Dunántúli Napló, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-01 / 127. szám
5 napló 196T. JtTNITTS L Vélemények és álláspontok gépkocsikat a kívánt emele- tekre. Már ez is sejteti, hogy mennyire nem olcsó mulat- ság ez! Arról nem is be- szélve, hogy a garázsok használati bére igen magas. Csak nagy jövedelemmel rendelkező autótulajdono- sok engedhetik meg maguk- nak azt a kényelmet, hogy az említett központi gará- zsokba este beadják kocsi- jaikat és reggel lemosva, üzemanyaggal feltöltve, mű- szakilag átvizsgálva meg- kapják. Ami az újmecsekaljai ga- rázsokat illeti tehát, meg kell barátkoznunk ezzel a látvánnyal még akkor is, ha a jelenlegi garázsok csak ideiglenes megoldást jelentenek. A József Attila utca és a Petőfi utca kereszteződésé- nél van egy szép kis park. Nem nagy, de a környék la- kői megkedvelték. A vá- rosrendezési tervek szerint azonban a park csücskére egy többemeletes toronyhá- zat építenek. A környék ra- gaszkodik a parkhoz, a tér- vezés pedig a toronyház mellett foglal állást. Nem- csak esztétikai elképzelé- sek miatt, miszerint a Pe- tőfi utcát lezáró toronyház valóban szép látvány lenne. Valószínű, hogy ez esetben a Pécsett fennálló telek- hiány okozta gondok nyom- nak sokat a latban. Pécs nagyon elnyújtott település: a Hősök tere és a Patacsi elágazás közötti távolság meghaladja a 15 kilométert. Ha a város továbbra is hosszirányban terjeszkedne, akkor már új közműhálóza- tot kell lefektetni és ez jó- val költségesebb, mint a je- lenlegi hálózatnak amúgy» időszerű felújítása. A város tehát ״befele” terjeszkedik, ez látható Űjmecsekalján, a Steinmetz kapitány téren vagy az Északi körúton, s ezt a fejlesztési irányt — sok más mellett — indokol- ja az elöregedett házak, ut- cák végleges szanálása is. A személyes beszélgető- sek vagy levelek révén el- . .ingzott észrevételek soka- ságából csak néhányat ra- gadtunk ki és elmondottuk a másik fél véleményét. Kö- zel sem azzal a szándékkal persze, hogy a vitát lezár- ják. Nagyon örvendetes, hogy az emberek véleményt alkotnak az építkezésekről, még örvendetesebb, hogy ezt el is mondják, csak azt ne kívánja senki, hogy né- zetével mindenki egyetért- sen. R. P. Az építkezések a nyilvá- nosság előtt zajlanak le. Érthető, hogy az embereket gyakran foglalkoztatja, amit ott nap-nap után látnak. És ez jó. Sok jótanács, helyes ötlet kerül így napvilágra. A félreértések, irreális ki- vánságok pedig, ha hangot kapnak, lehetőséget adnak az érintett szakembereknek arra, hogy elképzeléseiket, álláspontjukat megmagya- rázzák. Űjmecsekalján a Páfrány utca környéki lakókat bősz- szántja, hogy a tízemeletes épületek alapozásán dolgo- zó földgép zavarja éjszakai nyugalmukat. Kérik, hogy a markológépet az Építőipari Vállalat csak nappal üze- meltesse, mert éjszaka, az ablakok alatt dolgozó gép és a földet szállító döm- perek bosszantóan nagy zajt csapnak. Kívánságuk érthető, de sajnos nehezen teljesíthető. Még az sem vigasztaló, hogy a hat tízemeletes épü- let alapozása lassan befeje- ződik, ugyanis utána két darut állítanak fel, amelyek kiszolgálják majd panelele- mekkel a szerelőbrigádokat És ez a munka sem megy zaj nélkül. Ezért a lakók megértését kérik az illetékesek. A Építők útjáról írja ol- vasónk, hogy Űjmecsekalján gombamódra szaporodó ga rázsok elcsúfítják a város- képet. Ez igaz. Amikor az első garázsok ״felbukkan- tak”, a városi tanács na- gyón gyorsan felfigyelt a ״veszélyekre” és intézmé- nyessé próbálta tenni a ga- rázsépítkezést. Meghatároz- ták ezeknek a kis épületek- nek a külső formáját, mé- rétét, helyét. De ennél töb- bet tenni egyelőre nem le- hét. A garázsok sora egyéb- ként nincs ״szemelőtt”, hi- szén az új városrész pere- mén meghúzódnak. Legföl- jebb a bolgárkerti panelok közötti helykijelölés nem volt éppen szerencsés. Olva- sónk azt írja: ״Érzésem sze- rint viszonylag olcsón, na- gyón elegáns, többszintes garázsépületeket lehetne tervezni —- panelból..." Utal arra, hogy külföldön többemeletes tömb-garázsok épültek. Sajnos, a panel ilyen garázsépítkezésre nem alkalmas. Emeletes garázs- épületet csak monolit-vas- betonból lehet építeni, amelynek nagy a teherbíró- sa. Ezek mind egyedi tér- vezéssel készülnek és vagy kétirányú feljáróval építik őket, vagy nagy teherbírású ui.1ek alkalmazásával, ame- lyek könnyedén szállítják a Brecht remekművét־ mutatja be pénteken a Pécsi Nemzeti Színház Koldusopera Kocsma Jenny (Péter Gizi) és Charles Filch (Fülöp Mihály a harmadik felvonásban. Mire való a tervegyezletés? Híd a Mátyás-kúti dűlőben Baranya-csatorna menti Vízrendezési és Talajvédelmi Tár sulat volt megbízott elnöke. A gödrekereszturi községi ta- nács képviselője nem volt je- len. Mi a tsz igényeit messze- menően figyelembe vettük, s ha szólnak, azonnal kimé- gyek és utólag is korrigálom a tervet. Az ikerszelvényes áteresz megépült és amikor már elké- szült, mindenki csodálattal hídnak nézte, persze tulajdon- képpen az is. Masszív kis mű- tárgy, a nagyobb járművek is bőségesen elférnek rajta. Élet- tartama ötven év. A fahidé, amelyet a tsz épített, 3—5 év, ráadásul, amint a tervező- mérnök mondja, balesetveszé- lyes. De ha 10 év is! Nyilván ésszerűbb lett volna a Má- tyás-kúti dűlőben lévő át- ereszt és a fahidat legalább megcserélni. Mi a tanulság? A tervegyez tetés, az organizációs bejárás arra való, hogy az érdekéitek tisztázzák a részleteket: hová, mit. Miért nem képviseltette és közölte észrevételeit a köz- ségi tanács? De még menet közben is lehetett volna szól- ni, s leállítják az építkezést, korrigálják a terveket. Ez még nem késő. Mármint a követ- kező áteresznél, aminek az építőanyagát már kihordták, nem messze a Mátyás-kúti dűlőtől. A kis műtárgy is híd lesz. Miklósvári Zoltán G úúrekeresztar község határában, az úgynevezett Mátyás-kúti j dűlőben a Vízügyi Társulat több mint félmillió forintos költséggel hidat építtet. A helyi termelőszövetkezet és a községi ! tanács véleménye szerint a hidat nem a kijelölt helyen kellene meg- építeni, mivel ott nem szükséges. Uugyanakkor Vidák-puszta, Illet- I ve Szénás kOlterilletek felé vezető hidak állapota szinte leírhatatlan. j A Vízügyi Társulat ezen ktvfil több hidat lebontatott és helyette I nem la kívánnak újat építeni, pedig a helyi szervek véleménye sze- rint ezeket szükséges lenne újból felépíteni, A községi szervek ve- zetöi kérték a szükséges vizsgálatok elvégzését és javasolták a mu- Iasztókat felelősségre vonni. Az ügyet a Járási Népi Ellenőrzési Bizottságnak Is jeleztük. BENEDEK ANDRÁS, a sásdl járási tanács vb-elnöke. Megszűnik az ״invázió" nek légytelenítése, illetve szúnyogirtása mellett a me- gyei gyermekkórház területén végeznek légyirtást, egyéb gyógyító intézményeknél pe- dig szükség szerint védekez- nek. Júniusban kezdődik a termelőszövetkezeti majorok környékének légytelenítése. Ezt havonta ismétlik. Itt első- sorban a Remény-pusztai, va- lamint a Vasas Il-i majorok jönnek számításba. Szúnyog- irtást végeznek a balokányi teniszpályák, illetve a strand- fürdő környékén, valamint egyéb vizenyős területeken, például a harkányi—pécsi vasútvonal elágazása kömyé- kén, a Bőrgyártól délre eső területen és egyéb tudomá- sukra jutott tenyésző helyek környékén. Pécsett a Köztár- saság téri bölcsőde és óvó- da területén, valamint a Köz- társaság téri parkban már el is végezték a szúnyogirtást. A permetezéshez két magas- nyomású háti-permetezőkanna áll rendelkezésükre. A véde- kezés évi költsége 60—70 ezer forintot tesz ki. csőtől az országhatárig mint- egy 150 méteres sávban. A védekezés egy másik iránya: a területi KÖJAL-ok a hoz- zájuk tartozó egészségügyi intézményekben (kórház, böl- csődé, gyermekvédő intézet) és környékén végeznek szú- nyög- és légyirtást. A védekezést háromheten- ként ismétlik, egy-egy ciklus ugyanis három hétig tart. Ebbe ugyan az időjárás, az esőzés is beleszólhat. A véde- kezés munkáját aránylag kis apparátus végzi, mindössze egy motoros permetezővel, és egy hátra szerelhető motoros per- metezővel. Ehhez három em- bér munkája szükséges. A permetezőszerek között fel- használják a legmodernebb Foszfotin vegyszert, amely a fű között 24 órás ködöt ké- pez, s ha a rovar belerepül, szinte letaglózódik. A megyei KÖJÁL egy év alatt több, mint százezer forintot költ a védekezésre. Pécsett dr. Ratkóczi Ká- rolytól, a városi KÖJÁL igaz- gatójától kértünk tájékozta- tást. Júniusban a területi böl- csődék, óvodáik környezetéKedvező tavaszi időjárás, kedvező tenyészviszonyok — gyorsan elszaporodtak az idén az emberre egyik legkellemet- lenebb vexaturát jelentő, sőt, mi több, betegségeket terjesz- tő rovarok, a szúnyogok. A közegészségügyi és járvány- ügyi állomások megyeszerte megkezdik az őszig, de ha to- vább tart az ősz, októberig tartó rendszeres szúnyog- és légyirtást. Baranya összes fürdő-, üdü- lő- és nyaralóhelyén a megyei KÖJÁL végzi ezt; a munkát — dr. Hajnik Józseftől, a jár- ványügyi csoport vezetőjétől kapott felvilágosítás alapján június 12-én kezdik. A kö- vetkező helyek érintésével: Harkány-fürdő, park, Sziget- vár várkörnyék, Abaliget barlangos-tó környéke, Orfűi tó környéke, Tóvölgy, Sikon- da strand környéke, Sellye- park. A védekezésben besegít az Idegenforgalmi Hivatal (siklási vár környéke és a pécsváradi vár környéke). A KÖJÁL a Szederkényi Nö- vényvédő Állomást bízta meg, végezze el a Duna balpart- ján a szúnyogirtást, Dunaszekzoga híd helyére is jó lett vol- na, hiszen azon keresztül ezer holdas tsz-majort lehet be- járni, ott a község, ott az er- dőgazdaság, sokkal forgalma- sabb út. Nagy István: márciusban a határszemlén láttuk meg, hi- dat építenek a Mátyás-kúti dűlőben, kérdeztem a tsz-elnö- köt, mi készül itt? — Valami híd? Az emberek is, akik esi- nálták, azt mondták, marha- ság ide... Spiesz Ferenc főagronómus: egyáltalán jó, hogy építtették, de ha a rangsort vesszük, ak- kor nem jó. A talajvédelmi tervet aláírtuk 1965-ben, ab- bán nem szerepeltek hidak. Bejárás nem volt. Dián István, a község és tsz párttitkára: nem láttuk, mi készül, azt hittük, hogy egy kis híd. Álmomban sem hit- tem, hogy ilyent építenek. Je- lezni kellett volna ... A völgyben nagyszabású ta- lajvédelmi munka és vízren- dezés folyik. A savanyú rété- két termővé teszik. A megbí- zást a vízrendezésre a Bara- nya-csatorna menti Vízrende- zési és Talajvédelmi Társulat (Sásd) adta a generáltervezőn, az OMI-n keresztül a Dél-du- nántúli Vízügyi Igazgatóság tervezési osztályának. A ki- vitelező a Dél-dunántúli Víz- ügyi Igazgatóság dombóvári építésvezetősége. Molnár Vince tervezőmér- nők: 1965. szeptember 21-én meghívókat küldtünk ki, töb- bek között a sásdi járási ta- nács mezőgazdasági osztályé- nak, a gödrekereszturi közsé- gi tanácsnak és a tsz-nek. Je- leztük, hogy a kis vízfolyások rendezési tervét és a hidak átépítését is tárgyaljuk. A tervegyeztetésre, a tervbírá- latra szeptember 29-én ke- rült sor a tsz irodájában. A tervben szelvények szerint fel voltak tüntetve a hidak és át- ereszek, hol mit bontanak le, és hol mit építenek vissza, mit vállal magára a tsz. Rész- letesen megegyeztünk. A je- lenlévők a vízrendezés hely- színrajzi és magassági vonal- vezetésével egyetértettek. A jegyzőkönyvet többek között aláírta Rózsa Lajos, a sásdi járási tanács mezőgazdasági osztálya részéről, de aláírta Spiesz Ferenc, a tsz főagronó- musa is, és Horváth István, a A híd (szakszerűen ikerszelvényes áteresz, azaz kis mű- tárgy, amint ugyanúgy mint a hidon, forgalom bonyolódik le) azóta már elkészült. Szem- ügyre vesszük, s mindhárman — Benedek András, Nagy Ist- ván, a gödrekeszturi községi tanács elnöke, meg én — cső- váljuk a fejünket. Masszív egy építmény, a tank is átmenne rajta, 40—50 ezer forintba ke- rülhetett. De minek építették ide? A domboldalon erdő, legelő és némi szántó van. A tsz-é. Hogy azt elérhessék, nem szűk séges a Mátyás-kúti dűlőben egy új, ikerszelvényes áteresz. A Vidák-pusztára vezető út- elágazásnál ellenben hatalmas legelője, 600 hold földje és er- deje van a tsz-nek és a szel- lemi fogyatékosok intézete, ott nagyon kellett volna. Helyette a tsz egy tahidat építtetett. A járási tanács adott 30 ezer fo rintot, a tsz-nek belekerül még ugyanannyiba. De a Szé nás külterek felé vezető ro ״Ha a cápa szája tátva [ J Bárki látja fogsorát. / Ámde Bicska Maxi rejtve / Tartja kését s pisztolyát... — har- san fel a jólismert melódia. Szokatlan helyen: a nézőtéri bejáratnál. Fényszóró kíséri a színpadig Leprás Mátyás banditát, azaz Mendelényi Vilmost, aki a koldusok, betö- rők, rendőrök, utcalányok ka- vargó forgatagában hirtelen rámutat Hol! Istvánra: — ö Bicska Maxi! Es megkezdődik a játék — egyelőre még főpróba. Kettős izgalom, ritkán tapasztalható villamossággal telített légkör uralkodik a színpadon. Az évad utolsó bemutatója ötvö- ződik eggyé és ami külön iz- galmat jelent: a bemutatásra váró kivételes remekmű, Brecht Koldusoperája. Olyan színészek játszanak benne, mint az új oldaláról bemutatkozó Irányi József és Pásztor Erzsi, aki a részeges, pénzéhes Céliát alakítja. — Harmadszor játszom már ezt a szerepet — mondja —. Először harmadéves főiskolás- ként, majd nyolc évvel ezelőtt Debrecenben vittem színre Céliát Polly szerepében Farkas Gabi lép a közönség elé. ״ — Felfogásom szerint Polly kis gonosz kígyó, aki a jól- neveltség máza alá rejti igazi énjét. Pedig valójában apját is feladná szerelméért, de a szerelmét is kész volna el- árulni a pénzért... Kocsma Jenny híres, csak- nem minden színésznő által vágyott szerepében Péter Gi- zit láthatja a közönség. — Ez a darab legtragiku- sabb figurája. Azt hiszem, a magyar Koldusopera-előadá- sokon még nem volt két egy- forma Kocsma Jenny. A rendező Sik Ferenc. — Rövid négyéves rende- zői pályámon — mondja — másodszor találkozom a Kol- dusoperával. Ez volt a diplo- mamunkám Egerben. Az ak- kori előadás tapasztalatait és Nádasdy Kálmán mesterem tanácsait figyelemben éve, az egyszer már átvitt akadály- hoz szükséges erőfeszítés könnyedségével fogtam a munkához. De az első pilla- natban kiderült, hogy ez a mű olcsón nem ״adja ma- gát”. Néhány esztendő is megváltoztatta a darab akusz- tikáját, és mondatról mondat- ra, szituációról szituációra újra meg kellett küzdeni, hogy Brecht mondanivalója — a 20-as évek világégésre készülő rabló társadalmának bírálatán túl — az igaz em- berségért való küzdelem min- denkori aktualitása egyértel- műén érvényesülhessen. Miért tetszett? A SZŐJ és az Európa Könyvkiadó pályázata, nevét, foglalkozását, élet- korát és lakcímét, vala- mint, hogy melyik szak- szervezeti könyvtár olvasó- ja. A pályamunkákat szakértőkből álló zsűri fogja elbírálni. Eredmény- hirdetés és a pályadíjak kiosztása 1967. november elején. Pályadíjak: I. díj: 2 sze- mélyes társasutazás a Szovjetunióba (10 napos); II. díj: Szovjet gyártmá- nyú filmfelvevőgép és 300 forint értékű könyv; III. díj: szovjet gyártmányú fényképezőgép és 200 forint értékű könyv; IV—V. díj: egy-egy Szokol táskarádió és 200 forint értékű könyv; VI—X. díj: egyenként 300 forint értékű könyvutal- vány és 200 forint értékű könyv. SZOT Kulturális, Agitációs és Propaganda Osztálya A Szakszervezetek Orszá- gos Tanácsa — az Európa Könyvkiadó részvételével — pályázatot hirdet az üzemi (szakszervezeti) könyvtárak olvasói részére, a Nagy Ok- tóberi Szocialista Forrada- lom 50. évfordulója tisztele- ,,téré MIÉRT TETSZETT? címmel. A pályázók írják le, hogy a szovjet szépiro- dalom mely alkotása (vers, próza, dráma) és miért nyerte meg legjobban tét- szésüket. A pályázaton részt vehet a szakszervezeti könyvtárak minden olvasó- ja. A pályamunkák nem lehetnek hosszabak 5 rit- kán gépelt oldalnál. Be- küldési határidő: 1967. augusztus 1, a következő címre: SZOT, Budapest, VI. Dózsa György út 84/b. A borítékon fel kell tűn- tetni a .,Miért tetszett”, meg jelölést. A pályázat jeligés. Zárt jeligés borítékban mellékelni kell a pályázó 1 — Mi okozta a legnagyobb problémát? — Brecht színházi elvei, melyek, ha nem is határoz- zák meg, de döntően befolyá- solják nemcsak az európai, hanem az amerikai szinját- szást, jórészt más gyökerek- bői táplálkoznak, mint a ma- gyár színjátszás. Köznapian: Brecht idegen a magyar szín- játszás hagyományaitól. Lát- szólag! Nos, ezeket a látszó- tagos ellentmondásokat fel- oldani — volt a felkészülés egyik szakfeladata, jelentős problémája. ügy játszani Brechtet. hogy sem Brechttől, sem a mi színházi kultúráik atmoszférájától ne legyen ide- gén. Modern magyar Brecht- előadást szeretnénk színpad- ra állítani! — ni —
