Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-05 / 55. szám

napló

HW. MÄRCTO8 1

Üj típusú számítógép

Két NDK-gyártmányú elektronikus számítógépet helyes üzembe a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. A gé automatikus programvezérlése biztosítja, hogy a koráb hetekig tartó számításokat órák alatt elvégezhessék. A kép dr. Szarka Zoltán adjunktus, és Csanády Pál IV. éves halig a programozó szalagot tanulmányozza.

Személyi pótlék bányászoknak

Negyvennégy órás munkahét

Utasítás a felszabaduló szénbányászati dolgozók egyes kedvezményeiről

be helyeztek át. Ha az ilyen

dolgozó valamilyen más szak- ma elsajátítására szakmai képzésben vagy továbbképzés- ben vesz részt, személyi pót- léka a tanfolyam egész ide- jére — akár egy évet meghaladó időtartamra is __ fol

yósítható. A pótlék összege azonban nem haladhatja meg a régi munkahelyén elért és az új munkahelyén elérhető átlagos havi kereset közti kti- lönbség 80 százalékát. Ebben az esetben viszont a havi ke- resethez nem számítható hoz- zá az illetményszén értéke.

Az együttes utasítás — amely az 1967. január 1. utáni esetekre alkalmazható —, szombaton hatályba lépett

Tsz־szö vétségek j

A tsz-ek megbízásait hajtják végre — Az erős tsz-ek számára

előnyös ha belépnek

lyik tsz valamilyen oknál f va elégedetlen lesz vele, is léphet belőle.

Senkit sem fognak a fcw pésre noszogatni, hiszen a 1 eket a kézzel fogható élőn1 fogják minden bizonn meggyőzni a belépés szűk gességéről. És nemcsak a! az előnyök, amelyek az dekvédelemmel járnak, még'nem lehet felmérni, h( mi mindennel foglalkozhat termelőszövetkezeti szövete Uj termelési eljárásokat n< szerűsíthet, szakmai tanfol; mókát rendezhet, sőt, ugyancsak a tsz-ek megbízó bői — megszervezheti a szí munkásképzést. Alkalmas 1׳ arra is, hogy a tsz-ek öss: hangolhassák piackutatási értékesítési tevékenységük Tekintve, hogy a mezőgaz< sági termelés nálunk is telítettség irányában hal; nagyon fontos előny ez.

A tsz-szövetség megfeli keretet biztosít a tsz-ek t< melési és beruházási te« kenységének koordinálási is. Ha a tsz-ek igénylik, ell; hatja a TÖVÁL-ok felügye tét, építőipari vállalatok raktárakat, feldolgozó üzent két, új és nagy elárusító l lyeket létesíthet, revíziós vi; gálátokat végezhet a tsz-b tokban stb. A szövetség 1 vén meggyorsulhatnak, hal konyábbá válhatnak a Bai nvában oly fontos talajvéd« mi és vízrendezési munkák A tsz-ek önkéntes befizetés« bői kölcsönös megsegítés! al pót létesíthet, megszervezh« a tsz-tagság üdültetését s1 A többit majd az élet fog kialakítani.

A kongresszus után

Áprilisban tartják meg termelőszövetkezetek ország kongresszusát. A kongresszi után újabb küldött-, illet1 Közgyűléseket tartanak a ts ekben. Itt döntenek arn hogy a tsz belép-e a szőve 1égbe. itt szavazzák meg ! anyagi hozzájárulást, itt v, lasztják meg a tsz-szövetsé! be delegálandó küldöttek« akik majd több évig képvis׳ lik a termelőszövetkezetek« Minden tsz egy küldöttet d< legálhat

Ezt követi a megyei kü

döttértekezlet, a termelőszi

vetkezeti szövetség (vagy szi vétségek) megalakítása. A kű íöttértekezleten választjá meg a szövetség elnökségé elnökét és titkárát, itt dönt« nek a szövetkézben tevékenj kedő függetlenített apparáb létrehozásáról. A szakemb« rekböl álló apparátus létszí mát a körülmények határos zák meg. A tsz-ek inénye, a általuk rnegielölt feladató mennyisége és milyensége les a mérce.

Magyar Lásal

tartanak fenn egy seregnyi

vállalattal, és az érintkezés során nézeteltérések is elő- adódhatnak. A nagy gazdasági erővel rendelkező állami vál- lalatok vertikálisan és hori- zontálisan is jól szervezettek, a tsz-ek viszont semmiféle szervezettséget nem élveznek. Ebből pedig hátrány szármáz- hat a tsz-ekre. Innen a fel- ismerés: lehetővé kell tenni, hogy a tsz-ek együttesen lép- jenek fel azonos érdekeik vé- delimében.

Az érdekvédelemmel kap- csolatos konkrét, gyakorlati elképzelések nem egységesek. Néhányan azt javasolták, hogy a megalakítandó tsz-szö- vétség (illetve szövetségek) mellett, vagy azon belül hoz- zanak létre egy tsz jogi iro- dát. A Megyei Tanács VB azonban elvetette az in<üt- ványt. Az érdekvédelem szem- pontjából ugyanis mellékes, hogy hány jogász ül a tsz- szövetség irodáiban. Az a döntő, hogy a tsz-ek milyen magatartást tanúsítanak egy adott kérdésben. A tsz-szövet- ségben egy, vagy néhány jo- gász is el tudja látni az ér- dekvédelemmel kapcsolatos munkát. Az ő dolguk lesz a tsz-jogászok tájékoztatása is.

Kiszolgálja a tsz-eket

A jogászokra ugyanis első- sorban a tsz-ekben van szűk- ség, hiszen az érdemi dönté- sek színtere nem a tsz-szövet- ség lesz, hanem maga a tér- melőszövetkezet. A szövetség ugyanis nem központ, nem irányítója a tsz-eknek, hanem azok megbízásából dolgozik és kiszolgálja azokat. Ennél fog- va a szövetség küldöttköz- gyűlése is csak ajánlásokat, javaslatokat tehet a tsz-ek- nek.

Pontosan ugyanez lesz a helyzet az idén áprilisban összeülő országos termelőszö- vetkezeti kongresszusnál, illet- ve az újjáválasztandó Orszá- gos Termelőszövetkezeti Ta- nácsnál is, annak ellenére, hogy mindkettő nagyon fon- tos fóruma a tsz-eknek.

Sokan felteszik a kérdést: ha a tsz-szövetség nem köz- pont és nincs felettes szerve, akkor hol helyezkedik el? Mi- lyen helye lesz a proletárdik- tatúra rendszerében? A vá- lasz: a területi !szövetségek hatósági felügyeletét a megyei tanácsok látják el. Jóváhagy- 1ák a szövetség alapszabályát, ellenőrzési joguk lesz, hatály- talaníthatják a törvénysértő ha tározatokat. Az államhatalmi szervek hatásköre tehát nem csökken.

A termelőszövetkezeti sző- vétség munkájában az önkén- tesség uralkodik, tehát nem kötelező belépni. Ha valameSok gzó égik g termelőerővetkezeti szövetségekről a tsz- vezetők körében. A vélemé- nyék nem egyformák. Néhány erős tsz tartózkodással fogad- ja a szövetség megalakításá- nak tervét, van ahol nem is akarnak belépni. A többség szerint szükség van ilyen sző- vétségre, tudni szeretnék azonban, hogy milyen elő- nyöfckel járna, ha belépnének. Részletesebb tájékoztatást kérnek a megyétől.

Az érdekvédelem

szerve

Sok cikkben, tanulmányban, illetve előadásban foglalkoztak már termelőszövetkezeti szövetség feladatával. Minden forrás két alapvető feladat- kört állapit meg: 1. A tsz-ek gazdasági és azzal összefügő tevékenységének koordinálása. 2. A tsz-ek érdekvédelme.

Nem az államhatalommal szemben kell ,,megvédeni” az érdekeket, hanem állami vál- lalatok túlkapásaival szemben. A tsz-ek ugyanis kapcsolatot

dett dolgozóknak fizethető Egyszeri rendkívüli ■ segélyről is. Ezt a segélyt a trösztigaz- gatója személyes hatásköre- ben annak a dolgozónak a ré- szere engedélyezheti, akit er- re, a szakszervezeti bizar.t- Sággal egyetértésben egyéni elbírálás alapján érdemesnek tart. v

A segély összegének megái- lapításánál a munkaviszony megszűnését megelőző naptá- rí év bruttó keresetét kell alapul venni, beleszámítva az illetményszén értékét és a hűségjutalmat is. öt föld alatt teljesített szolgálati év után a segély ennek a bruttó keresetnek 5 százaléka, ami- hez minden további föld alatt ledolgozott év után újabb 5—5 százalék járul. A segély ós2^ szegének felső határa a bé- nyában töltött utolsó szolga- lati évben elért és az új mun- kahelyen elérhető évi kereset közötti különbség 80 száza- léfca. Ezt az egyszeri rend ki- vüli segélyt a munkaviszony megszűnésekor egy összegben kell kifizetni. A segély az át- lagkeresetbe nem számit be- le és utána a dolgozó nyug- díjjárulékot nem fizet.

További kedvezmény a ha- vonta fizetendő úgynevezett személyi pótlék. Ezt a tröszt igazgatója a szakszervezettel egyetértésben — személyi él- bírálás alapján — meghatá- rozott időre, de legfeljebb egy évre engedélyezheti azok- nak a dolgozóknak, akiket — mivel föld alatti munkában tovább már nem foglalkoztat- hatók —, külszíni munkakörA nehézipari és a munkaügyi miniszter — egyetértés- ben a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetével — együttes utasítást adott ki a szénbá- nyászat létszám gazdálkodási

problémáinak megoldásával kapcsolatos egyes kérdések- ről.

Az utasítás elrendeli töb- bek közt. hogy a szénbánya- szati trösztök és vállalatok a a felszabaduló munkaerők számáról, szakmai összetételé- ről, lakóhely szerinti meg- oszlásáról stb. kellő klőben tájékoztassák a Megyei Ta- nács illetékes szervét. Ennek figyelembevételével a tanács végrehajtó bizottsága a szén- bányászatban feleslegessé váló munkaerő átirányítása, illetve elhelyezése érdekében az adott körzeten belül más vállalatok- nál munkaerőfelvételi zárla- tot rendelhet el.

A továbbra is termelő bá- nyaüzemékben, pontosan meg- határozott feltételek esetén, az év második felében alap>os és körültekintő előkészítés után fokozatosan meg lehet kezde- ni a munkaidő heti 44 órára csökkentését. Az ilyen változ- tatás egyfelől nem vezethet az ott dolgozók keresetének csők- kenésére, másfelől — leg- alábbis átmenetileg — lehe- tőséget ad a más bányákban felszabaduló munkaerő egy részének foglalkoztatására.

Pontosan intézkedik az uta- sítás a trösztöknél tovább nem foglalkoz tatható, de még nem nyugdíjjogosult és más bányászati munkaterületre sem irányítható, tehát a bá- nyászaton kívül elhelyezkeKi tud többet Vietnamról?

Jól sikerült szellemi vetél- kedőt rendezett tegnap dél- után a meszesi munkásszálló kultúrtermében a pécsbányai KISZ-szervezet. A Bányaipari Technikum, a Janus Panno- nius Gimnázium, a Közgazda- sági Technikum, a Leöwey Klára Gimnázium, a Petőfi- laktanya, a Pécsbánya nyugati és a déli bányamező KISZ- szervezetének három-három- tagú csapata mérte össze tu- dását a vetélkedőn, melyet Ki tud többet Vietnamról? cím- mel rendeztek.

SzaralÓTerseny

Kollégiumok közötti sza- ' valóversenyt rendeztek teg- nap délután a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola leánykollégiumában. Első lett Merkl Erzsébet, a Radnóti kollégiumból, második Gom- bős Zsuzsanna, a Geisler Eta kollégiumból és harmadik Catónió András, a Bányaipari kollégiumból. A győztes és a helyezettek értékes könyvju- talmat kaptak.

L országos

kisplasztikái

biennálé

A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, Pécs m. j. város Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa, a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége és a Műcsarnok, a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége Dél- dunántúli Szervezete és a Janvs Pannonius Múzeum közreműködésével Pécsett 1967 őszén megrendezi az I. országos kisplasztikái bien- nálét.

A kiállításon a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége, illetve a Ma- gyár Népköztársaság Kép- zöművészeti Alapja tagjai vehetnek részt a legutóbbi két évből származó olyan kisplasztika (szobor, érem, plakett, dombormű és az e művekkel kapcsolatos rajz) alkotásaikkal, melyek cső- portos kiállításon még nem szerepeltek.

Egy művész három szob- rőt, három érmet vagy pia- kettet és három dombot- művet, illetve a beküldött kisplasztikái alkotásokhoz kapcsolódó rajzokat (vázlat, tanulmány) küldhet be. A sorozat egy műnek számit.

Csak nemes anyagból ké- szült vagy terrakotta kis- plasztika kerülhet kiállítás- ra. A kisplasztika legna- gyobb mérete 70 centiméter lehet.

A müveket 1967. június ÍZ—13—14-ére Budapestre, XIV., Dózsa György út 34., Műcsarnok, vagy Pécs, Ja- nus Pannonius utca 11-, a Technika Háza címre kell beküldeni.

A kiállítással kapcsolat- bán felvilágosítást ad: Ki• állítási Intézmények Buda- pest, XIV-, Dózsa György út 34-, és Baranya megye Tanácsa VB Művelődésürryi Osztálya Pécs, Széchenyi tér

9 szám.

׳A kiállítás ideje: 1967. október 1.—november 12.

A müvek kiállításáról, di- jázásáról zsűri dönt. A leg- kiemelkedőbb müvek, mű- fajúktól függetlenül, dija- zásban részesülnek. I. díj:

10 000 forint, 11. díj: 7000 forint, III. díj: 5000 forint, ezenkívül több különdij ke- riil kiosztásra.

Nem lehet mindent pótolni

nem megy. Ha jobban meg- fogom a tanulást, akkor sem. Nehéz a technikum. Ha elhatározzuk, hogy rá- hajtunk, az megy két-há- rom hétig, de tovább nem- igen lehet bírni az iramot.

— De hiszen nincsenek itt jeles rendűek?

— De vannak!

— Hát akkor? Azok ho- gyan csinálják?

— ök sem tanulnak éjjel- nappal. Csakhogy náluk na- gyobb a ״duma”, jobb a fellépés, meg a felfogás is, nekik annyi minden termé- szetes, ami énnekem nem az. Hiába, nem igaz, hogy nem számit a család, meg a származás. Én mit hoz- hattam magammal házul- ról? Persze, igaz, én már házban születtem, s nem putriban, de akkor is ... Az ember egyedül nem elég, ha ilyen messziről jött. & nem lehet mindent pótolni.

Megígéri, azért igyekszik majd, aztán kicsit még be- szélgetünk, s éppen a súgás- ról. Orsós Karcsi talán ak- kor érezte magáti először egyenrangúnak, amikor leg- először kisúgott egy pécsi fiút. ö Kurdról való, s most mentegeti a pécsi srá- cot:

— Mindenkivel előfordul, hogy nem tudott felkészül- ni, vagy ״herétja” volt. Szó- val néha súgni kell.

Földessy Dénes

A tanulás? Karcsi az át- lag felett van, hiszen ta- valy 3,92, az idén első fél- évkor 3,72 volt az átlaga, s ez elég nagy szó. Azt mond- ja:

— Arra gondoltam, hogy érettségi után elmegyek a BM-hez, esetleg a honvéd- séghez.

Kiderül, hogy sok Berke- si András regényt olvasott kémekről. diverzánsokról, meg ilyesmit. Ha nincs pén- ze, nem megy a városba ki- menőkor sem, hanem Bér- késit olvas, s ha az sincs, akkor Dékány András ten- gerészkönyveit.

Végül is határozott egyé- niség az Orsós Karcsi. Sze- réti a szabadságot, ezért nem köt szerződést még szűkös anyagi helyzetében sem, ezért nem fogad el pénzadományt és ezért nem a kötött, hanem a szabad- fogású birkózást kedveli.

— A kötetlenségnek ez a szeretete nincsen ellentét- ben azzal a tervvel, hogy rendőr- vagy katonatisztnek készül? Hiszen mindkét testületben szigorúan körül- határolt a köznapi élet, mindegyik nagy fegyelmet kíván.

Erre kiderül a titok:

— Szóval... Én gondoltam arra, hogy mérnök leszek, és szeretnék is... De ah- hoz igen jó bizonyítványt kell itt szereznem. De ez

Inkább eljár vagont kirakni. Persze könnyű neki, gondolják a többiek, hiszen birkózó.

— A Dombóvári Vasutas- bán kezdtem el sportolni,

szabadfogású birkózást. Mert a kötöttfogásút azt. nem sze- retem, nem nekem találták ki. Most a PVSK-ban va- gyök. Múlt vasárnap Szék- szárdon súlycsoportomban első helyen végeztem. A fiúk itthon gratuláltak és azt mondták: ״Az Orsós so- kát jelent a Zipernovszky- nak’,’. Ha versenyre megyünk, akkor nekem is jár a kalóriapénz, napi 36 fo- rint. Ilyenkor nem azt

eszem meg, hanem hideg élelemben kérem ki a kol- légiumból a vasárnapi ada- gomat, s a 36 forint meg- marad.

Tulajdonképpen nem tud- ja pontosan megmondani, hogy mi ad neki nagyobb tekintélyt: a birkózás-e vagy a tanulás.

— Esténként a kollégium- bán néha kihívom a sráco- kát egy-két derbire. De tes- sék elhinni, sosem élek visz- sza súlyfölényemmel, meg a rutinommal, én nem sze- retem az egyoldalú birkó- zást. Aztán mindig megta- nítom őket egy-két fogásra, s utána nagyobb mellel in- dúlnak el a vasárnapi ki- menőre.

Karcsi leül a székre, ol- dalvást. Hindú radzsára emlékeztető arca van és hosszú karja, kabátujjból kikívánkozó csuklóval, mint a világ minden kamaszának a tizenhatodik esztendő kö- rül. Ö az a fiú, aki ott- hagyta a dombóvári gim- náziumot, pedig az első osztályról jeles bizonyít- vány volt a zsebében, s be- iratkozott a Pécsi Ziper- novszky Károly Technikum- be.

Neve Orsós Károly. És sokféle Orsós él Magyaror- szágon. Amikor belépett a pécsi tanterembe, nem tu- dott szabadulni a gondolat- tói. mit jelent majd ez a név a másik 40 fiúnak. De Csaba tanár úr <נsztálya ren- des volt, sorra bevették minden ״buliba”. Csakhát... szóval az lett volna a jó, ha nem jelent kevesebbet ez a név, mint bármely má- sik, de többet sem, kötele- ző bábáskodást sem. Kar- csit majdnem megsértet- ték.

— Gyűjteni akartak a számomra. De nem enged- tem!

Pedig nem kap ősz- töndíjat sem. Ehhez ugyan- is szerződést kellett volna kötnie egy vállalattal. De nem kötött.

— Mit tudom ׳én. mit hoz a jövő. Nem kötöm le ma- gam.