Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-04 / 155. szám
1967. JÚLIUS 4. _ _-------------------------------------------napló — 3 A pécsi Zrínyi atcs madártávlatból Megkezdődött a táborozás Huszonkilencezer diák jelentkezett munkára — Kéthetes turnusok Baranyában hat helyen nyílt építőtábor Egy-egy kiemelkedő beruházáshoz kapcsolódva — Dunaújváros, a csillebérci úttörővasút, a Duna—Tisza-csator- na — az ifjúsági mozgalom már az 1958-as évet megelőzően is szervezett ifjúsági építőtáborokat. Ezek az önkéntes ifjúsági építőtáborok elődeinek tekinthetők. Rendszeres, tervszerűen előkészített, a nevelési és népgazdasági feladatok végrehajtásában számításba vett táborozásról azonban csak 1958 óta beszélhetünk, idén tehát tizedik alkalommal mennek önkéntes ifjúsági építőtáborba középiskolás és egyetemista fiataljaink. Tíz év statisztikája Az elmúlt kilenc esztendő táborozási statisztikája önmagáért beszél. 196 487 fiatal tizenhárommillió munkaórát teljesített az építőtáborokban. Résztvettek a Hanság és a Bodrog-zug lecsapolásában, a Dunai Cement- és Mészmű, a kazincbarcikai vegyikombinát, a pétfürdői vegyipari létesítmény. a százhalombattai kő- olajfinomító és a balatoni autóút építésében, összesen Á pécsi bábjátékos napok az UNIMA világprogramjában A Művelődésügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet, valamint a helyi rendezőszervek együttes döntése alapján november 17. és 20. között rendezik meg Pécsett a III. Országos bábjátékos napokat. Mint ismeretes, ez a rendezvény az ország legjobb, felnőttieknek játszó bábcsoport- jainak találkozója. Ez alkalommal is hazánk legszínvonalasabb együttesei vesznek részt, továbbá a Poznani Bábszínház Lengyelországból. Más külföldi bábszínházak részvételének kérdése még nem dőlt lel. Az idén külön előadásokat tartanak a nagyközönségnek Is, tekintettel arra, hogy az eddigi bábjátékos napokon is már olyan nagyszámú szakmai közönség gyűlt össze, hogy a közönség kiszorult az előadásokról. Ugyancsak érdekessége lesz a programnak, hogy az MSZBT kiállítást rendez ez idő alatt Pécsett Obrazcov és általában a szovjet bábosok munkájáról, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. A III Országos bábjátékos napok ez idén már szerepelnek az UNIMA (a bábjátékosok nemzetközi szövetsége) világprogramjában is. Novemberben Pécsett, ahol egyébként is nagyszámú külföldi bábos szakember jelenik meg, az UNIMA közgyűlést rendez. tíz kilométer utat építettek és mintegy húsz kilométeres úthálózat földmunkáiban működtek közre, 484 ezer mázsa gyümölcsöt és zöldséget szedtek le, elvégezték több mint 16 millió szőlőtőke zöldmunkáit. De ott voltak az árvízkárok helyreállításánál is, töltéseket építettek és megrongált lakóházakat renováltak. Egyre többen. Míg 1958- ban három táborban 1680 középiskolás fiatal dolgozott,1966- ban már 51 tábor működött 30 304 középiskolással. Ha kisebb arányban is. az egyetemisták részvétele ugyancsak évről évre növekedett, nagyobb egyetemeinken önálló táborok alakultak kollégium és tanteremépítésre. Kivették részüket az építő- táborozásból a megye fiataljai is. Csak az elmúlt év nyarán 2493 baranyai egyetemista és középiskolás szedte a gyümölcsöt, kötözte a szőlőt, szüretelte a komlót, címerezte a kukoricát, végzett épületalapozási földmunkát, egyedül a villány-grétzpusztai Kállai Éva önkéntes ifjúsági tábor lakói 16 vagon kajszibarackot, 25 vagon őszibarackot és 282 mázsa szilvát szedtek, 55 mázsa komló szüretelését és 200 katasztrális hold szőlő többszöri kötözését végezték el. A vázolt jelentős gazdasági eredmények ellenére sem hanyagolható el vagy állítható második helyre a táboroknak a fiatalok politikai és kulturális nevelésében betöltött szerepe. Nevelőiskolák Az évek során olyan előadóktól hallhattak kül- és belpolitikai beszámolót a táborozó fiatalok, mint Kádár János, Biszku Béla, Komócsin Zoltán, Cseterki Lajos, Ilku Pál és más párt- és állami vezetőktől. A kilenc év alatt csaknem 280 művészeti együttes, 650 alkalommal adott színvonalas műsort a fiataloknak. Vendégszerepeit az építőtáborokban a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti, a Madách, a Petőfi, a József Attila, a Néphadsereg és a Fővárosi Operettszínház számos élvonalbeli művésze, felejthetetlen élményt nyújtottak a Magyar Rádió Énekkarának hangversenyei, a Honvéd Művészegyüttes előadásai, a KISZ Központi Művészegyüttes produkciói. Számos neves költő. író és élsportoló látogatott el a táborozó fiatalok közé, az 1964- től beindult nemzetközi táborokban pedig középiskolásaink és egyetemistáink szoros baráti kapcsolatokat létesíthettek szovjet, csehszlovák, lengyel, NDK fiatalokkal. Idén jubileumi év kezdődik a táborozás történetében. A KISZ KB Intéző Bizottsága fokozott gonddal szervezte meg a nyári építőtáborozást, 32 központi és 8 egyetemi építőtábort indít, csaknem 29 000 egyetemista és közép- iskolás részvételével. A táborok helyének megválasztásában nemcsak az optimálisan elérhető gazdasági eredmény játszott szerepet, hanem mint mindig a kilenc év alatt, elsősorban oda irányították a jelentkezőket, ahol a feladat fontossága mellett legégetőbbnek látszott a munkaerőhiány, így 27 tábor a mezőgazdaság területén fog működni, kettő a vízügyi, három pedig az ütés vasútépítési munkákat segíti majd. Vasárnap utaztak Az első turnusban levő fiatalok már vasárnap elutaztak az építőtáborokba, hogy két héten keresztül napi hat órai munkával járuljanak hozzá a népgazdasági feladatok végrehajtásához, közelebb kerüljenek a fizikai munkához és a táborban töltött napok alatt egymáshoz is. A baranyai fiatalok a Bólyi Állami Gazdaság területén levő Sziebert-pusztán és Ká- rolymajorban, a bikali. a zengőaljai építőtáborban, valamint az Orvostudományi Egyetem helyi önelszámoló táborában mint megyei szervezésű táborokban fognak eltölteni több turnusban két- két hetet, továbbá baranyai diákok dolgoznak majd a villány-grétzpusztai központi táborban és a badacsony— lábdihegyi nemzetközi táborban is. F ény csővilágítás a sertésólakban lizenegyezres sertésváros szas nélkül Ahol sertésffondozónak lenni életcél Az alsómocsoládiak is tudják, hogy vannak Európában nagyobb és szebb sertéstelepek is, mint az övék. Mégis, alig múlik el olyan hét, amikor nincs külföldi látogatójuk Olaszok és jugoszlávok, szovjet szakemberek, hollandok és csehszlovákok váltják egymást és tesznek dicsérőbbnél dicsérőbb megjegyzéseket. Megmosdatják a kocákat Nemcsak a pompás, nyu- lánktestű állatoknak szól az érdeklődés, amiket egy szakembernek végigmustrálni, megkritizálni mindig gyönyörűség. Mindenre kiváncsiak a látogatók, a legapróbb részlet sem kerüli el a figyelmüket. A telep ugyanis arra inti az embert, hogy itt mindennek, még a legjelentéktelenebbnek tűnő mozzanatnak is jelentősége lehet. Huszadrangú kérdésnek látszik például, hogy naracssárga színű etetőből esznek a malacok és hogy az ólak oszlopait mindenütt kékre festették. Az alsómocsoládiak szerint azonban ez is fontos, mert ők kikísérletezték, hogy a narancssárga etetőből lakmároznak a legtöbbet a malacok, ami pedig a kékszínű oszlopokat illeti, azokat nem kedvelik a legyek. Egyébként alig van légy ezen az óriási telepen A sertésváros tisztasága valóságos fogalom. Itt minden ellés előtt alaposan megmosdatják és fertőtlenítik a kocákat. Zománcfestékkel festik be az el- letők kutricáinak ajtaját, olajfestékkel mázolták be a fiaz- tatók falát. Szappanos vízzel, szivaccsal szokták lemosni a gondozók. Más helyeken már a kisebb sertésfarmok körül is tocsogó, trágyaleves sár veszi körül az ólakat. Itt még a hizlaldák is szárazak. Vízsugárral mossák, tisztítják a padlózatot, a szennylé a mélyben rejtőző aknákba, majd pedig a völgyben fekvő zagytavakba fut, ahol öntözésre használják fel minden cseppjét. Az egyik holVasámapi kánikula land azt állította, hogy ennél okosabb és korszerűbb módszert még nem látott Európában. Sok külföldi vendég figyelmét felkelti az a tény, hogy ezen az óriási telepen egyáltalán nincs szag. Többen megkérdezik, hogy lehet ez. Megnézik az ólak tetőzetébe épített ventillátorokat, végigfuttatják tekintetüket az utakat szegélyező sűrű nyárfasorokon és megállapítják: nagyon oxigéndús ez a környezet. A vezetőknek még arra is volt gondjuk, hogy megfelelő mikroklímája legyen ennek a telepnek. Sertésgondozó gyakornokok Ebbe a gazdaságba bejutni, itt dolgozónak lenni, nem egyszerű dolog. Aki idekerül, csak gyakornokként kezdheti a pályát. Akit a tenyésztésnél akarnak majd foglalkoztatni, az a takarító és fertőtlenítő brigádban kezdi meg a munkát. Minden hónapban felmos, felsúrol néhány fiaztatót, kocákat fürdet, formalinnal fecskendezi be az ólakat stb. így megy három hónapig, a kevésbé tanulékonyaknál más* fél-két évig, mire rábízzák valamelyik elletőt vagy malacnevelőt. Hasonló a helyzet a hizlaldákban is. Meg kell dolgozni a bizalomért, a két-két és félezer forinttal járó szak- munkási beosztásért. Örökös tanulásra kötelezik a dolgozókat. Szinte minden hónapban újítanak valamit, hiszen minden — még a példátlan tisztaság is — arfa való, hogy minél kevesebb költséggel tudjanak előállítani egy kiló húst. Csak az tud helytállni, aki szüntelenül képezi magát. A telepen uralkodó szellemnek tulajdonítható, hogy van már olyan gondozónőjük is, aki időközben — levelező úton — elvégezte a technikumot. S bár az oklevél a zsebében van, nem akar elmenni a régi beosztásából. Bár magasak a követelmények,, soha sincs hiány jelentkezőkben. A képzett és jól kereső sertésgondozó tekintélyes ember a községben. Ser» tésgondozó dinasztiák vannak kialakulóban, van Olyan há* is, ahol az egész család —» apa, anya, fiú és meny a sertéstelepen dolgozik. Brt> János képriportja — Értékes, régi írások Sely- lyén. Geri Jenő, Kruisz Nán- domé. Molnár József, Dani Rezső. Tölgyesi Antalné, Benke József értékes régi írásokat juttattak a sellyei honismereti szakkör részére. Ezek között szerepel a község 1848-as bírójának naplója, a betyárvilág egyik. 1868-ban kiadott elfogató parancsa, továbbá Sellye mezőváros 1781. évi címere, kézzel írott imakönyv és zsoltár 1763-ból, valamint naptár 1845-ből. Várják a fiatalokat A telep ma még csak termelőüzem, de a jövő év elejétől kezdve gyakorló gazdaság is lesz. A Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya ugyanis megállapodást kötött a gazdasággal. A megegyezés szerint a Pécsváradi Mezőgazdasági Szakiskola sertéstenyésztő tanulói minden évben itt töltenek majd hat hónapot. Igen szép környezetben, a fenyőktől övezett volt Puch- ner-kastélyban fogják elszállásolni a fiatalokat. Biztosra vehető, hogy jól érzik majd magukat, s — miként a külföldiek — ők sem tudnak majd ellenállni a telep vonzóerejének. Aki ott él és dolgozik, abból hivatásos sertésgondozó lesz. M. L. • Az utcák névtelenek, csak a Haltér sarkán álló szörpárus körül csoportosulnak az emberek. 9 Délre már csak ennyien maradtak a vásár hatalmas forgatagából. 9 Kicsik és nagyok egyaránt sűrűn vetik magukat a hűsítő vízbe a Hullámfürdőben. 9 Horváth Miklós és családja ősszel már új lakásba szeretne költözni, a legnagyobb hőségben Is húzzák a falakat. 4 A 1
