Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-30 / 101. szám
Német, lengyel, olasz, japán és holland vendégek Jubileumi meditáció a televízióról be, az idén is kétszáz német és lengyel küldte vissza a jelentkező lapot, — a nyári egyetemnek azonban idén először olasz, holland és ja- pán (!) látogatója is lesz. Ezenkívül még sokan ér- deklődtek. levélben a prog- ramról, de végleges választ még nem adtak. A csaporto- kát a Tanárképző Főiskola modern, minden kényelmet kielégítő diákszállodájában helyezik el, itt étkeznek és a foglalkozások zömét is a főiskola termeiben bonyo- lítják le. A program megszervezésé- ben közreműködnek a Me- gyei és a Városi Tanács mű- veiődésügyi osztályai, a tu- dományos és felsőoktatási intézmények. A tudományos előadások keretében beszá- mólót hallanak a vendégek Pécs és Baranya történeimé- ről. kulturális és néprajzi életéről, iparáról és mező- gazdaságáról, Pécs távlati fejlesztéséről, a népesedés- sei összefüggő országos intéz- kedésekről. Újdonság lesz, hogy megismerkednek a pé- esi egyetem hatszázéves tör- ténetével, a jelenlegi okta- tás rendszerével, eredményei- vei. Részt vesznek az OK1SZ országos néptáncfesztiváljá- nak bemutatóin, a mecseki karneválon. Egy-egy alkalom- mai lengyel, illetve német kulturális estet szerveznek a hazánkban működő kulturá- lis intézet segítségével. Több kirándulást iktattak a programba, amelyek ta- nulmányi jellegűek lesznek. A siklós—villányi történelmi borvidék fejlődéséről a helyszínen kapnak előadást, utána megtekintik a gaz׳־ daságok, a termelőszövetke- zetet. A Keleti-Mecsek táját- ra tett kirándulás végállo- másán, Mecseknádasdan a helyi német nemzetiségi táncegyüttes mutatja be mű- sorát. Két alkalommal éjsza- kai fürdésen vesznek részt Harkányban, egy napot Bala- tonon töltenek. A korábbi évekhez viszonyítva újszerű, hogy az egyetem idején a megyébe látogatnak a Ba- latoni Nyári Egyetem hall- gatói és közös programokon találkoznak. zongoraművész-tanára volt. A hangversenyen három Mo- zart mű hangzott eL Mozart nagyzenekari műveiből ősz- szeállított műsor Pécsett ta- lón még nem is szólalt meg; így a közönség, egy egész estét betöltő Mozart-muzsá- ka, érdekes atmoszférát te- rém tő hatását ismerhette meg. A művek Mozart leg- érettebb, kései korszakából tevődtek össze és a népsze- rűek közé tartoztak. Ezek kö- zül is a legismertebb, a vi- lágos fogalmazásé ״Kis éji zene” nyitotta még a hang- versenyt. Hogy Erdélyi a bé- esd klasszikus mesterek alko- tásainak kiváló tolmácsoiója, az nyomban kitűnt. Nem ha- gyott a zenekarban elveszni semmilyen lényeges, a tóié- jezés teljességét szolgáló elemet A zenekar — ahogy azt a nagyintenzitású diri- gensék irányításakor nem először tapasztaltuk már — készségesen követte a kar- mestert és oldódott fel az együttmuzsiikmlás örömében. A B-dur zongoraverseny- nyel folytatódott a hangver- seny. Zempléni Kornél, játszi könnyedséggel oldotta meg feladatát. A második tétel remekbe szabott előadásban, a szólista és a zenekar tö- kéletes ״azonosulásával” hang zott el és ritka szép perce- két szerzett a hallgatóság- nak. A hangverseny máso- dák felében s g-moll szám- fórda (K. 550) szólalt meg hitelesen, teljes szépségében. (Várnait Ebben az évben kilencedik alkalommal rendezi meg a Tudományos Ismeretterjesz- tő Társulat megyei szerve- zete a pécsi Népek Barát- sága Nyári Egyetemet. A ha- gyományos, kéthetes esemény előzetes híreiből arra lehet »következtetni, hogy az idén gazdagabb programot bizto- sítanak a vendégeknek. A csoportok július 22-én érkeznek Pécsre, és másnap kezdődnek a programok. A TIT az előzetes tervek sze- rint mintegy kétszázhúsz vendégre számított. A je- lentkezések alapján már ed- dig 231-en jelentkeztek, vi- szont a határidő csak má- jus 15-én jár le. Eddig csak a szomszédos baráti országok turistái látogattak megyénkkétmillió nézővel kell szá- molni szombaton este a kép- ernyő előtt. A néző termé- szelesen jó programot akar, kellemesen akarja eltölteni az estéjét. Miután a filmek, tv-játékok és más szórakoz- tató műsorok, összeállítások várható színvonalában nem lehet valami nagy javulásra számítani, egy ilyen átcsopor- tosítással a hétből tó lehetne egy-két napot emelni. Indo- kolja ezt a néző mind nő- vekvő igénye is, melyet ép pen a képernyő fejlesztett ki, és amely — ez érezhető — mind nagyobb súllyal és felelősséggel nehezedik a Magyar Televízióra, időnként meghaladva az erők, a lehe- tőségek súlyát is. Thiery Árpád ra. De ezekhez képest sajnos nagyon sok a kifogásolható műsor. A filmek túlnyomó része alacsony színvonalú, inkább bosszantanak, mint szórakoztatnak. A kvizműso- rok száma megcsappant az utóbbi időben, de volt idő- szak, amikor mindenből ve- télkedő kerekedett — ha nem is volt erre szellemes alap- helyzet. A tv-játékokban gyakran kevés az ötlet. Az összeállításos műsorfor- mák nem alakultak ki, len- dületük, szellemességük gyor- san kimerül. Idesorolom a sportközvetítéseket is, melyek szám szerint is hátrányos képet mutatnak a korábbi időszakkal szemben, de ezen belül is elég sok az érdek- telennek látszó esemény. A sportszervek és a Magyar Televízió között keletkezett közvetítési zavar eddig az előfizetőt sújtotta. A televízió szükségkép- pen egy általános prog- ram felelősségét és munka- ját vállalta magára, a sport- közvetítésektől a filmdrá- máig a kommentártól, a híradótól a könnyű műfajig bezárólag, és ebben csak egy részt képez a szó köz- napi értelmében vett szóra- koztatás. A képernyőn a helyzet nem oly egyértel- mű, mint egy művészeti intézményben, mint egy szín- házban, vagy a filmgyártás- bán. Éppen ebből kifolyólag érdemes volna elgondolkodni bizonyos szerkezeti áteső- portosxtások lehetőségén. Vannak el nem hanyagol- ható mellékkörülmények. Például, kevés a jó szórakoz- tató műsor, a film, a tv-já- ték, a különböző érdekes összeállítás, minden adásnap- ra nem jut belőlük. A dolgo- zó emberek szempontjából elsősorban a szombat estére kellene felépíteni a szórakoz- tató műsorokat Hiszen szombat este a hét gondjait, munkájának felelősségét le- téve könnyebben érzi magát az ember, vasárnap reggel tovább is lehet aludni, nem csörög az ébresztőóra, a szó- rakozás egész heti igénye a szombat estére irányul. S ha ehhez figyelembe ■ vesszük, hogy a felnőtt lakosság nagy többsége otthonülő; másfélBANKY JÓZSEF Beethoven-estje nyitotta meg az elmúlt hét zenei rendez- ,vényednek sorát Városunk kitűnő zongoraművésze a filharmóniai ״C” kamarabér- leti hangversenyek keretében lépett pódiumra. Koncert jé- re azonban nemcsak a bér- letesesk voltak kíváncsiak, hanem mindazok, akik ked- vélik Beethoven muzsikáját és avatott toJmácsolóját, Bámky Józsefet Felkészült- sége és a muzsika szellemé- jiez mindig hűen ragaszfko- dó, alapos újra alkotói munkája biztosítja számára a sikert Gondos körültekintés- sei állítja össze műsorait is. Mostani hangversenyén Beethoven St, vasikos tar- talmú és nagyterjedelm ű kompozícióját keltette életre. Ezek között szerepelt a nagyszerű ״Appassáanata” szonáta és a gazdag-szövésű E-dur szonáta. (Op. 109.) Di- cséretes vállalkozás volt éb- ben, az A-dur szonátával (Op. 2.) és a Rondo capric- dóval közrefogott műsorban megszólaltatná Beethoven 32 variációját is. Legemlékeze- tesebb élményt a nyitó szó- náta második tételének, az E- dur szonáta harmadik tételé- nek és a ,,szenvedélyes han- gú” f-moll szonáta megra- gadó megformálásával nyúj- tóttá. A .,BARTÓK BÉLA” FÉRFIKAR, a 12. sz. AKÖV. jónevű. az elmúlt évben országa• aranyA Pécsi Nemzeti Színház május 13-án eltérően a szokásos premier-naptól — szombaton mutatja be Huszka Lili bárónő című operettjét. A darabot Babarczy László ren- dezl, a díszleteket Pintye Gusztáv tervezte. A főbb szerepeket Mester István, Cseh Mária, Várhegyi Márta, Mendelényi Vilmos, Szalma Lajos, Bődis Irén, Szirmay Ottilia játssza. A bemutató előkészületei már javában folynak. Képen: a színház díszletkészítő részlegének dolgozói a díszleteket ál- lítják össze. A hét zenei krónikája kok karával és Bruckner A vigasztaló zene című művé- vél. Mindhárom mű mesteri fordítása dr. Vargha Károly- tói való. A szünet után a zenemű- vószeti szakiskola rézfúvós kvintettjének és szimfonikus zenekarának kíséretével Schumann a Rózsa vándor• lása című oratóriumából Az erdő című részletet, Brahms Alt rapszódiáját (mindkettő szintén dr. Vargha Károly fordításúiban) és Erkel Dózsa esküjét (a Dózsa György c. operából) hallhattok Ligeti Andor szuggesztív erejű ve- zényletével, igen kulturált előadásban. A szólószerepek- ben és önálló műsorszámaik- kai a hangverseny értékét emelték a jeles énekes és hangszeres közreműködők: Bariay Zsuzsa (az Alt rap- szódiában nyújtott kitűnő teljesítményére sokáig fo- gurnk emlékezni), M. Kámán Katalin, Borsay Pál, Me- láth Ottó, Murik Péter (akit a jövőben más szerepekben szívesen hallgatnánk ismét) és Vönőczky Endre. ZENEKARI EST zárta be a hét gazdag zse- nej programját. A Pécsi Filharmonikus Zenekar élén Erdélyi Miklós, az Állami Operaház karmestere állt és partnere, Zempléni Koméi a Zeneművészeti Főiskola fokozatú minősítést elért együttese, ligeti Andor ve- zényletével szombaton este mutatta be új műsorát. Ez harmadik hangversenye volt annak a sorozatnak, melynek elindítója és fő védnöke ép- pen a ״Bartók Béla” Férfi- kar. Hadd szóljunk tehát itt először'az ötlet nagyszerűsé- gérol és a megvalósítás (mű- sorok, szervezés) kifogásta- lanságáról. Ilyen jellegű so- rozat életrevalóságát mutat- ja, hogy az érdeklődők tábo- ra egyre bővül és nagyszámú hallgatóság tölti meg eze- ken a koncerteken a liszt- termet A ״Bartók Béla” Férfikar ezen a hangversenyen szinte önmagát múlta félül. Nem- csak olyan korból válogatták össze műsorukat, mély kor zenéjétől kórusvezeitőitnk mos tanában idegenkednék, ha- nem eddig ritkán, illetve egyáltalán nem hallott, te- hát előadói hagyományokkal nem rendelkező művek meg- szoláltatáséra is vállalkoz- tak és felelősségteljes vál- lalásukat színvonalasain és stílusosan oldották meg A hangversenyt indító, Liszt: Hungária 1846 című kantá- tája remekbesd'került toter- pretálésa láthatón szárnyakat adott a kórusnak és könnye- dén birkózott meg Schubert A kereszteslovagok című in- dnlájiával, Wagner Zarámdokívánhatnánk ötletesebb, mi több: tartalmasabb interjú- kát, és a klubszerű vitákat hiányoljuk ebből a program- böl, illetve a jelenleginél több ilyen, közéleti és szak- emberek bevonásával rende- zett vitára volna szükség Annál is inkább, mivel ez tipikusan tv-műfaj. Témánk bőven van, a közélet pedig vitaképes. Jóllehet, a néző nem tart- ja úgy számon az aktuális műsorokat, mint egy-egy fii- met, tv-játékot vagy más művészi produkció közvetíté- sét, a televízió tíz évének a jelentősége — sőt: nagy poli- tikai-társadalmí jelentősége — elsősorban mégis az aktu- ális műsorok hatásában van. A képernyő közönsége — be- leértve a felnőtteket és a serdülőket, várost és falut — összehasonlíthatatlanul többet tud a világ dolgairól, és rétegesebben tudja, mint televízió nélkül tudna, és magabiztosabb ez a tudása, kritikusabb a tájékozottsá- ga. Persze, bővíteni lehetne ezt a tájékozottságot, bizo- nyos értelemben pótolni egy átgondoltabb vidéki prog- rammal. Nem lehet mondani, hogy a televízió aktuális bel- politikai műsorait valami- féle túlzott főváros-centrikus- ság jellemezné. Több-keve- sebb terjedelemben, ha nem is mindig fontosságuk és ér- dekességük szerint, de beszá- mólnak a vidék eseményeiről. Legfeljebb egy újabb szép lépést várhatnánk a tele- víziótól. Nem is a több mint 700 ezer vidéki tv-előifizető ״súlya” miatt, hanem a vidék gazdasági és szellemi jelentő- sége miatt. Mire gondolunk? A vidék szellemi élete nem csupán egy-egy színház prog- ramjában érzékelhető. Mis- kolc, Péas, Debrecen, Szeged, Győr és más nagyobb vidéki városok szellemi élete, zenei, képzőművészeti és irodalmi műhelyei, építészei sok érdé- kés, országosan is figyelemre méltó dolgokról számolhatná- nak be. De gondolunk a je- lentős gazdasági objektu- mokra, a gazdasági kísérle- tekre, világszínvonalon álló mezőgazdasági egységekre, eredményeikre, melyek pél- dául kitűnő témákul szolgál- hatnának az ipari területen szinte teljesen elszigetelő- dött ״Kapcsoljuk” műsornak. Időnként — de nem rend- szertelenül — még a fővárosi lapok mellett a fontosabb vidéki lapok közös szemléje is elképzelhető volna. Sőt: szívesen látnánk időnként a televízió belpolitikai kom- menta torai között egy-egy vi- déki újságírót is. A mi a szórakoztató jel- legű műsorokat illeti? A néző szívesen emlékezik vissza az olyan nagy hatású tv-játékokra, mint például a Nő a barakkban, a Temetet- len holtak, vagy a múlt hé- ten bemutatott Baleset. Szí- vesen emlékezik vissza a múltból többek között az Or- feusz alászáll, a Yerma vagy az éppen Pécsről látott III. Richárd színházi közvetíté- sére. Szívesen emlékezik visz- sza néhány filmre, és néhány jól sikerül, friss kvúanúsorA görög tragédia egész ** története hetvenéves, amikor Euripides megszületett, Aiskhylos már a. színpadon volt, Sophokles Pedig a kórusban szerepelt A film története a francia Lumiere-testvérek első nyíl- vánas bemutatójától számít- va, alig több mint hetven- éves. A televízió története — leszámítva Nipkow tárcsáját, mely 1844-ben az első gya- korlati eszköz volt az egyet- Jen csatornán megvalósítha- tó képközvetítéshez — 1907- ben kezdődött B. L. Rosina elektromos képösszerakásos rendszerével, 1929-ben már elkészítették Németországban m. első szabványt, és 1930- bán Angliában megtörtént az első nyilvános televízióadás. A televízió rövid negyven év alatt fantasztikus népsze- rűségi pályát járt be az egész világon. Tízéves magyaror- szági ״pályafutása” is bámu- latos. Tíz éve kezdődött a rendszeres tv-adás. Az első időkben körülbelül ötezer tv-előfizető volt az ország- bán. 1967 február utolsó nap- ján 1 millió 49 ezer előfize- tőt tartottak nyilván, ezen belül a Pécsi Postaigazgató- ság területén az összes vidé- ki készülékeknek körülbelül a 16 százalékát. A kereske- delmi konjunktúra lényegé- ben már túljutott a csúcsán, a negyedévenkénti növekedés azonban még most is eléri a 8—9 százalékot, ami három havonként 80—90 ezer készü- léket jelent. Tehát gyakorta- tilag minden harmadik csa- Iádnak van jelenleg televí- ziós készüléke, s ha ehhez még hozzászámítjuk, hogy a televízió körülbelül évi két- ezer műsorórát sugároz — több, mint puszta tömegszó- r&koztatás. J ubileumi meditáció ürü- gyén nem akarom mentegetni most a televízió műsorának a hibáit, hisz jogos, vagy annak vélt kö- lönböző kifogásaim hétről hétre napvilágot látnak a lap hasábjain, és valóban: a te- levízió műsorát, legfőkép- pen a film és más szórakoz- tató műsorokat gyakran ér- heti kifogás, nemcsak az egyes produkciókat, vagy egy-egy nap programját, elő- fordul, hogy egész periódu- sok műsorának színvonalát illetően is — de hát a tv- program nem csupán szóra- koztatásból áll. A nézők nagy része hajlamos kizárólag a szórakoztató műsorok alap- ján ítélni, pedig a tájékozta- tás, a hazai élet s a világ eseményeiben való gyors és pontos eligazodás, a fontos politikai, gazdasági, társadat- mi, kulturális és sportese- menyeken való helyszíni részvétel nem kevésbé fon- tos, nem kevésbé elhanya- golható területe a televizió- nak. S ennek a feladatnak — néhány kivételtől eltekint- ve — jól megfelel. Híranya- gá általában kiterjed a lénye- ges eseményekre; külföldi képösszeköttetése elég gyors, gyakran gyorsabb, mint a belföldi; helyszíni közveti- tései frissek, bár inkább csak a jelenlét izgalmával hatnak, a kommentáló szöveg a leg- többször nem ad a látvány- hoz semmit; publicisztikai műsorai bátrak, nem hiány- zik belőlük a lendület, és témáit a problémák valósá- gából válogatja; és szólni kell a mind gyakoribbá vá- ló bravúros közvetítésekről, mint épp a héten a Mont- reáli Világkiállítás megnyitá- sa volt. többek között, s re- ;méljük, jövőre a mexieói olimpia közvetítése lesz. Leg- feljebb aktuális téren a ko- rábban már sokszor szóvá tett, és az utóbbi időben is- mét elszaporodott sematikus ,repülőtéri” riportok helyett 1 ד v.
