Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-12 / 85. szám
5 napló 19Í1. ÁPRILIS 12. Könyv és mechanizmus eljut egészen a bizományosa- kig, sőt az olvasókig, mert számos ankéton kikérik véle- ményüket az előzetes elkép- zelésekről. Miután a legille- tékesebbek, a terjesztők és az olvasók megvitatták, az össze- sített vélemények alapján ké- szül el a végleges kiadói terv Mi a jó ebben? Megteremtődik a kiadó, a terjesztő és az olvasó közötti nélkülözhetetlen kapcsolati amely korábban esetleges volt. Nyilvánvalóan csökken áz el- adatlan könyvek száma s ha egy-egy év végén csak néhány tonnával is kevesebb könyv kerül a zúzdába, már nyer- tünk valamit. Méginkább ak- kor, ha a könyvbarátokkal együtt munkálkodunk a szűk- séges célok megvalósításán. Vegyünk csak néhány példát. Valamelyik kiadó egy mai francia novellista gyűjtemé- nyét teszi az asztalra. Okos dolog ez? Feltétlenül. Lehe- tett volna ez előzetes igény? Aligha, az átlagolvasó nem- is- meri azt a mai francia no- vellistát. azért fel sem merül benne a megismerés vágva; Viszont művelődéspolitikai; esztétikai szempontból helyes; ha minél többen olvassák; mert hozzájárul ízlésük fór- múlásához. Méginkább ez a helyzet egy sor kimondottan ismeretterjesztő, szakmai könyv esetében. Az igény, a szükséglet előzetes és tervsze- rű felmérése, pontosabban irányítása a társadalmi, gaz- dasági fejlődés követelménye, velejárója. Ez teljesen érthe- tő, ha a könyvet nem egysze- rűen az olvasási igény kielé- gítése puszta eszközének te- kintjük. Nem is az! Ez a gondolat nem új, de a reform szellemében helyes értelmezést kap és néhány gazdasági jellegű új intézke- déssed együtt hozzájárul a terjesztés megjavításához. Ed- dig a könyv — sematikusan — ilyen utat járt be: kiadó — terjeszitőközpont — helyi bol- tok — bizományosok, azután egy idő múlva a sorrend meg- fordult: bizományos —. helyi boltok — központ, zúzda vagy árleszállítás. Ez nem tréfa, az eladatlan könyvnek ez a sor- sa, bár külön-külön mindegyik más ok miatt kerül ide. Egyik a ténylegesen túlméretezett példányszám, a másik a rossz propaganda miatt. A jövőben a boltok meghatározott időre forgalmi tervet kapnak, rakta- rukban annyi könyv lesz amennyi pénzzel rendelkez- nek. Az év végén megihaitá- rázott nyereséget kell befizet- niök a központnak, a nyere- ség egy részével maguk gaz- dálkodhatnak. Ha több köny- vet akarnak vásárolni, mint amenyit a terv meghatároz, akkor ezt a nyereségből fe- dezik, esetleg hitelt vesznek fel a banktól. A bizományos — maradjunk az üzemieknél — szerepe különleges: nem ke reskedő, hanem a kulturális élet ugyanolyan megbecsült munkása, mint a könyvtáros, az ismeretterjesztő, a szakkör- vezető. A könyvterjesztés a népművelés rangjára emelke- dik, a kultúra szerves részévé válik. A bizományosnak nem- csak azt kell eladnia amit az olvasók igényelnek, hanem ajánlani kell a művek széles skáláját, a legjobb, legidásze- rűbb és a művelődéspolitiká- nak megfelelő alkotásokat. Ez összhangban van azzal a kő- vetelménnyel, hogy a boltnak teljesíteni kell a tervet, nye- reségeí kell hoznia, és nem lehet abban bízni, hogy a me:g maradt árut visszaküldik. — Minden könyvet el kell adni! A könyvterjesztés mozgalmi feladattá, nemes társadalmi evékenyseggé válik. Most már válaszolhatunk a kérdésre, nevezetesen arra, hogy a gazdasági reform ál- talános bevezetése után áru- cikké válnak-e a kultúra ״tér- mékei?” Határozottan mond- hatjuk: nem! A reform ki- terjed a kultúra területére, a párt és az állam azonban a jövőben is arra törekszik, hogy az itt érvényesülő gaz- dasági szempontok és ténye- zők mindenkor a kulturális politika alapvető céljait szol- g á 1 j á k. A könyv esetében a szocialista eszmék és isme- retek tervszerűbb, hatéko- nyabb és átgondoltabb terjesz- tését Bocz József te után bekerült a könyves- bolti forgalomba s mint min- den más féle áru, kínálta ma- gát vagy kínálták az eladók. Amelyik jól kínálta magá vagy jó propagandát kapott, abból sok, legalábbis több fo- gyott. mint a másikból. Az árucsere másik oldalán min- dig ott volt a partner, a vá- sárló, s jobbára mégis csak rajta múlott, vesz-e belőle vagy nem vesz belőle. Ha nem vették meg, legfeljebb megmaradt és visszaküldték. Most sem változik termék! minősége, ugyanakkor azon- bán előbbre is lép a rang- listán: a művelődés, az isme- retterjesztés elemévé. Nem ! tudom pontosabban meghatá- | rozni, talán ebből is érthető, hogy a könyv ezután jobban szolgálhatja az emberek álta- lános és szakmai műveltségé- nek gyarapítását, valóban, a szó legszorosabb értelmében szellemi termék lesz. Pénzbe kerül ezután is, az értéke, költsége talán fokozottabb lesz a korábbinál, mégsem ez kerül előtért«. Mert a másik következte- tés: a SZOT és a Művelődési Minisztérium nemrég kiadott együttes irányelvei az üzemi szakszervezeti bizottságok fel- adatává teszi a könyvárusítás ellenőrzését és helyi irányítá- sát. Az üzemekben eddig is volt terjesztés, egy-egy ügyes ember olykor szép eredmé- nyékét is produkált, azzal a szépséghibával, hogy jobbára az irodai tisztviselőkből ver- buválódott vásárlóközönsége. A munkásokhoz nem jutott el, pereze melyik vezető nézte volna jó szemmel, ha az esz- tergagép mellett válogatták volna ki a nekik tetsző köny- veket, a dolgozóknak sem jutott volna erre idejük. Most ez a határozat egyszerre a közvélemény középpontjába helyezi őket. A szak szervező- ti bizottságoknak nem azt kell figyelniük, hogy mennyit ad- nak el a bizományosok, ha- nem — és ez is újdonság — mit és kinek? Ez keres- kedelmi. tevékenység? Az is, de csak másodsorban. Minden- féle szempont háttérbe szorul az általános és az üzem sa- játos művelődéspolitikai cél- jai mellett s végső soron ez dönti el a terjesztő tevékeny- ség és a könyv hasznát. S ebből mindjárt adódik az eddig is sokat vitatott prob- léma: a kereslet, tehát a vá- sárló igénye és a művelődés- politika célja mennyiben és hogyan azonosul? Sokan ugyanis a kereslet elsőbbségé- re esküsznek abból a meg- okolásból, hogyha a könyvter- jesztés kereskedelem, akkor azt kell adna az olvasóknak, amit kémek, igényelnek. A könyvterjesztésre vonatkoztat- va sok igazság van ebben, né- hány új elgondolás ismereté- ben azonban jogunk van azt hinni, hogy a kétféle igény ta- lálkozására rövidesen sor ke- rül. A könyvkiadóknál már el- készült a jövő évi terv, ame- lyet megküldték a terjesztő vállalatoknak s e csatornán A könyvesboltok vasárnap reggelre elkészült kirakatai kellemes meglepetést szerez- tek a könyvbarátoknak. Még akkor is, ha az árcsökkentés- nek megvan az a kellemetlen mellékíze. hogy ilyenkor sok bóvlit is a piacra dohnak. Hi- szén a sok-sok könyv között bizonyára akad — valóban így is van — szép számmal értékes mű, olyan kedvenc íróké, akiknek könyvét a ki- adáskor nem tudtuk megvá- sárolni. Az olvasó tehát min- denképpen üdvözli az ilyen akciót, viszont aki egy kicsit a kulisszák mögé pillanthat, az belátja, hogy e haszon na- gyón viszonylagos, a másik oldalon kárt jelez: tervszerűt- lenség, kapcsolatok hiánya, egy szervezet fogyatékosságai bukkannak elő. Amikor a múlt évben létre- hozták a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalatot s ezzel a könyvterjesztésben csupán há- rom nagy intézmény maradt, akkor kimondatlanul a rend- teremtés időszakának k üsző- bét léptük át. Mondhatnánk úgy is: a gazdasági reform szele elkezdte kavarni a más- fél évtized óta kissé megápo- rodott levegőt. Egy statiszta- ka fehéren feketén bebizo- nyitotta, hogy például az üze- mi munkások 75—80 százaié- ka nem olvas semmilyen könyvet, nem tagja a könyv- tárnak és a könyvesboltok- bán sem vásárol. Az üzemek- ben nem alakult ki a könyv- terjesztés népművelő módsze- re, pedig ez faiun, a földmű- vesszövetkezetek gondozásá- bán rég jelentős sikert ara- tott. Ebből következően csak az a munkás olvasott új köny vet, aki betért a könyvesből- tokba böngészni s fizetésének egy kis hányadát rá is fór- dítotfa e célra. Milyen ele- nyészően kevesen! A Művelt Nép azt a hiva- tást vállalta, hogy a könyvet beviszi az üzemekbe, egészen a munkapadig. Már ez is új és lényeges változás, amely- bői azonban még két nagyon .fontos következtetés szárma- zik. A könyv eddig bizonyos értelemben piaci áru volt, egy termék, amely elkészülMagyar pavilonok a világ minden táján Reykjavik, Libanon, Moszkva, Hannover és 10 év után Marseille termékeink mellett a légkor- szerűbb tévé-készülékeket is megtekinthetik majd a látoga- ták. Június 21 és július 5 kö- zött a trieszti nemzetközi vá- sáron a magyar sportszeripar, kézimunka és népművészet- háziipar alkotásai mellett a he rendi Porcelángyár termékei- vei szerepelünk. Augusztus 20-a és szeptem- bér 20-a között kerül sor az izmiri nemzetközi vásárra, ahol a szerszámgépeken, jár- műveken és elektromosipari termékeinken kívül jelentős helyet káp néhány fontos fo- gyasztási cikk is — ital, kon- zerv, húskészítmények. Ezek- bői kóstolót is tartanak. A moszkvai nemzetközi ruhaki- állításon konfekcióipari gépein két, műbőr-, szőrme- és bőr- áruból készült magyar divat- cikkeinket mutatjuk be. Da- maszkuszban a nemzetközi vá- sáron gépi bemutatók mellett jelentős helyet biztosítanak a hódmezővásárhelyi Mérleggyár készítményeinek, ősszel a lip- csei, zágrábi és a bari nemzet- közi vásáron kívül részt ve- szóink Bécsben a szeptember 10-e és 17-e között sorrake- ríilő osztrák őszi vásáron. Szeptemberben a ״vásárok hó- napjában” még ott leszünk a plovdivi nemzetközi vásáron, a kölni nemzetközi élelmiszer- kiállításon, és tíz évi szünet után újra megjelenünk a fran- ciaországi Marseille-ben, a׳hol pavilonunkban a könnyű- és élelmiszeripar exportkínálatát mutatjuk be. A Magyar Vásár- és Kiállí- tásrendező Irodán elmondták, hogy a különböző vásárokon gondot fordítunk a magyar márkák és védjegyek propa- gálására is, hogy azt a vilá- gan megismerjék és ha lehet kérjék is. Ilyenek: a Palma, Ganz, Mirköz (hűtőpultokat), szupermarket berendezéseket, szerviz-berendezéseket gyártó vállalat), a VTRGY. Illetéke- sek most tárgyalnak arról, hogy ősszel Ausztria több vi- déki városában — Grácban, Linzben, Salzburgban — ren- deanek magyar heteket. munkák mellett a lakásdíszítő ipar termékeinek bemutatásá- ra is. Április végén és május első napjaiban két nyugat- német városban szerepelünk. Friedrichshafenben a nemzet- közi élelmiszer kiállításon élei- miszer és konzerviparunk leg- szebb termékeinek a bemuta- tójára kerül sor. A hannoveri nemzetközi ipari vásáron pe- dig hat külkereskedelmi válla- latunk mutatja be a magyar ipar termékeit, ezenkívül a műszaki szakemberek mégis- merkedhetnek magyar találmá nyakkal és szabadalmakkal is. A svédországi Göteborgban május 19 és 28-a között sorra- kerülő nemzetközi vásár félév- százados jubileumán külön pa- vilonnal veszünk részt, ahol elsősorban magyar lakbérén- dezési cikkeket, textíliákat és bőrárut láthatnak a svédek. Júniusban a páduai nemzet- közi árubemutató után a póz- nani nemzetközi vásáron vo- nul fel a magyar ipar legszebb alkotásainak egész sorozata. Lengyelországban nehézipari A messze Izüamd fővárosá- bán, Reykjavikban május 20-a és június 5-e között rendezik meg az első nemzetközi vá- sért. Itt a híres konzerveken kívül magyar borok, pálinkák, ruhaanyagok, háziszőttesek, ci- pők, hangszerek, játékáruk és hanglemezek adnak majd íze- látót iparunk termékeiből. A Magyar Várár- és Kiál- lításrendező Irodában tájé- koztattak bennünket arról, hogy az idén milyen• vásáro- kon vesz részt a magyar ipar. Április 5-e és 11-e között Libanonban magyar hetet tar- tottak. Ez alkalommal a Saint Georges szálloda éttermében magyar vendéglő működött, számos nagy beiruti üzletben magyar . kirakatok voltak, ugyanakkor több tucat üzlet- ben magyar árukat árusítót- tak. Néhány nappal később a világhírű milánói nemzetközi vásáron szerepel a magyar ipar. ahol elsősorban vegyipa- ri gépeket mutatunk be, és sor kerül a halasi csipke, mező- kövesd! szőttes, sárközi kéziPályázati felhívás bán, alapszervezetekben, szakkö- rökben, filmkörökben és az ifjú- sági klubokban rendezett vitákon, ankétokon.! A Kiváló Ifjúsági Klub pályázatra benevezett klubok a vita anyagát rögzítsék naplójuk- ba! A pályázatokat (név és pontos cím feltüntetésével) 1967. szeptem- bér 10-ig küldjétek meg a megyei KISZ-bizottságokra, ahonnan az előzetes •értékelés után a legkivá- lóbb 5 dolgozatot 1967. szeptember 30־ig megküldik a KISZ KB &ul- turális Osztálya részére. A pályázatok országos eredmény hirdetésére 1967. október végén kerül sor. Pályadíjak: I. díj: 10 napos kétszemélyes út a Szovjet- unióba, n. díj: 6 napos kétszemé- lyes út a Szovjetunióba, m. díj: filmfelvevőgép, IV. díj: 600 forint értékű könyvjutalom, V. díj: 400 forint értékű könyvjutalom. Az országos szintre nem kerülő pályamunkákat a megyei taná- csők és a moziüzemi vállalatok értékes könyvekkel, filmbérletek- kel jutalmazzák. A KISZ Baranya Milyen fakultásokkal indult az ősi Studium Generale? Jubileumi tanú’mánykötetek jelennek meg tieken kívül az orvosi kar, a Városi Tanács kiadásában je- lennek meg a 600 éves ma- gyár felsőoktatás jubileumé- hoz kapcsolódó munkák. A tudományos diákkörök pályá- zatait szintén megjelentetik, míg a ״Jelenkor” külön szá- mot ad ki az októberben Pé- esett sorrakerülő jubileumi ünnepségekre. 0.1 mekeii* daló oliester Minden alkalomra kiválóan öltöztet, fehérneműre és felsőruhára alkalmas, vasalás nélkül viselhető a PAMUTNYOMÓIPARI VÁLLALAT LEGÚJABB TERMÉKE Kapható a Ruházati Kereskedelmi Vállalat Pécs, Kossuth Lajos utcai boltjaiban és a Pannónia Szálló színháztermé- ben megrendezésre kerülő kiállításon április 17—23-ig. és a középkori magyar jogi oktatás, Mezei László egyete- mi docens a pécsi egyetem- alapítás tárgykörében Írták tanulmányaikat. Rajtuk kívül Lengyel Alfréd levéltári igaz- gató, Petrovich Ede levéltá- ros és Bőnis György kutató járultak értékes adalékokkal a kötethez, amely választ ad a pécsi egyetem 600 évvel ezelőtti alapításának indíté- kaira és körülményeire, to- vábbá arra is, hogy milyen ka- rokkal indult az ősi Studium Generale. A jogi kar, vala- mint a jogi képzés alapját képező ״artes” — hét szabad művészet — kezdettől fogva megtalálható a 600 éves pécsi egyetemen, amit bizonyít az is, hogy Galvano di Bologna, a kor híres tudósa kánonjogot adott elő Pécsett és ebben az időben írta egyik híres jogi vonatkozású munkáját is. — Galvano di Bologna nagysze- repe az egyetem beindításá- bán egyben arra is utal, hogy annak szervezése páduai, il- letve bolognai mintára tör- tént. Petrovich Ede, münche- ni kódexek adataiból újab- bán orvosi kar létezésére is következtet. Az oktatás mi- lyenségét azonban már nehéz megállapítani, mivel a 150 éves török uralom a pécsi egyetemet és annak minden oklevelét is elpusztította. A második, már szintén sajtó alatt levő tanulmány- kötet az egyetem felszabadu- lás utáni életét, fejlődését, oktatómunkáját reprezentálja, míg a jogi kar harmadik ki- adványa a pécsi egyetemmel kapcsolatos valamennyi mun- ka bibliográfiáját adja. FenA magyar felsőoktatás kéz- deteinek, a pécsi egyetem ala- pításának 600. évfordulója al- kaiméból a pécsi Jogtudomá- nyi Egyetem szerkesztésében három tanulmánykötet jelenik meg. Az első áprilisban ke- rül ki a nyomdából ״A pécsi egyetem történetéből” címmel, dr. Csizmadia Andornak, a jogi kar dékánjának szerkesz- tésében. írásában külföldi professzorok is részt vettek: Adam. Vetulina krakkói egye- temi tanár ״A pécsi egyetem valamint a krakkói és a bé- esi testvéregyetem alapításá- nak körülményeiről” címmel, Frántisek Kavka prágai egye- temi tanár pedig ״A prágai Károly-egyetem, a pécsi egye- tem és Dél-Magyarország a XIV. században és a XV. század elején” témakörben közöl értékes tanulmányt. Kardos Tibor egyetemi tanár a pécsi egyetemi beszédek és a humanizmus, Csizmadia An- dór egyetemi tanár Galvano di Bologna pécsi működése A KISZ Központi Bizottsága Kulturális Osztálya, a Művelődés- ügvi Minisztérium Filmfőigazga- tóságával, a MOKÉP-pel, a FÖMO- val közösen a forradalmi ifjúsági filmnapok keretében a Nagy Ok- töberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére kettős pá- lyázatot hirdet. Vitautasz Zsalakjaviesusz ״Senki sem akart meghalni” c. szovjet— litván játékfilmjének, és Kolonits Ilona ״Vörös jelek a hadak útján” c. dokumentumfilmjének feldolgo- zására. A pályázatot egyéni irásmű- vekre hirdetjük meg. Pályázni lehet a film, vagy fii- mek megtekintése után készített dolgozattal, vagy tanulmánnyal a következő témák egyikéből: 1. ״Gondolatok a Senki sem akart meghalni” c. film megtekin- tése után. (Az ifjúság forradalmi- sága, egyéni-kollektív felelősség, társadalmi és politikai elkötelé- zettsóg, az igazi hősiesség, a ren- dező művészi eszközei.) 2. Gondolatok a ״Vörös jelek a hadak útján” c. film megtekinté- se után. (A Nagy Októberi Szó- cialista Forradalom hatása Ma- gyarországon, a magyar interna- cionalisták részvétele a szovjet hatalomért vívott harcokban, pro- letár internacionalizmus 50 évvel ezelőtt és ma. a nemzetközi pro- letár összefogás szükségessége napjainkban.) Fiatalok! KJSZ-tagok! Minél többen vegyetek részt a pályázaton és a filmek megte- kintése után a KESZ-csoportokBaranyai siker a ״Szakma kiváló tanulója” országos verseny döntőjén Az országos verseny döntő- jen a pécsi 500. sízámú Ipari Szakmunkástanuló Intézetből 17 szakmába«, 36 tanuló vett részt . A résztvevők közül Benkő József a járműlakatos szak- mában Debrecenben II. helye- zést ért el. Jutalma kitűnő .szakmunkás bizonyítvány. ״A Szakma Kiváló Tanulója” pía- kett ezüst fokozata, valamint tárgyjutalom és vásárlási utal- vány. Horváth József a hír- adástchnikai műszerész szak- mában Miskolcon III. helye- zést ért el. Jutalma: kitűnő szakmunkásbizonyítvány, ״A Szakma Kiváló Tanulója” pia- kett bronz fokozata és tárgy- jutalom. A döntőben részt vevő többi :fiatal három hónappal a ta- nulmányai befejezése előtt ju- tálamképpen szakmunkássá lett nyilvánítva. A B. M. AGROKER VÄLLALAT ALKATRÉSZ OSZTÁLY 1967. április há 15-30 ig farija éves elszámoltató leltárát Ez idő alatt mindennemű árukiadás szünetel. Sürgős gépállás esetén A TOLNA MEGYEI AGROKER VÁLLALAT ALKATRÉSZ OSZTÁLYÁNÁL VÁSÁROLHATNÁK 1. / M « 4 *
