Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-02 / 154. szám
Évad után - új évad eiött Eredményes színházi szezon — Az új magyar drámáról Uj művek, új színészek — Kapunyitás: szeptember 29 k nagyszínház főbejára tá- n kitették a táblát: nyári •zünet Csendesek a próbatermek, a színpad némán, •ötéten ásít. A klub is csak késő éjszaka népesedik be, amikor a megye valamennyi falvából megérkezik a tájoló csoport, kissé fáradtan, megviselten. Befejeződött az idei színházi évad, az igazgatóság •z utolsó simításokat végzi • jövő évi terven. — Az igazgatónak ilyenkor már könnyebb a dolga. Mit tart a mögöttünk lévő évadról? — kérdezem Nógrádi Róberttól. Először néhány számot idéz. Az évad során összesen 533 előadást tartottak, ezeket 211 000-en tekintették meg. 7500 felnőtt bérletet adtak el, a gyermekszínház produkcióira közel hatezer bérletet váltottak. — Nagyon örülünk annak, hogy a városban és a megyében is szeretik színház zunkat. Ez az érdeklődés többek között azt is bizonyítja, hogy művészi koncepciónkat sikerült megértetni és megvalósítani. Azt a fajta színházat keressük, amely a mi korunkban, a mi városunkban a legjobban fedi a népszínház fogalmát. Amikor négy-öt évvel ezelőtt először beszéltünk erről, akkor még sokan arra gondoltak, hogy ez valamiféle felhígulást, igénytelenséget jelent. Most már bizonyossá vált a nézők előtt is, hogy a népszerűség és a magas művészi színvonal között nincs ellentmondás. A színháznak is az a hivatása, hogy mai életünk bonyolult jelenségeit, összefüggéseit kutassa s ezekre konstruktív, előrevivő választ adjon. A színház művészi felfogásának további kristályosodása valóban feloldotta ezeket a vitákat Nehéz és érdekes műsortervet valósított meg, sokoldalú információt adott a mai színházról. Az előadások sokkal egyenletesebbek, stílusukban kiforrottabbak fiz lemérhető a művészek mesterségbeli fejlődésén is, akik egyszerű eszközökkel, mégis gazdagon árnyaltan állították a nézők elé a különböző figurákat A színház lépést tartott azzal a fejlődéssel, amely a magyar színházakat jellemzi, rangot, elismerést vívott ki magának. — A rendezői kar igényessége jelentősen hozzájárul a művészi törekvések megva- . lósításáhaz — folytatja az ^ igazgató. — Ez a gárda erős, koncepciózus, nemcsak előadást rendeztek, hanem formálták a színházat. Az évad elején több új színész jött hozzánk, akik kitűnően illeszkedtek a társulatba. Ba- racsi Ferenc alakításait ma is di csérően emlegetik. A fiatalok, akik három-négy _ éve dolgoznak nálunk —Vá- rí Éva, Vajda Márta, Bálint k András, Karikás Péter, Men- v-delényi Vilmos, Győri Emil, Haumann Péter — tulajdonképpen nem is fiatalok aszó művészi értelmében, hanem színházunk oszlopos tagjai. Bánffy György, Holl István _ játéka elmélyültebb, össze- , tettebb, színesebb lett. A beszélgetés egy „kényes” témához kanyarodik. Mostanában nagy vita dúl színházi és írói berkekben a mai magyar dráma körül. A füredi találkozón is ez volt a fő téma. Sajnos, a pécsi színház sem pozitív, sem negatív értelemben nem „vett részt” fcbben az eszmecserében, mert az évadban nem mutatott be új magyar drámát. — Mesterházi Másnap című új műve szerepelt a tervben. Akkor még nem készült el, később az író közölte, hogy nem tudja befejezni, mert regény formájában már kiírta a témát. Ez elfogadható álláspont, viszont a színház darab nélkül maradt. Az, hogy a Tahi darabon kívül mást nem tudtunk produkálni, az a színház egyik gyengesége. Más vidéki színház előbbre jár. Egyébként az a véleményem, hogy az íróknak és a színházaknak tisztázni kell bizonyos elvi kérdéseket, például azt, hogy a bemutatás alapvető feltétele a jó mű s nem az, hogy magyar és aktuális téma. Ennek megoldása közös összefogást igényel. A színház új műsortervében már hasznosítják ezt a felismerést, és erősítik nemzeti jellegét. Bemutatják Gosztonyi János Sziget című drámáját, amely a közhiedelemmé szemben nem Szigetvárról szól. hanem a Rá- kóczi-emigráció emberei, lélektani törvényszerűségeit általános érvénnyel dolgozta fel az író. Másrészt felkutatják az érdemtelenül elfelejtett és kevésszer játszott műveket Ilyen Thúri Zoltán Katonar című darabja. 1905- ben öt alkalommal játszották Debrecenben és a katonai parancsnok utasítására tiltották be. Ezenkívül kidolgoznak egy több évre szóló tervet amely ősbemutatókat, felújításokat foglal magában, és az évek folyamán dráma-ciklussá fejlesztik. A másik gond a könnyű- műfaj. Az operett, a zenés vígjáték, a musical a népszerű, a korszerű színház elengedhetetlen kelléke. Az évad során elhangzott néhány bíráló megjegyzés arról, hogy nem mindig lehet felfedezni olyan következetességet, terv- szerűséget, mint az egyéb műfajú bemutatóknál. — A műsorterv összeállításakor sokszor nagyon nehéz helyzetben vagyunk — mondja Nógrádi Róbert — Elgondolásunk szerint a jövőben is bemutatunk olyan operetteket, amelyek már klasszikusnak tekinthetők, az új szezonban például a Ma- rica grófnőt és a Mosoly országát Ezek az operett-irodalom legértékesebb darabjai. A zenés vígjáték speciális magyar műfaj, a közönség szereti, nagy hagyománya van. Szeretnénk új operettet, musicalt is játszani, de ez nem rajtunk múlik. Nálunk vannak kitűnő zeneszerzők: Fényes, Gyulai Gál, Bágya, Behár és még sokan mások, akik tudnának mai hangvételű operettet írni, sajnos kissé elhanyagolják ezt a műfajt Ebből következik, hogy nagy a darabhiány. Az a véleményem, ha a meglévő erők szervezettebbek lennének, akkor világszínvonalon állíthatnánk elő ilyen műveket. — A gyermekszínház az idén két szép produkciót mutatott be. Milyen az iskolákkal a kapcsolatuk? — A gyermekszínház létezését nem kell különösképpen magyarázni. Nagy jelentőségű a gyermek életében a színházi élmény, szinte felkészíti a színházba járásra. A közel hatezer bérlet példázza az iskolákkal való jó kapcsolatunkat, köszönöm a pedagógusok segítségét, a vállalkozás sikere rajtuk múlott. — Nem kellene több bemutatót tartani? — Közismert, hogy az iskola eléggé igénybe veszi a gyermekeket, sok az iskolán- kívüli elfoglaltságuk is. Ezért elég a két bemutató, viszont növelni lehetne a bérletesek számát. A két új mű, a János vitéz és a Copperfield Dávid remélem alkalmas lesz arra, hogy még több gyermekkel kedveltessük meg a színházat. — A nagy költséggel átalakított, modern Kamaraszínház kihasználtságát megfelelőnek tartja? — A gyermekelőadások mellett ebben az évadban itt került színre Alfonso Paso ön is lehet gyilkos című bűnügyi vígjátéka. A következő szezonban mai magyar szerző művét mutatjuk be, az alapötlet remek, még dolgozni kell rajta. Az emberek egyelőre nem szokták meg ezt a színházat, ami nem is csoda, hiszen öt évig épült, és a propagandánk sem volt jó. Talán az új évad változást hoz, s akkor a két program biztosítja kihasználását. Mást nem tervezünk, mi a kísérleteinket is a nagyszínházban tárjuk a nézők elé, nincs értelme más színpadot keresni erre. A hat prózai mű: Shakespeare VI. Henrik, Viktor Ro- zov Jubilál egy iskola, Gosztonyi János Sziget, Thúri Zoltán Katonák, Tennesse Williams Tetovált rózsa és Felician Marceau Találkoztam az igazsággal. Két operát mutatnak be, Donizetti Don Pasquale és Verdi Aida című dalművét. A könnyűműfajt Lehár Mosoly országa, Kálmán Marica grófnője, Buday Fityfirittye, Vin- cze—Szüle Egy bolond százat csinálja képviseli. A balett fennállásának történetében először mutat be a nagyszínházban három felvo- násos egész estét betöltő művet, amely a Csodálatos mandarin gondolatiságát folytatja. A gyermekszínházban a János vitéz és a Copperfield Dávid kerül műsorra. Az 1967—68-as műsorterv elkészült. A hagyományoknak megfelelően már eljuttatták a múlt évi bérletesekhez, hogy véleményt mondhassanak róla. — A bemutatásra kerülő művekkel folytatni kívánjuk művészi törekvéseinket. Több. nézőink által ismeretlen művet állítunk színpadra, ezek azonban sikeres és népszerű darabok, biztosan megnyerik a mi közönségünk tetszését is. Nem kell félni az eredeti bemutatóktól, az igazgatóság nagyon gondosan válogat és a nézőket nem tekinti kísérleti alanynak. A színház művészi gárdája lényegesen nem változik. Nagy Ferenc karmester az Állami Operaház karigazgatója lesz, Szabadi József az NDK-beli Kari Marx-Stadt-i operához szerződött két évre, Farkas Gabi Budapestre távozik. Az új művészele közül Erese Margit. Horváth Eszter operaénekesnő már ismerőse a pécsi közönségnek, ugyanígy Vetró Margit szín- művésznő is. Ronyecz Mária most végezte el a főiskolát, Juhász Pál fiatal tenorista az Operaház művésze volt, Kezdi Gyula eddig Debrecenben, Bagó László pedig Kaposváron játszott. Az eredményes, sok sikert hozó színházi évad után most a pihenés, az erőgyűjtés időszaka következik. Szeptember 29-én gördül fel először a nagyszínház bársonyfüggö- nye s a színpadon életre kelnek Shakespeare hősei. Bocz József Irány: Novigradiska A Leöwey Gimnázium 4+2-es nőiszabó szakközép- iskola életében lassan tradíció lesz, hogy a kötelező nyári termelési gyakorlatukat külföldön végzik. Utoljára Drezdában, a Novitas férfiruhagyárban voltak. Az idei harmadik osztáy Jugoszláviába, egy Eszék melletti kisváros, Novigradiska nőiruhagyárába indul. Az osztály létszáma huszonkilenc, tízen különböző okokból lemondták az utat. Tizenkilencen indulnak tehát útnak július 15-én hogy négy héten keresztül részt vegyenek az ottani gyár termelésében, s bővítsék tapasztalataikat. Az izgalom, a készülődés nagy, a lányok már készítik az üzemnek, és az egyes dolgozóknak szánt ajándékokat, emlékeket. Az üzemet igen szép népművészeti albummal ajándékozzák meg. — A nemrég itt járt jugoszláv textilipari küldöttség előtt vetettük föl a kérdést — tájékoztat Cser Ferencné, szaktanár, a csoport egyik vezetője, — és nemsokára kaptunk is egy levelet, melyben kifejtették, hogy nagyon örülnek a kezdeményezésnek, és ígéretet tettek, hogy a lehető leghamarabb elintéznek mindent. Ezt a levelet egy telefon követte, s akkor már úgy tájékoztattak, hogy a szállás, és ellátás is biztosítva van. Meglepetés tehát nem érhet, az érdekes mindössze annyi, hogy nem tudjuk, hol széliünk majd meg. és az üzemről is csak annyit tudunk, hogy Novigradiskában van, és nőiruhagyár. Lányaink igy a tanult szakmában helyezkedhetnek el. A szabadszombatnak örülnénk, a gyerekek szeretnének ellátogatni az Adriához. A csoportot a gyakorlat első felében Füzesi György- né, és Cser Ferencné szaktanárok, a második két hétben pedig dr. Görcs László igazgató, és Tóth Tibomé, osztályfőnök vezetik. Tv-labor Kísérleti előadóterem épül a Gyakorló Általános Iskolában Bemutatjuk megyénk legjobb műkedvelő csoportjait A Komlói Bányász fúvószenekar 1936-ban alakult meg Komlón a bányász fúvószenekar. Mivel az akkor még kis bányászvároskában nem működött zeneiskola, a fúvószenekar első karmesterének, Szederkényi Ádámnak jutott a feladat, hogy zenére oktassa a kis bányászgyerekeket. Nevelőmunkájának eredményeként csakhamar szimfonikus zenekart szervezett a fúvószenekar mellé, majd vegyeskórust és műkedvelő színjátszóegyüttest, melyek akkoriban az egyedüli lehetőségét jelentették a művelődésnek. Közös erővel több sikeres előadást tartottak, többek között bemutatták a János vitézt is. A felszabadulás után tovább folytatta működését a bányász fúvószenekar. A régi hagyományokkal rendelkező együttesnek jelentős feladat jutott az egyre fejlődő szocialista bányaváros, Komló kuturális életében. Rész vett a város ünnepségein, színvonalas játékával emelte azok fényét. Népszerűségére jellemző, hogy volt olyan esztendő, amikor 130—140-szer szerepeltek az egyenruhás komlói bányászzenészek a napi munka után. Sokoldalú és fáradtságot nem ismerő tevékenységüknek eredményeként 1953- ban Budapestről, majd Pécsről hozták el az I. díjat. 1956 tavaszán pedig elnyerték a „Szocialista kultúráért” érdemérmet. Ugyanebben a kitüntetésben részesült Szederkényi Adóm karnagy is, aki a hosszú és eredményes munkában eltöltött évek után 1961-ben nyugalomba vonult. A fúvószenekar irányítását Molnár Nándor vette át. Az ő megbetegedése miatt azonban most ismét Szederkényi Ádám iért vissza a zenekar élére. Fiatalos lelkesedéssel sikerült a zenekart ismét 25 tagúra növelni. Repertoárjuk is szépen bővül: szívesen játszanak a bányászindulók és táncok mellett hangversenyszámokat. Az utánpótlás sem okoz problémát Szederkényi Ádámnak: hiszen a komlói zeneiskola növendékeiből álló ifjúsági fúvószenekar máris szép eredménnyel mutatkozott be. A Komlói Munkáskórus öt éve működik Komlón a Május 1. Művelődési Ház keretében olyan vegyeskórus, melynek lelkes tagjai sorában egyaránt megtalálhatók a bányamunkások, a diákok, a pedagógusok, a műszaki értelmiségiek. Legtöbben a Béta-aknáról jöttek a kórusba Gungl Ferenc igazgatóval együtt, aki a kórus alapító tagjai közé tartozik. Példát mutat abban is, hogy elhozta magával feleségét és lányát. Mert míg más kórusokban a házasságkötés rendszerint kórustagság megszűnését jelenti, addig Komlón nem ritka az, hogy együtt énekel a család. Büszke is erre a családias hangulatra Tóth Ferenc, aki az év eleje óta karnagya a kórusnak. Sorolja a neveket, ahol az apa és az anya mellett a nagylány, nagyfiú is tagja az énekkarnak. Sokan léptek be a kórusba Tóth Ferenc volt tanítványai, a Komló- belvárosi Általános Iskola országos hírű énekkarának tagjai közül: egykori legjobb szopránénekese pl. ma már a basszusban énekel, a tenorban pedig egykori tanára, akinek keze alatt 30 évvel ezelőtt, mint kisdiák először ismerkedett meg Kodály műveivel. Az év elején a karnagy- változás, amikor Zsongor Kálmán helyét Tóth Ferenc vette át, természetesen éreztette hatását Azóta azonban a létszám ismét emelkedik, ma mintegy hetvenen látogatják a próbákat. Eleinte madrigálénekléssel kezdték, hogy ezeken keresztül ösz- szeszokjon a tagság, az újak is feloldódjanak. De emellett a kórus kötelességének érzi, hogy a mozgalmi dalokat a rosszul értelmezett felfogással szemben kultúráltan, magas művészi színvonalon szólaltassa meg. Most a vándorserleg elnyerése után éwégi kirándulásra készülnek, hogy felavassák az új kórustagokat. Egészséges erjedés van folyamatban, tehát a Komlói Munkáskórusban. A Tanárképző Főiskola gyakorló általános iskolájában rendszeresen tartanak bemutató órákat. Ezek azonban gyakran nem hozzák meg a kívánt eredményt, jórészt amiatt, mert a sok tanár-jelölt jelenléte feszélye zi a tanulókat. Viszont egy tanár jelenlétekor már más képpen viselkedik az osztály. Ezért az iskola megbízására a Pécsi Tervező Vállalat elkészítette egy korszerű előadóterem, úgynevezett tv- labor terveit, amely megoldja ezt a gondot. Itt a tanulók csak egy tanárral vannak a teremben, a bemutató óra többi résztvevője a szomszédos helyiségből figyeli az óra lefolyását. Ezt egy oldalról átlátszó üvegfal választja el az osztályteremtől, ahová monitorokat, rejtett kamerákat, hangszórókat építenek be, amelyeket a figyelőteremből irányíthatnak. A szükséges hang- és képtechnikái berendezések mellett figyelemreméltó a magas esztétikai igénnyel készült belső teremkiképzés, a különleges megvilágítás és a szellőztetés. A tv-labor építésére mintegy másfél millió forintot fordítanak. A lervel Vida Sándor készítette. (kampís) t
