Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-06 / 105. szám

napló 1987. MÁJUS 6. A szalma vő tikostól a Varia-hű tori" Száz férőhellyel bővül a Mecsek üdülő Készül a tanulmányterv — Három elgondolás kulturális igényeik kielégíté­séről is. Ceruzát vesz elő, gyors szá­mítás: — 1945 óta több mint fél­millió vendégem volt — mondja. — A történtek szá­zait tudnám elmesélni, csak azt sajnálom, hogy nem ve­zettem naplót. Érdekes olvas­mány volna. Egy idős bácsika, aki életé­ben először üdült, három nap után megszólította: — Nagyon tetszik nekem ez a szép hely — mondta. — Jó a koszt, szép az egy ágyas szobám, csak az éjszakáim... — Talán nem tud aludni? — kérdeztem. — Tudok én fiam, nem ez a baj. Hanem nincs ágyne­műm. Már két éjjel a kabá­tommal takaróztam. — Hogyan? — Se lepedőm, se vánko­som, se takaróm ... Kiderült, a bácsika bizony nem volt hozzászokva a re- kamiéhoz, nem tudta, hogy az ágynemű a rekamié aljá­ban van ... Fiú és lány az üdülőben ismerték meg egymást, a kö­vetkező évben mint férj és feleség jelentkeztek ismét. Erről több példát tud. Meg­történt persze az ellenkezője is... — Sokat fejlődött az üdül­tetés — mondja. — Én végig­dolgoztam a fejlődés minden fokozatát Régen szalmaván­kosok, vaságy, ma a szobák­ban Varia-bútorok vannak. Nem vitás, egy SZOT be­utaló a legolcsóbb üdülési le­hetőség. Két hétre egy sze­mély 252 forintot fizet, azaz, napi 18 forintot. Ebből az ösz- szegből még egy ebédre is alig futná. Az állam és a szak- szervezet egy kéthetes beuta­lóhoz 756 forinttal járul hoz­zá. A következő években nagy összegeket fordítanak az üdül­tetés fejlesztésére. Budapesten üdülők épülnek, készül a SZOT üdülőhajó, bővítik a debreceni üdülőt, a Balatonon a kisebb üdülőket lebontják, korszerű épületek kerülnek helyükbe. — És a Mecseken? Határozat van rá: ebben az ötéves tervben hozzá kell lát­ni ennek az üdülőnek fejlesz­téséhez is. Jelenleg 150 felnőtt és 17 gyermek a létszám. A terv szerint a férőhelyek bő­vítésével 250 felnőtt és 30—40 gyereknek tudnak majd helyet adni. A Pécsi Tervező Válla­lat készíti már a tanulmány- terveket. Több elképzelés is szóbakerült. Az egyik: az épület keleti szárnya mellett nyolc szintes toronyépület emelkedne. A másik: a fő­épület emeletráépítését java­solja. A harmadik: torony- épület az üdülő nyugati szár­nya közelében. Melyik lesz a végleges — még nem tudni. De bármelyik fejlesztési ter­vet fogadják el, sok millió forint beruházást igényel. Az 1936-ban épült „Hotel Kike­let” megújhodik. Míg beszélgetünk, belép a szobába Szentai Jenő, az üdü­lő szakszervezeti elnöke. Kő­műves volt, még dolgozott en­nek az üdülőnek építésén. — Szép most is ez az épü­let. de sokkal szebb lesz! — mondja. Még egy-két hét és benépe­sülnek a balatoni üdülők, az ország összes nyári üdülője. Kezdődik az idény SZOT-ala- pon, már annak, aki hozzájut az olcsó szakszervezeti beuta­lóhoz. Több százezren lesznek. Garay Ferenc Dóra Gyula, a Mecsek SZOT Üdülő vezetője 22 éve dolgozik a szakmában. Már 1945. novemberében — 23 éves korában — üdülővezető volt. — A diósgyőri gyárban dolgoztam szakmunkásként. Akkor kaptam a megbízatást, hogy vegyem gondozásba a gyár üdülőjét, rendezzem be, mert a szakszervezet megkez­di a dolgozók szervezett üdül­tetését. Igaz, szervezett is volt, üdültetés is volt, csakhát ép­pen. a szobákban vaságyak álltaik szalmavánkossal. Hajdúszoboszló, Galyatető után került Pécsre. Szobája falán egy sor elismerő okle­vél. Vezetése alatt a Mecsek SZOT Üdülő elnyerte a Ki­váló Üdülő címet. Jó munká­jáért őt magát Kiváló dolgozó cím után tavaly a Munka Ér­demrend bronz fokozatával tüntették ki. Arról beszélgetünk, hogy a munkáját jól végző üdülőve­zetőnek milyen sokoldalúnak kell lennie, mert a beutaltak megkívánjáik: megfelelő ellá­tást kapjanak, gondoskodja­nak nemcsak jó elhelyezé­sükről, ellátásukról, hanem Sorra megvalósulnak a jelölő gyűlések javaslatai Az országgyűlési és tanács­választásokat megelőző jelö­lő gyűléseken igen sok javas­lat, észrevétel hangzott el. Pécsett több. mint tizenhá­romezren vettek részt a jelö­lő gyűléseken. Nyolcszázhat- 'vanan szólaltak fel. minden tizenötödik választó. A fel­szólalások 70 százaléka köz­érdekű probléma. Ezeket jegy zőkönyvbe foglalták és soron kívül feldolgozták. Az I. kerületben Az I. kerületben egy sor utca aszfaltozását vagy jár­dával való ellátását, a szűk és járhatatlan utak kiszélesí­Tapasztalatok a jugoszláv áruházakban Az ipar kínálja árucikkeit — Újjávarázsolják a Pécs és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet 15 sz. pellérdi ve. gyesboltját. Az átalakítás és a korszerű berendezés előrelát, hatólag mintegy 150 ezer fo­rintba kér ül. ző bérezést alkalmaznak. Ná­lunk a vállalat gazdasági ered­ményéből az év végén, vagy a következő év elején a nye­reségrészesedés szétosztásával részesülnek a dolgozók. A ju­goszláv áruházakban a része­sedés a havi mérlegek alap­ján történik. Ez a tény a ve­vők jobb kiszolgálását állan­dóan napirenden tartja, az eladók munkaidejüknek szin­te minden órájában megküz- denek a jobb eredményekért. Az új gazdasági mechaniz­musban nyilván ez irányban fejlődik majd a pécsi Állami Áruház dolgozói anyagi érde­keltségének rendszere is. Az anyagi felelősség rend­szere is eltér a miénktől. Lel­tárhiány esetén az össznyere- ségből vonják le a hiányzó összeget. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a leltárhiá­nyok mégsem magasabbak, mint nálunk. Ezzel szemben a vásárlók szabadon válogat­hatnak, böngészhetnek az áruk között. Jugoszláviában ez idő sze­rint igen nagy az árukínálat. Ez azt eredményezi, hogy a kereskedelmi szakemberek nem árubeszerzéssel töltik ide­jük nagy részét, hiszen az ipar kínálja és többnyire helyszí­nen ajánlja az árut. Megszo­kott például, hogy az ipari üzemek az áruházakba viszik kollekcióikat. Ennek az az előnye, hogy az értékesítéssel foglalkozó szakemberek is vé­leményt mondhatnak egy-egy árucikkről. Az áruházak és az ipar kö­zött Jugoszláviában kifejezett kereskedelmi kapcsolat ala­kult ki. Olyan lehetőségeik vannak az áruházaknak egy- egy nagyobb tétel megrende­lése esetén — elsősorban ár­engedmény —, amelyeket to­vábbnyújtva a vevőnek, egész­séges versenyre késztetik ke­reskedelmi partnereiket. A tapasztalatok feldolgozása — bár csak néhány napja ér­kezett haza az áruházi kül­döttség — máris megkezdő­dött. Azokat a tapasztalatokat, amelyek az áruházi kereske­delmi rendszer fejlesztésére alkalmasak, a legrövidebb időn belül felhasználják. Egy háromtagú magyar de­legációval a jugoszláv állami áruházak munkáját tanulmá­nyozta dr. Sebők Imre, a pé­csi Álami Áruház igazgatója. A küldöttség több olyan ta­pasztalatot szerzett, amelyek nálunk is alkalmazhatók majd. — A jugoszláv áruházak, mint nagy vevők állnak szem­ben az iparral — mondotta dr. Sebők Imre, — s ez vál­totta ki elsősorban érdeklő­désünket. Az iparral való közvetlen kapcsolatnak nagy előnyei vannak. Legfőbb, hogy az áruházak a nagy vá­sárlókat megillető kedvezmé­nyekben részesülnek, más­részt pedig ilyen helyzetben az áruházak jobban tudnak hatni a gyárakra. A fogyasztói igények jobb érvényesülése érdekében a ju­goszláv áruházakban ösztön­A III. kerületben A Rét utcai járda helyre­állítását kérték a III. kerület­ben. A tanács intézkedett, a Posta Műszaki Hálózatépítő részlege a kábel lefektetés miatt felbontott utat és jár­dát ideiglenes jelleggel hely­reállította. A Kassa utcai jár­da építését a következő éveik terveinek összeállításánál fi­gyelembe veszik. Ugyancsak ez a helyzet a Mártírok útja déli oldalán a járda aszfal­tozásával. A végleges megol­dásig a tanács salakozza az utat. A Petőfi utca északi ré­szének rendbetételét is sürget­ték a választók. A kérdéses útszakasz kikátyúzását még ebben az évben elvégeztetik. kérték. A Basamalom kömyé - kének lakói vetették fel: köte­lezzék a hőerőművet egy erős alapzaiú út építésére, mivel a meglévőt az erőmű dózered tönkreteszik. Több helyen ki­fogás érte az utak tisztasá­gát, kérték a portalanításukat. A Torda utca régi házaiból kifolyó szenny, és. csapadék­víz a Torda és a Bokor utca kereszteződésében megáll és pocsolyát alkot. Kérték a mé­lyedés megszüntetését. Az Álmos utcában a híd hiányzó védőkorlátjának pótlását kér­ték a választók. A Tüskés dűlői árok elhanyagoltsága következtében magas talajvíz miatt a környező földek nem művelhetők. A November 7. utca lakói a vízvezetékháló- zait meghosszabbítását, máshol a vízvezeték bevezietését sze­retnék. Sok felszólaló foglal­kozott a közvilágítással. A Fe­kete gyémánt térre parkőr beállítását kérték. Kérték a Bokor utcai szeméttelep fel­számolását, s helyéire játszó­teret. Felvetődött a cigány- családok lakásproblémája, a Rigó és más utcák házszám táblával való ellátása, a Bu­dai vám környékére nyilvá­nos telefonfülke felállítása. A Dózsa György úti fűszer­bolt kicsi, raktára nedves, ezért az élelmiszer többször dohos, penészes. Kérték, hosz- szabbítsák meg a Torda ut­cai, valamint a Dózsa György utcai fűszerboltok nyitvatar­tási idejét. Az I. kerületiek szeretnék, ha a 27-es autó- buszjáratot meghosszabbíta­— Százezer olajkályhát használnak hazánkban, s az idén további 45 ezer talál gazdára. Minőségük kifogás­talan, mégis sok a panasz, hogy drága velük a fűtés. A szakemberek szerint a rossz hatásfok oka az, hogy a ké­ményekben sokszorosan na­gyobb a huzat, mint amekko­ra szükséges. A Pest megyei Ipari Kereskedelmi Vállalat ezért berendezkedett huzatsza­bályzók gyártására. S őszre valószínűleg a szükséges meny nyiséget a fogyasztók rendel­kezésére tudja bocsátani. «— A Magyar Autóklub Helyi Csoportja az IBUSZ- szal közösen kétnapos társas- utazást szervez a klub tagjai részére június 3-án, 4-én Eszék és környékére. Részvé­teli díj körülbelül 550,— fo­rint, amelyben egy napi pen­zió és vacsora a Csingilingi csárdában, útlevél költség, idegenvezetés, körülbelül 40— 50 új dinár költőpénz szere­pel. Jelentkezés május 15-ig a Klub irodájában (Széchenyi tér 1.) 300 forint előleg lefi­zetése mellett Szép, de hibás feliratok A napokban Ismét felkerestem az üzle­tet. A tábla ugyan­úgy függött a he­lyén, nem javították ki: úgy látszik, nem csökkentette a for­galmat Távol áll tőlem, hogy a kákán cso­mót keressek; azt sem lehet megkíván­ni, hogy minden vál­lalat minden egyes dolgozója tökéletesen tisztában legyen a magyar nyelv helyes­írási szabályaival. De úgy gondolom, hogy a neon feliratokat és a dekorációs részle­gek exponált munká­ját mégis felül kel­lene vizsgálnia egy nyelvész szakember­nek is. Iparunk és kereskedelmünk biz. tosan nyerne vele, nem is beszélve kultúránk fejlődésé­ről. Bán Valér tfku® munka, látszik, hogy gonddal készí­tették — szakembe­rek. Helyes illem- szabály, amelyre fi­gyelmeztet, csak az írásba csúszott hiba: ti. a „közben” szó névutó, s ezért kü­lön írjuk az előtte álló szótól. Egy Szigeti úti fodrászüzletben, mi­után jó érzéssel (bo­rotválkozás után) ké­szültem távozni, va­lósággal mellbe vá- vágott ez a tábla: „A fogason elhelye­zett tárgyakért fele. lóságét nem válla­lunk.” Megint csak megszívlelésre méltó tartalom, szép kivi­telű munka és bántó helyesírási hiba. Nem állhattam meg, hogy fel ne hívjam a figyelmét a hibára a kedves, udvarias fod­rásznak. Ez kb. há­rom hónapja történt, nyelvűnk megkárosí­tását? Egyébként nem is hihető, hogy a takarékosság a fő indok; mert ha így volna, akkor az „Ide­gen Nyelvű és Ze­nemű Könyvesbolt” cégfelirat helyett rö- videbbet és világo­sabbat alkalmazná­nak. Mert kétségte­len, hogy nem abolt idegen nyelvű (hi­szen magyarul be­szélnek eladók és ve­vők). hanem a köny­vek. Talán helyesebb lenne így; Idegen Nyelvű Könyvek Boltja. A „zenemű” szót pedig el lehet­ne hagyni, hiszen az üzletben ugyanúgy képzőművészeti mű­vekkel is foglalkoz­nak. Két pécsi szóra kozóhelyen is magá­ra vonta figyelmemet a következő felirat: „Táncközben lekérés nincs,” Igen eszté­Fejlódő iparunk és kereskedelmünk súlyt helyez az ízlé­ses, tetszetős cégtáb­lákra, reklámokra. Jólesik az ember sze mének esti sétája al­kalmával elgyönyör- ködmi a sokféle szí­nű, modem betűkből álló fényreklámokon. Néha azonban disz szománs hatást vált ki egy-egy felirat, amikor helyesírási hibát fedez fel ben­ne az ember. A Hús­bolt szót pl. a város két pontján is rövid u-val írták, pedig senki sem ejti így. Hasonlóképpen a pa. pír- és az írószerbol­tok sem ügyeinek a hosszú és rövid i megkülönböztetésére. Tehát az u és i betűknél takarékos­kodnak leginkább az ékezettel. De vajon megéri-e a megtaka­rított összeg anya­A türelem határáig A szigetvári kórház még a múlt év májusában helyezte üzembe azt a félautomata sterilizátort, amelyet annak idején az Esztergomi Labo­ratóriumi Felszerelések Gyá­ra új konstrukcióként bo­csátott az egészségügyi in­tézmények rendelkezésére. Az értékes gép rendeltetését úgy véljük felesleges ma­gyarázni, de annyit hoz­záfűzünk, hogy a szigetvári száz ágyas kórházban a műtétek, szülészeti beavat­kozások száma havonta jó­val meghaladja a kétszázat. Érthető hát, hogy a szi­getváriak nagy reményeket fűztek az üzembeállításához, hiszen előzőleg hosszú éve­ken át csak rendkívüli erő­feszítések árán tudták fele­lősséggel ellátni feladatai­kat. A nagy várakozást azonban mór az első na­pokban csalódás követte. A sterilizátor alig ötnapos mű­ködés után felmondta a szolgálatot és nem kevesebb, mint két hónapig váratott magára, amíg a szerelők „helyrehozták” a hibát. De. ami ezután követke­zett, azt már bajos volna jóhiszeműen egyszerű hiba­lajstromba foglalni. Ugyanis májustól októberig nem ke­vesebb mint hét alkalommal utazgattak le a szerelők és mindannyiszor napokig ja­vítgatták a berendezést. Türelmüket akkor veszí­tették el végképp a sziget­váriak, amikor a sterilizá­tor már a javítás napján „meghibásodott” és a szere­lőket az induló vonatról kellett visszaráncigálniuk. S hogyan, hogyan sem, de e kellemetlen incidens után hosszú hónapokig még vá­laszra sem méltatták a rek­lamációjukat. Legalábbis ez év elejéig, amikor a felsőbb szervek Utasítására a gyár budapesti kirendeltségének főmérnöke maga vette ke­zébe a dolgot. Eredmény? E legutolsó ja­vítás után három napra vég­képp kapitulált a sterilizá­tor, ami ezután már kétség­beejtő helyzet elé állította a kórház orvosait. Olyannyira, hogy a lehető legrizikósabb megoldással tudták csak át­hidalni a bajokat. Többek között olyképpen, hogy a műtétre váró új betegek elő­jegyzését elnapolták, és a már felvett, de „könnyű betegeket” hosszabb ideig fektetniük kellett, hogy leg­alább a súlyos műtéteket elláthassák. Végül a TV-hez fordul­tak segítségért, de a gyáriak jó szimattal megelőzték a számukra „rázósnak” ígér­kező riportot. Ugyanis egy hónappal ezelőtt váratlan új készülékkel lepték meg a kórházat. Persze, mondani sem kell, hogy ugyanabból a szériából, s így akár fe­lesleges is hozzáfűzni, hogy néhány napja az „új beren­dezés” is az elődje sorsára jutott. Ezután már a szigetvá­riakkal együtt csak abban bízunk, hogy a gyártó vál­lalatnak nem lesz újabb le­hetősége arra. hogy elkerül­je a most már valóban „rázósnak” ígérkező követ­kezményeket — *—67 — >— A bővülő ászár! kemé­nyítőgyárban a beruházások „sztárja” az új szőlöcukor (dextróz) üzem. A 42 millió forintos költséggel épülő új ipari létesítmény Európa egyik legkorszerűbben felsze­relt dextrózgyára lesz. A gyár teljes berendezését dán cég szállítja. s— A május 7-én tartandó országos vásár a Megyeri út átalakítása és részbeni lezá­rása miatt kizárólag a Móra Ferenc utca felől közelíthető meg. A vásártérről a Megyeri úton át' a Keszüi út felé le­het eltávozni. Az említett út­vonalon a forgalom egyirányú volta miatt parkírozni tilos, * 5 nák a Budai vámig, és ha a I 47 es óránként járna. Az Ist- ván-aknai lakók óvodát vagy napközit kértek. Az I. kerületi tanács a pa­naszokat megtárgyalta: a prob lémák az elkövetkezendő években megoldódnak. A II. kerületben A II. kerületben a kérel­mek nagyrészében még eb­ben az évben intézkednek. A Tímár utca elejére már el is helyezték a kért útjelző táb­lát. A Kossuth térre nyil­vános vécét javasoltak, a munka már megkezdődött és októberre fejeződik be. A ! natgypostavölgyi és a nagy- ' árpádi lakosok az autóbusz­járattal kapcsolatban panasz­kodtak. A tanács és a 12. AKÖV képviselői között már meg is született a megálla­podás. A kertvárosi óvoda épí téséhez a III. negyedévben kezdenek. A jelölő gyűléseken lakás­problémákkal kapcsolatos fel­szólalás nem volt. Akadtak viszont olyan kérdések, ame­lyeket nem lehet teljesíteni, így például nem valósítható meg a Kalinin úti üzletház. Vannak olyan kérések, ame­lyekkel csak a következő években tudnak foglalkozni. Ezekhez a megfelelő összeget a költségvetésből vagy a köz­ségfejlesztési alapból biztosít­ják. A kis-daindoliak a kis-dain- doti út kövesúttá való kiépí tését szorgalmazták. A tanáé a munka elvégzését erre a: évre ütemezte be. Kovács telep lakói a vizel látással kapcsolatban fordul tak kéréssel a tanácshoz: i vízvezetékhálózat kiépítésénél befejezését kérték. A kerület tanács idei költségvetésébe : szükséges hitelfedezetet beál lította. Ha a Víz- és Csa tomaművek a kivitelező kapa. citást biztosítja, a problémá még ebben az évben megold ják. A Damjanich utca kömyé kén élelmiszerbolt létesítésé kérte a lakosság. A megye tanács kereskedelmi osztályé nak tájékoztatása szerint ; felügyelete alá tartozó Élei miszerkereskedelmd Vállalat : Damjanich utcában létesítenél élelmiszerbolt építésére 46 ezer forintot irányzott elő. A élelmiszerboltot 1968-ra épít fel. Mindez — persze a teljes ség igénye nélkül — csak tál lózás a jelölő gyűléseken fel , vetett problémák és az intéz | kedések között. A váílasztópol í gárok ügye jó kezekben var Amit költségvetési fedeze hiányában nem oldhatna! ; meg ebben az évben, a kérel j mek sürgősségi sorrendjénél figyelembevételével megoldjál a következő évékben. Miklósvári Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom