Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-27 / 123. szám

5 napló 1961. MÁJUS 27. FESTIK A HATTYŰT A Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság patacsi központi gép­telepe az ár- és belvízvédelemhez szükséges gépek karban­tartásával és felújításával loglalkozik. Képünkön a Pécsi tóra készülő és június elsején átadásra kerülő Hattyú nevű hajón végzik az utolsó simításokat. — Gajdacsi felv. — Határozat a feltalálók és újítók érdekében Saját munkakörben díjazzák az újításokat tívák alapvető érdeke lesz, hogy csak olyan újításokat vezessenek be, melyek tényle­gesen növelik az üzem nyere­ségét. Vitathatatlan, hogy az újí­tási rendszer továbbfejleszté­se hatalmas alkotó energiákat szabadít fel, az új érték létre­hozásában még nagyobb tö­megeket tesz érdekeltté. A to­vábbfejlesztett újítási rend­szer emellett nyílttá, átte­kinthetővé teszi az újítási ügyeket. A jövőben minden­kinek érdeke lesz a jó újítá­sok bevezetése. Kétes újításo­kat viszont a szakszervezet megnövekedett szerepe, a ha­tékony társadalmi ellenőrzés mellett lehetetlen lesz beve­zetni. Bertha Bulcsú Száguldó halál (2) Enyhék az ítéletek? Egy pillanatnyi gondatlanság következményei — Aki fáradt, ne vezessen gépkocsit! — Sok a baj a traktorokkal a legkülönbözőbb típusú gé­pek fordulnak elő, jelentős számuk műszakilag erősen ki­fogásolható állapotban van, és rendszeres kezelésük, gondo­zásuk sok kívánnivalót hagy maga után. Arról nem beszél­ve, hogy ezek a gépek sok esetben szakszerűtlen kezekbe kerülnek, és innen csak egy lépés a baleset. Gyakori, hogy az erőgépe­ket, pótkocsikat kiadják ház­hoz őrzésre és használatra, dp hogy kezelik, mit csinálnak a géppel, ezt jóformán senki sem ellenőrzi. Azelőtt a fia­talok gyalog, biciklin vagy autóbuszon mentek át egyik faluból a másikba — vendég­ségbe, búcsúba stb. — most vontatóval járnak. Volt egy fiatalember, aki a rábízott traktorral három községben végiglátogatta a rokonságát. A legtöbb ittasság is az ilyen járműveken fordul elő. A kö­zelmúltban történt halálos ki­menetelű traktorszerencsétlen­ség áldozatát négy hónapon át alkalmazta a gépállomás, mint segédvezetőt, anélkül, hogy szakképzettsége lett vol­na ehhez, a tragikus balesetet végülis ittasság okozta. Egy biztos: sürgős intézke­désekre van szükség a mező- gazdaságban! A gépjárművezetés szellemi munka is. A mozdulatok bo­nyolultsága, a reflexek, a koncentrálás — mind elsősor­ban idegi megterhelést jelent Ugyanakkor szinte minden ember másként érzékeny, másként reagál bizonyos té­nyezők hatása alatt. A kuta­tók épp ezért nagy figyelmet szentelnek az úgynevezett egyéb tényezőknek, amelyek a gépjárművezetést befolyásol­ják, mint a pillanatnyi ideg­állapot, a fáradtság-pihentség foka, az esetleges rejtett be­tegségek felbukkanása, vagy a már-már legendássá vált frontátvonulások hatása. — A közlekedési ügyekben a büntetés kiszabása nehe­zebb, mint egyébként, hiszen itt sokszor addig feddhetetlen, tisztelt és dolgos állampolgá­rok állnak a bíróság előtt, és egy adott pillanatban elköve­tett gondatlanság, figyelmet­lenség súlyos következményei­ért kell felelniök — mondja végül dr. Kamarás László bí­ró. — Ez is bizonyítja, hogy a gépjárművezetés mily nagy felelősséggel, állandó felelős­séggel jár. De ez a felelősség nem csupán a forgalomban való konkrét részvételre vo­natkozik, hanem arra is, mi­előtt a vezető beül az utóba. Mert legyen felelősségérzete ahhoz, ha úgy érzi, nincs kel­lő idegállapotban, ha túl fá­radtnak érzi magát, ne üljön kocsiba, vagy még fokozottabb elővigyázattal vezessenI Thlery Árpád között. A rendőrség súlyosabb pénzbüntetéseket szab ki, a látszat szerint a bíróság elé kerülő vádlott — ha pénzbün­tetést kap — majdnem „job­ban jár”, mintha a rendőrség szabta volna ki a bírságot. A bíróság előtt az ügyek már összefüggéseikben is értékel­hetők. Ezenkívül azt a pénz­ben ki nem fejezhető pszichi­kai hatást is figyelembe kell venni, amit a vádlott számá­ra a bírósági eljárás, annak várható kimenetele és költ­ségei jelentenek. Meggyőződé­sem, hogy a bíróság pénzki­szabása helyes. Ugyanakkor az is az igazsághoz tartozik, hogy a bírósági és a rendőr­ségi gyakorlatban a korábbi években tapasztalható arány­talanság már tavaly is lénye­gesen csökkent. — Alkalmazza-e a bíróság a gépjárművezetéstől való el­tiltást és milyen mértékben? — Amikor a bíróság szük­ségesnek látja, mellékbünte­tésül szokta alkalmazni a gép­járművezetéstől való eltiltást. Korábban a Btk. szerint örök­re is el lehetett venni a jogo­sítványt, most azonban tíz év a felső határ, mely egy évtől kezdődik. Az eltiltás a hiva­tásos gépjárművezetőknél fi­zetéscsökkenéssel is járhat, mert a vállalat bár szerelő­ként alkalmazza is a garázs­ban, anyagilag ez változást jelent. A magángépjármű ve­zetők esetében pedig a „leg­súlyosabb" büntetések közé tartozik a vezetői jogosítvány hosszabb-rövidebb időre való megvonása. Szívesebben vál­lalják a súlyosabb összegű pénzbüntetést, sőt még a ja­vító-nevelő munkát is, mint­sem egy évre is eltiltsák őket az autóvezetéstől. A vezetés­től való eltiltást a bíróság olyan esetekben alkalmazza, amikor valaki több ízben megsérti a közlekedési szabá­lyokat, és ebbe a kisebb sza­bálysértések is beleértendők, vagy valaki durván alapvető közlekedési szabályokat sért meg. Bírósági tapasztalatok sze­rint a közlekedési baleseteket a legtöbbször a sebesség hely­telen megválasztása, az el­sőbbségi jog meg nem adása, a szabálytalan előzés, kanya­rodás és a figyelmetlen veze­tés okozza. A szigorú rendőri és bíró­sági intézkedések következté­ben az utóbbi időben örven­detesen csökkent az ittassá­gokból okozott balesetek szá­ma, de szinte kiáltó a mező- gazdaságban alkalmazott gé­pekkel okozott közlekedési balesetek megdöbbentően ma­gas aránya. — Sajnos, a bíróság elé ke­rülő közlekedési ügyek jelen­tős száma mezőgazdasági jel­legű — mondja dr. Kamarás László. — A mezőgazdaságban A bíróságra csak a súlyosabb kimenetelű esetek, illetve a közlekedés rendjét több ízben megsértő gépjárművezetők ügye kerül. A közvélemény szerint a jelenleginél szigorúbban kellene megítél­ni a közforgalomban tapasz­talt figyelmetlen vezetést, a szabálytalan közlekedést. Sű­rűbben és bátrabban kellene alkalmazni a gépjárműveze­téstől való eltiltást, ezzel a szigorúsággal vissza lehetne riasztani a gépjárművezetőket a sokszor súlyos következmé­nyekkel járó szabálytalanko­dásoktól. — Véleményem szerint a jelenlegi szabályok, paragra­fusok megfelelőek, és ezek a bírósági gyakorlatban megfe­lelően érvényesülnek — mond­ja dr. Kamarás István, köz­lekedési ügyeket tárgyaló já­rásbíró. — Legfeljebb arról lehet szó, hogy a pénzbünte­tés mértékében bizonyos fe­szültség tapasztalható a bíró­sági és a rendőrségi gyakorlat mód van, hogy a feltaláló a saját vállalatával magasabb fizetésben, vagy egyénileg megállapított feltalálói díjban egyezzen meg. Az újítások területén forra­dalmat jelent majd a határo­zatnak az a tétele, mely sze­rint újításnak számít a saját munkakörben létrehozott új eljárás, vagy magasabb hasz­not biztosító üzemszervezési megoldás is. Mint ismeretes a korábbi időszakban a saját munkakörben eszközölt újí­tást munkaköri kötelességnek tekintették, s csak azt jutal­mazták, ami az elvárható munkaköri szint felett mutat­kozott. Ez sok szubjektiviz­musra, vitára, esetenként el­lenségeskedésekre, mi több bírósági eljárásokra is alkal­mat adott. Egyes vállalatok­nál a legjobb műszakiak nem a saját munkaterületükön igyekeztek kimagasló ered­ményt felmutatni, hanem egy másik vállalatnál, ahonnan jogosan megillette őket az újí­tási díj. Népgazdasági érdek, hogy elsősorban mindenki a saját munkahelyén törekedjék műszaki fejlesztésre, hiszen azt ismeri legjobban, és az ésszerűsítési eljárások is a sa­ját területen jelentkeznek leg­kézenfekvőbben. Sok vitát előz meg a „köz­reműködői díj” megszünteté­se, ami nem jelenti azt, hogy az újítások bevezetőit, támo­gatóit nem kell a jövőben ju­talmazni. , A népgazdasági és vállalati érdekek összehangolására ad módot az újítások elterjesz­tésére vonatkozó határozat. A jövőben nem kell magának az újítónak házalnia vállalatról vállalatra. Az újítás beveze­tésére vonatkozóan több vál­lalat szerződést köthet egy­mással és a költségeket is kötelesek megosztani. így az újítás népgazdasági szinten nagyobb megtakarítást ered­ményez majd, ugyanakkor a bevezetési, kidolgozási költsé­gek megoszlanak. Az új gazdasági mechaniz­mus szellemét tükrözik az újí­tási díjak fedezetére vonatko­zó döntések is. A jövőben az újítások kifizetése nem külön alapból történik, hanem a bérköltség vagy a részesedési alap terhére. Ez a fedezeti mód egyúttal a társadalmi el­lenőrzést is maximálissá te­szi, hiszen a vállalati kollek­Bírósági perek, meglepő ítéletek, szakszervezeti jegy­zőkönyvek sora, vállalatokon belüli vádaskodások, feljelen­tések jelzik egy ideje, hogy a hajdan oly helyesnek bizo­nyult újítási rendszerünk fe­lett eljárt az idő. A műsza­kiak, a legjobb szakmunkások feszengtek ugyan a régi ru­hában, de a meglévő feltételek között is sokat újítottak, rendszeresen korszerűsítették a termelés folyamatát és ma­gukat a terményeket is. A Mecseki Szénbányászati Tröszt újítói évente' átlagosan 16 millió forintos megtakarítást [ érnek el. Hásonlóan nagy j eredmények jelentkeztek a, Pécsi Hőerőmű üzemében is, i ahol az utolsó öt esztendőben I a dolgozók 1300 újítást nyúj­tottak be, külső emberektől pedig 275 újítási elképzelés érkezett. A Hőerőmű ezek alapján kilencmillió forintos népgazdasági hasznot muta­tott ki. A műszakiak tehát folyama­tosan dolgoztak, első sorban a népgazdaság érdekeit tartot­ták szem előtt és nem a sze­mélyesen realizálható többlet- jövedelem mértékét. A meg­élénkült magyar ipari élet szép eredményeit elismerve az új gazdaságirányítási rend­szer szellemében a kormány Gazdasági Bizottsága határo­zatot hozott találmányi és újítási rendszerünk tovább­fejlesztésére. A határozatok az I újítások és találmányok vo­natkozásában is a vállalati önállóságot fokozzák. Lehető­vé teszik, hogy a Találmányi Hivatal által szignált talál­mányok után a feltaláló az öt éves szinten mutatkozó válla­lati eredményjavulás 2—10 százalékát mint találmányi díjat megkapja. De arra is A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság tájékoztatása szerint Szi­getváron a Tinódi Művelődési Házban megtartott lottósorsoláson, a 21. játékhéten a következő nye­rőszámokat húzták ki: 20, 44, 54, 63, 69 A május 29-én a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság székházában megtartandó nyilvános havi tárgy- nyeremény sorsoláson a 18. Játék­hét szelvényei vesznek részt. Félperces interjút Új darab Moszkvából Hazaérkezett Moszkvából Nógrádi Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója. Odakint két hétig ismerke­dett a szovjet színházakkal és az új szovjet darabokkal. — Sok élményben volt ré­szem — mondotta — sók szép, új darabot láttam, és hoztam is belőlük etjy-kettőt, olyanokat, amelyekre érde­mes figyelni. Sőt, ezeknek a bemutatása is jó elgondolás­nak látszik. — Valami közelebbit el­árulna róluk? — A legjobb ezek közül a darabok közül Rozovnak, az ismert szovjet szerzőnek leg­újabb műve. Címe: Érettségi találkozó. Arról szól, hogy huszonöt év után hogyan ta­lálkoznak, viselkednek egy­mással szemben az emberek, s hogy tulajdonképpen mi az élet célja, értelme. Pécsi be­mutatásáról persze még nin­csen döntés, de a darab na­gyon jó. A 600 érett jubileum jegyében Továbbképző előadások nővéreknek Az Orvosegészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének Baranya megyei Bizottsága egészségügyi középkáderek részére tart to­vábbképző nagygyűlést tegnap és ma. A nagygyűlésen, melyet a középkori pécsi egyetem ala­pításának 800. évfordulója al­kalmából rendeznek, több érde­kes előadás hangzik el. így dr. Bajtai Gábor, a vérkészít­ményeknek a gyógyításban való félbasználásáról, dr. Szabó Jó­zsef, a reumás megbetegedések utókezeléséről, Benkő György pröfesszor, a modern érrend­szeri röntgenvizsgálatokról tar­tott előadást tegnap. Ma dr. Török Endre adjunktus mondja el előadását Az anaethesiológia helye a gyógyításban és az ez­zel kapcsolatos feladatok cím­mé L Utána Budvári Róbert pro­fesszor az egészségügyi közép­káderek, vagyis többek között az ápolók, asszisztensek szak­mai felelősségéről tart előadást, melyhez Dominó Ferencné egye­temi főnővér szól hozzá. Tegnap a Déldunántúli Kő- sépfokú Higiénikus Szakcsoport továbbképző napján a szenny­víztisztításról tartott előadást Sípos Sándor, dr. Steinmer Jó­zsef, Horváth Mária, dr. Csűrös Csaba és Csongor István. kongresszusról kérdezem, egy bíráló megjegyzéssel kezdi. Helytelen, hogy a szervezeti szabályzat módo­sításának tervezetét nem juttatták el időben az alap­szervezetekhez, így nem volt alkalmuk megvitatni. Lehet, hogy az utolsó pil­lanatban még megkapják, de akkor már nem lehet rajta változtatni. És így is folytatja, bírá­lattal. Sajnos ma még elég­gé különös módon kapják fiatal házasok az új laká­sok húsz százalékát. A gya­korlatban nem egy helyen úgy csinálják ezt, hogy először döntenek arról, ki­nek adják a lakást, és utá­na mutatják ki, hogy meg­van a húsz százalék. Az el­osztást megelőző tárgyalá­sokba kellene bevonni a KISZ-t, és figyelembe ven­ni a véleményét. A párttitkár azonnal csat­lakozik. A pártvezetőség­nek is az az álláspontja, hogy minden, a fiatalokat érintő kérdésben döntés előtt meg kell hallgatni őket magukat is. A B. m. Építőipari Válla­lat segédipari részlegében a pártszervezet felnőttként kezeli a fiatalokat, és az új ajánlási rendszer segít­ségével párt és KISZ együtt­működve erősíti az ifjúsá­gi szövetség kommunista jellegét. Kéri Tamás KISZ-a járt lássál tő benyomással kiegészülve sem csalhatatlanok. Egy biztos, szeret dolgozni. Ta­valy első félévben a megye ipari jellegű alapszerveze­teinek versenyében az ő gárdája érte el a legjobb eredményt. Persze, ez nem okvetlenül a titkár érdeme. Meg is kér arra, hogy ne az ő személyét emeljem ki, inkább, ha már az alap- szervezetről van szó, írjam meg, hogy nagyon szívesen vállalnak társadalmi mun­kát. Láttam a tv-torony makettjét a május elsejei felvonuláson? Na, hát an­nak az elkészítésében is közreműködtek. — Miért jelentkezett a pártba? — próbálkozom, bár magam is érzem, hogy erre a kérdésre nem köny- nyű felelni. Vagy nagyon is könnyű ... Nem ideologizálja meg a választ. Nagyapja a Tanács- köztársaságtól kezdve részt- vett a munkásmozgalom­ban. nagyanyja és édesapja a felszabadulás óta párttag. Mosolyogva sorolja, de mégis ez a fő ok. Az ő csa­ládjukban olyasféle hagyo­mány ez, mint ahogy egyes régi bányász-dinasztiákban apáról fiúra száll a szakma szeretete. Amint a közelgő KISZ­szavazzon.” És ekkor meg­történt az, ami oly ritkán fordul elő, egy kéz sem emelkedett a magasba. Az alapszervezet nem járult hozzá titkára lemondásához. Egy másik taggyűlésről, mely Jandó Béla ajánlásá­ról döntött. Kaszás Lajos, a részleg párttitkára számol be. — A javaslatot „hivatalo­san” Szántódi József, KISZ- szervezőtitkár terjesztette elő, őszintén szólva én ar­ra számítottam, hogy gé­piesen megszavazzák, és át­térnek a következő napiren­di pontra. Nem így volt Legalább négyen kértek szót gondolja meg, mind­annyian pártonkívüliek, és felelősségteljesen, tények­kel indokolták, miért ajánl­ják KISZ-titkárukat a párt­ba. Azt hiszem, ezzel nem­csak Bélát tisztelték meg, a párt iránti megbecsülésü­ket is kifejezték. Jandó Béla másik ajánló­ja Gruber János volt, aki­vel kilenc év óta dolgozik együtt. Buváry László, fia­tal párttag is elmondotta akkor, milyen embernek is­meri Jandó Bélát Tényleg milyen ember? Az újságíró csak felszínes ismereteket nyerhet róla, melyek azzal a bizonyos él­ik B. m. Építőipari VáH­lalat KISZ küldöttérte­kezletén hallottam: a IX. kongresszus óta nyolc fia­talt vettek fel a pártba ágy, hogy egyik ajánlója a KISZ-alapszervezet volt Nyolc munkás fiatalt kö­zülük egy KISZ-titkár. Bizony, eleinte még a párttagok közül sem min­denki helyeselte, hogy pár­ton kívüli testület ajánlhat valakit a párt tagjai közé. Bödő Mihály, a vállalat KISZ-bizottságának titkára viszont éppen arról tájé­koztat hogy náluk kezdet­től fogva komolyan számí­tottak a KlSZ-aiapszerveze- tek véleményére. Egy al­kalommal még az is előfor­dult hogy azért nem fo­gadták el egy fiatal jelent­kezését mert nem a KISZ- tagggyűlés, hanem „csak” 2 párttag ajánlotta a párt­ba. A KISZ-tttfcár, aki feb­ruár óta párttag, Jandó Bé­la lakatos szakmunkás, a segédipari részleg dolgozó­ja, a Gépipari Technikum levelező tagozatának máso­dikos tanulója. A vezetőség­választó taggyűlésen, ami­kor a régi vezetőség nevé­ben lemondott az elnök — talán máshol jártak a gon­dolatai — ügyrendi hibát vétett. „Aki elfogadja Jan­dó Béla lemondását — for­dult a • jelenlevőkhöz —, ké­rem, hogy kézfeltartással V

Next

/
Oldalképek
Tartalom