Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-03 / 79. szám

ttsztéria mozgatása. Eck Im- re ■ vonzó koreográfiái segí- tik e képek hangulatának fokozását, ami különösen a lóverseny-jelenetben arat

nagy tetszést. Itt a legsike- rültebbek Fekete Mária kosztümjei, melyek közül még Eliza estélyi ruhája ér- demel külön említést.

AZ ELŐADÁST fémjelző prózai rendező személye mellett a szereposztás is azt bizonyítja, hogy a korszerű játékstílusnak megfelelően ebben a műfajban is a jel- lemábrázolás árnyaltsága a döntő, természetesen teljes harmóniában az énektudás- sál. Ez találkozik szerencsés módon Bánffy György Híg- gins alakításában. Remek figurát teremt, magávalra- gadó, önfeledt természetes- séggel. Valódi ״finom an- goi úr”, akit kizárólag mes- térségé, bogara, hobbyja, a fonetika érdekel. Amolyan nagy kamasz, aki kétségbe- esetten hívja anyját, ami- kor Eliza elhagyja. Mar- káns művészete, meglepően kellemes énekhangja, mu- zikalitása nagyszerűen ka- matozik a zenés játékban is. Operettsablonok nélküli tér- mészetességgel vált át pró- zárói énekre, könnyeden ér- vényesítve a musical-köve- telmények sokszínű világát, A bemutatón Eliza Doolittle szerepében Vári Évát lát- tűk. Eddig is sikerekben gazdag művészi pálvafutá- sának jelentős állomása ez az alakítás. Első megjelené- sekor szinte rá sem isme- runk: mozgása és beszéd- hangja annyira azonosul a koldusstandon ibolyát áruló lány nyers ösztönöktől fű- tött alakjával. A ״Csudijó”- szám jelenti e részben a csúcsot, valamint a mindig óriási tetszést kiváltó nyelv- lecke-jelenet. A második rész fokozottabb feladat elé állítja Vári Évát. de értek- hangja és kibontakozó szí- nészi készsége e nehézsége- két is legyőzi. Várady Sza- bölcs Pickering ezredese mértéktartóan korrekt, ro- konszenves alakítás. Töké- letesen érzi és tudja e mű- faj. követelményeit, így nagyszerűen . illeszkedik az együttesbe. A közönséges csatornatisztító Alfréd P. Doolittle ízes figuráját Piái László viszi színre. Becsű- letes színészi munkává' em- lékezetes, sok színből össze- tett figurát alkot. Bázsa Sva remekbeformált, angyalian vénkisasszonvos Mrs. Pear- ce-je telitalálat, és ugyan- csak nagyon tetszett Mrs. Higgins szerepében Takács Margit, valamint a jól ki- dolgozott karakter-szerepé- ben új oldaláról bemutatko- zó Mester István. Fülöp Mi- hály és Bősze György ka- cagtatóan megformált kül- telki vagányai mellett Arany Kató, Szirmay Ottilia és Monori Ferenc járul hozzá a Mv fair Ladv bemutató- jának és minden bizony- nyal hosszantartó előadásso- rozatának megérdemelt sí- keréhez,

Dr. Nádor Tamás

HA UGYAN KISSÉ MEG- KÉSVE, de azért végül is megérkezett városunkba Eliza Doolittle kisasszony, kültelki virágárus lány és lenyűgözően mocskos csator- natöltelék, ahogy Higgins professzor nevezi. A pécsi közönségnek néhány évvel ezelőtt már alkalma volt megismerni Pygmaliont, az eredeti Elizát, akit G. B. Shaw alkotott. Majd türel- metlen kíváncsisággal várni kezdte azt az Elizát, aki — My fair Lady néven — rö- vid idő alatt talán még hangosabb karriert és sikert ért el világszerte, színpadon és filmen egyaránt.

A Pécsi Nemzeti Színház együttese nagy kedvvel ké- szült a My fair Lady elő- adására, és e vonzó, min- denképpen igényes komé- diát magas színvonalon, fór- ró közönségsikert aratva mutatta be pénteken este. Az előadás tükrözte azt is, hogy a My -fair Lady szín- revitele nem könnyű fel- adat. Próbaköve annak, va- jón sikerül-e a régi, meg- csontosodott operetthagyo- mányokón nevelődött együt- tesnek megtalálnia az új, korszerű színjátszás hang- nemét. Hogy ez sikerült, az elsősorban Dobat Vilmos ér- deme, akinek rendezői mun- kája a prózai előadásokra jellemző értékeket hozta felszínre. Atmoszféra terem- tő ereje, a Shakespeare drá- mákon kikristályosodott fö- lényes rendezői tudása fő- ként G. B. Shaw érintette- nül hagyott, frappáns szi- tuációinak minél több őt- lettel történő tolmácsolásá- bán nyilvánul meg. Elsődle- gesen az elmélyült, de még- is könnyed színészi játékra, az árnyalt jellemábrázolás- ra fekteti a hangsúlyt, s kitűnően ért ahhoz is, hogy a zene tökéletesen olvadjon össze a prózával, együtt él- jenek Loewe népszerűvé vált, fülbemászó dallamai a Pygmalion cselekményével. Méltó segítőtársa ebben Nagy Ferenc, aki e műfaj sajátos törvényeinek ismeretében biztosan tartja kezében a szíwel-lélekkel muzsikáló zenekar, valamint az egyé- nenként is helytálló kórus irányítását.

DOBAI IGÉNYESSÉGÉRE

jellemző, hogy a változások megoldásában is változatos- ságra törekszik: hol a darab jeleneteiből vett dekoráció- jú függönyt enged le, hol generálsötét választja el a jeleneteket, máskor pedig gyertyát tartó szobalányok és inasok kis kórusa jele- nik meg az egyes képek kö- zött. Nagyszerűen kidolgo- zottak a főszereplők dialó- gusait tartalmazó, kamara- jellegű jelenetek, melyek- hez Pintye Gusztáv igazi an- goi úri otthon illúzióját kel- tő színpadteret készített. Va- lamivel halványabbra sike- rült az e falakon kívül, a oiactéren, utcán, csapszé- kék közelében játszódó jele- netek vaskos, vásári hu- morénak tolmácsolása, a staStrauss-i ״Kék-Duna”, hanem a véres események jósa, aki talán betekintett a ״mélytit- kú jövendő” fátyla mögé: ״Duna! Duna! Szóval hát ilyen vagy! Nem kék, mini a keringőben! Sötét vagy, mint a viharfelhő! Széles, halálos mező, halálthozó semleges övezet!..

Goncsár könyvéből nem hiányzik a példátlan hőstett- tek reális ábrázolása sem. Talán a krasznodani Vaszi- lij Namaszov hősi magatar- tását említeném meg, aki a Székesfehérvár környéki har- cokban egy német ״Tigrist”-t úgy robbant fel, hogy két gránátját mellére szorítva a hemyótalp elé veti magát: ״A hatalmas, tompa robba- nás feldobta a ״Tigris”-t, a szörnyeteg nehézkesen olda- Iára dőlt és kimúlt.”

A mű néhány hősének gondolatai az egyén és kö- zösség egységének teljes har- mániáját tükrözik. Sura Jasznogorszkaja eljön Ma- gyarországra kedvese után. de az közben meghal. Sura magasröptű gondolatait így festi Goncsár: ״Amikor az embernek semmije sincs — gondolta — amikor úgy érzi, hogy egyedül van, mint az utolsó kalász a learatott me- zőn, még akkor is téved, mert megmarad még szúrná- ra a legnagyobb, a legszen- tebb — a népe. Ez olyan sok, hogy ezért érdemes él- ni és küzdeni.”

A békét, a barátságot és a hősök emlékének ke- gyeletteljes megőrzését feje- zi ki az a vízió, amely Cser- nis előtt feltűnik az Or- szágház homályba burkolt termében: ״Nem felejthet el benneteket senki, sem áll- hatatlan politikusok, sem a diplomaták, mert az emberi- ség élgárdájában haladta- tok,.

Könnyek nélkül zokogott, hangok nélkül kiáltott. ״Az emberiség hall titeket, mint a dalt, és maga előtt visz, mert ti voltatok az emberi- ség első tavaszi dala."

Hajzer Lajos

Vaszilij Szokolov a ״Ma- gyár rapszódia” c. elbeszé- lésében egy maradandó ka- posvári élményét mondja el mély lírai átszőttséggel. Szó- kolov arról tudósít, hogy a felszabadulás első napjaiban Mirotvorcev, orosz katonaor- vos hogyan adja vissza sze- mevilágát egy sikeres ope- ráció után Nagy Mariettá- nak.

״Az öreg István igazsága” c. Szokolov-elbeszélés ma- gyár hőse István szobrász, aki egész életét arra volt kénytelen áldozni, hogy gró- fok, bárók, lovagok, főurak szobrait alkossa meg szeszé- lyes és korlátolt földesura, Horváth László megrendelé- sei alapján.

A Lenin-díjas Olesz Gon- csár regénytrilógiájának

egyik kötete, a ״Zászlóvi- vők” is tartalmaz jónéhány regényes történetet és hős- tettet, amelyek hazánk föld- jén játszódtak le. Goncsár stílusát a mély lírizmus, a patetikus előadásmód, a mély filozófiai gondolatszö- vés, a táj és emberszeretet magasfokú tudatossága jel- lemzi. Meglátja ennek az or- szágnak a gazdagságát is: ״Milyen gazdag vidékek van- nak erre! Milyenek a föl- dek! ,.. Itt fehér búzake- nyeret esznek, fényes csíz- mákban járnak”. A Petőfi megénekelte magyar róna Goncsár tollán így éled új- já: ״A síkság, mint a ten- ger, beleolvadt az esti fel- hők távoli pontjaiba. Mint ősrégi hajók ringatóztak a síkságon egészen a látóhatá- rig a magyar tanyák. Az autók hasították a szürke tengert, a tanyák a kertek vitorlái és a jegenyék ma- gas árbocai alatt imbolyog- va úsztak a ködben.”

Goncsár regényében gyak- ran elmosódik a határ az író és a lírikus között. Gcm- csárnál, szinte a népkölté- szetre jellemzően, az ember- rel együtt él a természet: vele együtt szenved, vagy örül. Az öreg Iszter, Gon- csárnál nem a Johann

sunkban játszódik. Vaszilij Szokolov 24—25 éves, amikor a Vörös Hadsereg katonája- ként részt vesz Románia, Bul- gária, Jugoszlávia, Magyar- ország és Ausztria felszaba- dításában. De a magyaror- szági harcok első megéneklői között olyan költők és írók nevével találkozhatunk, mint a ma már Lenin-díjas ukrán Olesz Goncsár valamint Leo- nyid Pervomaszkij, Bronyisz- láv Kezsun, Lev Osanyin, Ilja Markin és Szmirnov. Oroszul és ukránul vetették papírra ezeket a műveket, de a Szov- jetunió más népeinek nyel- vén is bizonyára megőrző- dött néhány érdekes momen- tűm hazánk felszabadításó- nak történetéiből.

Közismert tény, hogy a né- pék életében bekövetkező gyors történelmi fordulatok- ra általában a líra reagál elő- szőr. A rohanó események sodrásában nincs idő a terje- delmes epikai művek inegal- kötésára. A hazánk félsza- badulásával kapcsolatos szov- jet katonaköltők az évezre- des magyar kultúrát ismerik fel, ami az irodalmárok ese- tében világhírű költőnket, Petőfi Sándort jelenti igen gyakran. Leanyid Pervomaj- szkij 1944-ben szinte a bo- csánatkérés hangján szól Pe- tőfihez:

|~)lvasőközönségünk az

elmúlt 22 év alatt megismerkedhetett néhány olyan jelentős magyar iro- dalmi alkotással, amelyek Magyarország felszabadításé- ról tudósítottak, a 22 évvel ezelőtti harcokat ábrázolták, íDarvas József Város az in- goványon; Illés Béla Fegy- vert s vitézt éneklek, A víg- színházi csata, stb.) Kevésbé Ismertek Magyarországon azok a művek, amelyek szov- jet írók és költők tollából születtek a ״kilencedik csa- pás” élményeként. Pedig ha- zánk felszabadításának térné- ja, a magyar néppel, a ma- gyár kultúrával és a Buda- pesttel való első találkozás még 10—15 év múlva is ih- letett néhány olyan költőt és írót, akik 1944—45 telén haditudósítóként vagy sorka- tanaként élték át azokat a napokat, amelyek a hazai föld felszabadításának olyan hőseit szülték, mint Steinmetz kapitány és Osztapenko. Va- szili) Szokőlov elbeszélés- gyűjteménye (״Orosz szív”) pl. 1962-ben jelent meg oro- szül, s két olyan elbeszélést is tartalmaz, (״Magyar rap- szódia”; ״Az öreg István igazsága”) amelyek cselek- menye Kaposvárott illetve valamelyik dunántúli váróLev Osanyin verséből a magyar nép, fővárosunk sze- retete sugárzik:

״Negyvenötben Magyarországon ott, ahol ezredünk vonult, géppisztolyunk elöl a tájon örökre megfutott a múlt. Budapest füstölt a romoktól, szenes ágak a fák tetején ... Csupa seb ... S a szabad

(magyaroktól

e szavakkal váltam el én: Boldog életet, magyar nép! Győzelipes reményeket.

Nem felejtem, már szívemben őrzöm Budapestedet.”

(״Egy barát szava”)

A terjedelmesebb prózai művek néhány évvel a fel- szabadulás után jelennek meg nyomtatásban. Ezek kö- zül az egyik legalaposabb munka Szmirnov ״Harcban Budapestért” c. műve, amely a magyarországi harcok kró- nikája. írója a magyar tör- ténelmi múlt kitúr." ismerője, áld Kossuth Lajos történél- mi szerepét és jóslatát épp- oly reálisan látja, mint azt, hogy a magyar gazdaság ho- gyan vált a német háborús gépezet függvényévé. Szmir- nov műve kitűnően ragadta meg a szovjet csapatok köze- ledésének hírére kitört pá- nik-hangulat lényegét, a Szá- lasi kormány fejetlen és ke״Kunszentmárton. Szememre nem jön álom. ö élt és énekelt e földön, fi!

Jártam már ennél szebb és rútabb tájon.

Van sok város, falu, folyó, mező.

Szétlőtt, sötét házak. Nem én akartam.

J3s nem te dúltad nálunk szét a kertet;

De háború van. Toliam mellett kardom, így jöttem országodba. Jönnöm kellett..."

(״PetöH Sándorhoz**)

ti ronyiszláv Kezsunt a budapesti Petőfi-szobor ihleti י־ versre, amelyből forradalmi költőnk alapos ismerete és szeretete árad:

״... Színész volt — megszökött az Iskolából, apja dühöngött: ״Ne is lássalak!.. .**

S fagyban, viharban ment az Ifjú vándor s dalolt, midőn minden baj rászakadt.

Katonaság... A borjú nyomja vállát, kaszárnyában fát aprít, sepreget, de Heine-könyvet forgat éjszakán át és ír: magyar dalt, lázas verseket.”

(״Petőfi szobra Budapesten”)

Pervomajszkij néhány tömör, impresszióval teli vers- sorban megörökíti a budapesti harcok ezernyi veszélyét is:

״Idegen-nevű tér, Idegen-nevű utca e város Palotái — megannyi erőd. Csupa ostrom a harc.

... A vihar fütyül itt körülünk: a golyók szele vijjog.

Merevednek a lábak, a puska kezűnkre fagyott.

Temetőbe sodortak a kézitusák, hol a sírok Tetején foly a harc. Beborítja a sírt a halott.”

(״Budapesti levéP’)

4

í

t

A felszabadulás a szovjet irodalomban

JHy !f air Jladtj

Bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban

gyetlen intézkedéseit, s azt a mérhetetlen társadalmi osztálykülönbséget, amelyet az emberek a föld alá, az óvóhelyre is magukkal vittek. Itt is megmaradt az a különbség, amelyet fönt az Andrássy út villái és a kül- városi munkásnegyedek kont- rasztja tükrözött. Szmirnov könyvének dokumentum- anyaga, amely az 1944—45-ös esztendőt idézi, néhányunk számára ma már nehezen el- képzelhető valami: ״Újévig jegyre adták az élelmiszert Eleinte a város minden la- kosa napi 200 gramm kényé- rét kapott, azután felére, vé- gül fejenként 50 grammra szállították le az adagot.״ ״)Harcban Budapestért.”)

I Íja Markin ״A Duna partján” c. regénye 1954-ben jelent meg oro- szül. Ezt a művet a mély 1£- rizmus, a humanizmus és a halhatatlan hőstettek pszi- citológiai motiválása jellem- zi. Az ő könyvében is meg- ismétlődik Alekszandr Mát- roszov hőstette, amelyet Jer- molajev hajt végre, amikor egy ״acélszörnyeteg” alá kú- szik, s felrobbantja azt éle- te feláldozásával.

Szabados Árpád rajza