 fényképezőgép 2 234 666 rádió 2 412 931 utalvány 2 414 092 írógép 2 426 529 televízió 2 432 683 ruházati cikk 2 433 089 utalvány 2 438 078 óra 2 440 456 éléskamrautalvány t 442 518 zenegép 446 092 fényképezőgép 447 366 lakberendezési textfl. 2 447 586 lakberendezési textil 4 218-457 éléekamrautal vány 4 232 249 televízió 4 232 452 ruházati cikk 4 232 626 televízió 4 234 054 utalvány 4 234 205 háztartási gép 4 234 205 háztartási gép 4 234 234 éléskamrán talvány 4 431 743 fényképezőgép 4 446 141 hűtőgép 4 446 430 OFOTÉRT-utalvány 4 446 444 OFOTÉRT-utalvány 4 446 452 OFOTÉRT-utalvány 5 004 095 ruháig ott 5 006 210 hűtőgép 5 014 088 M mit Wl“ 5 014 926 ruházati utalvány óra hűtőgép rádió rádió utalvány varrógép 5 046 433 televízió 5 057 721 ruházati cfldc unigrill sütő háztartási gép televízió OFOTERT-utalvány óra óra varrógép 5 100 405 rádió 5 111 341 ruházati cikk 5 112 578 fényképezőgép 5 117 785 óra zenegépek magnó ki mit választ utalvány Írógép óra ki mit választ utalvány bútor-lakberendeaés bútor-lakberendezés 5 209 792 méterárú 5 211 925 ruházati cikk mosógép ruházati cikk éléskamrautalvány utalvány zenegépek hűtőgép ruházati cikk háztartási gép 5 058 023 5 076 556 5 080 139 5 083 132 5 083 825 5 084 613 5 099 684 5 124 382 5 127 277 5 144 241 5 153 333 5 164 800 5 167 611 5 183 807 5 185 482 5 187 909 5 194 094 5 220 463 5 225 602 5 226 787 5 232 159 5 242 149 5 244 878 5 246 614 5 251 006 5 259 412 5 263 656 5 263 964 5 264 983 5 272 772 5 287 684 5 288 000 5 296 266 5 303 300 5 320 708 5 321 814 magnó 5 324 582 írógép 5 335 797 magnó fényképezőgép éléskamra utalvány ki mit választ mosógép utalvány utalvány utalvány utalvány ruházati cikk ruházati cikk 5 350 747 óra 5 351 470 háztartási gép 5 360 582 utalvány ó 364 2$8 ki mit választ 5 376 816 utalvány 5 381 548 fénpképezőgép 5 381 614 kerókpár- 5 384 827 televízió 5 391 575 rádió 5 392 797 porszívó 5 394 520 írógép 5 399 338 varrógép **\ \5 403 375 rádió {Jk4l8 358 utalvány 5 4zíivl22 háztartási gép 5 433 l2* zenegépek 5 436 751' (Zenegépek 5 469 510 utalvány 5 491 114 uta'A'ÍÍW 14 224 099 raházaíicikk 14 224 112 utalvány\ 14 224 156 ruházati 14 224 179 ki mit válaszd 14 224 267 óra 14 224 269 óra 14 224 275 mosógép \ 14 224 316 ruházati cikk 14 224 518 ruházati cikk 14 224 577 varrógép A nyertes szelvényeket 1967, Hús 20-ig kell hejuttatni fogadási és Lottó Igazgatóság bonyolítási osztályához, Buda­pest, V., Nádor U. 15. A gyorallsta közvetlenül a sor­solás utáp készült, 8z esetleges számhibákért felelősséget nem vál­lalunk. úgy ítélik meg, hogy tervük elnyerheti a szükséges két­harmados többséget Párizs: Illetékes francia körökben hétfőn rámutattak: a világ- szervezettől olyan akciót vár­nak a közel-keleti helyzetben, amely nem hosszabbítja meg a konfliktust, hanem ellenke­zőleg, kiutat talál a zsákut­cából. Ebből a meggondolásból ki­indulva. a francia küldöttség az ENSZ rendkívüli közgyű­lésén az el nem kötelezett or­szágok Jugoszlávia által be­terjesztett határozati javasla­tára fog szavazni, amely az izraeli erők kivonását Indítvá­nyozza a megszállt arab terü­letekről — közölte, néhány órával az ENSZ-beli szava­zás előtt az AFP francia hír­ügynökség. New York: Magyar idő szerint hétfő délután 16.32 órakor az ENSZ rendkívüli közgyűlése újból összeült, hogy folytassa a kö­zel-keleti válság ügyében be­nyújtott határozati javaslat- tervezetek feletti vitát.­V Kétezer + kilencven kilométer Város a Kljazma partján Félórája rohan már az autó. Falvak, városok váltakoznak, csinos, akkurá­tus faházak, a gyárkémények tövében magasbatörő épületek követik egymást. Csak a táj változatlan: az út mellett üde nyírfaerdő az elmaradhatatlan kí­sérő. Igazi oroszos jelleg. Moszkva környékén járunk. Orehovo- Zujevóhoz közeledünk. A város nevét nem könnyű kiejteni. E két szónak mégis varázsa van. Hogy ez a varázs régi és nem mindennapi, Lenin pél­dája bizonyítja. Vlagyimir Iljics 1895- ben azért látogatott el ide, hogy meg­ismerkedjen az orosz gyáripar fejlő­désével, itt a helyszníen tanulmányoz­ta, hogy a Morozovok üzemeiben a tö­kével együtt hogyan születik, formáló­dik a kizsákmányolok sírásója, az új világ megteremtője — a munkásosz­tály. Most, amikor a szerkesztőség meg­bízásából azért indultam útra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából bepillantást nyerjek a forradalmi tradícióval gaz­dag textiles város múltjába, jelenébe, kísérőim és a könyvek, amelyeket át­néztem, minduntalan eszembe' juttat­ják, hogy Lenin műveiben számtalan­szor utal a Morozov gyárra, az Oreho- vo-zujevói munkások hősi harcaira. Az újságokban, könyvekben arról is bő­ven találok adatot, hogy Október út­ját járva ötven év alatt mily hatalmas változások örténtek itt. Az SZKP történetében, Lenin mű­veiben találkoztam Orehovo-Zujevó nevével, no és néhány újságcikkben. Ez azonban sok érdekes tanulságokat kínált, és elegendőnek bizonyult arra. hogy útnak eredjek és a Moszkváig vezető, közel 2000 kilométert megtold- jam még kilencvennel. A Moszkva levéltáraiban folytatott előtanulmányaimból már világos volt, hogy az egykori nagyobb ipari telepü­lésből, Orehovóból és Zujevóból és a hozzájuk csatlakozó falvakból kiala­kult város mintegy kilenc kilométer hosszúságban terül el, tudtam azt is, hogy ennek a régi és új városnak a színhelye, a Kljazma folyó partján épült. Mégis érdekes volt megpillan­tani a nyírfaerdőből kibontakozó folyó tiszta vizét, hogy a város szélén a tex­til ezer színe csillanjon benne, meg­tekinteni a város szélén álló új lakó­negyedet, hogy aztán kertes faházak között vezessen az út a textilgyárig, mely köré 119 éve a mostani város elődje települt. Külsőre a gyárépületek nem sokat változtak, vagy az is lehet, hogy csak az új lakónegyedek szom­szédságában tűnnek szürkének, meg­kopottnak. Az mindenesetre érződik, hogy a vá­ros magán viseli az egykori gyári tele­pülés nyomait, és hogy a szétszórtságot az elmúlt évek törekvései ellenére sem sikerűit teljesen megszüntetni. Pedig sok minden épült az elmúlt ötven év alatt. Többek között három, egyenként 10—12 ezer embert befogadó városne­gyed és az egyetemi városrész a peda­gógiai főiskolával, annak diákotthonai­val. Felfigyeltem a Karbolit-műanyag- gyár nemrégen létesült művelődési pa­lotájára, a könyvtárakra, klubszobákra és eszembe jutott, amit a régi „műve­lődési" létesítményekről olvastam: A városban három templom, 11 be­szálló vendéglő és 18 kocsma volt. Klub, könyvtár egy sem. Ezt juttatta eszembe a városi párt- bizottság titkára, Valentyina Vaszil- jevna Terescsenko, egy 40—ÍS év kö­rüli, karcsú, energikus'' asszony és a szőke, 30 évnél nem ná'g$on idősebb Vanda Vasziljevna Szam^onovoa, a pártbizottság propaganda apztá&yának vezetője. Jó ismerői ők a 1városnak, hiszen több éve dolgoznak itr> Vanda Vasziljevna itt végezte a pedagógiai fő­iskolát, mely 1940-ben nyitotta ni€Q a kaput és a város egyik büszkesége. &$m szakértelmükhöz, sem a város-ismere­tükhöz nem férhetett kétség, de más kísérőről is gondoskodtak, Pjotr Kan- didovics Szilantyev személyében. A kopasz, zömök, 74 éves férfi mo­solyogva nyújtotta a kezét. — A városra kiváncsi? — kérdezte tőlem kedvesen a megismerkedés után, majd felajánlotta, hogy bemutatja ne­kem szülőföldjét, segít megfejteni tit­kait, fellebbenteni a régmúlt idők fáty­lát, a jelenbe, a jövőbe nézni. Mint ké­sőbb kiderült, nagy gyakorlata van eb­ben, hiszen az orehovo-zujevói pioní­rok, komszomolisták gyakran kérik fel hasonlóra. A történelem szemtanúja, jelzése, megszemélyesítője ö. Képzeljük csak el, megyünk a zöld­ben pompázó Lenin utcán és Pjotr Kandidovics, a 62-es számú házra mu­tat: — Itt volt a szovjet első épülete, 1917-ben. Később, a folyópart felé nyúló utcán meg könnyes szemmel jegyzi meg: — Ebben az utcában lakott Vologya. önkéntelenül a névtáblára nézek, ot. azt olvasom: Vlagyimir Barisnyikov utca. Ö az, akit idős kalauzom Vologya néven emleget, a forradalom előtti és a forradalom utáni Orehovo-Zujevó harcos bolsevikja. Egy félóra sem telt a városba érke­zésem óta, de annyit máris érzek, hogy forró szeretettel őrzik a történelmi múltat, mely serkentőjük alkotó mun­kájukban. Ezért is határoztam el, hogy a lehetőségekhez mérten megpróbálom feleleveníteni a város múltját, jelenét. Kezdjük az elején. Bányász Béla (Következik: Morozov jobbágy gyárat alapít.) Párizs—London mérkőzés A magasszántű szovjet—ame­rikai tárgyalásokra irá­nyuló figyelem a közel­múlt napokban egy Időre háttérbe szorította a „négy nagy” közül a másik ket­tőnek!: Franciaországnak és Nagy-Britanniának diplomá­ciai kapcsolatát és tevékeny­ségét. Pedig a szovjet diplomácia kezdeményező lépéseinek si­kerét és békeszerető szem­pontjainak fokozatos áttörését érvényesülését nem utolsó sorban „a másik két nagy” magatartásán és kapcsolatain is le lehet mérni. Az alapvető következtetés az, hogy a szovjet diplomá­ciának a nemzetközi helyzet legégetőbb és legfőbb kérdé­seiben a nagy realitásérzékkel rendelkező francia politikát sikerült a maga oldalára ál­lítania! Ezt jelezték az ameri­kai földrészről hazafelé tartó Koszigin szovjet miniszterel­nök és De Gaulle elnök’ újabb találkozójáról kiadott közlemények. Sőt: bizonyos értelemben maga az a tény is, hogy a Koszigin—Johnson találkozó előtt és után a szov­jet és francia kormány a leg­magasabb szinten egyeztette politikáját. Ezt az irányzatot megerősíti, hogy a francia— szovjet diplomáciai érintkezés jóformán megállás nélkül igen magas szinten folytatódik. Csak a színhely változik: hét­főtől kezdve Pompidou fran­cia miniszterelnök, Couve de Murville külügyminiszter tár­saságában Moszkvában tár­gyal. E megbeszélések" természete­sen bizalmasak. Bizonyos jel­zések azonban megbízható iránymutatást nyújtanak. Ilyen volt például az a fran­cia kormányutasítás, hogy Franciaország ENSZ-küldött- gége a rendkívüli közgyűlésen támogassa a tizenhat el nem kötelezett ország által beter­jesztett határozati javaslatot. Függetlenül a rendkívüli köz­gyűlés (Szavazásának eredmé­nyétől, á közgyűlés ajánlásai a Biztonsági Tanács elé ke­rülnek. Éppen ezért igen nagy jelentőségű, hogy Fran­ciaország. mint a tanács egyik állandó tagja a dolog lénye­gét tekintve a Szovjetunióval azonos álláspontot elfoglalva kívánja felszámolni a közel- keleti háború következmé­nyeit. Franciaországnak ez a leg­magasabb szintű állásfoglalása kiterjed a világhelyzet másik veszélygócára, Vietnamra is. De Gaulle elnök a sorozatos csúcstalálkozók időszakában tett nyilatkozatában világosan leszögezte, hogy a hab?™ alapvető oka az amerikai in­tervenció, megoldási módja pedig az intervenciós csapatos kivonása. Mindez jóformán eldöntötte a „második két nagy”, Fran­ciaország és Nagy-Britannia képviselői között folytatódott csúcstalálkozó légkörét és eredményeit. Az angol politi­ka igen nehéz helyzetbe ke­rült. A De Gaulle—Wilson tárgyalások napirendjén há­rom alapvető kérdés szerepel: a Közel-Kelet, Vietnam és Nagy-Britannia közöspiaci be­lépési kérelme. De Gaulle és a francia diplomácia maga­tartása mindhárom kérdésben azon az ítéleten alapult, hogy a Wilson kormány politikája túlságosan kötődik Washing­tonhoz, s ezért nem minősít­hető Párizs számára megbíz­ható szövetségesnek. Az angol diplomácia — hogy ezeket az akadályokat áttörje — bonyolult tornamu­tatványokat hajtott végre. Távol-Kelet és a vietnami há­ború kérdésben Wilson a Da Gaulle-lal folytatott tárgyalá­sokon fenntartotta a Washing­tonnak nyújtott támogatás po­litikáját — de ugyanakkor „megcsillantott” egy olyan lehetőséget, hogy Nagy-Bri­tannia fokozatosan visszavon­ja erőit a Szueztől keletre le­vő térségből. A közel-keleti konfliktus ügyében Wilscvn ugyancsak közeledni volt kénytelen a francia álláspont­hoz. Ezt tükrözte Brown brit külügyminiszter nyilatkozata, amely szerint az angol kor­mány nem ismer el semmi­féle, hadműveletek útján szer­zett területgyarapodást. Nagy-Britannia Párizsban végrehajtott közeledési manő­veréi azonban túlságosan ho­mályosak és kétértelműek vol­tak ahhoz, hogy De Gaulle-t a Közös Piac ügyében alap­vető álláspontjának megvál­toztatására kényszerítsék. A francia elnök kijelentette: nem időszerű Nagy-Britannia teljesjogú közöspiaci tagságá­nak megvitatása — s ugyan­ilyen álláspontot foglalt el francia befolyásra a brüsszeli közöspiaci külügyminiszteri értekezlet Is. „Kárpótlásul” De Gaulle felvetette Nagy- Britannia „laza társulásénak” lehetőségét a Közös Piaccal. Wilson azonban nagyon jól tudja, hogy ez az angol célok feladásával lenne egyértelmű. A laza társulás hosszú évekig elodázhatja a tényleges csatla­kozás napirendre tűzését. Másrészről: megtagadná Nagv- Britanniától azt a nyugat­európai politikai befolyást, amelynek megszerzésére a tel­jes jogú tagság lehetőséget nyújtana, s amely voltakép­pen az angol törekvések egyik célja. A csúcsértekezletek idősza­kában tehát a „másik két nagy” viszonya igen sok­rétűen alakult. Francia- ország megszilárdította az amerikai vonallal szemben független külpolitikai irány­zatát. Ez az erőteljes és szi­lárd állásfoglalás bizonyos lényeges pontokon megingatta és engedményekre kénysze­rítette az angol külpolitikát — anélkül azonban, hogy tényleges közeledésről lehetne ’peszélni London és Párizs között. A fő tanulság minden­képpen az, hogy a London és Párizs közötti tárgyalások alá­húzták a feltétlen amerikai elkötelezettség és Párizs kö­zött ingadozó angol külpoli­tika bizof ytalanságát és elszi­geteltségé.. New York: A közel-keleti kérdésről je­lenleg mintegy féltucat kü­lönböző javaslat került az ENSZ rendkívüli sürgős köz­gyűlése elé. Bizonyos, hogy a közgyűlés elvi állásfoglalása után a gyakorlati kérdések megoldása a Biztonsági Ta­nácsra hárul. Mint ismeretes, elsőnek a Szovjetunió terjesztett elő ha­tározati javaslatot arról, hogy Izraelnek haladéktalanul ki kell vonulnia a megszállt arab területekről és kártérítést kell fizetnie az okozott károkért. A szovjet javaslat követeli íz- - rael elítélését az agresszióért. Az Egyesült Államok ellenja­vaslata a csapatok kivonását számos más probléma megol­dásától teszi függővé. Az el nem kötelezett or­szágok egy csoportja nevében Jugoszlávia terjesztette elő azt a javaslatot, amely az izraeli csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonására szólít fel. Ennek ellensúlyozására az Egyesült Államok hallgatóla­gos pártfogásával a latin- amerikai országok azzal álltak elő, hogy a csapatok kivoná­sát hozzák összefüggésbe egy olyan arab nyilatkozattal, amely kimondaná az 1948 óta fennálló hadiállapot megszűn­tetését. Erre az arab országok nem hajlandók. Közös vonása, hogy a problémák átfogó ren­dezését az ENSZ közbeikta­tásával kívánja elérni. Számos delegátus vetette fel, hogy sürgős szükségj(ggg„tegy ENSZ főmegbízott i&1ÍWÍf!ésére , és ENSZ-csapatok áUomáS'&ztiáHÍá- sára a fontosabb határménti*’ övezetekben. Az el nem kötelezett álla­mok csoportjának képviselői \Mit fizet a totó? 13 plusz 1 és 13 találatos szel­vény > nem akadt. A l£ találatosok 37 955. a 11 ta- lálatoscftj* 1518, a 10 találatosok pedig forintot nyertek szel­vényenként, a nyereményilleték levonása Jötán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom