Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-20 / 169. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek 1 Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ X XIV. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1961. JŰLIUS 20. CSÜTÖRTÖK Kazalozás újítással A Mohácsi Tanács VB napirendjén a Vegyesipari Vállalat Jól haladnak a nyári gabonabeta­karítási munkák­kal a Villány— Siklósi Állami Gazdaságban is. Az aratócséplő­gépek után a szal­mabehúzást, illet­ve a kazalozást új módszerrel végzik. Az egy fo­gással, zetorokkal behúzott szalma- „köteget” csőrlő­vel vontatják fel a kazalra, koráb­ban ezt a művele­tet felvonókkal végezték. Az új kazalozási eljárást újításként fogadta el a gazdaság és jelenleg Sári pusz­tán sikerrel alkal­mazzák. Szokolal fchr. Példátlan rekordtermés a Bikáit Állami Gazdaságban 48,6 mázsás átlagtermést takarítottak be egy 62 holdas búzatáblán Szinte fantasztikus rekordot értek el a BikaU Állami Gaz­daságban. 48,63 mázsás hol­danként! átlagtermést takarí­tottak be a gazdaság egyik 62 holdas búzatábláján. Bár az előző termésbecslések is arra mutattak, hogy ez a — San Pastore nevű búzával be­vetett — tábla rekordtermést fog adni, mégis, Zámbó Ist­ván, a gazdaság igazgatója, Klobocsnik Imre, a pillangós és kalászos ágazat szakmér­nöke először nem akart hin­ni a szemének. Többször utá­na számoltak, ám minden számvetés arra mutatott, hogy a tiszta — tehát a 14,5 szá­zalékos víztartalommal szá­mított és ocsu nélküli — át­lagtermés valóban 48,62 má­zsa. Ez 82 mázsás hektáron­kénti termésnek felel meg. Éppen a búzaaratás meg­kezdését követő napokban lá­togatott el a gazdaság egy küldöttsége az Eszéki Ipari és Mezőgazdasági Kombinát­ba. A jugoszláv szomszédok — akik pedig szintén kiváló terméseredményeket értek el a San Pastore búzával — ugyancsak példátlannak ne­vezték ezt a termést és mele­gen gratuláltak a nagy siker­hez. ' A bő termés betakarítása egyébként nem volt könnyű dolog. A kombájnok ugyanis csak lassan tudtak előrehalad­ni ebben a táblában. Szinte mindig az arató-cséplőgépek mellett haladt egy pótkocsis vontató, alig győzték elhorda­ni a sok gabonát. Az említett búzatábla kilú­gozott, savanyú kémhatású erdei talajon fekszik, tehát nem éri el a kitűnő Boly környéki termőföldek minő­ségét. Ilyen területen csak hosszantartó, szívós munká­val lehet ekkora hozamot el­érni. A korszerű agrotechnika minden vívmányát felhasznál­ták, ősszel 4 mázsa szuper- j foszfátot, S mázsa kálisót és egy mázsa linzi sót szórtak ki alaptrágyának a szóbanfor- gó terület minden holdjára. Ezt követte a trágyaleves ön­tözés. A tábla ugyanis a gaz­daság alsómocsoládi sertéste­lepe mellett fekszik, s Klo- bucsnik Imre — Sopronfalvi Hugó, az Állami Gazdaságok Baranya megyei Igazgatóságá­nak főagronómusa segítségé­vel — még tavaly kidolgozta a trágyaleves öntözés techno­lógiáját. Ennek az a lénye­ge, hogy laboratóriumi vizs­gálatnak vetik alá a trágya­levet. pontosan meghatároz­zák az ásványi sók, illetve a tápanyag mennyiségét, g a búza tápanyag-szükségletéhez mérten, tudományos pontos­sággal határozzák meg, hogy mennyi trágyalevet kell ön­tözni egy adott területre. Kora tavasszal 2 mázsa CCC-s karbomiddal és 1,5 mázsa linzi sóval fejtrágyáz­ták az említett terület minden holdját A CCC nevű vegy­szernek számövekedés-gátló hatása van, megakadályozza, hogy a búzák megdőljenek, közvetve tehát hozzájárul ah­hoz, hogy emelkedjenek a termésátlagok. E tényezők összegezése és a kedvező időjárás vezetett arra, hogy a bikaliak ilyen termést tudtak betakarítani a 62 holdas táblán. Megjegyez­zük, nem ez volt az egyedüli búzatábla, amelyre a bikaliak nagy figyelmet szenteltek. Egy másik. 71 holdas, ugyancsak San Pastore búzával bevetett táblán 33,52 mázsás átlagter­mést értek el, az 1044 holdas összbúzaterület átlaga előre­láthatólag eléri, illetve meg­haladja a 24 mázsát. Ez is példátlan eredmény ezen a vidéken. Az egykori Puchner Károly báró, a könyék régeb­bi birtokosa, aki ma is a gaz­daság területén él, s mint szorgalmas, törekvő munkás, általános megbecsülést szer­zett magának; tehát Puchner Károly elmondotta, hogy a felszabadulás előtt a 14—15 mázsás holdankénti átlagter­més számított a legnagyobb rekordnak. Valószínű, a bikali rekord tovább fokozza majd a San Pastore nevű olasz búzafajta jóhírét. A bikali gazdaság ve­zetői is elhatározták, hogy jövőre már evvel a búzával vetik be az összbúzaterület felét. Hozzátették, hogy ellá­togatnak Bólyba, s ha szerét ejthetik, egy, még bővebb ter­mést ígérő cúasz búzával is megpróbálkoznak. Még nincs vége az aratás­nak, még nem lehet tudni, hogy országos rekord lesz-e a bikaliak eredménye. Bárhogy is történjék, az már most is bizonyos, hogy a legelsők kö­zött lesznek majd hazánkban. munlaiigyi és szociális helyzete A Mohácsi Vegyesipari Vál­lalat igazgatója, Takács József elvtárs tájékoztató jelentést küldött be a tanács végrehaj­tó bizottsága soron következő ülésére, a vállalat munkaügyi és szociális helyzetéről. A Vegyesipari Vállalat 1960. január elsejével alakult. A vállalatot elsősorban a nők Ma este Pécsre érkezik a francia parlamenti küldöttség Kállai Gyula, az ország­gyűlés elnöke szerdán az Országház delegációs ter­mében fogadta a francia parlamenti küldöttséget, amely Jacqueline Thome- Patenotre, a nemzetgyűlés alelnüke vezetésével tartóz­kodik hazánkban. Az or­szággyűlés elnöke szívélyes eszmecserét folytatott a küldöttséggel a két ország kapcsolatainak fejlődéséről, az időszerű nemzetközi kérdésekről — a fogadáson jelen volt Vass Istvánná és dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnökei, s az országgyűlés tiszti­karának több tagja, vala­mint Kaymond Gastambi- de, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. A francia perlementi kül­döttség a nap folyamán a Hősök terén megkoszo­rúzta a magyar hősök emlékművét. Kállai Gyula este as Országház vadásztermében fogadást adott a francia parlamenti küldöttség tisz­teletére. Jacqueline Thome Pate- notre a francia nemzetgyű­lés alelnökének vezetésével hazánkban tartózkodó fran­cia nemzetgyűlés küldött­sége ma este Pécsre érke­zik. és fiatalkorúak foglalkoztatá­sa céljából hozták létre, és az eltelt időszakban a városi ta­nács felügyelete mellett e cél­kitűzésnek a vállalat meg is felelt. Az utóbbi időben több profilváltozás történt, míg végülis már ebben az eszten­dőben az üzem zömében for­gatható acélrugós ágybetéte­ket, valamint villamos kap­csolótáblákat gyárt. De ezen kívül fehérnemű készítő rész­leg is működik. A vállalat fejlődését nagyszerűen jelzi az évi termelési érték növekedé­se. 1960-ban 3 millió 876 ezer forint termeléssel indultak, 1967-es évi termelési tervük pedig meghaladja a 42 milliót. Az igazsághoz persze hozzátar tozik az, hogy a múlt évhez viszonyítva megállapított 43 százalékos termelési felfutás teljesítése jelen pillanatban különböző akadályokba ütkö­zik. A gátló körülmények egyi­ke az, hogy az új telephely építkezése meglehetősen elhú­zódott, másrészt problémát okoz az is, hogy a dolgozók — akik az eléggé távol lévő új telephelyre autóbusszal utaz­nak — naponta fél-háromne­gyed órát kénytelenek vára­kozni a megállónál. A ked­vezőtlen utazási viszonyok miatt nehéz a szükséges mun­káslétszámot biztosítani. Prob­lémát okozott az is, hogy az elhúzódó építkezések miatt a vállalat, későn kezdhette meg a toborzást és így a női mun kaerőtartálékot később lekötöt ték az idényüzemek, például a MÉK savanyítóüzeme és a téglagyár. Ehhez hozzájárult még a mezőgazdasági munká­latok tavaszi kezdése is, amely szintén elvonta a munkaerő egy részét. Ezekre az okokra vezethető vissza az, hogy a vállalat epeda részlege az el­ső féléves tervét csak 72 szá­zalékban teljesítette és talán 80 százalékra javulhat a terv­teljesítés év végére az idény­munkából, a szőlőhegyi foglal­koztatottságból felszabaduló női munkaerők alkalmazásá­val. A Vegyesipari Vállalat egyébként folyamatosan, a le­hetőségekhez mérten szorgal­mazta az elmúlt években a szociális létesítmény megvaló­sítását. Még 1961-ben, a kon­fekció részleg indulásakor 187 ezer forintos beruházással ebédlőt, öltözőt, fürdőt léte­sítettek a Ságván Endre utca 10. szám alatti központi tele­pen, s ezzel egyidőben az épü lethez tartozó víz- és csator­názási munkálatokat is elvé­gezték. 1964-ben az epeda részlegnél létszámfelfutás vált szükségessé, s ennek következ­tében több mint 100 ezer fo­rintot fordítottak itt is szo­ciális létesítményekre. Hason­ló gonddal került sor később a vállalat tanműhelyének lé­tesítésére is, ahol ma már megfelelő munkakörülmények között 23 iparitanuló és 26 fiatalkorú dolgozó végzi mun­káját. A vállalat, amelynek alap­vető feladata a nők és fiatal­korúak foglalkoztatásának megszervezése volt, a kisebb- nagyobb nehézségek ellenére mindvégig gazdaságosan dol­gozott: az elmúlt hét év alatt több mint 55 millió forintot akkumulált a népgazdaságnak és három alkalommal minisz­teri dicsérő oklevelet kapott, egy alkalommal pedig elnyer­te az Élüzem címet Előreláthatólag július végén adják át az M—7-es balatoni út új, közel 14 kilométeres szakaszát Kápolnásnyék cs Marton- vásár között. A két nyomsávos, korszerű autóút jelentősen meggyorsítja majd a balatoni forgalmat, ugyanis Kápolnás- nyéktől két irányban közlekedhetnek az autósok a Balaton felé és a Velencei tó északi, vagy déli oldalán. Újraértékelik az ország ásványi nyersanyag készleteit Az 1967. január 1-i álla­potnak megfelelően elkészült az ország ásványi nyers­anyag-mérlege, amelyet most is a Központi Földtani Hiva­tal keretében működő Orszá­gos Ásványvagyon Bizottság állított össze. A régebbi öszeállításokban a korábbi mennyiségi szem­léletnek megfelelően állandó­an szerepeltek olyan nyers­anyagkészletek is, amelyek ugyan valóban léteztek és lé­teznek, de adottságaiknál fog­va kitermelésük mindenkép­pen gazdaságtalan. Az idei mérleg elkészítésénél viszont végigvizsgálták az összes téte­leket és az ilyen, tulajdon­képpen csak látszatértékeket törölték az aktívák közül. így aztán a mérleg az eddigiek­nél jóval reálisabb lett, ami­nek következtében azonban bizonyos ásványi nyersanya­gokban némileg szegényebbek lettünk, — bár természetesen csak papíron. Lignitben pél­dául ez a látszólagos elsze­gényedés megközelíti az egy- milliárd tonnát. Az ásványvagyon-mérlegben jelentkeznek a tavalyi kuta­tások eredményei is. Ennek köszönhető például, hogy bár az új értékelés folytán lát­szólagos csökkenés következett be az észak-magyarországi gyenge minőségű barnaszén- készleteinkben, országosan te­kintve a tavalyi kitermelés ellenére ma reálisan is gaz­dagabbak vagyunk barna kő­szénben, mint egy évvel eze­lőtt és a mecseki fekete kő­szén is nagyobb mennyiség­gel szerepel a mérlegben, mint tavaly. Az elmúlt év legered­ményesebb kutatásainak egyi­két az Oroszlány környéki Márkus hegyen folytatták geo lógusaink. Itt az eddig nyil­vántartott barna-köszénkész- let 19 millió tonnáról 45 mil­lió tonnára nőtt, míg a dorogi medencében, a Lencse hegyen az 1965 végén ismert 15.5 mil­lió tonnáról több mint 30 millió tonnára egészült ki az értékes, 4640 kalóriás barna kőszénkészlet mennyisége. Tavaly is növekedtek a bauxitkészletet mutató adatok. Az elmúlt évi kutatások 6,5 millió tonnával növelték is­mert bauxitvapyonunkat, ami azt jelenti, hogy kutatóink tavaly néoyszer annyi bauri- tot találtak, mint amennyivel készleteinket a kitermelte csökkentette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom