Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-05 / 55. szám
V 1MT. MÁRCIUS 8. napló------------------------------------------״ FELEZIK" a nagyharsányi kőbányát lolyongő fiatalok (2) Mi legyen a jelesekkel? Jelentős eltérés a középiskolák között — Speciális tehetségek lebet találni. A korszerűbb, biztonságosabb munka érdé- kiében itt is áttértek a több- szintes termelésre. A bányát két, negyvenöt méteres ssa- kaszra bontották úgy, hogy középen 15—20 méter széles teraszt hagytak. így sokkal könnyebb, veszélytelenebb a munka. Szemmel látható már egy másik érdekes változás is a Nagyharsányi hegyen. A község védelme érdekében 90 fokkal ״elfordítják’* a művelés irányát így a rob- hántások alkalmával kelet- késő porfelhő és a szerte repülő kövek egyre kevésbé fenyegetik a község házait vagy töl {ésszerűen terítenék, akkor a ״tó” mélysége nőve- kedne. A Mecsekről, a mesze- si és szabolcsi árokból lehú- zódó csapadékvízzel a tavat feltölthetnénk, és a szüksé- ges vízmennyiséget ez a tó mindig tartalékolhatná az ipar számára. — A harmincezer köbméter- ről van szó? — Igen. A tóból táplálkozna például a Hőerőmű is és több kisebb üzem. Ezt a mennyiséget többé nem vinné el az ipar, illetve 30 ezer köb- méterrel több víz kerülne tisztításra az üszögi víztározó• ba. A mintegy 300 hddnyi terű- létén fekvő tó megoldaná a nemrég mintegy 5 milliós be- ruházással a szennyvíztisztító telep és az Erőmű között meg- épült négyszázas vezeték fo- lyamatos üzemeltetését is. Ez a vezeték a letisztított szenny- vizet bocsátja az Erőmű ren- delkezésére, de csak víz- hiányos időszakokban, tarta- lékként, amikor a mohácsi vezetékből a szükségletet nem tudják biztosítani. A Tüskés réti tó azonban kitűnően al- kalmas arra, hogy a tarta- lék szerepét is átvegye. Ami pedig a városképet 0- leti: a tó körül kialakítandó pernye-dombot földréteggel kell majd lekötni, hogy aztán ezt a talajt kellő öntözéssel és kémiai módszerekkel alkal- mássá tegyék arra, hogy a zöldnövényzet megéljen rajta. A maketten látható épületek, fák, parkok — amelyek kő- rülölelik a tavat — nemcsak díszítőelemek. Mindez reali- zálható. A növényzetnek, a nagyfelületű víztükörnek füst- elszívó tulajdonsága is van, s ez külön jótéteménye lesz majd a születendő tónak. A vízbe halakat lehet telepít»- ni, sőt, kell is, hiszen a tó- bán levő növény- és állatál- lomány kedvezően befolyásol- ja a víz folyamatos és termő- szetes tisztulását. Végül pedig: — A Tüskés réti tározó W- tesítése jelenleg milyen 8tá- diumban van? — A tanulmányterv szer»- pel az országos vízgazdáik»־ dási kerettervben, mint Péca vízellátását javítani kívánó program. Ezt pedig a Mlnisz- tertanács elfogadta. Első lé- pésként — mondja Szilágyi Elemér vegyészmérnök — a tanácsnak az erőművel kelle- ne tárgyalóasztalhoz ülnie. Rab Ferenc Dél-Baranya egyik terme- szeti érdekessége a 442 mé- tér magas, süvegalakú nagy- harsányi hegy. Az oldalé- bán tátongó kőbánya több száz méter hosszúságban nyúlik el. A hegy lábához tapadó falu látképét is a bánya uralja. A házak köz- vetlen szomszédságában, úgyszólván a kertek tövében meredeznék a sziklafalak, amelyekről ebben az évben is csaknem háromnegyed- millió tonna követ hasítanak le. A fejtés itt egészen a közelmúltig sajátos módon történt. A kilencven méter magas, függőleges sziklafal egy szintet képezett, amely- hez hasonlót ma már alig horgász-tanyák is. A tavat körülölelő dombos részt buja növényzet borítja. A tó medre ma még zsom- békos terület, és balra tőle van a zagytó. — Mikor lesz hét ebből tó és egyáltalán milyen célból létesülne? — kérdem. Elsősorban semmiképpen sem azért, hogy romantikus környékkel gazdagodjék a város, ez csupán szerencsés következménye lesz majd e gazdaságilag nagyon hasznos létesítménynek. A célja az, hogy a város lakosságának és iparának vízigényét biztosítani tudjuk. Ma még van víz, de a vízkészlet 15—20 év múlva már nem elegendő. A jelenlegi 30 ezer köbmé- tért a pellérdi, tettyei és egyéb kutakból, illetve a mo- hács—pécsi vezetékből kapjuk. Ez ivóvíz. A másik 30 ezer köbméter az ipari üzemeké. De másfél, esetleg két évti- zed múlva mindkét fogyasztó növeli a vízigényét annyira, hogy a vízkészletet napi 100 ezer köbméterre kell növelni. — Ez a gond indította a város vezetőit és a vízügyi szakembereket arra, hogy a lehetőségeket megvizsgáljuk — mondja a laboratórium ve- zetője. Évekkel ezelőtt a Városi Tanácson különböző elképze- léseket bocsátottak vitára. Néhányat ezekből érdemes felidézni: Uj vízvezeték Mo- hácsról Pécsre, illetve Kom- lóra. Hozzávetőleges költség 400 millió forint. Vagy pedig Borjád környékén tározót épí- teni, amelynek betáplálását a Karasica vizével oldanák meg, s a víztározó biztosítaná az ipar 30 ezer köbméteres igényét, s a felszabadult víz- mennyiséggel növelni lehetne a lakosság-kontingenst. De ez a létesítmény sem állna meg 4—500 millió forintos költse- gén belül. Harmadik megoldás a Tüskés réti víztározó létesí- tése. — Végül is mi indokolja a Tüskés réti tó megépítését? — Az, hogy olcsóbb — mond- ja Szilágyi Elemér — és ha a rendelkezésre álló tőkét a szükségesnek megfelelően fo- kozatosan befektetjük, akkor ez a víztározó mindaddig gazdaságosan szolgálná a vá- rost, míg majd egy nagyka- pacitású, második tárolási víz- mű építése lehetővé válik. A Tüskés rét mélyen fekszik a zagytavak szomszédságában. Ha az Erőműből származó pernyét a iát peremén gátTájékoztató a pedagógus állások pályásattál történő betöltéséről Az 1967—68-as tanévtől — a művelődésügyi miniszter rendelkezése értelmében — Csongrád, Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Zala és Pest me- gyében, továbbá Budapes- ten, valamint Szeged, Deb- récén, Miskolc és Pécs me- gyei jogú városokban az al- só- és középfokú oktatási intézmények pedagógus állá- sait pályázat útján töltik be. A felsorolt helységekben az üres vagy megüresedő pe- dagógus állásokra áthelye- zési kérelem nem fogadható el. A pedagógus, munkálta- tója útján — igazgatójának láttamozásával — pályázhat, több munkahelyre is. A Kulich Gyula utca 13— 15. szám alatt egy udvari zsú- folt kis épületben van a Víz- ügyi Igazgatóság laborató- ritima, ahol Majorlaki József vegyészmérnök, laboratórium- vezetővel és Szilágyi Elemér, a Munka Érdemrend arany fokozatával kitüntetett mér- nökíkel beszélgettünk arról: megvalósuljon-e a Tüskés-réti víztározó, vagy sem. A vas- kos tanulmányterv már kész, mutatnak egy fényképet is a jövendő víztározó makett jé- ről. A háttérben az erőmű, előtérben, a kép jobb oldalán a Tüskés-réti tavacska csillo- gó tükrével. A parton nyár- j fák, parkok, élősövényék, az- tán talán víkendházak vagy csónakházak, vagy akár kis 4. Aki jelesen érettségizett, mindent megtett a középis- kólában. A szülők és a fiata- lók bizonyos fokig érthetően méltatlankodnak: júniusban a gyerek egy állami bizottság előtt jelesen érettségizett, két hét múlva egy másik állami bizottság előtt ugyanazokból 1a tárgyakból csak közepesen felelt meg. Az egyetem, a fő- iskola csak meghatározott számban vehet fel hallgató- kát, a társadalmi szükséglet szerint. Mindenütt túljélemt- kezés van. gyakran tízszeres, hússzaros. Jelenleg az egyéni vágyak és a társadalmi szűk- séglet között feszültség van, bizonyos értelemben harc fo- lyik, holott a vágyak és az érdekek okos egyeztetésére volna szükség. Ezt szolgálná a felvételi rendszerek árnyal- tabb kidolgozása; a középis- kólák nagyon alapos pálya- alkalmassági vizsgálata s a társadalmi lehetőségek egyezte tése; de a szülőknek és a fia- taloknak a körülményekkel szembeni reális felfogása is. Thiery Árpád valósult meg. így a magyart ég a történelmet úgy kell kérdeznünk, hogy a lehető legpontosabban megfigyélhes- sülk a jelentkezők lényegmeg- állapitó és ítéletalkotó képes- ségét. O — Ha a hallgatójelölt nem is érkezik jeles érettségivel, de kitűnően is- meri az anyagot, és a politi- kai, jogi vonatkozású kérdé- sekben is jártas: egyszóval a rátermettséget az itteni pont- számokkal honorálni tudjuk. Mindezek ellenére is lehetsé- ges, hogy a gyerek középis- kólái eredménye olyan rossz, hogy megköti a kezünket. Emiatt történt a felvételi vizsga rendszerében bizonyos változtatás. Eszerint az érett- ségi után két évvel a középiskolai eredményele __ ha a zok hátrányosan befolyásol- ják a felvételt —már nem számítanak. Hogy úgy mond- juk: a középiskolai ״bűnök” elévülnek;. 3. Dr. Kolta Ferenc, a Pécsi Tanárképző Főiskola igazga- tóhelyettese: 4 — Nem tudunk minden jeles érettségizettet fel- venni. A kitűnő és jeles bi- zanyítvány eléggé relatív, s a bizonyítvány önmaga nem garancia a felvételre. Tavaly a főiskolán négy és félsze- rés volt a túljelentkezés, bi- zonyos szakokon ennél jóval több. A magyar—német szak- ra például gyakorlatilag há- rom elsőéves hallgatót vehet- tünk fel 19,5, illetve 19 ossz- pontszámmal. Mind a bár- man jelesen, illetve kitűnően érettségizték. 72 jelentkezőt elutasítottunk; közülük 22 gyereknek jeles érettségi 'á- zonyitványa volt. A legkere- settebb szakoknál, mint a magyar—német, a magyar— ének és a magyar—történe- lem — feltűnőek a jelentke- zési aránytalanságok. Ugyan- akkor viszonylag kevesen נ®־ lentkeznek a matematika— műszaki ismeretek és a ma- tematika—kémia szakra. Ezen a szakon például tavaly be sem tudtuk tölteni száz szá- zalékig a helyeket, megfelelő képességű jelentkezők hiá- nyában. Egyébként bosszantó, hogy a fiatalok nem értéke- tik elég tárgyilagosan a fel- vételi vizsgaszereplésüket. — Gyakran apró, semmitmondó jelekből ítélve úgy tájékoz- tátják a szüleiket, hogy si- került a felvételi, megdicsér- ték a felvételin, azután jön a hidegzuhany, majd az in- dokolatlan utóhangok. O — Véleményem szerint a speciális tehetséget már a középiskolában fel kell fedezni. Tavaly mintegy 1400 felvételi vizsgát bonyo- lítottunk le a főiskolán, ang több mint két hét alatt. A bizottságok bármily lelki is- meretesen dolgoznak is, kép- telenek megállapítani és tisz- tázni, hogy kiben milyen spe- ciális tehetség van más pá- lya iránt és milyen fokon. Készül a felvételi rendszer bizonyos módosítása, mis5’.e- rint figyelembe vehetünk olyan speciális adottságokat, melyeket eddig pontokkal ho- norálni nem lehetett. Ezen már dolgoznak az illetékesek, de ismétlem: a speciális te- hetséget a középiskolában kell fölfedezni, az ottani több éves megfigyelések alapján. — A jelentkezések arányta- lanságaiból ítélve behatóbban kellene foglalkozni az áram- lásokkal. Milyen eszközök áll- nak rendelkezésre, hogy a túljelentkezőket más szakra irányítsák? — A minisztérium a felső- fokú tanintézetekről kiadott egy tájékoztatót, ebben sze- repel, hogy hány hallgatót le- hét felvenni bizonyos szako- kon, másrészt az is szerepei, hogy arra a bizonyos szakra tavaly hányán jelentkeztek. Ebből a diákok pontos képet alkothatnak maguknak a le- hetőségekről, Anti az irányiKét héttel ezelőtt ezekkel sorokkal fejeztem be Bo- rongó fiatalok című riport»- tat: ״A gimnázium nem kö- slező. Aki mégis megpróbál- a, és csak közepes ered- tényt ér el, szemrehányásra linos oka. Aki viszont jele- en érettségizett, az megtett mindent, amit megtehetett, elesnél jobban nem lehet írettségizni. Ezeket a fiatalo- at előbb-utóbb minden kö- ölmények között fel kell ׳enni az egyetemre, főiskolá- a, de legalábbis tehetségük- iöz, bizonyítványukhoz mél- ó munkát kell biztosítani ne- tik... A közérdek az, hogy ejlődésbeli problémáink kö- ött egyetlen tehetséges. az sgyetemre, főiskolára méltó la tál se kallódjon el...!” 1. Felvesznek-e minden éles érettségi! jelentkezőt? 2. Van-e reményük azok- MJc a fiataloknak, akik a pá- ya szempontjából speciális tehetséggel rendelkeznek, de íz érettségi bizonyítványuk őssé ״egyenetlen’’? Három pécsi felsőoktatási ntézményben tettük fel ezie־ cet a kérdéseket. 1. Dr. Hajnal József, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának vezetője: — Nem lehet olyan ha- '■ tárt vonni, hogy a je- tesen éretteket felvesszük, de 1 jó rendűeket már nem vagy pedig minden jeles rendűt ’elveszünk. Köztudomású logy a fiatalok a maximális pontszám felét a középiskolai aredményük alapján hozzák *agukkal. Elvben, ha a kö- aépiskolában és az egyete- mén a gyereket egyformán ítélnék meg, akkor a jeles rendű itt is megkapná a tíz pontot. A valóság azonban más képet mutat, mert akik a középiskolában megkapják a maximális pontszámot, azok- nak jelentős része az egyete- mi felvételi vizsgán nem éri el a másik tíz pontot. A meg- oldás szempontjából fontos volna, hogy a középiskolában minél többet és gondosabban foglalkozzanak a gyerekekkel. Egyetemünkön évente négy- ötszázan jelentkeznek felvé- telre. Köröttük nem akad tíz, akinek a középiskolai papír- jaiban a maximális jelzőkön kívül más is szerepelne. O — Kétségtelen van olyan gyerek, aki al- kalmas, tehetséges, de csak hét pontot hoz magával a kö- aép iskolából. Itt viszont eléri a maximális tiz pontot. Ezek a gyerekek feltétlenül érté- kesek a pálya szempontjából. Az idei tanévben először volt lehetőségünk, hogy a merev pontszámoktól eltekintve a rá- termettséget is figyelembe vehettük. 2. — Dr. Krauth János, a Péesi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékáni hivatalának vezetője: 4 — Nem minden jeles *■ rendű kerül be az egye- temre, mert a jelesek egy része ■nem szerepel olyan jól, mint a középiskolai bizonyít- ványa mutatja. Mi ennek az oka? Bizonyos különbség ta- pasztaiható a gimnáziumok szintjében, de még egy isko- Ián belül az osztályok, sőt a tanárok körött is. Másodszor: sok függ attól, hogy milyen a gyerek alkalmazkodó ké- pessége. tudja-e idegen kör- nyezetben a tudása legjavát adni? Az egyetem termesze- tesen mindent elkövet, hogy a felvételi vizsgákon a maxi- mumot nyújthassák. A felvé- tel vizsgatárgyai nálunk a magyar nyelv, irodaiam és történelem. Más tárgyat nem tudunk beiktatni. A középis- kólái reformvitákban még szerepelt egy új tantárgy: a társadalmi ismeretek. Ez ki- tűnő lett volna a kiválogatás szempontjából, sajnos nem Műtét a szemészeti klinikán A két választás közötti időszakban jelentősen fejlődött egészség- ügyünk Az állami költségvetés erre a célra 1060-ban 1 milliárd forintot, 1965-ben már 5,4 millid rd forintot fordított. A négyszáz ágyas pécsi klinikát tömböt, a harmadik ötéves terv jelentős egész- ségügyi beruházását, 1966-ban adták át. Képünkön: műtét a sze- miazttí klinikán, Pécs ״aranytartaléka“ lehet Tó a város alatt tást illeti: az év elején fel- hívtuk a művelődésügyi ősz- tályok figyelmét a szakválasz- tás arányaira. A főiskola a felvételi vizsgákon már nem sokat' tehet, annak dienere, hogy ilyen eset is előfordult. Volt példa, hogy kiderült: a felvételiző egy másik tárgyból feltűnő képességekkel rendel- kezik, s felhívták a figyelmét, hogy akar-e a másik szakon felvételit tenni? De ezek ki- vételek csupán, ezt mi törne- gében nem oldhatjuk meg. A középiskola ennek a prob- lémának a kulcsa, ahol nem- csak a negyedik évben, de már az elsőtől kezdve — ősz- tályfőnökök és pszichológusok együttes munkájával — beha- tóan kdlene foglalkozni a pályaalkalmassággal, egybe- vetve ezt a várható elhelyez- kedési lehetőségefckd. Már a középiskolában ki kell alaki- tani a gyerekben a véle- ményt, hogy csak az jelent- kezzen a különböző szakok- ra, aki alkalmas és helyt fog állni.
