Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-11 / 109. szám
mi. MA TŰS 1L 5 napló Hetvenszer kötet Et?vjn?ll'ó$ mmtmm összeállították a háromhetes árengedményes könyv- árusítás forgalmának adatait. Eszerint Pécsett és Baranyában a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat boltjai és üzemi terjesztői adták el a legtöbb könyvet, összesen 500 ezer forint értékben. — Legnagyobb sikere Az én könyvtáram köteteinek, Révay: Tüzfolyam és Hegedűs: Milétoszi hajós című regényeknek volt, — mon- ' dotta Kovács József, a vállalat pécsi üzemellátó boltjának vezetője. — Sokan vették a Pöttyös-sorozat könyveit, a nagyobb és eddig drágább mesekönyveket A kék szarvast, Csodafu- rulyát és a Gyermek Enciklopédiát. Gárdonyi Géza kétkötetes Szegény ember jó órája című könyvét eddig 92 forintért nem mindenki vette meg. Feleáron viszont egy-kettőre elkelt, így volt ez a felnőtt olvasmányok közül Illés Béla köteteivel, a Hangversenykalauzzal vagy a Klasz- szikus útleírások és a Világjáró sorozat egyes példányaival. A Széchenyi téri könyvesboltban közel 130 ezer forint értékű könyvet adtak el, ebből 15 ezer forintért közületek részére. A Magyar írók Boltjának forgalma is közel 110 ezer forint volt. Szakjellegéhez és árukészletéhez képest nagy forgalmat bonyolított le a Pécsi Idegennyelvű és Zenemű Könyvesbolt is. A földmű vessző vetkezeti könyvterjesztő hálózat adatait még nem összesítették. — Rendkívül sok opera szövegkönyvet adtunk el mondja Murányi Szabolcsúé, az Idegennyelvű és Zenemű Könyvesbolt vezetője. — Volt olyan vevő. aki egyszerre harminc opera szövegkönyvét vásárolta meg. örvendetes a képzőművészeti könyvek nagy forgalma. A Művészettörténeti ABC mind elfogyott és alig maradt a 235 forintos képzőművészeti albumokból is. Az összesített valaminta becsült adatok alapján körülbelül egymillió forintra tehető az az összeg, amelyért a három hét alatt a pécsi és baranyai olvasók könyvet vásároltak. S mivel az árengedmény 50 százalékos volt, ezzel egymillió forintot takarítottak meg magiaknak Ha átlagosan 15 forintért számítunk egy könyvet — engedményes áron — akkor közel 70 ezer kötetet kaptak meg féláron. Ennyi az olvasóközönség haszna. — S a könyvkiadó és könyvterjesztő vállalatoké? — kérdeztük. — Két tapasztalat — mondták a legtöbb könyvesboltban. — Az egyik: jobban felbecsülni a második kiadások példányszámát, s így jó könyvek, keresett. népszerű művek nem maradnak majd raktáron. A másik: az úgynevezett „áruterítésre” is nagyobb gondot kell fordítani, vagyis minden könyvből annyit és oda kell összpontosítani, ahol és amennyit el lehet adni. A három hét során ugyanis Pécsett évek óta keresett kötetek bukkantak elő úgy, hogy az ország másik részéből ideküldték azokat. Elsősorban ugyanis ez a két tényező Volt az oka annak, hogy igen jó könyvek halmozódtak fel, s azokat most féláron adták el az olvasók szerencséjére. P. D. Gyermekgondozási segély a tsz-ekben Á jogosultság feltétele 120 munkanap 12 hónap alatt a) Az egyik feltétel, hogy a szülést megelözO naptári évben vagy a szülést megelőző 12 hónapban kell az elOlrt munkanapokat teljesíteni. Például a jelen ismertetésben szereplő 1967. január 5. napján történt szülésnél a két feltétel gyakorlatilag egybeesik. Ugyanis az előző naptári év és a szülést megelőző 12 hónap gyakorlatilag azonos. Abban az esetben, ha a szülés október 10-én történt, ak kor a termelőszövetkezeti nő tag jogosultságának elbírálásánál már két különböző időszakot lehet vizsgálat tárgyává tenni. Az egyik példa szerinti esetben a szülést megelőző naptári év, vagyis az 1966-os év, a másik az 1966. október 1-től 1967. szeptember 30-ig terjedő 12 hónap. b) Ezen időszakokon belül kell vizsgálat tárgyává tenni azt, hogy a kérelmező a jogszabályban előírt 120 napon át a közös munkában részt vett-e. Előfordulhat az, hogy 1966- ban nem rendelkezik a 120 munkanappal, azonban a szülést megelőző 12 hónapon belül megvan a szükséges munkanapok száma. De ugyanez fordított esetben is lehetséges Az egyéb rendelkezések megegyeznek a munkaviszony bán álló nőkre vonatkozó szabályokkal. A korábbiakban már ismertettük, hogy mit lehet közös munkában eltöltött időnek tekinteni. Ehhez kiegészítésül még hozzátesszük, hogy a gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapításánál a termelőszövetkezeti tagsági viszony létrejöttét meg előzőén: a) munkaviszonyban, vala mint b) kisipari szövetkezeti tag sági viszonyban töltött mun kanapokat közös munkában töltött munkanapként kell figyelembe venni. Tehát a termelőszövetkezeti tagsági idő, munkaviszonyban eltöltött idő és a ktsz-tagként eltelt idő egybeszámítható. Ha a gyermekgondozásra jogosultság feltételei megvannak, a termelőszövetkezet az alábbi szövegű határozatot készíti el. (A határozatot az előírásnak megfelelően kitöltve közöljük.): „Csillag” Termelőszövetkezet, Lánycsók. Határozat Kovács Józsefnél szül. Horváth Mária termelőszövetkezeti tag, akinek lakhelye Lánycsók, Rákóczi út .... hsz. (született: 19-13. évben Mohácson, anyja neve: Tóth Erzsébet) 1967. január 5. napján született László nevű gyermeke után 1967. május 11-től 1969. július 4-ig gyermekgondozási segélyre jogosult. Lánycsók, 1967. május 4. P. H. tsz-elnök Az így kiállított határozatot a termelőszövetkezet közvetlenül a Társadalombiztosítási Igazgatóság szolgáltatási osztályának küldi meg. Az Igazgatóság a határozat alapján intézkedik a segély kifizetéséről. A termelőszövetkezeti tagok esetében éppúgy, mint a mun kaviszonyban álló nőknél, a segély folyósítása utólag történik. A jogosultság feltételeként a jogszabály azt írja elő, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet nőtagja a szülést megelőző naptári évben vagy a szülést megelőző 12 hónapban termelőszövetkezeti tagként legalább 120 napon át részt vegyen a közös munkában. A jogosultság feltételei részben eltérnek a munkaviszonyban álló nők jogosultsági feltételeitől a termelőszövetkezetek adottságai miatt. A feltétel itt kettős és együttesen kell meglenni ahhoz, hogy a termelőszövetkezet a gyermekgondozási segélyre jogosultságot határozatban megállapíthassa. , í Tegnap ismertettük a munkaviszonyban álló dolgozó nő gyermekgondozási segélyre jogosultságának feltételeit és a ' kérelem előterjesztésének mód i ját, most a termelőszövetke- i zeti nőtagok segélyre jogosult- ; ságának kérdését kívánjuk is- ! mertetni. j A gyermekgondozási segély iránti kérelmet a termelőszö- > | vetkezeti nőtagnak a termelő- | ; szövetkezet vezetőségénél kell ' ' előterjesztenie. A termelőszövetkezet vezetősége a kérelem alapján a j jogszabályokban meghatáro- : zott feltételek fennállását meg vizsgálja és ennek eredményeként határozatna g dönt abban a kérdésben, hogy a ké- ! relmező jogosult-e gyermek- j gondozási segélyre vagy sem. A határozat egy példányát a j kérelmezőnek küldi meg. egy példányát a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak folyósítás céljából. Ha a jogosultság feltételei nem állnak fenn, ezt a vezetőség az érdekelttel írásban közli. Lili bárónő — Várhegyi Márta Alföldi népitánc-fesztivál Üdülés fiataloknak tás a KISZ Baranya megyei Bizottságán (Rét utca 4), az Express szervezőknél. — Szabálysértési eljárás Pécs I. kerületi tanács sza-, bálysértési hatósága Csányi Antal, Ignácz László, Molnár László, Annók István és Mi lassin Ferenc Korvin O. u 12. sz. ház lakói ellen a parkbeli fák jogtalan lemetszésc miatt szabálysértési eljárást indított. Május, június és szeptember hónapokban a verőcei és a balatonföldvári nemzetközi üdülőtelepet az Express Ifjúsági- és Diákutazási Iroda a magyar fiatalok rendelkezésére bocsátja. Úttörők nevelővel, középiskolások kollektiven és egyénileg jelentkezhetnek üdülésre. Az üzemi és hivatali KlSZ-szer- vezeti tagok csoportos jelentkezés esetén utazási kedvezményben részesülnek. Jelentkezés és bővebb felvilágosíFOROG A Szolnokra utazik a Mecsek Táncegyüttes megtépett katanagúnyán. A műsor egészén jól érzékelni a koreográfus világos vonal- vezetését: a sötét tónusok egyre világosodnak, a tánc feloldja a nyomasztó hangulatot, s emberi örömöket áraszt. Nincs értelme jósolni, egyelőre annyi is elég: szép műsor. — A koreográfusok versenyében húsz koreográfia indul. Én két művet készítettem, a Farsangoló humoros játék hosszúhetényi táncok elemeiből, a Böjti ugrást du- nafalvi táncokból komponáltam. Egyébként a többi mű is szűkebb hazánk, Baranya néptánc hagyományait eleveníti fel, ez érthető, hiszen itt élünk, itt dolgozunk, elsőrendű kötelességünk a táj élő hagyományait ápolni, újra életre kelteni, mai gondolataink kifejezésére. A két utóbbi táncot a Mohácsi Bartók Béla Művelődési Ház együttese mutatja be. Hosszú próbák, sokszor mostoha körülmények között végzett munka után ma délután indulnak Szolnokra. Reméljük, hogy vasárnap a Mecsek Táncegyüttes is fellép a díjnyertesek gálaestjén ... Bocz Részlet a Három képből: Preludio Neve: . Alföldi Népitánc-fesztivál. Helye: Szolnok, Szigligeti Színház. Résztvevők: az ország 17 legrangosabb nagyegyüttese, meghívásos alapon. Időpontja: május 12—13—14. A Mecsek Táncegyüttes hetek óta készül a fesztiválra. — Mi • másodszor veszünk részt ezen a fesztiválon — mondja Simon Antal, az együttes vezetője és koreográfusa. — Rangját az is mutatja, hogy a zsűri az ország legnevesebb szakembereiből áll, vezetője Rábai Miklós Kossuth-dijas koreográfus, érdemes művész. A verseny a nagydíjért, első és második díjért folyik, az együttesek és á koreográfusok vetélkedőjét foglalja magában. A meghívás feltételeket is tartalmazott. Húsz perces műsort kellett készíteni új táncokból, ötvözni benne a folklór és a tematikus elemeket. Természetesen a maga nemében mindegyik néhány percbe sűrített önálló produkció a fényhatás és a zene fonja őket össze. — A folklór műsor címe: Forog ’ a rokka. Székely miliőben játszódik, fiatal, vidám lányok csoportja keresi fel a pártában maradt vénlányt, aki rokkázás közben azon kesereg, hogy nem tudót férjhez menni. A lányok viszont arról énekelnek, hogy mindig lányok szeretnének maradni. A pártában maradt lányt Balatinácz Márta személyesíti meg. A program nagyobbik részét tematikus táncokból állítottuk össze. A Három kép első száma a Preludió a jobbágyok nehéz életét, kizsákmányolását fejezi ki, az Ária a háborúból hazatérő katona szenvedését, aki elvesztette kedvesét, végül a Tánc itthon, a mában játszódik, derűs, hangulatos életkép. Gill Imre, Szentesi Ágnes, Szabó József. Gerner István táncol szólót. Simon Antal emberi sorsokat, ellentéteket ábrázol, jelenít meg a tánc nyelvén. Mély humanizmussal vázolja fel gondolatait a világról, az emberekről. Az Ária döbbenetes erővel leplezi le a háború okozta szenvedéseket, amikor a katona a tánc végén már-már eszétvesztetten toporzékol a földre dobott, Lili bárónő Ismét operettbemutatóra készül a Pécsi Nemzeti Színház. A színpadon ősi kastély előcsarnoka, ahol azzal kezdődik a bonyodalom, hogy Malomszegi báróék komornyiknak nézik a kastély volt tulajdonosát, Illésbe zy Lászlót. A szépséges Lili bárónő pedig tüstént bele is szeret a fiatal grófba ... Huszára Jenő és Martos Ferenc, közel fél évszázaddal ezelőtt komponált és azóta állandóan sikerrel műsoron levő operettjének pécsi címszerepét Várhegyi Márta és Cseh Mária játsz- sza. — Szerintem — mondja Várhegyi Márta, az egyik pécsi Lili bárónő — romantikus stílusban kell eljátszani ezt az operettet, persze mégsem ugyanúgy, ahogy azt a század elején bemutatták. Hiszen azóta sok év telt el, az emberek is megváltoztak. Én a saját egyéniségemből igyekszem hozzáadni a szerephez, mert így lesz modern, de egyszersmind megmarad a romantikus stílus is. Arra törekedtünk, hogy- Huszka örökszép melódiái mellett a prózai részeket is alaposan kidolgozzuk, hogy igaznak, hihetőnek hasson a történet, melyet mi komolyan vettünk és azt szeretnénk, ha ezt a közönség is éremé. Mindezek után természetes, hogy nagyon szeretem ezt a szerepet, szép énekesi és színészi feladatnak tartom. Cseh Mária életében a Lili bárónő a negyedik primadonna szerep, de úgy érzi, hogy máris legkedvesebb szerepévé vált — Én modem lánynak alakítom Lili bárónőt, mert szerepfelfogásom szerint, ha romantikus korban íródott is, mégis modem. Talán egy kicsit vagány is, mert aki fittyet hány a papája által • kiválasztott grófra és beleszeret egy komornyikba, az több egy kis buta, romantikus bárólánynál. Szeretnék szerepemben teljesen eggyé olvadni a figurával, hogy a közönség ne Cseh Máriát lássa a színpadon, hanem Lili bárónőt... A Huszka operett rendezését Babarczy László kapta feladatul. Brecht Az anVa című színműve, a Helytartó és a Naszreddin Hodzsa rendezése után milyen problémát jelentett a fiatal rende-' zőnek, akitől bizonyára meglehetősen távol áll ez a műfaj? — Eleinte sokkal jobban féltem — felelte Babarczy László —, sokkal nagyobb nehézségekre számítottam. Most azt gondolom, hogy különösebb speciális szakmai nehézségei az operettrendezésnek nincsenek. Színházi nyelven szólva „egy az egyben” játsszuk az operettet idézőjel és stüusparódia nélkül. Látványosságra törekedtem és lehetőleg pontos színészi játékra. Mivel tudom, hogy a színháznak szüksége van arra, hogy operettet játsszon és a közönség igénye is szinte elementáris erejű, legjobb tudásom szerint igyekszem megrendezni a Lili bárónőt. A szombati bemutató előadást Paulusz Elemér vezényli, a többi főbb szerepet Mester István, Vári Éva; Méndeléhyi Vilmos, Szalma Lajos játssza. — nt — — Tízezer forint értékű tár- adalmi munkával járulnak ozaá Peterd KISZ-fiataljai a oort.pálva építéséhez. A mun- a elvégzéséhez szükséges fo- ateröt a termelőszövetkezet iztosítja. A 1 i
