Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-09 / 83. szám
19m. Április •; napló 4 Baranyai kezdeményezés A legelső a tizenkettőből — Lift, összkomfort״ távfűtés Miért másodosztályú? A címkéken megjelölik az áruk hibáit április 20-án ül össze a termelő- szövetkezetek I. országos kongresszusa A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek 1. országos kongresszusának előkészítő bizottsága ülést tartott. Meg- tárgyalta a kongresszus elő- készítésével kapcsolatos ta- pasztalatokat és tennivaló- kát. A mezőgazdasági tér- melőszövetkezetek 1. orszá- gos kongresszusa 1967. áp- rilis 20-án ül össze a Pár- lament kongresszusi termé- mében. Nemrégiben egy kerekasztal beszélgetésre hívták össze a Megyei Tanács ipari osztá- lyán a Mohácsi Vegyesipari, a Komlói Helyiipari Vállalat vezetőit valamint a kereske- delem képviselőt. Azt vitatták meg, hogyan lehetne az áru- választékot bővíteni a״zal, hogy ezek a vállalatok az or- szág más részébe készülő hol- mákból Baranyának is adná- nak kisebb-nagyobb szériákat, esetleg egyedi' darabokat.' A beszélgetést több megállapo- dás követte. Mindkét vállalat férfi, női, gyermek fehérneműket, eseten ként felső ruhákat is készít. A Komlói Helyiipari Válla- lat tavaly az utolsó negyed- évben például konfekciós áru- bői 78 731 darabot, ebből 72 241 elsőosztályú, 5874 másodosztá- lyú, s egészen elenyésző szá- zaléka harmad-, illetve ne- gyedosztályú áruként került forgalomba, vagyis a két utóbAmikor a részes összeesik ״Ápoló“ kerestetik Kijózanító állomás kellene Pécsett van rajta, könnyebb a dolguk, mert akkor az ügyeletes kli- nika felveszi az illetőt. De ha nincs? Vigyék haza? Jó, de végtére is a mentő nem taxi! Mégis hazaviszik. Ezután hagyják magára vagy kezel- jék esetleg tovább? Erre már nem érnek rá. Igazuk van. Mit tegyen a rendőr? Nyúl- jan a részeg hóna alá, támo- gassa fel és ״húzza” valame- lyik őszabára? Ez karikató- rónak is rossz. De ha oda is vonszolná, mit tegyenek o׳tt vele? Az igazság: pillanatnyilag a mentők is, a rendőrség is ״intézkedés-képtelen” a jele- netben leírt esetekben. Kijó- zanító állomás létrehozása a megoldás. Van erre határozat, sőt a tanácstól kapott tájékoz- tátó szerint már készül is, néhány hónap múlva már De addig? Valami megöl- dás szükséges. A kijózanító ál- lomás elkészültének idejéig valamelyik klinikának vagy kórháznak vállalnia kellene az ״ápoló” szerepét. Mert az ut- ca aszfaltján fekvő ״ittas sze- mély” is — ember. — Szokolai felv. —■ Húszezer forintos forgalmat bonyolítanak le havonta a pécsi Tempó Ktsz esernyőjavító részlegében, ahol százszámra újjá* születnek az esernyők. Helyszín: Pécsett — éjfél körül — a Kossuth Lajos ut- ca. Szereplők: Járókelők, egy részeg ember és mások. Történet: A részeg tántorogva megy az utcán, kis idő múlva a ház falához lódul. Szilárd tá- maszt érezve áll egy ideig, aztán lába megroggyan, lassan lecsúszik az aszfaltra. Néháriy pillanatig hátát a falnak vet- ve ül, majd eldől. Fekszik, mint egy hulla. Járókelők: (Körülállják, be- szélnek). Az egyik: Rosszul lett, hívni kellene a mentőt. A másik: Részeg ez uram, mint a csap, láttám a kocs- mából jött ki. A harmadik: Részeg, igaz, de aikkar sem maradhat itt... A negyedik: (Siet telefonálni a mentőkért). Az ötödik: (elindul, vissza- szól). Hívom a rendőrt. Eltelik néhány perc, megér- kezik a mentőautó, a rendőr ist ״Ittas” — mondja a mén- tőorvos és a rendőrre néz. ״Ittas” állapítja meg a rend- őr is és a mentőarvosra néz... — Vigyék már ezt az em- bért valahová, hiszen meg is halhat itt az utcán! — szól egy erélyes hang a körülállók közül. Bár a fenti jelenet kitalált, de hasonló szinte nap mint nap megtörténik . a városban valahol. De folytassuk csak ott a jelenetet, ahol az éré- lyes hang megszólalt: ״Vigyék már ezt az embert valahova...” De hova? Mert az elmúlt év végéig a ״hova” nem volt vi- tás, — az Idegklinikára. Ott az illetőt rendbe tették, aztán kijózanodás után elbocsátot- ták. így van ez rendjén. Azaz csak volt. Mert az Idegkli- nika december 31-től nem foglalkozik ittas emberek ki- józaní fásával, — helyhiányra hivatkozva. Mit mondanak a mentők? ök minden hívásra kötelesek kimenni, ki is mén- nek. Az ittas embert eddig az Idegklinikára vitték — ezzel részükről elintézték az ügyet. De hová vigyék most? Ha/ esetleg sérülés vagy karcolás a ! Nemzetközi újdonságok, gyönyört! színek, óriási , fajtaválasztékban Bokori futó-, babafajtákban. Orgona. Gladlolust Remek színekben, sok fajtában; díszcserje örökzöld, rfblzU-. málnát« Ismertető árjegyzéket díjmentesen küldőt rOTH rózsakertészet BUDAPEST, HL mártírok O. 30 SZAK Tíz emelet panelokból Háztűznézőben a statikussal Csodálkozva néz rám: — Én? Bárcsak lakhatnék! Albérletben lakom, fizetek havi hatszáz forintot egyetlen helyiségért. Szeptemberben gyerekünk lesz, nem is tó- dóm, hogy abban az egy szó- bábán ... Több mint két éve beadtam az igénylést, de se- hol semmi. — Szabadidejében? — Olvasok. Van egy ötszáz kötetnyi kis könyvtáram, fe- le szakirodalom, tanulni is kellene, de hát ilyen lakás- bán. Tudja, hogy van ez. Semmi vigasztalót nem mondhatok neki. Csak hall- gatok, figyelmesen nézegetjük a környéken álló nagyon szép panelokat, s az ablakok mö- gött — sötétedés közeledte- vei — hirtelen felgyúlnak a villanyok Rab Ferenc Ipari tv-kamerát állított fel a 12. AKÖV az Olim- piánál és a 7 emeletesnél levő megállóban, hogy a végállomásról figyelemmel tudják kísérni a forgalom alakulását. Az ipari tv a közeli napokban megkez- di működését. ! A költészet napja > Pécs város Tanácsának ! művelődésügyi osztálya, a l Magyar írók Szövetsége ] dél-dunántúli csoportja, a > Jelenkor szerkesztősége és > a Doktor Sándor Művelő> dési Ház költői estet ren- ] dez ■a művelődési házban j április 10-én, hétfőn este > 7 órakor, a költészet nap> ja és a ״Dunántúl” című > versantológia megjelenése ! alkalmából. A költői esten dr. Jólesz László, a Magvető Könyv- kiadó főszerkesztője mond bevezetőt. Cserhát József, Kalász Márton, Pál József í és Takács Imre verseikből i olvasnak fel. A költőket 5 Tüskés Tibor mutatja be. vasbeton szerkezetből áll, ezért a teherbíróképesség alapjául az I. emelet szolgál. Fölfelé aztán emeletenként már csökkenhet a teherbíró- képesség. A tizedik emelet panelje már csak húsz tón- nányi önsúlyt és a viszony- lag könnyű tetőszerkezetet viseli. A statikusnak különösen gondos számításokat kell el- végeznie a panelek találkozá- si pontjainak méretezésénél. A tízemeletes épületnek mint- egy 70 tonna erősségű szél- nyomást kell ״kibírnia”. — A rendelkezésünkre álló meteorológiai statisztika alap- ján hazánkban nem fordult még elő 120—130 kilométer óránkénti szélsebesség. De mi negyven százalékos több- let-biztonsággal tervezünk. A szél tehát semmiképpen sem bonthatja meg az épület ál- lékonyságát. — A hőhatásnak van-e szerepe? — Természetesen. Éppen ezért az épület köritó panel- jeit mi szaknyelven ״szend- vics-paneleknek” nevezzük. A huszonöt centiméter vastag- ságú panel három rétegből áll: burkolóréteg, a keram- zitbeton hőszigetelő és normál kavicsbeton réteg. A hazái éghajlati viszonyoknak meg- felelően alakították ki ezt a rendszert. 2,5 méteres vasbeton alapzat Külön téma a talajvizsgá- lat. A volt repülőtér talaja általában agyagos, a mélyebb rétegekben homokos, tehát laza. Az új városrész minden- egyes épülete alatt külön-kü- lön végeztek és végeznek ma is próbafúrásokat. A próba- fúrások eredményétől teszik aztán függővé, hogy az épü- let milyen alapozást kapjon, a panelek ugyanis elég érzé- kenyek a mozgásra. Köztu- doniású, hogy New York ke- mény, sziklás talajra épült és ott egy négyzetcentiméter 30—50 kilogramm nyomás- feszültséget bír el. Uránvá- rosban csupán 2—3 kilogram- mot. — Ez tette szükségessé, hogy ennél a tízemeletes la- kőháznál két és fél méter magas vasbetongerenda rá- csozattal oldjuk meg az ala- pozást. A négyemeletes pa- nelházak betonalapzata csut pár nyolcvan centiméter ma- gas. Közben megered az eső, be- állunk egy felvonulási építtet eresze alá, Sárdi György meg- jegyzi, hogy ő és csoportja végezte el az' összes panel- épületeik statikai tervezését — Ez hány lakás? — Talán kétezer, ha nem több. — ön is panelban lakik? Stílusos volna. Bffég három szintet ráhúz- nak, és áll a ״talpán” Pécs legmagasabb — 10 emeletes — lakóháza Uránváros déli részén. Nagyjából már min- dent tudunk erről a házról. Tillai Ernő tervezte, Wolf István építésvezető emberei építik, panel-elemekből ké- szül, a lakások összkomforto- sak lesznek, liften utaznak a lakók, a ház távfűtést kap, délre a kilátás a vasútvonal felé nyílik, azontúl a síkság- ra, északra pedig háttérnek ott a Mecsek. Ezen a soron hat, az Endresz György ut- cában szintén hat ilyen kő- aépmagas lakóház épül. És majd lesz, akinek ״tetszik”, lesz, akinek nem tetszik ez az építmény, végül is ízlés dolga ez. Ennyi az egész. S a kép mégsem teljes. Hathavi számítás A jövendő lakó nem vesz tudomást az építmény statikai tényezőiről, mert azok töb- bé-kevésbé ״láthatatlanok”. De hogy mennyi gondossá- got, figyelmet igényel a tíz- emeletes lakóház a tervezés- nél, annak Sárdi György sta- tttrús mérnök és 5 tagú cső- portja a megmondhatója. Mi az első lépés? Megálla- pítani az épület elemeinek teherbíróképessógét, a fö- démszerkezetek, betonpillé- rek, panelok állékonyságát, figyelembe venni a szélerős- séget, hőhatást, talajviszo- nyakat. Mindez legalább 5—6 hónapos munka és a ve- lejáró felelősség. — A felelősség persze egye- temesen vonatkozik minden- kire a Tervező Vállalatnál. — Természetesen — mond- ;'j& Sárdi György. — De ta- Ián nem sértődnek meg épí- tész-tervező kollégáim, egy kis szakmai sovinizmussal mégis azt mondom, ha egy épület kész, az lehet szép vagy kevésbé szép, ezen vi- tatkozni is lehet a tervező- vél. De ha a statikai számi- tás okba hiba csúszik, akkor az esetleges következmé- nyeiért velem már nem vi- tatkoznak, hanem lecsuknak. Lényeges különbség, nem? — Persze — mondom ijed- ten, de Sárdi magabiztossá- ga azért megnyugtat. Biztos a dolgában, és erre minden oka megvan. Megkerüljük az épületet, egy tréler éppen most érkezett meg, panelele- meket hozjott, daru emeli le és rakja élére állítva sorban egymás mellé. — Végül is. mit kell ki- bírnia ennek a tízemeletes épületnek? Hetven tonna 8 szélnyomás — Az első emeleti paneltartószerkezetnek kétszáz tonna súlyt kell elviselnie. Ugyanis a földszint monolitMagyar vásárok gővárkony sajátos- sága a gesztenye-, a pécsi piacoké a fügevásár. Vásáros- dombó, Vásárosbéc azonban már csak a nevében őrzi, hogy az Árpád-kor- bán nevezetes vá- sárhelyek voltak itt, míg Pécsvára- dón, Siklóson, Oroszlón a népi já- tókok időnkénti fel- elevenítése utal az egykori ״leányvásá- rokra.” Az egész magyar nyelvterületet fel- ölelő munkát érté- kés levéltári anyag, valamint statiszti- kai függelékek te- szik teljesebbé. milyen körzetek- bői látogatták, mi volt az egyes vá- sárhelyek jellegze- tessége, hogyan ha- tott ki a vásár- hely egy-egy tele- pülés arculatának megváltoztatása- ra és rámutat a tanulmánykötet majd arra is, hogy a vásári csereke- reskedelemnek, szó- kásoknak milyen nyomai maradtak fenn napjainkban. A Baranya mer gyei Vajszió disz- nóvásárairól, Sik- lós állatpiacáról, Mohács cserépedé- nyeiről nevezetes, Pócsvárad és ZenDr. Daniké Imre, a pécsi Janus Pan- nouius Múzeum igazgatója az utób- bi 15 év alatt sok értékes dokumen- tűmet — évszáza- dós vásári térképe- két,/• falragaszokat, rendtartásokat és szabályrendelete- két, több száz fény- képiét stb.ri: gyűj- tött össze a ״Ma- gyár vásárok” cím׳- mel megírásra ke- rülő átfogó, népraj- zi monográfiájá- hoz. A gazdag anyagból kiderül, hogy hol voltak je- lentős vásárhelyek, Ipari Ir Űjmecsekalján Ú J J Á S Z Ü L E T O E S E R N Y Ö K bi csakis a leértékelt árukad értékesítő boltokban. A Mo hácsi Vegyesipari Vállalat ugyanebben az időben 77 463 darab konfekció® árut gyár- tott. Ebből 59 575 elsőosztályú, 10 732 volt a másodosztályú, 9 itt is elenyésző mennyiség a harmad- és a negyedosztályú áru. A boltokba tehát áltálé- bán első- és másodosztályú áruk kerültek. Mi teszi az árut másodosz- tályúvá? Erre az üzemben kaphat választ elsősorban az ember. Lehet az áru színhibás, sző- véshibás, mérethibás, műszáki hibás. Ezek többnyire csak ak- kara szépséghibák, hogy az áru árát ugyan csökkentik, de ugyanúgy használhatók, s a célnak megfelelnek, mint a ki- fogástalan minőségű. Ezért nagyon jó, ha a vevő figyel- mét felhívják arra, miért lett az áru másodosztályú. Az említett vállalatok eüha- tározták, hogy beszereznek bélyegzőket és az áru címké- jére rányomják: IX. osztályú, színhibás, vagy II. osztályú szövéshibás, vagy II. osztályú; műszaiki hibás. Esetleg köze- lebbá megjelölést is adhatnak a hiba hollétére vonatkozóan. Tehát az eladó kézbe veszi az árut és rögtön látja, hol kell a hibát keresnie, s erről a hibáról tájékoztatja a vásárlót; Néhány héten belül a vál- lalatok már hibamegjelöléssél szállítják ki a másodosztályú termékeket. Úgy véljük, na- gyón hasznos kezdeményezés, s bizonyára lesznek követői is.
