Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-26 / 73. szám
f» napi ד6מ. március sa Mérik e vizek radioaktivitását Négyes ikrek Salgótarjánban Négy leánygyermeket szült Katona Lászlóné 20 éves tolmács! fiatalasszony, a községi óvoda dajkája, a Salgótarjáni megyei Kór- ház koraszülött osztályán. A gyermekek hat és fél hó- napra születtek, súlyuk áO és 120 dekagramm között volt — szombatra ugyan- is a négyes ikrek közül három meghalt A negye- ! dik — akinek súlya 00 de- j kagramm —, életben van, j egészséges. A kismama is j jól érzi magát. Erős és gazdag tsz-eket a hegyvidékeken is! Nyole év lapaszfalafal — Reális lehetőség a felemelkedésre A Negye! Tenáes intézkedés! terve Várjáték Sík foson A Vízügyi igazgatóság laboratóriumában elemző vizsgálatoké és méréseket végeznek a felszíni és szennyvizekből vett min iákkal. A nátrium-, kálium-, a nitrogén- és szervesanyag tartalom .mellett a felszíni vizek radioaktivitását is méri, energiaszelektiv műszerekkel. Kénünkön: Györey Tibomé részecskeszámlálónál. Az első baranyai diákparlament Mohácson Tizenhat tagú küldd tség képviseli megyénket Budapesten kólájukra jellemző problémái ról, eredményekről szóltak. / Gépipari Technikum képvise lője arról számolt be, bog’ tanáraik 24 órás társadalm munkát vállaltak a tovább tanulni kívánó diákok felké szítésére, a felvételi vizsgákra A Bólyi Mezőgazdasági Szak■ középiskola tanulója örömmé újságolta, hogy a termelőszö■ vetkezettől zászlót kaptak, 1 ennél a zászlónál tették le fo• gadalmukat az ifjú kommu■ nisták. Az élelmiszeripari ta■ nulók kifogásolták, hogy nincs önálló iskolájuk, s emiatt ne- hezen sajátítják el a bővíteti anyagot. Dr. Csendes Lajos felszóla- lásában köszöntötte a megy« első diákparlamentjének részt- vevőit és rajtuk keresztül a baranyai diáksereget, arra kérte a fiatalokat, hogy a küldöttek jól képviseljék a ba- ranyai diákokat az országos parlamentben. A délutáni programban in- terpellációk hangzottak eL A Bányaipari T echnikum tainu- lója arra kérte az illetékese- két, ne szüntessék be iskolá- jukat, inkább szervezzék át olajbányász tagozatra. A szi- getváriak ifjúsági szórakozó- helyet kértek, a szülésznőkép- zó tanulói ösztöndíjat, a bó- lyiak iskolájuk bővítését, Sik- lös és Sellye képviselője pe- dig egy kollégium létrehozó- sát. A Nagy Lajos Gimnázium diákjai javasolták, hogy né- hány tantárgyat — mint pél- dául a művészettörténetet — ne negyedikben vezessék be új tantárgyként, hanem már az előző évfolyamokban, mert az érettségi előtt úgyis sok a tanulnivaló. A Janus Panno- nius Gimnázium képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a politechnikai foglalko- zásokra megfelelő munkát biztosítsanak részükre. A felszólalásokra Bernics Ferenc, a Megyei Tanács mű- velődésügyi osztályának veze- tője. Gelencsér Géza, a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztályának előadója, dr. Heim György, a Megyei Tanács munkaügyi osztályának veze- tője, dr. Kishonti Tibor, a Megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője, Jakabos Zoltánná, a kereskedelmi ősz- tály vezetője és Mátrai Gábor, a Mü. M. 501-es Iparitanuló Intézet igazgatója válaszolt. Az első Baranya megyei diákparlament résztvevői meg választották azt a 16 fiatalt, aki a megye ifjúságát az áp- rilis 2—•3-án Budapesten, a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában megrendezendő or- szágos diákparlamenten kép- viseli. Pénteken délelőtt Mohácson az Ifjúsági Házban tartották meg az első megyei diákpar- lamentet, melyen részt vett dr. Csendes Lajos elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára. Szalmásy Miklós, a Nagy Lajos Gimnázium KISZ-öi- zottságának titkára volt a diákparlament szónoka. El- mondta, a parlament célja az, hogy fórumot biztosítson a tanulóifjúság problémái meg- oldásához és a tanintézeti KISZ-szervezetek feladatainak meghatározásához, közéleti ve zetőkkel való találkozáshoz. A továbbiakban arról beszélt, hogy az elmúlt néhány évben sokat fejlődött a középiskolá- sok társadalmi, politikai akti- vitása, majd felhívta a figyel- met, hogy az oktatási reform minden intézkedése ellenére nőtt a tanulók megterhelése, s így napi 8—9 óra a kötött elfoglaltság, de ezen felül van nak a különórák. Az érettsé- givel kapcsolatban kifejtette: célszerű lenne az érettségi rendszer olyan módosítása, mely szerint az érettségi és egyetemi felvételi helyett egyetlen vizsgán kellene helyt állniok a diákoknak. Az előadást követő hozzá- szólásokban a fiatalok az isA baranyai vasárnapok nagy rendezvény-sorozaté- bán az idén június 11-én. vasárnap kerül sor a sik- lási várfesztiválra. Az elő- készületek már megkezdőd- tek. Ennek egyik aktusa- ként pénteken délután Sik- lóson előzetes megbeszélé- sók voltak. A fúvószenekari fesztivál mellett különleges eseményt jelent, hogy ebből az alka- lomból mutatják be őrsi Ferenc, pécsi származású író várjátékát A kétórás drá- mát a várudvaron, a tör- tónet eredeti környezetében adják elő. A darab már el- készült, Sik Ferenc, a Pé- esi Nemzeti Színház rende- zője állítja színpadra. Március 27: színházi világnap Március 27-én, a világ valamennyi színházában — így hazánkban is —, rend- hagyó módon kezdődik az előadás: mielőtt a függöny felgördülne, felolvasnak egy, a színházi világnapról em- lékező üzenetet. Az idén első ízben hangzik el vi- lágszerte szocialista orszá- gok művészének üzenete a színházi világnapon: He- lene Wedgel professzor, Brecht özvegye, a Berliner Ensemble jeles színésze, ren- dezője és igazgatója írta a megemlékező sorokat Március 27-ét, Thália vi- ligának ünnepnapját. 1961 júniusában, a nemzetközi színházi intézet bécsi köz- gyűlésén — negyven or- szág küldöttének határoza- ta alapján — illesztették a színházi naptárba, s ülik meg azóta is. árumennyiségekhez juthatnak csekély beruházásokkal. Le- hetőségük nyílik a felhalmo- zásra, kikerülhetnek a kátyú- ból. Négy-nyolc év alatt meg- erősödhetnek, a tagság élet- színvonalát tekintve pedig ugrásszerű javulást érhetnek el. Ennek ellenére a terv nem talált megfelelő visszhangra, az érintett tsz-vezetők több- sóge nem érd a koncepció lényegét, vagy pedig nem tud megbarátkozni a radikális változtatások gondolatával. Több tsz kért hitelt Istálló építéshez. Nem értették meg, hogy beruházni ott a legér- demesebb, ahol a beruházás a legtöbb árutermelést vonja maga után. Az állam a hegy- vidéken csak azokat a beru- házasokat támogathatja hitel- lel, amelyek egybevágnak az intézkedési tervvel. Ilyen pL a juhhodályok, később pedig a növendékmarha istállók építése. Ebben majd a hegy- vidéki tsz-ek élveznek ki- emelt szerepet. Egyelőre azonban nincs új növendék- istállókra szükség, mert — mint említettük — előbb a háztáji gazdaságok üres istái- lóit kellene kihasználni. A jövőjükről van szó Az államnak sokféle esz- köze van arra, hogy a terv végrehajtására ösztönözze a 19 tsz-t. Ilyen eszköz például a hitelpolitika, vagy az éves tervek felülvizsgálata, Illet- ve — tekintve, hogy több- nyíre gyenge tsz-ekiől van szó — jóváhagyása. Nyilván, azokba a tsz-ekbe küldenek majd több szakembert, első- sorban azoknál támogatják majd a szakmunkásképzést, melyek a terv végrehajtásá- bán élenjárnak. Az állam élni fog majd ezen eszközökkel, de nem ad közvetlen utasításokat. A döntés joga a termelőszövet־ kezeteké marad azzal a fele- !őséggel, mellyel a jog gya- korlása jár. A 19 tsz jövője, boldogulása a tét, ezért bí- zunk abban, hogy az érdé- kelt tsz-ek vezetői belátják: még sohasem tártak eléjük ilyen átgondolt, jól megala- pozott, a jelen és jövő érdé- keit egyaránt figyelembe ve- vő perspektivikus altematí- vát M. t>. Milliós verseny vállalás Baksán Kétszáz hektoliter tej, kétszázezer tojás, tíz vagon búza terven felül 100 ezer forinttal többet adnak el az előirányzott- naL A tsz állatgondozói közül a tehéngondozók vállalták, hogy 200 hektoliter tejeit ér- tőkésítenek terven felül. A baromfigondozók vállalása plusz 220 ezer tojás, taváb- bá ötezerrel több tenyész- jérce a közösből és a ház- tájiból. A traktorosok és a gép- műhelyek dolgozói vállai- ták, hogy a felújítások kJ- vételével a szövetkezetben előadódó minden gépjaví- tást — saját műhelyben — elvégeznek. Mindezen felül elhatározták, hogy az üzem- és kenőanyag, fogyóeszköz és egyéb anyag-alkatrész be- szerzésére tervezett összeg- bői kerek százezer forintot megtakarítanak. A szövetkezet brigádjai- nak összes vállalása össze- sen 1,2 millió forint meg- takarítást, illetve többlet- bevételt eredményez a köA termélös zöve tkezetek között folyó versenyben má- sodszor védte meg megyei elsőségét a baksai Ezüst- kalász Termelőszövetkezet. Magas pontszámával az el- múlt évben kategóriájában az országos negyedik he- lyet szerezte meg s most is esélyes az első helyek va- !amelyikére. A márciusban megtartott brigádértekezleteken a sző- vetkezet szocialista brigád- jai újabb jelentős vállaláso- kát tettek; ezúttal a Nagy Októberi Szocialista Fórra- dalom 50. évfordulójának tiszteletére. Az évforduló alkalmából széleskörű mun- kaverseny bontakozott ki a termelőszövetkezet tagjai között. A növénytermelő bri- gádok vállalták, hogy ke- nyérgabonából a szerződéses kötelezettség felett 10 va- gonnal értékesítenek, búr- gonyatermesztési és -érté- kesítési tervüket is 10 va- gonnal kívánják túlteljesíte- ni, zöldségfélékből pedig 1 2ösnek. Huszonhárom napi fizetés Baranya állami gaz- daságai az 1966-os év- ben összesen 88 millió forint vállalati nyerésé- get értek el, 43 millióval többet, mint az előző gaz- dasági évben. Nyereségük alap ján több mint 12 , millió forint nyereségre- szesedést fizetnek ki ezekben a napokban dől- gazóiknak, ami a tava- lyi 10 nappal szemben átlag 23 napi keresetük- nek felel meg. Különö- sen kimagasló eredmény- nyel zárták az évet a bólyi, a pécsi, a villányi állami gazdaságokban és a szentlőrinci tangazda- Ságban. Ezekben az üze- mekben a dolgozók 26 napi, tehát egyhavi át- lagbérüket kapják meg nyereségrészesedésként felparcellázni a Pécsi-tő kö- rül elterülő lejtőket is. A kisparcellás területek külö- nősen gyümölcstermesztésre lennének alkalmasak. Az fmsz-ek gyümölcstermelő szakcsoportokat alakíthatná- nak e területeken. Az átadott, illetve leadott földek ellenére még óriási szántóterületek maradnának a hegyvidéki tsz-ek kezében. E — 20 százaléknál nem meredekebb lejtőjű, de még mindig dimbes-dombos — területeken meg kel! valósi- tani a szakszerű lejtős gaz- dálkodást Ehhez külön tér- vet lenne célszerű készíteni a termelőszövetkezetekben. Meg kellene határozni a legked- vezőbb termelésszerkezeti arányokat, az üzemen belüli elhelyezés és a megvalósítás ésszerű ütemét Helyes lenne, ha a pillangósok arányát 23—30 százalékra növelnék. Hogy a kedvezőbb arányok érvényesülhessenek, e terme- lőszövetkezeteket mentesíteni fogják minden gazdasági kö- töttségtől, beleértve a kenyér- gabonát is. Minden eddigit meghaladó mértékben fejleszteni kellene a juhtenyésztést, mert az ke- vés beruházást és munkaerőt igényel. Arra kellene tőre- kedni, hogy a hegyvidék a szarvasmarhatenyésztés me- gyei erősségévé váljék. A háztáji és a tehenészetek י Létre kellene hozni a közös és háztáji gazdaságok szarvasmarhatenyésztésen alapuló kooperációját A koo- peráció elvének megfelelően a tsz-ek a jelenlegi tehén-, illetve szarvasmarhaállományt megtartanák, a közös létszámot azonban átmeneti- leg nem gyarapítanák. Át- menetileg nem építenének szarvasmarha istállóikat sem. A létszámgyarapításnak a háztáji gazdaság lenne a szín- helye. A háztáji gazdaságok ugyanis sok régi nagy istái- lóval rendelkeznek, amelyek ma nincsenek kihasználva. A tsz és a tsz-tag szerző- dést kötne egymással, mely- nek értelmében a háztáji gazdaságok fejlesztik a te- hénlétszámot. A hízómarhá- kát azonban csak a közös gazdaság közvetítésével le- hetne értékesíteni. A nővén- dék- és tenyészállatok, illet- ve borjak értékesítése is a tsz-ek kezében maradna. A háztáji gazdaságok szabadon rendelkeznének az általuk termelt tejjel, bár elképzel- hető, hogy a tsz révén érté- kesítik a tejet is. A kooperáció csak akkor valósulhat meg, ha biztosít- ják a háztáji gazdaságok ta- kaimánybázisát. Ezért csak a géppel betakarítható pillan- gós, illetve rét-területeket lenne célszerű megtartani a tsz számára. A többit, a pil- langósok telepítésének teljes idejére — tehát 4—6 évre, a kooperációs szerződés szerint százalékos művelésre kellene kiadni a tsz-tagoknak. A ház- táji gazdaságok zöld- és tö- megtakarmány szükségletének biztosítása céljából 80—100 négyszögöl szántóterületet is kaphatnának, természetesen megfelelő — pénzbeni — el- lenszolgáltatás fejében. Jogos a kérdés: nem ve- zet-e a kooperáció a közös munka elhanyagolására? Ha csak a jól dolgozó tsz-tagok részesülnek a kooperációs szerződés előnyeiben, akkor semmi esetre sem. Fokozni kellene a hegyvidéki tsz-ek melléküzemági tévé- kenységét is. Sok a lehetőség még ezen a téren. Érzelmi alapokon? A terv megvalósítása na- gyón előnyös lenne a tsz-ek számára. Komoly termék- és Áz elmúlt 6—8 év a meg- erősödés időszaka volt min- den tez-ben. A fejlődés üte- me azonban egyenetlen. Mo- hács és Siklós körzetében, tehát a legkedvezőbb adott- ságú vidékeken a tsz-ek kor- szerű majorokat, kisebb gép- állomásnak beillő gépparko- kát hoztak létre. El tudták árai, hogy az egy szántóegy- ségre jutó bruttó jövedelem S—5 ezer, az egy dolgozó tagra eső részesedés pedig 15—24 ezer forintra növeked- jéfc A gyenge tsz-ék kétharmada A Mecsek és a Zselicség ■vidékén csak néhány tsz — Vérnánd, Egyházaskozár, Gödrekeresztór — tudott ilyen, vagy ehhez hasonló eredményeket produkálni. Ti- zenkilenc hegyvidéki tsz nem képes lépést tartani a Mo- hács és Siklós környékiekkel, nem tudnak annyit építeni és beruházni. Náluk az egy szán- tóegységre eső bruttó jövede- lem csak 1600, az egy dolgo- zó tagra jutó részesedés pe- dig mindössze 9 ezer forint volt tavaly. A megye mezőgazdasági ve- zetői már korábban felismer- ték, hogy radikális változta- tásokra, egy új, átfogó kon- cepcióra van szükség. így született meg a megyei párt- végrehajtó-bizottság 1966. augusztus 9-i határozata, majd pedig annak nyomán a Me- gyei Tanács Végrehajtó Bi- zottságának intézkedési tér- ve. A komplex terv lényegét 6 pontban lehet összesűríteni. Ä terv első pontja a hegy- vidéki termelőszövetkezetek vezetésének, szakember, il- letve szakmunkás ellátottsá- gának problémájával fog- lalkozik, s egy sor intézke- dést javasol e. területen. A második és leglényege- sebb pont ügy szól, hogy fel kell mérni, mekkora a 20 százaléknál meredekebb lej- tőjű területek nagysága a tsz-ekben. Az ilyen meredek területek szántóföldi műyelé- se ugyanis nem gazdaságos. Művelési ágat kell változtat- ni, illetve meg kell szaba- dúlni a földektől. Az igen meredek terüle- tek hasznosítására több le- hetőség kínálkozik. Az erdő- gazdaságokkal, illetve állami gazdaságok erdejével szom- szédos területeket célszerű lenne átadni az előbbi két állami vállalatnak, hogy er- dősítsék. A többi területet, legalábbis azok nagyobb né- szét füvesíteni kellene. Ha- talmas lejtők jönnének így létre, amelyek esetenként meghaladhatják a tsz szűk- ségletét. A felesleget bérbe kellene adni azoknak a tér- melőszövetkezeteknek, me- lyek nagy állatál'ománnyal rendelkeznek, legelőjük vi- szont nincs elég. A megye déli részén elég sok az ilyen termelőszövetkezet Kisnarrella a munkásoknak A legtöbb hegyvidéki tsz- ben igen nagy terület jut egy dolgozó tagra, mert nagy a munkaerőhiány. Ugyanakkor, több ilyen tsz szomszédságé- bán olyan állami gazdaság, illetve jó kategóriába sorolt tsz gazdálkodik, melynek szüksége volna földre. A meg oldás kézenfekvő: kisebb-na- gyobb táblákat kellene adni e gazdaságoknak. Komló és Pécs városában, illetve környékén Igen sok bányász és más dolgozó ta- !álható, aki Szívesen kertész- kedne egy kisparcellán. Aján- latos lenne 200, legfeljebb 400 négyszögölnyi lejtős pár- cellákat eladni vagy bérbe- adni nekik. Célszerű volna
